Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 92. szám 1989. április 20., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Platform a pártbizottságban önálló és a városé marad lapunk A választásokról, államhatalmi szervezetekről Jócskán módosult tegnap a városi pártbizottság ülésének tervezett napirendje. Miután ugyanis Valastyán Pál, a pártbizottság titkára előterjesztette a napirendi javaslatot, amely szerint elsőként a nyilvánosság kérdéseben döntött volna a pártbizottság, majd különbözó tájékoztatókat vitatott volna meg. szót kért Básthy Gábor, a pártbizottság tagja, aki tíz bizottsági tag nevében egy, tegnapelőtt elkészített platformvázlatott terjesztett elő szóban, javasolva annak elsőkénti megvitatását A napirendi tatában hárman kértek szót: Takács Imréné, Szentgyörgyi Pál és Kalivoda Imre. Véleményük abban foglalható öszsze, hogy a felgyorsult politikai folyamatokat nem szabad figyelmen kívül hagyni a testületi munkában, de egy szóbeli előterjesztés alapján képtelenség megvitatni egy öszszetett dokumentumot. A pártbizottság e szempontokat elfogadva úgy döntött, hogy időt ad az anyag sokszorosítására, megcserélve a tervezett napirendek megtárgyalásának sorrendjét. Ennek megfelelően, a testület elsőként (egy módosítással) elfogadta a pártbizottsági tagok területfelelösi rendszerére vonatkozó. Oláh Miklós titkár által beterjesztett javaslatot. Meghallgatta Székely Sándor első titkárnak a végrehajtó bizottság eltelt időben végzett munkájáról. a választási fölkészülés jelenlegi helyzetéről és a városi első titkárok budapesti országos értekezletéről szóló tájékoztatását. Szentgyörgyi Pál, a végrehajtó bizottság tagja pedig a kecskeméti reíormműhely tanácskozásáról informálta a testületet. A tájékoztatókat követő vitában Miklós Károly a párt cselekvőképtelenségét kifogásolta, Takács Imréné és Anderlc Ádám pedig a választási előkészületekkel kapcsolatot,! kételyeinek adott hangot Székely Sándor válasza szerint az előkészületek akkor válhatnak konkrétabbá, ha eldől, lesz-e időközi választás Apró Antal megüresedett képviselői helyének betöltésére, vagy sem. Székely Sándor ezután a pártbizottság elé terjesztette Csernay Lászlónak, a végrehajtó bizottság tagjának e tisztsége alóli felmentési kérelmét Csernay László lemondását időhiánnyal, a testületi munka sokszor parttalan tatáival, s azzal indokolta, hogy a személyével kapcsolatos őszintétlenségnek tudja be, miszerint testületi tagként nem szerzett tudomást előzőleg intézménye (SZOTE) egyszemélyi vezetőjének kiválasztásáról. Székely László ezt annyival egészítette ki, hogy a SZOTE rektorának kinevezésében a pártbizottságnak semmiféle szerepe nincs. A pártbizottság' Csernay László vb-tagsága alóli felmentési kérelmét négy tartózkodással elfogadta. Egyúttal úgy döntött — egy ellenszavazattal és hét tartózkodással —, hogy a jelölőbizottság mihamarabb terjesszen elő javaslatot a pártbizottságnak a vébében megüresedett hely betöltésére. A „tizennégyek" dokumentuma A szünetben kapták kézhez a pártbizottság tagjai azt a sokSAorokilott anyagot, amelyet az április m-án tartott véleményegyeztető megbeszélésen fogaimáztak meg a pártbizottság alábbi tagjai: Andrást.v Lajos, Básthy Gábor, Bátyi Zoltán. Gyenotey Edina, Kónya Gábor. Kristó Cvula. Miklós Károly, MuncZ Károly, Révész Mihály, Anderlr A dám. Józta Gusztáv, Klatné Novak t.va. Várkonyl Bernát é* Szentgyörgyi Pál. (A megbeszélésről rlözeteaen értesítettek Székely Sándor első titkárt.) A dokumentum szövege a köv étkező: „Összejövetelünk célja nem etkdlönaiés vagy platfurmkialakitas volt. .Az utóbbi hetekben, hónapokban különben is a platformok, programok, nyilatkozatok retorikai Inflálódását éljük. Véleményünk szerint énnek az Inflációnak nemcsak a megnyilatkozások nagy száma, hanem fedezetük, a tényleges cselekvés hiánya vagy késlekedése Is oka. Ml tegnap eddigi pártblzottsági tevékenységünket és annak eredményességét is mérlegre téve, a cselekvés lehetőségeit kerestük. Ennek alapján a pártbizottság és benne a saját tevékoiysegilnk hatástalanságának rzákutrájában találtuk magunkat. Titztában vagyunk azzal, hogy ezért részben mi is felelősek vagyunk. Az elmúlt hónapokban Szegeden is gyorsul az rllenzók térnyeréte. ezzel párhuzamosan az MSZMP visszaszorulása. Semmilyen tekintetben nem sikerült megújítanunk tevékenységünket. nehézkesek, határozatlanok maradtunk testületi munkánkban. A párt korporativ. tekintélyelvű, bürokratikus működése sem országosan, sem helyileg — Időlegesnek tűnő, apró változásoktól eltekintve — mitsem változott. Ez a változatlanság, a cselekvésképtelen, vagy éppen ellentmondá* •oean cselekvő központi pártvezetéssel súlyosbítva a párt széteséséhez, választási bukáshoz, társadalmi káoszhoz vezethet, mely megnyithatja az utat egy milltána kisebbség újabb diktatúrájából. Ezzel egyenértékű katasztrófa a Jelenlegi patthelyzet tartósítása is. Meggyőződésünk, hogy a helyzet kulcsa még a pártunk kezében van. Ez pedig önmaga cselektó megújítása. Ez z gazdasági-társadalmi valsag leküzdésének politikai feltetele. A megoldás egyik lehetőségét zs önállósuló, országos Jelentőségd problémákat is felvető, a reformretortkát reformczelekvéssd átváltani kívánó helyi partpelltlke. megvalósításában látjuk. Ennek érdekében nem kerülhettük el egy gyakorlati, ám a továbbiakban sok elméleti és Ideológiai kérdés megválaszolását Is Igénylő platform vázlatának megfogalmazását. Fel kellett Ismerjük, hogy gyakorlati munkamódszereinken, feladattervünkön. ülésterveinken az élet egyre gyorsabban lép át. Azok korábban elhatározott folyamatos korzzerütése. a politikai történésekhez Igazítasz nem valósul meg. Javasoljuk vitára a partbirotlaág tevékenységének alábbi szempontok szerinti alakítását i 1. A politikai párttá válás helyi feladatai: — választási Jellegű politikai pártként kell müködniink, — programadó párttagokra kell támaszkodnunk, mely nem azonos az apparátussal, és nem feltétlenül azonos a Jelen testülettel, — a tényleges helyi politikaitársadalmi életre koncentrálva. Jelentós önkorlátozással kell tevékenykednünk. 2. A helyi gazdasági és kulturális életből való szervezetszerű, fokozatos kivonulás legfontosabb feladatai: — a szervezetszerű kivonulás nem Jelent azonnali szervezeti kivonulást is, — az önkorlátozás IU Jelentse a szervezetszerű, formális és Informális Jelenlét felváltását politikai Jelenléttel. 3. A válazztáaközpontú helyi pártmunka feladatai: — az országgyűlési és tanácsválasztásokhoz igazodó politikai ciklikusság helyi vonatkozásai, — a szervezet, a vezetők és a képviselő-, illetve tanácsjelöltek rendszeres megmérettetése a helyi éa országos politikai kérdésekben, a nyilvánosság előtt, — a továbbiakban nem a taglétszám, hanem a szavazók számának növelésének kell fő szempontnak lennie. 4. Alulról építkező, demokratikus páruzervezes ránk háruló feladatai: — a demokratikus centralizmusból a demokratikus szervezésbe. működésbe történő átmenet. — kiindulási pont a városi pártszervezet gazdasági és politikai önállósága, belső demokráciája, — a pártmllltarizmus, a funkciókból adódó tekintélyelv országos szintű száműzése a demokratikus, ónállóságon alapuló rendszer segítségével, — a vezetés és a párt belső megmérettetése. 5. A monopolizált hstalom helyi jegyeinek felszámolása, — a párton belüli hierarchikus Információs hatalom felszámolása a párt szellemi erőinek, a testületnek, a munkabizottságok szerepének növelése, a belső önszerveződés gerjésztése az egyenlő esélyek alapján, — a külső kapcsolatrendszerben az egyenlő esélyek felvállalása az információkhoz jutásban az ellenzéki szervezetekkel, illetve a társadalom politizáló rétegeivel. s. A munkamódszer radikális, folyamatos átalakítása: — Instabil viszonyok között stabil munkamódszer nehezen működtethető. — a saját magunk által elfogadott, erre vonatkozó határosat korszerűsítése, a változó körülményekhez Igazítva, — a bürokratikus, Írásos előterjesztések alapján hozott határozatokra összpontosuló tevékenység megváltoztatása, alkalmazkodva az aktuális kérdésekhez, — az előre elhatározott, túlhaladott napirend, munkaprogram alárendelése a közvetlen feladatoknak, a távlati kérdések azok alapján, intezrálö elven történő megválaszolása. Javasoljuk a mai Írásos előterjesztés megvitatását az előbbi platformnak megfelelően megvalósítani. Mivel témája miatt az előzőekből következő feladatokat fogalmaz meg, Javasoljuk utolsó napirendként megvitatni, vagy az előbb elhangzottak vitája alapján kiegészítve egy későbbi Időpontban napirendre tűzni. Kezdeményezésünk nem irányul személyek. szervezetek, testületek ellen. Célunk a struktúra, a párt átalakítása. Meggyőződésünk, hogy gyökeres változások nélkül csúfos politikai, erkölcsi és gazdasági bukással kell szembenéznünk. Munkaokmányként kezelik A dokumentum előterjesztését vita követte arról, milyen módon foglalkozzon a javaslattal a pártbizottság. A vitában, amelyben Muncz Károly, Anderle Adám, Szentgyörgyi Pál, Kissné Nóvák Éva, Tóth Károly és Kalivoda Imre kért szót, az az álláspont kristályosodott ki, hogy a testület elsőként a pártnyilvánosságra vonatkozó előterjesztést vitatja meg, azt követően a rendkívüli előterjesztést. A vitában különben Kissné Nóvák Éva arra hívta fel a figyelmet, hogy a két kérdés sokban összefügg. Ellentmondást lát például abban, hogy míg a pártszervezetek által megvitatott, a platformszabadság kérdéseivel foglalkozó Lukács János-féle dokumentum határozottan szorgalmazza a pártszervezetek közötti horizontális kapcsolatokat, mint a platformszabadság lényegi elemét, Grósz Károly legutóbbi nyilatkozatában ez elöl elzárkózott. A fölszólaló szerint a horizontális kapcsolatokat korlátozó szervezeti elv olyan módszerek megvalósulására teremt alkalmat, amelyek a párt lejáratását szolgálják. Példaként a Vastagh Pálnak címzett, a „Mi, Csongrád megyei kommunisták ..." kezdetű levélre hivatkozott, amelynek nála levő példányán egyetlen aláírás sem szerepel, s amely levél pártvizsgálatot kezdeményez Keserű Imrével, a megyei párt-vb tagjával szemben, a munkásőrség szentesi baráti körére vonatkozó nyilatkozatai miatt. A pb elhatárolta magát a levéltől. Az ilyen, névtelen dokumentumok alkalmasak a pártegység bomlasztására. A párttagságnak azt a lemorzsolódását, amely legnagyobb részben a munkásokat és az értelmiségieket érinti, csak egy határozott platformmal lehetne meggátolni. Információk, nyilvánosság Ezután olyan döntés született, hogy a pártbizottság elsőként a nyilvánossággal kapcsolatos előterjesztést vitatja meg. A politikai információs munka fejlesztéséről, a nyilvánosság bővítéséről," a tájékoztatáspolitika helyi feladatainak megoldásáról szóló írásbeli anyag hangsúlyozza: a társadalmi-gazdasági folyamatok megkövetelik, hogy a párt sürgősen megújulva, és cselekvőképessé válva egyértelműen vállalja a reformot, a társadalom és a gazdaság, a politikai intézményrendszer gyökeres átalakításának, demokratizálásának folytatását. Ehhez tovább kell fejleszteni a politikai információs munkát. A párt tnformációs rendszere az utóbbi években egyre kevésbé felelt meg a követelményeknek. A pártbizottság azt az igényt fogalmazta meg, hogy az információs rendszer teljesebb és pontosabb ismereteket nyújtson a döntéshozó testületi tagoknak, a városi pártszerveknek és -szervezeteknek az előterjesztett javaslatok társadalmi összefüggéseiről, hátteréről, a döntés-előkészítésről, a döntések fogadtatásáról, a pártszervezetek tevékenységéről és törekvéseiről, a párttagok hangulatáról. Ezért javasolja, hogy havonta egy alkalommal készüljön írásos összegezés mindezekről, másreszt az (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikád Bizottsága szerdán ülést tartott. A testület tanulmányozta és megvitatta az új helyhatósági és országgyűlési választási rendszer elveivel és a választások időpontjával foglalkozó elgondolásokat. Arra a következtetésre jutott, hogy a választási rendszer módosítására kialakított 1988-as elképzelések nem állták iki a társadalmi vita próbáját, elsősorban azért, mert egy korábbi politikai berendezkedés körülményeit vették alapul. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi politikai, társadalmi helyzet új koncepció kidolgozását igényli, amely figyelembe veszii a választásokban érintett pártok és társadalmi szervezetek álláspontját, az elvekben és a szabályokban a megegyezésre törekszik. A testület szükségesnek tartotta e kérdéskörben a Központi Bizottság állásfoglalását, s ajánlotta az előkészületek olyan ütemezését, hogy az új választójogi törvény tervezete — a szükséges politikai konzultációk után — még július elejéig az Országgyűlés elé terjeszthető legyen. A Politikai Bizottság előterjesztést hallgatott meg az egy-, illetőleg kétkamarás Országgyűlés működéséről. Tanulmányozta azokat a nézeteket, amelyek a jelenlegi egykamarás szervezeti felépítéssel szemben a 'kétkamarás Országgyűlés előnyeit hangsúlyozták. A testület foglalkozott a köztársasági elnöki intézmény újbóli beiktatási lehetőségével az államrendszer (Folytatás a 2. oldalon.) Menedzseljük önmagunkat! A nagy dolgok mindig kis dolgokon múlnak. Minél nagyobb az elérendő cél — annál kisebb buktató elegiendő a meghiúsulásához. Bizonyos rosszul bevert patkószögek több csata sorsát döntötték el a történelem során, mint gondolnánk; egyetlen csöpp fertőzött víztől bőven fűbe lehet harapni; s elegendő egyetlen szó, hogy sorsunk arra kanyarodjon, amerre e szó nélkül egészen biztosan nem kanyarodott volna... A patkószöget azonban be lehet verni jól is; a fertőzött viz fogyasztása kerülendő; a szavakat pedig meg kell válogatni. A kudarc tehát nem holmi istencsapás, amely ellen nincs orvosság; okai többnyire számba vehetők, s korrigálhatok — különösen annak, aki nem pszichopata, azaz ugyanabba a falba nem veri bele másodszorra is a fejét, Mindez annyira nyilvánvaló, hogy csak csodálni lehet, száz. ember közül száztíz-százhúsz adott esetben miért feledkezik meg erről..'. Ne is folytassuk az axiómák sorát, inkább térjünk át arra: miként változtathatunk az apró tényezőkön — a nagy célok érdekében? Egyéniségünk alakítására sokféle mód kínálkozik; itt van például az SKR-siudium elnevezésű tárgyalás- és elöadástechnikai tanfolyam. Lényege az a fölismerés, amely szerint jelentós eredményeket azok az emberek érnek el. akik meg tudnak nyerni másokat gondolataiknak, jól tudják eladni tudásukat és ötleteiket. A kurzus elvégzése — tájékoztatott Kerekes András szervező — sikereikre vezető magatartás kialakítására ad esélyt, amerikai és nyugateurópai eredményekre épülő tematika alapján. Néhány témakör: pozitív gondolkodás; saját pozíciónk; dialógus, kapcsolatépítés; a tévedések kezelése; az emberek élteiméhez vezető út; az együttműködés forrású... A hat ajtajúmból álló kurzust Péter Gábor főiskolai oktató éa munkatársai vezetik; magát a "tanfolyamot a budapesti Kaszkád iroda szervezte. S hogy kik jelentkeztek? Vállalati emberek, üzletkötők, kisiparosok, és más egyéb, olyan területen dolgozók, ahol fontos a „tárgyalóképesség", mert annak hiánya, vagy pillanatnyi zavara esetleg sokba kerül. S hogy milyen maga a foglalkozás? Nagyon fontos, hogy a résztvevők megtudják, hogyan szeanleli őket a külvilág, megnyilvánulásaik milyen benyomást váltanak ki az emberekben — az első foglalkozáson erre helyezték a hangsúlyt. Nincs rosszabb ugyanis, mintha valamely megnyilvánulásunkkal pontosan az ellenkezőjét érjük el, mint amit akarunk. önmagát senki sem szemléli elfogulatlanul, ehhez kellenek a társak, a csoport, ahol szinte egymáson mérik le magúkat az emberek. Bizonyos alap-tudnivalókat is tisztáztak már az első foglalkozáson, például: mi az úgynevezett „zárt" kérdés (tehát amire legföljebb igennel vagy nemmel válaszolhatunk), s a „nyitott" kérdés, ami tágabb válaszkor t eredményezhet; célszerű tehát az utóbbit használni. A metakommunikáció szintén nagy fontossággal bir: nem árt tehát szabályozni. Ez csak néhány példa a gazdag ismeretanyagból, ami megtaníthatja az embereket önmaguk menedzselésére, pozitív beállítottságú életfelfogás cs gondolkodási rendszer kiépítésére. A kurzusok helye egyébként a Szegedi KöziekedéBi Vállalat oktatási központja. S hogy maga a ívév, az SKRstúdium mit jelent? Nem más. mint rövidítés, melynek megfelelő helyeire megfelelő betűket betoldva megkapjuk a szót: SIKER. Farkas Csaba