Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEIiWARORSZAG 79. évfolyam, 93. szám 1989. április 21., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Visszakapja-e a Hittudományi Főiskola az Apáthy Kollégiumot? Rangos egyházi vezetők látogattak tegnap, csütörtö­kön Szegedre, a megyei ta­nácsházára. Lehmann Ist­ván tanácselnök emlékezte­tett az állami és az egyházi vezetők találkozásai, leg­alábbis formájukat tekintve hagyományosak a megyé­ben, ám tartalmukban egy­re gazdagabbak, színeseb­bek. örvendetes, hogy a tár­gyaló felek mind fontosabb­nak tartják az e fórumon való véleménycserét, "melyek — mint alább látni fogják '— a nemzeti közmegegye­zést, a társadalmi feszültsé­gek megoldását kívánják szolgálni. Lehmann István előbb a tavalyi találkozón, az egyházak képviselői ál­tal fölvetett észrevételek sor­sát elevenítette föl: az egy­házi építkezések elvi en­gedélyeztetésére nincs szük­ség, mint ahogy a temp­lomi, plébániai hitoktatásba se szól már a világi fél, vagyis, kívánság szerint egyszerűsödött az ügyinté­zés. Sürgető volt az igény az új lelkiismereti és val­lásszabadságról szóló tör­vényre, nos, azon már dol­goznak a szakemberek, tár­sadalmi vitája után, vár­hatóan, még idén tár­gyalja az Országgyűlés. Az Országos Műemlék Felügye­lőség tevékenységét is sok kritika érte, ezek orvoslásá­ról, fölülvizsgálatáról sem felejtkezhetnek meg a ta­nácsok. Ezután egy tényei­ben lényegretörő helyzetké­pet adott Csongrád megye iparáról, mezőgazdaságáról, a lakáshelyzetről, a megye oktatásának, közművelődé­sének, egészségügyének jel­lemzőiről, a szociálpolitikai feladatairól, nem különben a környezet- és természet­védelemről. Szólt az Erdély­ből menekültekért tett erő­feszítésekről: a megyében letelepült 633 menekültről erejükhöz mérten tisztes­séggel, becsülettel gondos­kodtak. Mint hallottuk, a tanácsi munka korszerűsítése Csong­rádban a népképviselet tar­talommal való megtöltéset jelenti, s bár nehéz a meg­csontosodott hagyományok­kal szakítani, az eddigieken túl további változtatások várhatók. Marosi Izidor váci püs­pök szólt arról, hogy igen helyesen, 1988 óta világiak is végezhetnek lelkipászto­ri kisegítőmunkát, sajnos, az egyházakból is hiányzik az utánpótlás. Keresztes Szi­lárd görög katolikus püspök arra hivta föl a figyelmet, hogy a magyar társadalom, az állam egyre inkább be­csüli az egyházak lényegét, a hivatását. S nagyon oko­san nem politikai pótin­tézményeket látnak bennük. Gráf Imre, a Szegedi Izrae­lita Hitközség elnöke egye­bek mellett a zsinagóga föl­újítási munkálatairól, az iz­raelita temető állapotáról beszélt. Minthogy a hitköz­ség rendkívül kevés pénzzel rendelkezik, a zsinagógát külföldi adományokból si­kerül talán átmenteni az utódoknak. Am, sajnos, az adományokból végzett föl­ujítások is áfával terheltek, így a kapott ötmillió fo­rintból legalább egymilliót elvisz az adó. A szegedi iz­Egyházi vezetők a megyei tanácsházán raelita temetőben találni egy első világháborús hon­védemlékművet, melynek rendben tartására a kato­naságot szeretnék megnyer­ni. Dicsérte a szegedi ta­nács juttatásait, melyből az idős hívek gondozásár.a fut­ja, de azt is, hogy vállalta a zsinagóga kertjének meg­szépítését. Harmati Béla, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke előbb méltatta a Csongrád megyei állami ve­zetés partneri készségét. Ez a fajta egyházpolitika még egyáltalán nem vált gya­korlattá az országban. Hangsúlyozta, a helyi is­mérvekről, változásokról reális képet kell adni egy­háziaknak, világiaknak egy­aránt, akkor tesznek jót egymással, ha