Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

150 1989. április 20., csütörtök A Magyar Televízióban közvetített Dubcek-interjú miatt Érzékeny csehszlovák reagálás Prága (MTI) A csehszlovák hivatalos szervek és a közvélemény érzékenyen reagált arra, hogy a Magyar Televízió hétfőn este interjút sugár­zott Alexander Dubcekkel. A prágai kormány szóvivő­je csütörtökön elmondotta, a csehszlovák külügyminisz­térium „csodálkozásának adott hangot a magyar fél­nél, és kifejezte reményét, hogy a jövőben nem ismét­lődnek ilyen nemkívánatos jelenségek". A pozsonyi Pravda és az Űj Szó ugyan­csak csütörtökön olvasói­nak tiltakozóleveleit közölte az interjú miatt, és a cseh­szlovák televízió budapesti tudósítója is kommentárban bírálta a magyar tévé lé­pését. Miroslav Pavel, csehszlo­vák kormányszóvivő csü­törtöki prágai sajtótájékoz­tatóján a Magyar Rádió tudósítójának arra a kérdé­sére, hogy várható-e vala­milyen reakció a csehszlo­vák kormány vagy a kül­ügyminisztérium részéről amiatt, hogy a Magyar Te­levízió hétfőn Alexander ségen Dubcekkel készített inter- kat". júrészletet sugárzott, azt válaszolta: „A csehszlovák külügyminisztérium csodál­kozásának adott hangot ma­gyar barátainknál, a Ma­gyar Televízió eljárása mi­att, és egyben kifejezte meg­győződését, hogy ezek a nemkívánatos jelenségek nem fognak megismétlőd­ni". A kormányszóvivő más összefüggésben a bécsi utó­konferencia záródokumen­tumával kapcsolatban a tá­jékoztatón azt is megjegyez­te, a csehszlovák kormány nyílt tájékoztatási politiká­ja semmi esetre sem je­lenti azt, hogy Csehszlová­kia szó nélkül hagyja, hogy bárki az országról tudato­san hazugságot terjesszen, és példaként a brit Finan­cial Times és a bécsi Wochenpresse című lap tor­zítónak minősített cikkeit hozta fel. A CSKP egykori első tit­kárával készített Panorá­ma-interjúja nem csak a hi­vatalos szervek, hanem a csehszlovák nyilvánosság is reagált. A pozsonyi Pravda és az Üj Szó egyidejűleg tette közzé „A Magyar Te­levíziónak nincs joga be­avatkozni belügyeinkbe" fel-, és „Dolgozóink elítélik a Panoráma műsorát" fő­címmel szlovákiai magyar nemzetiségű olvasóinak a tiltakozóleveleit. A lapok szerint ezek csak az első reagálások a Dubcek-inter­júra, és arra. hogy a CSKP KB volt első titkára „el­fogultan és a történelmi va­lóságnak nem megfelelően értékelte az 1968—69-es vál­ságos évek eseményeit, va­lamint a szocialista közös­belüli kapcsolato­A csehszlovák televízió szerdán este az eddigi gya­korlattól eltérően éles han­gú kommentárban bírálta a magyar tévé lépését. Grúzia Harci gázokat vetettek be? # Moszkva (MTI) Erős koncentrációjú könny­gázt vetettek be Grúziában az április 8-áról 9-ére vir­radó éjszakán a tüntetők el­len, és ez egyes esetekben mérgezést okozott — jelen­tette ki Jurij Gremitszkih külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtókonferenciá­ján. Rámutatott, hogy súlyos hiba volt a könnygáz beve­tésének tényét három napon keresztül tagadni, amikor szemtanúk nyilatkozataiból ez nyilvánosságra került. A késedelmes tájékoztatás ala­pot adott a találgatásokra: így került 'be a köztu­datba az is, hogy a harci gázok kategóriájába tarto­zó, idegbénító gázt alkal­maztak a tüntetők ellen. Új­ságírók kérdése nyomán el­ismerte: joggal vált ki ked­vezőtlen visszhangot az a tény, hogy