Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-02 / 52. szám

2 1989. március 2., csütörtök Németh Miklós a Szovjetunióba utazik Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnöke az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívásá­ra csütörtökön, március 2­án hivatalos munkalátoga­tásra a Szovjetunióba uta­zik. ( Rádiótelex VSZ-TANACSKOZAS Kedden és szerdán Buka­restben a külügyminiszter­helyettesek szintjén ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési különbizottsága. A tanács­kozáson a tagállamok kép­viselői a közeljövőben Bécs­ben megkezdődő európai ha­gyományos leszerelési, vala­mint bizalom- és biztonság­erősítési tárgyalásokra tör­ténő felkészüléssel kapcso­latos kérdéseket vitattak meg. Szó volt az európai harcászati nukleáris fegyve­rek kérdéséről is. BIZOTTSÁGI ÜLÉS Az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága szerdán, Hellner Károly elnökletével a Parlamentben ülést tar­tott, megvitatta az átalaku­lási törvénytervezetet, és át­tekintette az állami vállala­ti ^törvény módosításának alapelveit. TILTAKOZÁS A Prágában tárgyaló Uffe Ellemann-Jensen, dán kül­ügyminiszter kedden, cseh­szlovák kollégájával, Jaro­mir Johanessel találkozva tiltakozott a januári Vencel téri tüntetések résztvevői, illetve szervezői .elleni pe rek miatt. KIVÉGZÉSEK Iránban, a kábítószer-elle­nes kampány keretében, szerdán 50 kábítószercsem­pészt, köztük két nőt végez­tek ki szerdán — jelentette az ÍRNA iráni hírügynök­ség. A szerdai kivégzésekkel 225-re emelkedett az idén végrehajtott halálbüntetések 6záma. TÁRSADALOMPOLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL Az MSZMP KB társada­lompolitikai bizottsága szer­dán Berecz János elnökleté­vel ülést tartott. A bizottság — az MSZMP megújuló te­vékenységének részeként — megvitatta a pártnak az egy­házakhoz, az állami egyház­politikához, a hívőkhöz és a vallásos nézetekhez való Viszonyát, e viszony to­ivábbfejlesztésének, ! korsze­rűsítésének lehetséges mód­jait. Az Országgyűlés bős—nagymarosi ad hoc bizottságának ülése Élvezzenek prioritást az ökológiai szempontok Az Országgyűlés bős— nagymarosi ad hoc bizottsá­ga Berdár Béla elnökletté vei szerdán összeült. Megvitatta azokat az irányelveket, amelyeiket Magyarország és Csehszlovákia határvízi kormánymeghatalma­zottai, valamint a Környe­zetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium szak­emberei dolgoztak !ki a bős —nagymarosi vízlépcső­rendszer környezetvédel­mével összefüggő magyar —csehszlovák megállapo­dás előkészítéséhez. Tájéko­zódott a bizottság a vízlép­csőrendszer hatásterületé­nek szennyvíztisztítási hely­zetéről és programjáról. Az eredeti napirendtől eltérően Bubla Gyula (Bu­dapest) és kilenc más or­szággyűlési képviselő indít­ványáról is tárgyalt az ad hoc bizottság; ők tízen azt javasolták, hogy az Ország­gyűlés a soron következő ülésén vizsgálja felül a bős —nagymarosi vízlépcsőrend­szerről szóló — az októberi ülésszakon hozott — hatá­rozatát. Indítványozták to­vábbá, hogy az Országgyűlés foglaljon állást a bős—nagy­marosi vízi erőmű ökológiai és ökonómiai kihatásának — független szakértők bevoná­sával történő — alapos és az ország lakosságának rész­letes tájékoztatása mellett folytatandó felülvizsgálatá­ról, továbbá a nagymarosi erőmű építési munkálatai­nak felfüggesztéséről. Csak­nem háromórás vita után a 20 tagú ad hoc bizottság megjelent 12 tagja közül kilencen úgy szavaztak: nincs szükség arra, hogy a bős—nagymarosi vízlépcső­rendszer ügyét márciusban az Országgyűlés napirend­jére tűzze. A tavaly októ­beri állásfoglalás óta sem az ország gazdasági állapo­tában, sem pedig a beruhá­zás körülményeiben nem történt alapvető változás. A vita során Balla Éva (Budapest) szóvá tette: azért lenne szükség a kérdés új­ratárgyalására, mert az ed­dig eltelt időszakban nem hoztak nyilvánosságra — legalábbis ez terjedt el a közvéleményben — jó né­hány vizsgálati eredményt, amelyek viszont szükségesek lennének a tárgyilagos dön­tés meghozatalához. Czoma László (Zala megye) szerint olykor arról is hallani, hogy a csehszlovák partnernek •nem áll rendelkezésére a beruházás befejezéséhez szükséges pénz. Képes János (Budapest) arról érdeklődött, hogy a pótlólagos beruházá­sok mennyiben változtatják meg a becsült beruházási költségeket. Nemes Tamás (Komárom m.) a jelenlévő környezetvé­delmi és vízgazdálkodási minisztertől arról érdeklődött, mi húzódik a bejelentés mö­gött: meggyorsítják a beru­házást. Maróthy László ez­zel kapcsolatban elmondta: az osztrák partnerrel már 1987-ben megállapodtunk abban, hogy az eredeti ha­táridőnél 15 hónappal ko­rábban elkészül a nagyma­rosi vízlépcső. Ez számunk­ra előnyös, mivel előbb kez­dődhet az áramtermelés. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a csehszlo­vák területen épített nyolc turbina hamarabb kezdje meg működését. A gyorsítás lényegében azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett ütem — az öthavonkénti indítás — helyett a csehszlovák fél vállalta, hogy három hóna­ponként követi egymást a nyolc turbina üzembe állí­tása. Szót kért a vitában a be­ruházás kormánymeghatal­mazottja, Havas Péter, aki elmondta: kormányszinten sincs vita abban, hogy teher Magyarország számára a beruházás megvalósítása, de a megállapodások kötelez­nek bennünket. Az 1986-os, eredeti költségvetési prog­nózis szerint 54 milliárd fo­rint lenne a végösszeg, ám hogyha az évi reális, 12 százalékos inflációval szá­molunk, várhatóan 66—68 milliárd forintra rúgnak majd a beruházási költsé­gek. Egyébként az indítvá­nyozók által is említett füg­getlen szakértők bevonására már sor került: felkérték az amerikai Bechtel céget értékelő jelentés készítésére; ez még az év második felé­ben elkészül. Balogh László (Pest m.), Varga János (Pest m.), Sza­bó Tamás (Fejér m.), Mayer Bertalan (Vas m.), Kovács Károly (Budapest), Koltai Imre (Pest m.) szinte egybe­hangzóan annak a vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy sem a vitában elhangzottak, sem egyéb — az októberi ülésszak óta bekövetkezett — új helyzet, vagy változás nem indokolja, hogy a bős— nagymarosi vízlépcső kérdé­sét az Országgyűlés már­ciusi napirendjére tűzzék. E kérdésben szavazott az ad hoc bizottság, s véleményét a Ház elnökének továbbí­totta, akinek kérésére tár­gyaltak az indítványról. A szennyvíztisztító művek építési programjával kap­csolatban az elnöklő Berdár Béla előrebocsátotta: erről a kérdésről ezúttal nem ér­demes vitát nyitni, ugyanis az írásos előterjesztés na­gyon sok részletkérdésre nem terjed ki. Ezt egyéb­ként a meghívott szakem­berek is alátámasztották. A szakértők több kérdésről fejtették ki véleményüket, és rámutattak: az eddigi gyakorlattá) ellentétben nagy figyelmet kellene for­dítani arra, hogy a szenny­víztisztító művek megépíté­sét mihamarabb kövesse az üzembe helyezés, ugyanis volt már arra is példa, hogy e két aktus között kilenc év telt el. A bizottság úgy dön­tött, hogy ez év közepén vi­tatja meg az átdolgozott előterjesztést. Varga Miklós környezet­védelmi és vízgazdálkodási államtitkár azokat az irány­elveket ismertette nagy vo­nalakban, amelyeket a bős— nagymarosi vízlépcsőrend ­szer környezetvédelmével összefüggő magyar—cseh­szlovák megállapodás előké­szítéséhez dolgoztak ki. A magyar fél szorgalmazza, hogy a csehszlovák területen ugyanolyan elvek és para­méterek alapján vizsgálják a víz minőségét. Arról már megállapodás született, hogy tizenegy komponens meny­nyiségét mindkét fél folya­matosan méri, s a csehszlo­vák partner hozzájárult ah­hoz, hogy további — kívá­natosnak tartott — 40-féle anyagot a magyar szakem­berek az 6 oldalukon is fi­gyelemmel kísérjenek. A magyar és a csehszlovák fél között több szinten foly­tatnak tárgyalásokat arról, hogy a mű megvalósításá­val és üzemeltetésével kap­csolatos ökológiai kockáza­tok a minimumra csökken­jenek. A vitában Nemes Ta­más, Kovács Károly, Szabó Tamás, valamint Nyitrai Réka, a bős—nagymarosi beruházást ellenőrző társa­dalmi bizottság soros elnö­ke kért szót Berdár Béla összefoglalás­ként elmondta: az ad hoc bizottság szükségesnek tart­ja, hogy a magyar fél a tár­gyalásokon messzemenően érvényesítse azt a célt: a beruházás során élvezzenek prioritást az ökológiai szem­pontok. (MTI) A Kamara ügyvezetősége A világgazdasági nyitásról Ülést tartott szerdán a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége. A testület a gazdaságirányítási konzulta­tív bizottságnak a világgaz­dasági nyitásról, valamint az intézményi reformról ki­dolgozott anyagát vitatta meg. Az ülésen részt vett Nyers Rezső államminiszter, és Beck Tamás kereskedel­mi miniszter. Az ülést követően Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese sajtótájékoztatón számolt be a történtekről. Elmondta, hogy a testület alapvetően egyetértett a gazdaságirá­nyítási konzultatív bizott­ság elképzeléseivel, ám fel­hívta a figyelmet, hogy a világgazdasági nyitást az eh­hez szükséges feltételek megteremtésével lehet csak végrehajtani. Fontos — hangsúlyozták az ülésen —, hogy körültekintő és óvatos legyen az előrehaladás. A vállalatoknak számolniuk kell azzal, hogy 1989-ben a szocialista országokba irá­nyuló export 8 százalékkal, a Szovjetunióba irányuló ki­vitel 10-12 százalékkal, ezen belül is a gépipari termé­kek exportja 20 százalékkal mérséklődik. Az exportcsök­kenés különösen hat nagy­vállalatot érint érzően yen. A feldolgozóiparban kell minél előbb megteremteni a gyors piacváltás feltételeit A testület véleménye sze­rint az orientációváltás so­rán a figyelmet nemcsak a fejlett tőkés országokba irá­nyuló kivitel növelésérc kell irányítani, hanem e tekin­tetben számolni kell a fej­lődő országokkal is. Ameny­nyiben sikerül a fejlődő or­szágokból beszerzéseinket bővíteni, ezekben a régiók­ban növelhető az exportunk is. A testület véleménye sze­rint a gazdasági kibontako­zás megteremtéséhez min­denképpen szükség van az adósságterhek megfelelő ke­zelésére. E téren a jelenle­ginél korszerűbb formákat kell alkalmazni, elsősorban a külföldi működő tőke be­vonásának a felgyorsítása jöhet számításba. Lényeges az is, hogy 1990 után a nép­gazdaság az export dinami­kus felfuttatásával képessé váljon az adósságok kama­tainak saját erőből történő törlesztésére. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a külgazdasági őrien tá. cióváltás jelentős kockázat­tal jár. Előfordulhat, hogy az importliberalizáció végre­hajtása során nem várt fej­lemények adódnak. A ka­mara ügyvezetősége arra hívta fel a kormány figyel­mét, hogy ilyen esetben is átgondolt beavatkozásra van szükség. Az ülésen felszólalt Nyers Rezső, akinek szavait Fodor László szintén összefoglalta. Eszerint a kormány nem igényli, hogy a kamara min­den téren támogassa intéz­kedéseit, elég, ha ez a tes­tület alapvetően támogatja a reformcélokat. Az orien­tációváltás a külkereskede­lemben elkerülhetetlen, e téren azonban akkor lehet sikerre számítani, ha a program radikálisnak bizo­nyul, s a körülményekkel reálisan számol. Ismerve a gazdaság je­lentős feladatait és a jelen­legi nem kis nehézségeket. Nyers Rezsó szerint* jövőre sem lesz lehetőség az élet­színvonal emelésére. E té­ren kis mértékű kedvező változásra csak 1991 után lehet számítani. Az elkövet­kező évek legnagyobb di­lemmája: meddig tűri el a társadalom a reálbércsökke­nést, A gazdasági feltételek a reálbérek fokozatos növe­léséhez C6ak akkor teremt­hetők meg, ha sikerül fel­számolni a legjelentősebb veszteségforrásokat. Min­denképpen szükség van a gazdasági szférában az ideo­lógiai korlátok megszünteté­sére, enélkül ugyanis nem érvényesülhetnek a gazdasá­gi racionalitás szempontjai. Az elkészült koncepciót a kamarai testület elfogadta. Az elképzelésekről tájékoz­tatják a vállalati vezetőket (MTI) A katonai szolgálatot megtagadó fiatalok Elhagyták a börtönt Elhagyta a baracskai bör­tönt és fogházat szerdán az a 70 fiatalember, aki a ka­tonai szolgálat lelkiismereti és vallási okokból való meg­tagadása miatt fogházbün­tetését töltötte. A szabadu­lók előtt Vörös Ferenc, a börtön és fogház parancsno­ka olvasta fel Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter parancsát. szabadságvesz­tés büntetésük hat hónapra szóló félbeszakításáról. Az átöltözést, a szabadulással együtt járó formaságok in­tézését követően a fiatalo­kat két autóbusszal vitték ki a vasútállomásra. A büntetés-félbeszakítással szabadult fiatalok a honvé­delmi törvény megjelené­siég büntetett előéletűek lesznek, de a törvény ha­tályba lépését követően mentesülnek majd a szabad­ságvesztés következményei alól. A büntetés félbeszakí­tásával egyébként többsé­güknél jelentősen rövidült a szabadságvesztés ideje. A most szabadult fiata­lokat — mint a fogadásukra jött hozzátartozóik elmond­ták — visszavárják a régi munkahelyükre. Lottó-tárgynyereményjegyzék Február 28-án, kedden rendezte meg a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság a lottó február havi tárgynye­reményének sorsolását. A jutalomsorsoláson az 5. heti szelvények és a január— február havi előfizetéses szelvények vettek részt. Az alábbiakban ismertet­jük a szegedi totó-lottó kör­zeti irodák területén vásá­rolt, és nyereménnyel ki­sorsolt szelvények számát és a nyereményt. 3 570 726 u 3 575 513 u 3 580 300 v 3 585 087 u 3 589 874 w 3 599 448 w 3 609 022 w 3 623 383 q 3 628170 w 3 637 744 s 3 647 318 u 3 661 679 u 3 666 466 v 3 393 607 w 3 398 394 r 3 403 181 u 3 407 968 v 3 412 755 m 3 422 329 t 3427116u 3431903s 3 441 477 m 3 446 264 s 3 451 051 o 3 455 838 u 3 460 625 r 3465 412q 3 470 199 w 3 474 986 p 3 479 773 p 3 484 560 u 3 489 347 v 3 494 134 v 3 503 708 s 3 508 495 v 3 513 282 n 3 518 069 v 3 522 856 w 3 527 643 w 3 532 430 w 3 537 217 r 3 542 004 p 3 546 791 p 3 551 578 t 3 565 939 t 3 671 3 699 3 704 3 714 3 719 3 747 3 771 3 776 3 781 3 786 3 790 3 795 3 81G 3 824 3 829 3 838 3 843 3 848 3 853 3 857 3 862 253 v 975 t 762 k 336 m 123 w 845 n 780 u 567 r 354 t 141 w 928 o 715 u 076 w 437 u 224 w 798 v 585 r 372 n 159 m 946 u 733 u 3 891 455 u 3 896 242 n 3 901 029 t 3 905 816 t 3 910 603 v 3 920 177 t 3 924 964 s 3 934 538 t 3 939 325 q 3 944 112 s 3 948 899 s 3 953 686 u 3 958 473 u 3 963 3 968 3 972 3 977 3 982 3 987 78 008 78 018 78 027 78 061 78 066 78 070 78 075 78 080 78 085 78 089 78 099 78 109 78 113 78 118 78 123 260 u 047 r 834 v 621 u 408 w 195 w 576 w 150 r 724 w 233 n 020 q 807 s 594 t 381 n 168 t 955 u 529 v 103 w 890 v 677 m 464 t 78 128 78 133 78 137 78 147 78 152 78 156 78 161 78 166 78 171 78176 78180 78 185 78 190 78 209 78 214 78 219 78 223 78 238 78 262 78 267 78 276 78 281 78 286 78 291 78 295 78 300 78 305 78 310 78 314 78 324 78 334 78 343 78 353 78 358 78 362 78 372 251 v 038 p 825 u 399 v 186 v 973 w 760 w 547 r 334 v 121 w 908 v 695 w 482 w 630 r 417 w 204 v 991 w 352 w 287 t 074 w 648 u 435 w 222 t 009 t 796 o 583 u 370 t 157 u 944 v 518 u 092 v 666 v 240 u 027 t 814 r 388 v 78 377 78 386 78 420 78 429 78 434 78 448 78 453 78 458 78 463 78 468 78 506 83 010 83 015 83 025 83 030 83 034 83 039 83 044 83 049 83 054 83 058 83 068 83 073 83 092 83 097 83 106 83 111 83 121 83 125 83 130 83 140 83 159 83 164 83 168 83 173 83 178 83 183 175 v 749 w 258 v 832 o 619 w 980 w 767 v 554 w 341 w 128 v 424 t 991 p 778 p 3521 139 u 926 w 713 v 500 n 287 r 074 w 8611 435 v 222 w 370 v 157 v 731 w 5181 092 w 879 w 666 t 240 t 388 r 175 u 962 w 749 in 536 m 323 v A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: 1: Varia-utal­vány (75Ö00 forint), m: Hang-fény utalvány (50 000 forint), n: Otthon lakberen­dezési utalvány (50 000 fo­rint), o: ITT IC 3538 típ. színes tv, p: Fischer FVH—P—1/DK típ. videó­magnó, g: Szerencse-utal­vány (40 000 forint), r: Ipar­cikk-utalvány (25 000 forint), s: Zenesarok-utalvány (20 ezer forint), t: Sanyo M 9704 rádiómagnó, u: Vá­sárlási utalvány (7000 fo­rint), v: Vásárlási utalvány (6000 forint), w: Vásárlási utalvány (5000 forint). * A nyertes szelvényeket 1989. március 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta út­ján a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyeremény­jegyzék március 6-tól meg­tekinthető az OTP-fiókok­ban, totó-lottó kirendeltsé­gekben és a postahivatalok­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents