Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

4 1 1989. április 29., szombat Juhász Gyula-díjasuk A kultúra értékeinek közvetítésére hittel vállalkozó alkotókat tüntetett ki a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa: a Juhász Gyula-dijakat tegnap délután a Juhász Gyula Művelődési Központban vehették át a Hódiköt művelődési ház társadalmi vezetőségének tagjai; Bátyai Jenő, a Zöldért Vállalat minőségügyi igazgatója, műszakitudományos szakíró; ifj. Lele József néprajzkutató és Polner Zoltán költő, újságíró. A szegedi kitüntetettektől azt kérdeztük: milyennek látják a kultúraközvetítés lehetőségeit ma, Magyarországon? Bátyai Jenő — Negyvenkét éve közéleti embernek tudom magamat; az a véleményem, mindenkinek dolga a kultúraterjesztés, s a szót én a legtágabb értelemben használom. Ha az egyes ember kulturált, akkor a társadalom is az. Egyébként a régi népfőiskolákról tartom azt, hogy alkalmas formái voltak az ismeretszerzésnek, a közösségi-társasági létnek, és az ember számára nélkülözhetetlen, kulturált szórakozásnak. jók, mi a kultúra és az érték. és akik nem tudják. Hogy mitől válik valaki ilyenné, vagy olyanná? A mi viszonyaink között a szocializációs folyamatban rettentő fontossá válik, hogy akad-e olyan személyiség kinek-kinek a környezetében, aki az értékek tisztelet're képes nevelni. Tőlem már óvodások is tudnak kérdezni, ha az óvónő nemcsak azért tanít nekik verset, mert az elő van írva ... De a nyugdíjas is csak melegedni jön a múzeumba, és még jó, hogy nem a kocsmába, ha nincs a környezetében kisugárzó hatású, értékes egyéniség. Vagyis, a kultúraterjesztőknek van még elég dolguk Magyarországon, mert az értékek becsülete nem természetes része az életünknek. Polner Zoltán Lele József — Azt tapasztalom a múzeumban, a legkülönfélébb helyeken tartott előadásaimon, de még otthon, a gyűjteményem iránt érdeklődók kórében is, hogy kétfélék az emberek; akik tud— Az utóbbi években megnőtt a népi kultúra iránti érdeklődés. A filmjeim, a Teknyőkaparó, A kenyér — nívódíjat kaptak a miskolci tévéfesztiválon. A Boszorkányok, varázslatok című táncjáték sikeres volt a szegedi szabadtérin. Néprajzi tárgyú könyveim keresettek, ugyanilyen témájú, a szegedi stúdióban készült filmjeimet is jól fogadta a közönség és a kritika. Szellemi életünk szómos kiválósága odaállt az ügy mellé. Ügy látszik, az értékmentés végre program és cselekvés nálunk — nem puszta deklaráció. Ami egy népi államban nagyon is elelvárható. S. E. A Wiener Ensemble Szegeden Színházi csemege kínálkozik a németül tudóknak szerdán. Ernst Jandl Aus der Fremde (Idegenből) cimű darabját mutatja be május 3-án, este 7 órakor a Kisszínházban az osztrák Wiener Ensemble. A német nyelvű előadásra jegyeket kedden és szerdán délelőtt a József Attila Tudományegyetem német tanszékén lehet megvásárolni, illetve telefonon (21-111) megrendelni, illetve az előadás előtt a színházban. Elhunyt Tahi László Eletének 79. évében betegség következtében elhunyt Tabu (László József Attiladíjas író. Temetéséről később intézkednek. Magyar írók Szövetsége, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Irodalmi Szakosztálya. Tahi László író, újságíró, humorista 1910. október 7én Budapesten született. Pályáját a Nemzeti Sport munka társaként kezdte, 1945itól a Ludas Matyi szerkesztője, 1957-től pedig főszerkesztője volt. E laptól ment nyugdíjba 1976-han. Számtalan kabarédarabot, vidám rádió- és tv-műsort írt és szerkesztett. A Népszabadságban állandó heti rovata a Pardon, egy percre! volt. Kártyavár című színművéért és addigi munkásságáért 1954-ben, szatirikus írásaiért és vígjátékaiért 1962-ben József Attiladíjat kapott. A r • r • A regi-uj karmester: Holnár László Nem lehet azt mondani, hogy tétlenkedne a szegedi operatársulat új, hivatalosan még ki sem nevezett művészeti vezetője, Gregor Jó' zsef: tegnap a színházban megállapodott Molnár Lászlóval, a tavaly innen Miskolcra szerződött karmesterrel: jöjjön haza, s augusztus l-jétől dolgozzon első karmesterként a Szegedi Nemzeti Színházban. Míg készült az aláírandó szerződés, gratuláltunk Molnár Lászlónak új posztjához: — Örülök, hogv újra itthon lehetek, hiszen igazából sosem akartam elszakadni Szegedtől. Egyetlen gondom van: a jövő évadra Miskolcon Carmen-bemutatót terveztünk, ezt még feltétlenül nekem kell megcsinálni. Remélem, hogy ezzel együtt sikerül igényes, jó munkát végeznem a következő szezonban Szegeden is. „Botrányos szertartás, szünet nélkül" ^ Vasárnap este 8 órakor a nagyszínházban mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház társulata Komis Mihály Büntetések című művét. A színlapon a cim alatt ez áll: Franz Kafka emléke. Botrányos szertartás, szünet nélkül. Megváltás nincs Idézet az előadáshoz készült ismertetőből: „A Büntetések: szertartás és cirkuszi attrakció. Egy — a képre és a mozgásra épülő — színházi kísérlet vázlata. Középpontban a borzalmas huszadik század krisztusi tisztaságú alakja: Franz Kafka. Az emberiség az Ószövetség óta a Megváltót várja. Néhányan föl is tündökölnek, mint alkalmi Messiások. A kafkai logika szerint azonban: megváltás nincs. II Szegedi Nemzeti Színház műsorterve NAGYSZÍNHÁZ (Május 1., hétfő, 20 óra: Büntetéseik, bénletszünet, májú, .2,, Ikedd, 19 óra: Don Giovanni, Vaszy 1—2. bérlet, május 3., szerda, 19 óra: Don Giovanni, József 1—2. bérlet, május 4., csütörtök, 11 óna: Don Giovanni. Nyugdijasb., május 5., péntek 19 óna: Don Giovanni, Somlay 1—12. bénlet, május 6., szombat, 19 óra: Don Giovanni, Egressy 1—2. bérlet, május 7., vasárnap, 15 óra: Don Giovanni, Katona bérlet, május 8., hétfő, 18 óra, A Szeged Táncegyüttes utánpótlás csoportjai naik évadzáró műsora, május 10., szerda, 20 óra: Büntetéseik, Bérletszünet, imájus 12., péntek, 19 óra: Álarcosbál, Kodály bérlet, május 13., szombat, 19 óra: Álarcosbál, Somlay 1—2. bérlet, május 14., vasárnap, 19 óra: Don Giovanni,' Ady 1—2. bérlet, május 15., hétfő, 19 óra: Álarcosbál, Unay 1—2. bérlet. KISSZINHAZ Május 2., kedd, 16 óra: Olivér, bérletszünet, május 3., szerda, 19 óra: A Wiener Ensemble — Aus der Fremde inŰ6ora, bérletszünet (német nyelvű előadás), máj. 4., csütörtök, 16 óra: Olivér, bénletszünet, május 5., péntek, 19 óra: Olivér, bérletszünet, május 6., szombat, 19 óna: Svábbogárvadászat, (bérletszünet, május 7., vasárnap: Svábbogárvadászat, Gárdonyi bérlet, imájus 9., Ikedd, 19 óra: Az Arbat gyermekei, bérletszünet, május 14., vasárnap, 10 óra: Olivér, bérletszünet, május 15., hétfő, 18 óra: A JATE Olajbányász Táncegyüttes műsora. (X) Kábeltévémozi a városi televíziában A szegedi városi televízió mozifilmek vetítését kezdi meg a rendszerbe kötött — és fizető — nézők számára. Májusban, júniusban — kísérletképpen — két-két alkotást vetítenek le, egyszeri ismétléssel. A nézők a Délmagyarország mai számában közreadott szavazólap elküldésével választhatnak a rendelkezésre álló filmek közül. A legnagyobb érdeklődést kiváltó alkotásokat a május 8-át követő héttől kezdődően láthatják majd a városi televízióban. A szegedi városi televízió „Kábeltévémozi" sorozatában a következő filmeket szeretném látni. (A kiválasztott 4 filmet aláhúzással kérjük megjelölni, és a városi tv címére [6720 Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utoa 11.] elküldeni.) Félónk vaigyok, de hódítani akarok — francia filmvígjáték Két férfi a városban — francia krimi Pucéran és szabadon — francia vígjáték Luxusbordély Párizsban — francia szatíra A rendőrség megköszöni — olasz krimj Szent Lőrinc éjszakája — olasz háborús dráma Bugsy Malone — amerikai paródia Atlantic City — kanadai krimi A film vetítősére a hét -i napját javaslom. órai kezdettel. Elsősegélynyújtó verseny Tegnap, pénteken rendezték meg az újszegedi KISZláborban a középiskolások megyei elsősegélynyújtó versenyét. Az egészségügyi szakközépiskolák kategóriájában első lett a makói Juhász Gyula Egészségügyi Szakközépiskola csapata. A gimnáziumok, illetve szakközépiskolások versenyében legjobbnak bizonyult a Csongrádi Batsányi János Gimnázium csapata. A szakmunkásképzők kategóriájában pedig első lett a 601es számú Makói' Szakmunkásképző Iskola. A zsidó vallási szokások, a modernkori félelem- és szorongásélmény, a személyiség egyre erőteljesebb belső bomlási mechanizmusai: ezek szervezik az írói alapanyagot. Szituáció — realista értelemben — nincs. Csak élmény és történés. Az előadás nem a történet, a jellemek és a szituációk klaszszikus dramaturgiai harmóniájával, hanem a pillanatnyi élmény erejével és annak képi kifejezésével érhet el hatást." Az élmény története Idézet a rendező, Ruszt József írásából: „Ez az előadás csupán egy megoldási kísérlet a lehetségesek közül... A Büntetések 'jelkép' dráma, s története anynyi, amennyit egy ,nagymisén' a szertartásban részt vevő hívő megélni tud. Az élmény története ez, és nem a történet élménye. Miként a zene sem képszerűen tükrözi a valóságot. Üj drámai közeg ez, eddig még nem igazán elemzett törvényszerűségek és kompozíciós struktúrák kísérlete." Vitaalapnak tekintem' — A szerző azt mondta, sose hitte volna, hogy valamely színház valaha is vállalkozik a Büntetések bemutatására. Miért kisértette meg Ruszt Józsefet a Kornis-darab? — Aki elolvasta az író szövegét és ért a színházhoz, az tudja: ha ezt meg lehet csinálni, akkor úgyszólván mindent... Nagy stúdium nekem a Büntetések. A szöveg csont vázszerkezet, amit a színházban kell „fölhúsolni", a bőrfelületig. De hogyan? Miként járjon magától egy tolószék? Melyik színész vállalja, hogy artistaiskolában tanulja ki a színpadon végrehajtandó mutatványokat? Hol az az eleven ló, amelyik instruálható? lehet-e működtetni — mintha nem lenne eleven? Azt az illuzionista arzenált, amit a szerző leírt, talán filmben lehetne fölvonultatni. A színház kénytelen errő] lemondani, mert egykamerás műfaj, a montázstechnikája nem olyan, hogy ismételni, vágni, képet képre úsztatni lehetne. Mi tehát az illuzionista szerkezetet itt egy teátrális szerkezetté formáltuk, ami azt is jelenti, hogy bevalljuk a trükkjeinket. Mindenesetre szokatLanságok lesznek az előadásban. Igyekeztünk a végletekig elmenni, hogy közvetíthessük az élmény történetét; tehát kísérleti az előadás, amenynyiben nem a szokásos közmegegyezéses eszköztárral dolgozunk. — Nem fél, hogy ez a szertartás erősen irritálja majd a néiöket? vagy a színházi szakmát? — A Büntetések előadása: asszociációs alap. A néző meghatározott élményanyagától és nyitottságától függ, hogy milyen lesz a személyes színházi élménye A szakma? Én vitaalapnak tekintem a produkciónkat. — Hogy bírták a színészek-táncosok a próbák próbatételeit? — Mivel erősen korlátozott, nagyon pontosan meghatározott, de a maximális energiákat igénylő színészi jelenlétet kér az előadás, talán hihetetlen, de nagyon érdekelte őket. És élvezték. E. S. Benk of nyul A Győr-Sopron megyei kis falucska halad a korral: Benk of nyul néven hirdeti pénzgyűjtő helyét Világos a szándék, a nyúli bankról tudnia illik a sors kifürkészhetetlen útjain Győrbe vetődő angolunknak, ki a cégről anyanyelvén értesülve, fogad, junk, rohan Nyúlra, és a nyúliakra bízza (kemény fontjainak megfiaztatását Am hazai gazdasági vetülete is van a zengzetes névnek. Míg angolunk megérkezik, addig 'is a győri színház reklámozza a Leány vásárban e nyúli műintézetet, persze, nem dngyér... ötvenezer forintot kap, amiért a nézőknek a műélvezet közben megakad — ha megakad a szemük a színpad díszletei közt tündöklő Benk of nyuion. No, hagyjuk is. Elképzelem, képzelt angol úr miként fakad kacajra e benk láttán. Hát Így állunk. Vagy még ígyebbiitl. Sainos, a nyúliak nyelvi húllensége országos (botrányos) —, fölösleges odamutogatni Szegedről. Magyar nyelvszakos tanárokkal beszélgettem a minap, a? anyanyelv állapotának jó ismerőivel. Azt mondták róla: tragikus és szégyellni való. Ha igazak a megállapítások, melyek szerint az anyanyelv használata nélkül nincs semmiféle isme. retszerzés 'és -közvetítés, nincs nélküle nemzeti önismeret, identitástudat, nincsen folytonossága a nemzeti múltnak — okkal borúlátók. A laikus is tapasztalhatja, milv szürke és sekélyes a hétköznapi nyelvhasználat; tele grammatikai bukfencekkel, a hivatalos nyelvi tartalmától megfosztott, kompromittált szavunktól hemzseg a politikai. Az otthonok csöndjét praktikus géphangok monológja töri meg. S az iskola? Tesztelik benne a diákot. Ikszel, aláhúz, feleletet választ, szegényke. Azért pironkodhat, ha nem tudja Brazília fő exportcikkeit, és a technikaárán kifő* rajta a vasreszelés tudománya, de ki figyel oda az „izék"-re, a kétségbeesett dadogásra. A magyar nyelv és irodalom épp olyan tantárgy, mint a földrajz, a kémia, a ma*, tematika. Az anyanyelv megtanításának 45 perces mértékegysége természetes, minthogy az csak a szakos tanárnak leosztott feladat. Egyébiránt eme szemlélet ékes bizonyítéka volt az a szegedi összejövetel, amelyen az Anya' nyelvápolók Szövetségének megalakulásáról hallhatott a város polgára. Z. Szabó Lászlónak, a szövetség társelnökének tájékoztatására 17 megszállott magyar szakos tanár volt kíváncsi, egy köztiszteletben álló levél tár 05 — és hét „civil". Mindezek miatt sem árt talán közzétenni: ez a szövetség nem egy-két bogaras nyelvész köldöknéző fontoskodását jelenti. Nem a nyelvünk gyógyítására szegődtek, azzal nincs baj, bennünk a hiba. Az anyanyelv jogának érvényesítéséért szövetkeztek — értünk. Aki pedig a beszéd, művelők vezérkarának nyújtaná kezét. írjon, je* lentkezzen: 1360 Budapest Pf 6.1 Endörstend? M. E.