máig sem ismer­tették a gáz pontos összeté­telét. Ez a tájékoztatás hite­lét és a beiteg személyek gyógyulási esélyeit egyaránt rontja. Hangsúlyozta, hogy nem ismertették, mi okozta az elhunytak halálát, így nem tudni, hányan letteik esetleg gázmérgezés áldozatai. Tény, hogy a könnygáz bizonyos koncentrációja eszméletvesz­tést okozhat, ós a mérgezés­sel szemben a nők szerve­zete a védtelenebb NA TO-közlemény 0 Brüsszel (MTI) A NATO nukleáris tervező­csoportjának üléséről csü­törtökön kiadott közlemény leszögezte, hogy a „belátha­Rádiótelex GRÓSZ KAROLY KÜLFÖLDI ÜJSAGLRÓKAT FOGADOTT Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csötörtökön fogadta Susanne Papp kanadai új­ságírónőt és interjút adott számára. Az MSZMP főtit­kára ugyancsak interjút adott az NHK japán televí­ziós társaságnak. MEGHALT A CIGÁNYKIRÁLY Szerdán a franciaországi Múlhouse-iban meghalt „De­meter báró", a Magyaror­szágról származó Demeter cigánytörzs „királya". A helyi rendőrség közlése sze­rint az 57 éves „Demeter báró" agyvérzés következ­tében hunyt el. Napokkal ezelőtti kórházba kerülése óta több száz a „királyért" aggódó cigány érkezett Mulhouse-ba Magyarország­ról és más országokból. A PAPA FOGADTA WALESAT Lech Walesa, az ismét törvényesen működő lengyel Szolidaritás vezetője csü­törtökön a Vatikánban me­leg fogadtatásban részesült II. János Pál pápa és a va­tikáni Kúria lengyel főpap­jai részéről. HAJÖROBBANAS Lőporrobbanás okozta az Iowa amerikai csatahajón a szerencsétlenséget, amely­nek a végleges adatok sze­rint 47 ember esett áldoza­tul. tizenketten könnyeb­ben megsebesültek — kö­zölte csütörtökön a Penta­gon. Az eddigi vizsgálat szerint 300 kilogramm lőpor robbant fel. Hajsza a fegyveres gyilkos után Szécsény külterületén áp­rilis 19-én, szerdán 21 óra 50 perckor Józsa András 35 éves, tápiószőlősi lakos meg­támadta Bük Róbert szolgá­latban lévő határőrt, pisz­tollyal megfenyegette, majd géppisztolyát és a löszereket erőszakkal elvette tőle. Jó­zsa a két fegyverrel arra kényszerítette a határőrt, hogy állítson meg egy sze­mélygépkocsit. Bük Róbert a fenyegetésre megállítot­ta a Trabantjával éppen ar­ra közlekedő Rigó János nógrádsipeki lakost és fele­ségét. Ezek után a fegyve­rekkel fenyegetve mind­hármukat, arra kényszerí­tette Rigó J.ánost, hogy a Trabanttal vigye őt a Vác közelében lévő Kozsd köz­ségbe, ott később elengedte foglyait. Ezután Józsa be­ment a Mikes Kelemen utca 19. szám alatt lévő családi házba, s ott több lövéssel megölte volt feleségét. Bab­ka Dánielnét és férjét. Bab­ka Dánielt, majd a helyszín­ről elmenekült. A Pest megyei Rendőr­főkapitányság Józsa And­rás elfogására nagy erőket mozgósított. A rendőrség kéri, hogy aki Józsáról bár­milyen információval ren­delkezik, jellezze a legköze­lebbi rendőrkapitányság­nak, vagy rendőrnek. Józsa András személyle­írása: 175 cm magas, zö­mök testalkatú, barna hajú, és hosszú harcsabajuszt vi­sel. Ruházata: kék farmer­nadrág, szürke háromne­gyedes ballon- vagy vászon­anyagból készült dzseki. (MTI) ló jövőben" a szövetség el­rettentési stratégiája meg­követeli mind a hagyomá­nyos, mind a nukleáris fegyverzet fenntartását, s azt, hogy a NATO különbö­ző s rugalmasan alkalmaz­ható atomfegyverek teljes skálájával rendelkezzék. Az atomfegyverek Európában továbbra is lényeges szere­pet fognak játszani a NATO stratégiájában — szögezik le a hadügyminiszterek, el­vetve ezzel földrészünk atomfegyver-mentesítését. Bár hozzáteszik, hogy a szö­vetség csak a biztonság megőrzéséhez minimálisan szükséges számú nukleáris fegyvert kívánja megőrizni, figyelembe véve a fenyege­tés nagyságát és jellegét. Sok a homály a párttörvény­javaslatban A megyei párt-vb a képviselőkkel együtt tárgyalta Csák szerdán hozták nyil­vánosságra a politikai pár­tokról szóló törvényjavasla­tot, azzal a felhívással, hogy a társadalmi szervezetek vi­tassák meg és állásfoglalá­sukat, véleményüket juttas­sák el az alkotmány-előké­szítő kodifikáoiós titkár­ságnak —, s tegnap már tár­gyalta is a Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottság. E téma vitatására meghívta a megyei országgyűlési képvi­selőiket is. Nem határozatna, vagy állásfoglalásra, csupán konzultatív megbeszélésre törékedtek. Számos hiány és ellent­mondás merült fel. Egyebek között a pártalapításhoz szükséges létszám (a terve­zet szerint minimum ezer fő), a pártok gazdasági tá­mogatása, a szerkezet zava­rossága körül támadtak ki­fogások. Javaslat hangzott el ama, hogy társadalmi za­vart okozó tömörülés éűetre­hívását kategorikusan til­tani kellene. Ezt megelőzen­dő, élő kellene írni, hogy a pártok nyilvántartásbeli kérelmét közszemlére te­gyék, s azok ellen 'bárki ki­fogást emelhessen, a dön­tést pedig bírósági eljárás­ban hoznák meg. A pártok vagyonát és gaz­dálkodását érintő fejezet paragrafusai könnyen ki­játszhatónak tűnnek. A vá­lasztójoggal rendelkező polgárok számára kellene lehetővé tenni a pártba való belépést — ez egyszerűbb megkötés lenne, mint a ja­vasolt. De szóba került az is, hogy ezzel kizárnák az ifjúság egy részét a pártba lépés lehetőségétől, vagy el­zárnák vele ifjúsági tagozat szervezését, hiszen lehet olyan párt is, amely a 'belé­pési korhatárt alább teszi. Volt olyan vélemény is, hogy létszám meghatározás­ra nincsen szükség, irány­adó lehetne ebben az egye­sülési törvény. Fogalmazási kifogások is elhangzottak. Nem tisztázott a törvényja­vaslatban az sem, hogy imlt kell érteni „folyamatos mű­ködésen". Mi az, hogy „ki­sebb súlyú törvénysértés"? Az ilyen kifejezések sajáto­san értelmezhetők. A pártok anyagi támoga­tását 'tárgyaló szakaszokat különösen sok bírálat érte ellentmondásosságuk miatt. A pártok számára nem kel­lene semmiféle állami anya­gi támogatást adni — ez a vélékedés is elhangzott. Fe­dezzék költségeiket a tagsá­gi díjakból, gazdálkodási eredményeikből, egyéb tör­vényes támogatásból — ám az ellenkezője is: a politikai kultúra érdekében költség­vetési 'támogatást igenis biztosítani kell a pártoknak. •Bizonyos azonban, hogy az állami támogatásra ala­pozzák működésűiket. Kifo­gásolták a pártok gazdálko­dása ellenőrzésének éven­ként legalább egyszeri elő­írását, mint túlzást. Egyik képviselő szerint a törvény teljességgel fölösleges, tiltá­sokat, megszorításokat tar­talmaz, a pártállam erőlkö­dése, hogy rákényszerítse a társadalomra, amelyben vi­szont magas fokú önszerve­ződésnek kell érvényesül­nie. Erről egyedül az alkot­mány rendelkezzék. Több felszólaló kifejezet­ten ellenezte, hogy a fegy­veres erők és testületek ál­lományában szolgálatot tel­jesítők ott pártéletet élhes­senek. Állampolgárként azonban szabadon dönthet­nek párt működésében való részvételükről lakóterüle­ten. Szinte egyöntetű véle­mény volt, hogy ezt a tör­vényben rögzíteni kellene. Hasonlóképpen vélekedtek az igazságügyi szolgálatról is. A vita teljes jegyzőköny­vét megküldik a kodifikáci­ós bizottságnak. Osztrák küldöttség romániai incidense Romániában tíz órán át fogva tartották, majd kiuta­sították az országból az Osztrák Néppárt ifjúsági szervezetének küldöttségét, amelynek tagja volt a két ausztriai tartomány parla­mentjének egy-egy képvise­lője is. Az eset kedden tőr­tént, s csütörtökön hozták nyilvánosságra Bécsben. A küldöttség — mint ve­zetője, Reinhold Lopatka stájerországi képviselő visz­szaérkezésük után tett saj­tónyilatkozatában elmondta — tanulmányútra és segély­csomagok átadására utazott Romániába. Teljesen legáli­san, gyógyszereket is vittak magukkal, s ezeket Resica­bányán átadták egy helybeli lelkésznek. Mielőtt azonban tovább tudtak volna meruii látogatásuk következő állo­mására, Stájerlakanina (né­metül : Steierdorf) községbe, a román biztonsági szervek letartóztatták őket. Tíz órán át voltak fogságba, s kihall­gatóik „államellenes propa­gandában" és „nemzetj szo­cialistákkal való kapcsolat­felvételben" próbálták el­marasztalni a küldöttség tagjait Végül is a hatóságok úgy döntöttek, hogy kiuta­sítják az osztrák látogatókat, de szabadon bocsátásuk fel­tételeként előbb Lopatkától különféle okmányokra össze­sen tizenhét aláírást köve­teltek!. A küldöttség az osztrák külügyminisztériumnál til­takozást jelentett be romá­niai meghurcoltatása miatt, s felszólította a minisztériu­mot, hogy hivatalosan fog­lalkozzék az incidenssel. Az IHI vezércikke Magyarországról A Párizsban szerkesztett amerikai International He­rald Tribüné (IHT) ritkán közöl saját vezércikket, most viszont írt egyet Magyaror­szágról. Az amerikai lap vé­leménye az, hogy Magyaror­szág biztatóan (indult meg a politikai pluralizmus és a gazdasági reform felé, de most megtorpant. A gazdasági helyzetet úgy jellemzi, .hogy a liberalizá­lás „nyugtalanítóan lassan halad ... A kormány még mindig túl sok pénzt öl az állami szektor csődbement monstrumaiba — ezáltal de­ficites a költségvetés és késnek a magánszektort ösztönző adócsökkentések." Mindez azt jelenti, hogy a lakosságnak még egyet húz­nia kell nadrágszíján — állapítja meg az IHT. Kissné Noválc Éva Lenin politikai végrendelete Napjainkban a történelmileg szükségszerű változások, elméleti tévedéseink és az ezekre alapozott gyakorlati lé­pések nemcsak korábban szilárdnak hitt elméleti tudá­sunkban tesznek bizonytalanná bennünket, de történelmi utunkat is alapvetően megkérdőjelezik. Gyakran elhangzó érv, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben nem lehet elő­re kiszámítani, látni a várható történéseket, hogy a tör­ténelem járatlan útján kell ösvényt taposni, hogy még a klasszikusoktól sem kaphatunk biztos elméleti vezérfo­nalat stb. A történelemben korábban is adódtak olyan helyzetek, amelyekben lehetetlen igaz, vagy igaznak tu­dott elvek szerint cselekedni. Ez azonban nem menthet fel a megismerés, a legjobb megoldás, az igazság keresé­sének állandó kényszere alól. Csak helyes gyakorlati és elméleti ismeretekre alapozódhat egy alapvonásaiban, ten­denciáiban helyes valóságátalakító gyakorlat. Erre lehet példa Lenin egész tevékenysége. Egy ilyen kevéssé elméleti igényű írás természetesen nem vállalkozhat arra, hogy Lenin életművét akárcsak vázlatosan is elemezze. Csupán utolsó, négy írásának gon­dolataiból szeretnék — szubjektív szempontjaimat nem tagadva — néhány mozzanatot kiemelni. Ezek egyrészt alkalmasak arra, hogy felvillantsák Lenin gondolkodás­módját, valósághoz való viszonyát, másrészt egyfajta vá­laszt adnak arra a kérdésre is. hogy valóban híján va­gyunk-e minden elméleti és gyakorlati útmutatásnak?! Ismerjük-e és értjük-e Lenin tanításainak lényegét, tu­* A cikkben taűiáUvató utalások és idézetek L/wuji „Foirra­dBtmunkröl", „A szövetkezetekről". ..Hogyan szervezzük ót a Munkás-Paraszt Felügyeletet". ..IrtkáWb (kevesebbet, de Jobban" •c. inasaira vonatkoznak, illetve ormán vallók. Támaszkodtunk továMaá Buharin „Lenin polittkad végrendelete" c. inasára. dunk-e ezekből következtetéseket levonni mai problé­máinkra vonatkozóan? A válaszokat az olvasóra bízom. Lenin történeti helyzetelemzéseiben egyszerre érvé­nyesíti az elvont általánosság és a konkrét történetiség szempontját. „A valóságnak, amelyben cselekedni kell — írja Lukács György — az egyetemesség, a totalitás és konkrét egyszeriség a döntő meghatározásai; s minden praxis abban a mértékben válik hatékonnyá, amennyire képes ezeket megközelíteni." Ezt a módszertani elvet követi Lenin „A szövetkezetekről" szóló cikkében is. A totalitás­ból indul ki, amikor így ír: kénytelenek vagyunk el­ismerni, hogy a szocializmusra vonatkozó egész álláspon­tunk gyökeresen megváltozott. Ez a gyökeres változás ab­ban állt, hogy azelőtt a súlypontot a politikai harcra, a forradalomra, a hatalom meghódítására stb. helyeztük, s erre is kellett helyeznünk, most viszont a helyzet any­nyira megváltozott, hogy a súlypontot a békés, szervező, kulturális munkára kell áthelyeznünk." E feladatmegje­lölés után elemzi a nemzetközi Helyzetet, felvázolja a ka­pitalista országok stabilizációs folyamatát, a Keleten le­játszódó nemzeti mozgalmakat és reálisan számba veszi azt a (háborús) veszélyt, amit az imperialista országok je­lentenek a szovjet állam számára. Mi a követendő taktika ebben a helyzetben, teszi fel a kérdést Lenin. „Igyekez­zünk felépíteni olyan államot, amelyben a munkások meg­őrzik a vezetést a parasztság fölött, megőrzik a paraszt­ság bizalmát, s a legnagyobb takarékossággal társadalmi viszonyainkból a pazarlásnak még a nyomát is kiirtják. Államapparátusunkban a legnagyobb takarékosságot kell elérnünk." Ilyen konkrétan és ilyen egyszerűen! A kö­zelmúltban rehabilitált Buharin Lenin halálának 5. év­fordulóján mondott beszédében zseniálisan egyszerűnek minősíti ezt a gondolatmenetet. Buharin ebben az utolsó publikált írásában elemzi Lenin politikai hagyatékából a gazdaságpolitikai feladatokat. Iparosítás és a lakosság szö­vetkezetesítése. Ez a két alapvető feladat. így tudjuk meg­tartani magunkat „nem egy kisparaszti ország színvona­lán, ... hanem olyan színvonalon, amely feltartóztathatat­lanul egyre magasabbra emelkedik a gépi nagyipar szín­vonala felé". Buharin egyetértőleg emeli ki a nem termelő kiadások csökkentését a munka termelékenységének mi­nőségi növelését. Ügy véli, ez a program alkalmas nem­csak a gazdasági stabilitás és fejlődés, de az osztályok szö-

Next

/
Thumbnails
Contents