nem „fölfelé", hanem a realitások felé „ke­rekítenek". Az evangélikus egyháztól több településen kértek segítséget az új po­litikai szerveződések, s minthogy e kéréseket kü­lönböző módon fogadták, egyházuk egy egységes ál­láspont kialakítására készül. A püspök a társadalmi sta­bilizációval kapcsolatban is sokat vár a készülődő val­lás- és lelkiismereti szabad­ságról rendelkező törvénytől. Tapasztalatai szerint álta­lánosságban kevés bennünk a tolerancia, de különösen a fiatalok megnyilvánulásai­ból érződik annak hiánya. A menekültüggyel kapcsolat­ban elmondta, azt ma már nem lehet az elsősegély szintjén végezni (tavaly négyezer emberről gondos­kodtak), szembe kell nézni azzal is, növekszik a me­nekültekkel szembeni gyű­lölet. Arató Ferenc refor­mátus egyházkerületi fő­jegyző elmondta, egyfelől örülnek annak, hogy kü­lönböző csoportosulások ke­resik föl egyházukat, más­felöl viszont nem szeret­nének szervezkedések szín­helye lenni. Nem káoszt akarnak, a rendteremtésen fáradoznak. Az öngyilkosok, alkoholisták megmentésén hitükből adódóan fáradoz­nak, jó lenne, ha például a telefonos lelkisegély-szolgá­latok papok segítségét is igényelnék. „Nincs elkép­zelésük a menekülteknek, nem ismerik a magyar vi­szonyokat" — mondta, ezért feladatuknak tekintik azok megismertetését. Huszti Já­nos unitárius püspök közöl­te, félmillió forinttal sike­rült a menekülteket meg­segíteni, 80 embernek ke­restek munkahelyet, két csa­ládnak sikerült lakást ad­ni, ez utóbbi lett most a legnagyobb gond. Minthogy az emberek szociális prob­lémái állnak egyházukhoz legközelebb, azon fáradnak, hogy lelkipásztoraik is köz­benjárhassanak vallásos gyermektelen házaspárok érdekében. Jó lenne, ha az állami gondozottak intézetei partnerként fogadnák őket örökbefogadási ügyekben Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, történelmi vállalkozások idejét éljük. Üj, korszerű társadalmat szeretnénk, amelyben beszélni kell az emberi jogokról, egyebek mellett a vallás- és lelkiis­mereti szabadságról, hisz az a társadalmi szabadság mér­téke lehet. A jövőben min­den intézmény rendeltetésé­nek megfelelően vegyen részt a társadalom életében. Ez a cél nem taktikai okok­ból született, ez hozzátarto­zik egy új modellezésű tár­sadalom képéhez. Kérte az egyházak képviselőit, tá­mogassák Szegedet, hogy megkapja a Soros-alapít­ványban tett közép-európai egyetem létesítésének jogát. Kiemelte, a pártnak is át kell gondolnia az egyházak­hoz való viszonyát. A jövő­beni kapcsolatot a legmesz­szebbmenő tolerancia kell, hogy jellemezze. Turay Alf­réd, a Hittudományi Főisko­la rektora közölte, szeret­nék, ha visszakapnák az Apáthy Kollégiumot, amely régen a főiskoláé volt. Mi­vel nemrégen újították föl az épületrészt, az egyház megtérítené annak költsége­it. Berki Feriz adminisztrá­tor-esperes (ortodox egyház) emlékeztetett, az egyházak állami felügyelete nem mar­xista találmány, az a tör­ténelem során mindig lé­tezett, legfeljebb nevében, minőségében változott, ör­vendetes, hogy napjainkban egyre inkább azt becsülik bennük, ami lényegük. Kiss Emii, a Szabad Egyházak Tanácsa főtitkára óva in­tett a munkától való elide­genedéstől, Imre Ernő refor­mátus esperes, az Egyház­közi Békebizottság elnöke pedig az állam és az egy­ház szétválasztásának meg­fogalmazását bírálta. A szét­választás szónak a Vihar­sarokban különösen rossz akusztikája van, ezért he­lyette a kapcsolat újraren­dezése kifejezését javasolta. Nagy Elek főesperes és Révész Árpád szegedi bap­tista lelkész a Baptista Missziókörzet elnöke az em­beri értékek közvetítése, megőrzése mellett tett hi­tet. Délután az egyházi veze­tők az Opusztaszeri Nemzeti Emlékparkba látogattak, a történelmi emlékhely meg­tekintésével zárult a talál­kozó. M.E. Kezdődik a KISZ­kongresszus Ma megkezdődik a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszu­sa, amelynek tétje: a politi­kai platform és az együtt­működési szabályzat elfo­gadásával egy új ifjúsági szövetség megteremtése. A küldöttek hét dokumentu­mot vitatnak meg, illetve döntenek elfogadásáról: a kongresszus programtézisei­re, napirendjére és munka­rendjére, az együttműködés alapelveire és szabályza­tára, valamint a határozat­ra vonatkozó javaslatot, továbbá a Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság je­lentését, a KISZ 32 esz­tendejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló be­számolót, illetve az MSZMP március 29-ei állásfoglalá­sát a KISZ továbbfejlesz­tésének irányairól. Bezárják a nyirádi bauxitbányát Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki ülésén előterjesztést hallgatott meg a nyirádi bauxitbányászat Hévízi tó­ra gyakorolt hatásáról, és úgy döntött, hogy haladék­talanul meg kell kezdeni a bányászat leállítását és leg­később egy éven belül be kell zárni a bányát. A kormány elfogadta a lakásgazdálkodás hosszú távú koncepcióját és mó­dosította a lakáscélú támo­gatásokat. A Minisztertanács határo­zatot hozott a tervezés meg­újításáról és a következő középtávú terv elveinek ki­dolgozásáról. A kormány megvitatta a költségvetési refcrm koncepcióját, to­vábbá csökkentette az 1989. évi egyedi vállalati támoga­tásokat. A kormány úgy döntött, hogy az autópálya-használa­ti díj bevezetéséről hozott, s még hatályba nem lépett határozatát visszavonja. Az autópálya építéséhez ós az útalap létesítéséhez szük­séges anyagi forrásokat más, a társadalom számára is jobban elfogadható módon szándékozik előteremteni. Az ezzel összefüggő előké­szítő munka megkezdésére az érintett miniszterek meg­bízást kaptak. A kormány módosította a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, a bel­ügyminiszter, a pénzügymi­niszter, továbbá az Orszá­gos Tervhivatal elnökének feladat- és hatáskörét. A Minisztertanács előter­jesztést hallgatott meg a sportági szakszövetségekről és a forintárfolyam-megál­lapítás új rendjéről. A kormány javasolta az Országgyűlésnek Sztálin em­lékének megörökítéséről szó­ló 1953. évi 1. törvény ha­tályon kívül helyezését. A választókat kell megnyerni — mondja Kristó Gyula Tegnapi számunkban Plat­form a pártbizottságban cimmel jelent meg tudósí­tás a szegedi pártbizottság üléséről, benne az a doku­mentum, amelyet a testület tizennégy tagja irt alá. köz­tük Kristó Gyula történész­pnüfesszor. öt kérdeztük: mi rolt az aláírók szándé­ka? — A dokumentum tizen­négyünk különvéleménye; ki nem fejtett gondolatok gyűjteménye, amolyan plat­formvázlat. Elsősorban a pártbizottság fiatalabb tag­jai szorgalmazták, hogy juttassuk kifejezésre elége­detlenségünket a jelenlegi pártvezetéssel, a városi ap­parátussal. s azzal a testü­Jettel. amelynek magunk is tagjai vagyunk. Mert nem kellő ütemben haladunk a saját programunk kialakí­tásával és megvalósításával. A szegedi pártbizottság ap­parátusában tisztakezű. be­csületes emberek dolgoznak. Ezek az értékek tegnap fon­tosak voltak, s mostanra is azok maradtak; de a jelen­legi helyzetben szükség len­ne mellettük a gyors politi' kai cselekvókészségre is. Azt akartuk, hogy ezen gondol­kífczanak el — nemcsak a testület és az apparátus tagjai, hanem valamennyi szegedi MSZMP-taa is. — Az MSZMP-bev még szokatlan eljárást választot­tak: nem a bürokratikus uton, hanem szinte a meg­születése utáni árakban, azonnal nyilvánosságra hoz­ták a dokumentumot. — Azt is meg akartuk mutatni, hogy valahogy így kellene politizálni. Robog a történelem. régen tudott dolgokat értelmetlen untig ismételgetni. Igenis értel­mes viszont még a meg nem mért véleményeket is nyil­vánosságra hozni. Kétségte­lenül mozgósító hatással voltak ránk az elmúlt na­pok politikai történései, kü­lönösen az MSZMP főtitká­rának a múlt heti KB-ülés utáni megnyilatkozása, ami­vel nem tudtunk egyetérte­ni. Elemi, s egyszer már biztosított jogainkról nem akartunk lemondani. Itt szeretném kifejezni, hogy ez a dokumentum amolyan át­meneti iellevű platform le­het — ha sokakat vonzanak a gondolatai és az azokból levonható következtetések. De egy valódi politikai párt­ban a valódi platformok az élet minden szféráiáról ki­alakított álláspontok. Mi most mindössze egyetlen do~ logban helyezkedtünk sa+í­tos platformra: valódi vnH. tikai n ártót szeretnénk, amelynek az a céUa. hogy megnyerie a választókat Ezzel azt is mondom, hogv az MSZMP ielenleq nem ilyen, s a mai jellemzőivel Propagandisták kitüntetése Ha; yo lány már, hogy Vlagy'rrur Iljics Lenin szü­letésének évfordulójához kapcsolódóan, az MSZMP Központi Bizottságában ki­tüntetik a propagandamun­kában jeleskedöket. A 119. évforduló alkalmából csü­törtökön- a KB székhazabun megrendezett ünnepsegen. Andics Jenő, a KB osztály­vezetője köszöntötte a meg­jelenteket, majd Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója méltatta Lenin eszméinek máig ható jelen­tőségét Ezt követően Berecz Já­nos. a Központi Bizottság titkára elismeréseket nyúj­tott át. Az Elnöki Tanács Munka Érdemrend kitünte­tésének különböző fokozata­it 19-en, a Kiváló Munkáért és a Szocialista Kultúráéul; kitüntetést 72-en kapták meg; 132 propagandista ve­hette át a Lenin Emlékpla­kettet A kitüntetettek tiszteletére a Központi Bizottság foga­dást adott, amelyen megje­lent Grósz Károly, a párt, főtitkára. (MTI) nem szabad tovább fenn- és együtt tartani. — Milyen hatása lehet a dokumentumnak? — Remélem, az általunk kívánt változásokat indítja el. Ha mégsem, a jelenlegi vezetőknek és testületeknek magyarázatot kell adniuk arra, hogy miféle politikai elvek alapján csinálják, amiit csinálnak. Ha az MSZMP nem képes fölké­szülni a többpártrendszerre, vagyis nem törekszik vá­lasztási programjával az emberek megnyerésére — amihez villámgyors politikai reagálás szükséges az egy­mást követő politikai törté­nésekre —. akkor veszít. Ha e-'- politikai párt választá­si vereséget szenved, első dolga megvizsgálni: mit csi­nált rosszul? Itt. most. a választások előtt az a kér­dés, hogy a nép bizalmat szavaz-e az MSZMP-nek, mert látja fölcsillanni a le­hetőséget, hogy ez a párt egy ellenőrzött közegben, többpártrendszerben mit tud csinálni a nép javára, avagv elszámoltatja az MSZMP-t Ez utóbbi esetben nehéz lesz a nemzetet pusztító bajok sokaságáról elszámol­ni. — Mit ajánl a párttagok­nak: milyen formában jut­tassák kifejezésre a ..tizen, négyek" platformjáról való véleményüket? — Erre sokféle lehetősé­gük van. Az aláírókat föl­hívhatják telefonon, írhat­nak nekik, megírhatiák né­zeteiket a városi MSZMP­testületeknek, az apparátus­nak. és gondolom, a párt lapja sem zárkózik el a vé­lemények közlésétől. A tag­gyűléseken módjukban áll megbeszélni, mit gondolnak a dokumentum tartalmáról, s az ott készült feliegvzése­ket a szokásos módon to­vábbíthatják felsőbb párl­szerveknek S. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents