Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

1989. április 20., csütörtök Platform a szegedi pártbizottságban (Folytatás az 1. oldalról.) információs munkabizottság aktuális kérdésekben készít­sen felméréseket, elemzé­seket, valamint kezdemé­nyezze a pártbizottság a rendszeres, tudományos igé­nyű városi közvélemény­kutatás feltételeinek kiala­kítását. A nyilvánosság bővítésé­vel foglalkozó írásbeli anyag vánosságra hozza munka- és len lenni a helyi tájékozta­tás minden fórumán; tö­rekvéseit politikai eszközök­kel, a szerkesztőségekben dolgozó párttagok révén kí­vánja érvényesíteni; tiszte­letben tartja az alkotmá­nyosság keretei között mű­ködő helyi politikai erők jo­gát a nyilvánossághoz. Mindezek érdekében nyil­rátusa „kézivezérelte". A jelenlegi helyzetben ver­kesztőjének a rádióban el­hangzott nyilatkozatát je­senyképes városi újság elő- Jölte meg. A jelen levő Ni­állítása a cél, s ha nem len- kolényi ne Szegednek lapja, most közölte kellene csinálni. A szer­kesztőségből eltávozott „ötök" korábbi munkájuk­kal hozzájárultak, hogy a István kért szót s a szegedi rádióban önálló véleményét mondta el; az „egylap-koncepciót" pedig, tudomása szerint, eredetileg a Délmagyaror­Délmagyarország színvona- szág szerkesztőségében dol­leszögezi: a városi pártbi­zottság a saját tájékoztatá­si gyakorlatában, a sajtó­szervekkel alakított kapcso­lataiban alapelvnek tekin­ti, hogy tevékenységét ér­demi nyilvánosság mellett ülésterveit, a párttagoknak biztosítja a jegyzőkönyvek tanulmányozásának lehető­ségét, rendszeresen infor­málja a sajtószerveket ren­dezvényeiről, sajtótájékozta­tókat tart, konzultációs na­las napilap lett, és a Csong­rád megyei újságírás tekin­télye nőtt. A városi lapnak azonban nem okoz gondot az utánpótlás, hiszen Sze­ged egyetemi város, a lap jobban kötődik az egyetem­gozták ki. A további vitá­ban kiderült, hogy jóval korábban valóban elkészült egy tervezet egyetlen me­gyei pártlap létrehozásáról, ez azonban Szávay István­nak, a Délmagyarország fő­végezze, a közvélemény előtt pokat szervez, s mindennek vállalja álláspontját, dön- gyakorlati megvalósításával téseit; markánsan kíván je- sajtóreferenst bíz meg. A városi lap betölti funkcióját lhez, mint a megyei orgá- szerkesztő-helyettesének sze­num, s az „egészséges vér- imélyes koncepciója volt, átömleszté6", az utánpótlás amelytől a főszerkesztő el­viszonylag könnyű. Sz. Si- határolta magát, és „forgal­mon István, a Détmagyaror- mazásának" mellőzését kér­szág főszerkesztője hozzá- te. A Délmagyarországról szó­ló részt kiemeli, hogy a lap 57 ezres példányszáma egy­magában többszöröse a Sze­geden eladott politikai na­pilapoknak. Az újság kö­vetkezetesen vállalta, hogy pártlapként betölti a vá­rosi lap funkcióját. Az el­múlt években munkáját több alkalommal bírálták, mert nagy érdeklődést kiváltó he­lyi ügyekről először a Délmagyarországból, nem az országos sajtóból ér­tesült az olvasóközönség. Ugyanakkor a helyi társa­dalom erőteljes érdek- és véleménytagoltságának tük­röződése a lapban egyes párton belüli csoportok bí­rálatát váltotta ki, de az új szervezetek képviselői is több fórumon « támadták pártlap jellege miatt. A Dél­magyarország nagy hagyo­mányú szellemi műhely, a helyi politikai nyilvánosság­ban meghatározó a szerepe. A szerkesztőségben az utób­bi időben fokozódott a belső feszültség, a bizonytalanság, az értékzavar. Ebben egy­részt a társadalmi változá­sok, a párt helyzetének vál­szerkesztő önállóságát. A lap pozícióinak, színvona­lának megtartása és tovább­fejlesztése érdekében a párt­bizottság javasolja: a Dél­magyarország városi lap­ként továbbra is töltse be szerepét a lakosság tájékoz­tatásában, a közvélemény formálásában, a párt poli­tikájának megismertetésé­ben. Ezért mint lapgazda, nem ragaszkodik nagy hagyomá­ha- nyú és magas példányszá­mú önálló fórumához, és útját fogja állni a lap ön­állóságát veszélyeztető tö­rekvéseknek. Olyan politikai tömeglapot akar, amely a változó társadalmi viszo­nyokhoz, a mozgalmi jel­legű párthoz, annak reform­törekvéseihez igazodik. A Délmagyarország legyen az MSZMP városi lapja. Tük­rözze a város életének sok­színűségét, jelenítse meg a különböző társadalmi cso­portok nézeteit, szolgálja a közmegegyezés kialakulását. A változások közepette is őrizze meg és építse újra jól képzett munkatársi gárdáját, hiszen feladatait éles versenyben kell meg­szólásában elmondta: az „ötök" levele azért érintet­te érzékenyen, mert bár tartósan együtt dolgozott velük, a levél tartalmával megegyező észrevételeiket egyetlenegy alkalommal sem volt módjában hallani. Az úgynevezett szegedi botrá­nyokról szóló, országos la­pokban megjelent írásokat nem volt alkalma elutasíta­ni, mert szerzőjük azokat nem ajánlotta föl a Dólma­gyarországnak. A levél azért is meglepi — mondta —, mert a Hírlap főszer­kesztő-helyettese kor kijelentette, rólag azért változtat állást. Az önálló városi lap lé­tét és az önálló kiadóválla­lat tervét megerősítő továb­bi felszólalások után szava­zott volna a pártbizottság, ám a vita elhúzódása, és több pártbizottság! tag idő­közbeni eltávozása miatt a testület határozatképtelenné vált. Ilyen módon a föntebb közölt fontos politikai je­lentőségű dokumentumról, a „tizennégyek" platformjáról sem bontakozhatott ki ér­demi vita. A pártbizottság távozása- még jelen levő tagjai mind­hogy kizá- azonáltal kifejezték, hogy támogatják a tizennégyek mert a megyei lap számára anyagában foglalt gondola­előnyösebb munkafeltétele- tokát és szellemiséget az a ket kínál. Egv másik aláíró szándékuk, hogy megismer ­új munkaterületet látott az jék erről Valamennyi párt­áthelyezésben. A lapok Ö6Z- tag véleményét, és a követ­szevonásáról szóló legendák forrásaként Nikolényi Ist­vánnak, a Hírlap főszer­kező pártbizottsági ülésen e vélemények ismeretében is érdemben megvitassák. tozása, az újságíró-társada- oldania. Ehhez stabil pénz­lom gondjai, másrészt irá­nyítási, érdekeltségi, belső szervezeti problémák, va­lamint az újságírók eltérő szakmai-politikai felké­szültsége és indíttatása tük­röződik. A szerkesztőség fel­adatainak ellátását nehezí­ti, hogy a kiadói szervezet centralizált, korszerűtlen. A ügyi háttérre van szükség. A verseny feltételei ma egyenlőtlenek, a lap számá­ra kedvezőtlenek, ezért a pártbizottság tanulmányozza önálló városi kiadói szerve­zet kialakítását, hiszen így lehet — önálló gazdálkodás­sal — megteremteni az egy­értelmű felelősségi rend fel­kiadói vállalati gazdálkodás tételeit, megnyerni a szak­szabályozottsága, a nyere- mailag legjobb erőket, s az ség szinte teljes megakadályozza dálkodást, a munkafeltéte­lek megteremtését. A városi pártbizottság ed­dig is arra ösztönözte a Délmagyarországot, hogy ön­állóan és bátran foglalkoz­zon a helyi, a közvéleményt érdeklő témákkal. A lap szerkesztésébe nem avatko­zott be, biztosította a tő­elvonása információs infrastruktúra a bérgaz- fejlesztését saját erőből fo­kozatosan megoldani. Schmidt József a szóbeli kiegészítésében elmondta: annak ellenére, hogy párt­testületek ellenkezőleg fog­laltak állást, vannak törek­vések a Délmagyarorszáa és a Csongrád Megyei Hírlap összevonására. Véleménye szerint ez szakmai és poli­tikai hiba lenne. A megye nem tervez összevonást A vitában szót kért Frak- kesztó-helyettese, a Délma­nóy Gábor, a megyei párt- gyarország volt rovatvezető, bizottság titkára, s elmond- je, és ismertette a nála le. ta, a megyei pártbizottság vő, ötük által aláirt levél vezetésének, végrehajtó bi- tartalmát Eszerint az el­zottságának nincs olyan tö- múlt fél évben mindkét lap rekvése, hogy csak egy na- presztízsveszteséget szenve pilap legyen Csongrád me. dett, mert a kézi vezérléses gyében. Az a véleménye, irányítás és a főszerkesztők hogy o városi lapoknak van hozzáállása következtében a igazán jövőjük. Viszont nem helyi újságírók" meg sem tartaná helyes lépésnek egy kísérelhették, hogy a vál­városi kiadó létrehozását tozó viszonyoknak megfele­Annál inkább a két szer- löen dolgozhassanak. A Dél­kesztóség által közösen elő- magyarország öt munkatár­állitandó helilap indítását, sa azért ment át a Hírlap­amely az egész dél-alföldi hoz, mert ott most erre lát­régió orgánuma lenne. An- nak lehetőséget Ezután derle Ádám megkérdezte: többen (Anderle Adám, Má létezik-e az a levél, amelyet ra Péter, Szentgyörgyi Pál) a városban keringő plety- kifejezték: tapasztalataik kák szerint a Délmagyaror- szerint a Délmagyarország szágnak az az öt munkatár- éppen az elmúlt őszi, kriti­6a intézett a pártbizottság- kus politikai helyzetben föl­hoz, akik a Csongrád Me- vállalt szókimondásával gyei Hírlaphoz mentek dol- megjelenítette a párton be. gozni; vagy ez ugyanolyan lül mutatkozó nézetkülönb­álhir, mint a lapok' össze- ségeket Nem ritkán annak vonásáról szóló. Schmidt Jó- a sajnálatos irányítási gva­zsef nem tudott ilyen le- korlatnak eLlenére. hogy veiről, viszont fölállt Bá'yi igazából mindkét lapot < Zoltán, a megyei lap főszer- megyei pártbizottság appa Grósz Károly fogadta Siwickit Grósz Károly, a Magyar Lengyel Népköztársaság Szocialista Munkáspárt fő- nemzetvédelmi miniszterét, titkára szerdán fogadta Flo- aki átadta a lengyel rian Siwicki hadseregtá- vezetés, és személy szerint bornokot, a LEMP Politikai Wojciech Jaruzelski üdvöz­Eizoltságának tagját, a letét. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) be. Egyetértett azzal, hogy a köztársasági elnöki intéz­mény az előkészítés alatt álló új alkotmány lényeges alapintézménye, az állam­hatalom megosztott és ki­egyensúlyozott gyakorlásá­nak egyik legfontosabb biz­tosítéka. Támogatja ezért azt, hogy a Minisztertanács készítse el az erre vonatko­zó törvényjavaslatot. A testület foglalkozott az MSZMP 'káderhatás'köné­nék módosításával. Meg­állapította: a módosítást a társadalmi, a politikai élet­ben végbemenő változások teszik szükségessé. A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttiszt­ségek esetében mondjon le a 'káderhatáskör érvényesí­tésének jogi garanciáiról. A munkáltatóknak ezzel érte­lemszerűen nem lesz 'kötele­ző a hatásköri leg illetékes pártszerv véleményének előzetes kikérése. A Politi­kai Bizottság javasolja an­nak megerősítését, hogy a párt testületei a politikai szempontból fontos vezetői tisztségek betöltését, a nép­képviselet tagjainak válasz­tását politikai eszközökkel a jövőben is befolyásolják; jelölteket állítanak, személyi javaslatokat, ajánlásokat tesznek A testület úgy látta, hogy a politikai pluralizmus vi­szonyai között jelentősen nő a kormány szerepe a sze­mélyzeti munka alakításá­ban. Ajánlja ezért a kor­mánynak az állami személy­zeti munka áttekintését. A Politikai Bizottság a káder­hatáskörök módosításával foglalkozó javaslatait a Köz­ponti Bizottság következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság át­tekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyok to­vábbfejlesztésének lehető­ségeit. A Politikai Bizottság meg­tárgyalta az MSZMP szer­vezeti felépítésének és mű­ködési módjának átalakítá­sára készített vitaanyagot. Javaslatát a Központi Bi­zottság májusi ülése elé ter­jeszti. Rádiótelex SAMIR NYILATKOZATA Izrael és Magyarország a nagyon közeli jövőben hely­reállítja a teljes körű dip­lomácia' kapcsolatokat — jelentette ki Jichak Samif izraeli miniszterelnök. Sa­mir, aki nyolc hónapon be­lül másodszor járt Buda­pesten, szerda reggel az iz­raeli rádiónak nyilatkozott a magyar vezetőkkel ked­den. Budapesten folytatott tárgyalásairól. A HIPERTÓNIÁRÓL A magas vérnyomás ellen indított kampány első ered­ményeként jelentősen nőtt a felkutatott és gondozásba vett betegek száma, s or­szágszerte példamutató kez­deményezések egész sora született — hangzott el szerdán a MUOSZ székhá­Átszervezik a Kereskedelmi Minisztériumot Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése mondotta —, hanem ezzel és az értékesítést tartja. Az új kereskedelmi tör­vény alapelveiről, a Keres­kedelmi Minisztérium át­szervezéséről, valamint a piaci verseny szerepéről tár­gyalt szerdán az Országgyű­^bSTSS^JSSSÍ •fMHS?* ^ egy időben ki kell tisztíta­ni az elszennyezödötT ' ak­nákat is. Beck Tamás a kereskede­lem alapvető gondjait a pi­zette vissza. A gyártók szá­mára — mint mondotta — nem adottak a szükséges feltételek, alig ösztönzi őket valami a kereskedelem szín­kiszolgálására. Erre jó példa a most le­zajlott külföldi bevásárlási hullám, amely szintén bi­összesséeét zonyította- h°Sy a hazai ter" osszessegei melőknek nem éri meg» versenyre kelni az osztrák iparral és kereskedelemmel. A miniszter tájékoztatta a bizottság tagjait a Kereske­delmi Minisztérium szerve­zeti változásairól, és új mű­ködési elveiről. A tárca irá­nyításának korszerűsítése befejeződött. Az új — a korábbiaknál lényegesen ki­sebb létszámú — szervezet alapvető feladata, hogy el­vi irányítómunkát végez­zen, az operatív teendőket pedig bízza a szakhivatalok­ra. miniszter bevezetőjében el­mondta, hogy a tárca veze­tése a kereskedelmi tör­vénytervezetnek azt a vál­tozatát tartja a jobbiknak. ^alasTbb amelynek ertelmeben a tor­vény nem csak a szűken vett kereskedelmi tevé­kenységet, hanem a forgal­mi folyamat szabályozná. Eszerint — a jelenlegi piacfelügyeleti sza­bályok mellett — a szabá­lyozás magában foglalná a termékforgalom, a központi készletekkel való gazdálko­dás és a raktárgazdálkodás előírásait is. A miniszter szerint a termékfelelősséget, a jótállást, a szavatosságot és az alkatrészellátást a polgári törvénykönyvben kellene szabályozni. A miniszter utalt arra, hogy többen javasolták: al­kossanak külön idegenfor­galmi törvényt. Ezt azon­ban nem tartja célszerűnek. Az idegenforgalommal kap­A vitában Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara csolatban megemlítette, hogy alelnöke annak a vélemé­a Minisztertanács csütör­tökön tárgyalja Hévíz ügyét. Hangsúlyozta azt a vélemé­nyét: ez az utolsó pillanat a nyírádi bányaművelés meg­szüntetésére. Nem csak a bányát kell leállítani — nyének adott hangot, hogy a kereskedelem értékterem­tő funkciójáról a magyar azonban szükségesnek lát­ná, hogy a termelők is ke­reskedjenek. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye) úgy véli, semmi nem indokolja, hogy szeptemberig elkészül­jön az új kereskedelmi tör­vény. Akármilyen jó ugyan­is a törvény, amíg a meg­felelő feltételrendszer hi­ányzik, addig nem tud meg­felelően funkcionálni a ke­reskedelem. Jelenleg a ter­melési háttér sem kielégítő, továbbá a bankok sem se­gítik — inkább akadályoz­zák — a kereskedelmi vál­lalkozások kibontakozását. Polgárdi József (Pest me­gye) úgy véli, hogy a fo­gyasztói érdekvédelem fon­tos kérdéseit be kellene ik­tatni a kereskedelmi tör­vénybe, amellett, hogy ezt döntően — mint arról a bizottság többsége állást foglalt — a polgári tör­vénykönyv szabályozná. Többen foglalkoztak a ga­ranciális kérdésekkel. Fel­vetették például, hogy hi­ányzik az egységes hazai gyakorlat. Azzal a megálla­pítással is egyetértettek a bizottság tagjai — többen példákat is felsoroltak —, hogy jelenleg a kereskede­lem ütközöközpont a gyártók és fogyasztók között. A továbbiakban a bizott­gazdaság nem mondhat le. ság megvitatta, mennyiben A kereskedelem legfonto- van lehetőség a piaci ver­sabb feladatának nem az seny kibontakozására a ke­ellátást, hanem a beszerzést, reskedelemben. zában tartott tájékoztatón. Ezen az Országos Egészség­védelmi Tanács Hipertónia Munkabizottsága összegezte az akció eddigi eredménye­it és ismertette jövőbeni cél­jait A ROMÁN KÜLPOLITIKÁRÓL loan Totu román külügy­miniszter a Nagy Nemzet­gyűlés ülésén azt hangoztat­ta. hogy „az utóbbi időben fokozódik az ellenséges pro­paganda a szocialista orszá­gok ellen, újból tanúi lehe­tünk egy valódi antikom­tnunista kereszteshadjárat­nak". Totu szerint „Az em­beri jogok védelmezőinek szerepében tetszelgők való­jában szeretnék elterelni saját népeik figyelmét az embermilliók súlyos helyze­tiről, akik nem élvezhetik a munkához, az egészségvé­delemhez, az oktatáshoz, a lakáshoz, a korszakunknak megfelelő méltó életfeltéte­lekhez való jogot." Ioan Totu vázolta az ország ha­ladásának eredményeit. Ki­emelte: a nagy vívmányok történelmileg rövid időszak alatt megváltoztatták Ro­mániát. FRANCIA—NSZK CSÜCS Párizsban Francois Mit­terrand francia elnök és Helmut Kohl nyugatné­met kancellár négyszem­közti megbeszélésével meg­nyílt az 53. fran­cia—NSZK csúcstalkozó. A ivét ország részéről összesen mintegy húsz miniszter vesz részt a találkozón, amely csütörtökön közös díszebéd ­del zárul. NAGY SÁNDOR TÁVIRATA Kedves Miodowicz elvtárs! fi. magyar szakszervezeti tagság nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérte a len­gj elországi szakszervezeti pluralizmus megteremtése körül zajló vitákat, a meg­egyezésre irányuló erőfe­szítéseket. Átérezzük an­nak h bonyolult helyzetnek a nehézségeit, gondjait, amely az OPZZ vezetését vitákon keresztül a közös álláspont elfogadásáig el­juttatta. Őszintén reméljük, hogy ez a megegyezés Len­gyelország. a lengyel dol­gozók javát szolgálja. Tá­jékoztatlak, hogy a Szolida­ritás Szakszervezet bejegy­ződ alkalmából üzenetet küldtem Lech Walesának, a Szo'.utar.tás vezetőjének, amelyben jókívánságaim mellett a lengyel szakszer­vezetek közös fellépésének eredményességét kívánva, k'fejrzésre juttattam a sze­mélyes találkozásra irányu­ló szándékomat is.

Next

/
Thumbnails
Contents