Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

2 1989. március 9., csütörtök Az Országgyűlés ülésszakának második napjáról (Folytatás az 1. oldalról.) a szintkülönbség, és ez csak fokozatosan történhet. A sikeres átmenethez minden lépésnél szilárd támaszt kell találnunk, nehogy visszazuhanjunk. A haladás ütemét úgy kell meghatároznunk, hogy követni tudjanak bennünket azok, akikért előrehaladni egyáltalán érdemes. Mert támaszunk csak követőinkben van, szélsőségeket csak kevesen követnek! Erő csak a centrumban van, s a centrumot a reform köré kell megszervezni! A kormány ezt akarja, s ez az, amit én reformcentrumnak nevezek. Tisztelt Házi A magyar szocializmus új modelljének sorsa, az ahhoz vezető konszolidált átmenet esélye — mint ezeréves történelmünk minden jelentős lépése — a nemzetközi feltételek alakulásától is függ. A „peremfeltételek" kedvezőek. A szocialista országokban a reformpozíciók erősödnek, érlelődik a modellváltás szükségességének felismerése, és a váltás előkészítése. A mi új alkotmányunk ebbe a folyamatba illeszkedik. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európa is üdvözli ezt a lépést, amit fontos építőkőnek tekint a közös európai ház megalapozásában. Nem is alaptalanul, hiszen az új alkotmány nemcsak a szocialista alkotmányfejlődés szakaszhatára; nemcsak az ezeréves államiság kifejeződése; nemcsak a magyar progresszió alkotmányjogi elgondolásainak vállalása, hanem olyan vállalkozás, amely újból az európai fejlődés élvonalába lendíthet bennünket! De csak akkor, ha nem riadunk meg a szükségképpen felmerülő éles konfliktusoktól, és türelmes, együttműködésre kész magatartással keressük azok megoldását! Ez a reformokat megvalósítható átmenet záloga. Ügy kell haladnunk a reformok útján, hogy a hatalom és társadalom viszonyában ne bénító szembenállás, hanem az együttműködés legyen meghatározó. Ne feledkezzünk el róla: az ezeréves magyar történelemben mindig csak akkor volt eredményes a gazdaságés társadalomépítés, amikor a reformok ütjét jártuk, amikor a reformokat erős, a társadalom támogatását élvező kormányzat vezérelte. A célul tűzött modell, az ahhoz vezető átmenet társadalmi bázisa nem lehet ugyanaz, mint amire eddig támaszkodhattunk. Tulajdonreformot hajtunk végre, és vállalkozásösztönző politikát követünk. Ebből az következik, hogy az új bázis a vállalkozásra kész és képes emberek, szervezetek öszszessége; mindazok, akik egy ilyen rendben esélyt látnak az érvényesülésre és a biztonságos létre. Ha ez a bázis érdekelt teljesítménye növelésében, ezzel létrehozza azokat a forrásokat is, amivel a széles körű szociális biztonság erősíthető, a rászorultak megsegíthetők! pítványok) működése szá- kormány kötelessége a kormára; mányzati alapfunkciók ren— harmadrészt: a legfon. dezett működtetése központi tosabb állami döntéseket az szinten és a közigazgatás Országgyűlésben alkotott különböző szintjein is. törvények tartalmazzák. S Ide tartozik, hogy a kora törvények nemcsak az állampolgárokra, hanem az államra, annak szerveire is kötelezőek legyenek! Tisztelt Képviselők! A pártok és a különböző politikai szerveződések közötti párbeszéd, vita, a politikai harcok közegében a mány a hadsereget és a belügyi szervek működését függetleníteni kívánja a napi politikai hullámzásoktól. Arra törekszik, hogy ezek tartós, stabil intézmények, a nemzetbiztonság és az állami integráció erői legyenek az alkotmányosság és a törvény tailaján. Alkotmányosság, törvényesség Az alkotmányozási folyamat csak az alkotmányosrünkben és szervezetünkben már Európa összes néssürsátras snirí ^ivaseredményes. Az emberek ^ " mo6t két dolgot Igényelnek: ... , ... . , .. , demokratikus társadalmat, dat^ saját0s ^ valamint külső'és belső bén magyar modellt akamünk van, saját nemzettukét. A kormány feliadatának tekinti az alkotmányozási folyamat nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeinek biztorunk felépíteni. Van hozzá keservesen megszerzett tapasztalatunk, építőanyagunk, amibe már Kőm íves Kelemennél nem kisebb áldozatunkat is beleraktuk! A ház tehát állni fog, ha közös akarattal és összefogással rakjuk egymásra az építőköveket. Az új alkotmány lehet az ünnepélyes alapkőletétel. És amit megfogalmazunk. az nemcsak mai önmagunkról szóló dokumentum kell legyen, hanem hosszú időre, érvényes, előrelátó és előremutató valódi alaptörvénye e nép országépítő tevékenységének, sorsának, emberi életének. A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében támogatom a Magyarország alkotmányának szabályozási elveire vonatkozó javaslatot — mondotta végezetül a kormány elnöke. A vitában hozzászóltak sítását. Ha a politikai pár- Barcs Sándor (országos üstök jelszóversenye uralja a ta), Bolcsey György (Bp., 63. politikai közéletet, akkor az vk.), Szíjártó Károly, legalkotmányozási folyamat főbb ügyész, Sarlós István könnyen vakvágányra kerül- (országos lista), Garbacz het Ez könnyen, bekövet- Katalin (Fejér m. 9. vk.), kezhet, ha a többpártrend- Korom Mihály (Bács-Kisszer művi úton jön létre, és kun megye 8. vk.), Pásza hatalmi pozíciókat a nép tohy András (Somogy m. háta mögött osztják el, nem 4 vk->. Kereszti Csaba A vitában hozzászóltak: ván (Bács-Kiskun m. 7. vk.), Várhelyi József (Zala m. 9. vk.), Hankó Mihály (Békés m. 2. vk.), Hellner Károly (Bp. 32. vk.), Balogh Károly (Győr-Sopron m. 11. vk.), Simon Péter Pál (BorsodAbaúj-Zemplén m. 23. vk.), Peják Emil (Bp. 56. vk.), Méhes Lajos (Bp. 44. vk.), Radnai Gábor (Bp. 48. vk.), Nemzeti érdekeink szerint Egyetértésre kellene jutnunk az emberarcú, közösség- és környezetbarát, ugyanakkor a társadalmi jólétet hatékony gazdasággal megalapozó szocialista társadalom szükségességében; egy Ilyen társadalmat építő, a modellváltást dinamizáló demokrácia kiépítésében; nemzeti érdekeink érvényesítésében, az emberiség egyetemes érdekeinek védelmében, az egyenrangú és szuverén államok világot átfogó kapcsolatrendszerében ; történelmi múltunk, ezeréves államiságunk és az egyetemes magyarság iránt érzett felelősségünk vállalásában; egy olyan politikai rendszer kialakításában, amely megszüntet minden egyeduralmat, a hatalomgyakorlás minden kizárólagos formáját. A társadalmi konszenzus megteremtéséhez az új alkotmánynak feltétlenül tartalmaznia kell: — az emberi és állampolgári jogok, valamint az állampolgári kötelességek részletes szabályozását és az alapvető emberi, állampolgári jogokról szóló nemzetközi egyezmények beépítését a hazai jogrendszerbe; — az önkormányzat és az önigazgatás széles körű kiépítését és megerősítését, nemcsak területi elv szerint, hanem a szakmai, hivatásbeli önkormányzatoknál is; — az önszerveződések, közösségek, társulások, vállalkozások széles hálózatának kiépítését, amelyek a településfejlesztésben, az építészeti és környezeti értékek ápolásában, a szociális gondok megoldásában, a kulturális értékek gazdagításában működnek közre; — az állam ne legyen a társadalom gyámja, de éjjeliőrként szemlélődő mellékszereplője sem! Legyen központi szervező erő — vagy ha úgy tetszik menedzser —, amelynek feladatai: — egyrészt: olyan gazdálkodási feltételek kialakítása, amelyben a tőke hasznot eredményez és abból a bővített újratermelés, a humán szféra és az államapparátus költségei fedezhetők. Az állami költségvetés a nyereséget csak olyan mértékben ossza újra, hogy a társadalmi esélyegyenlőtlenséget mérsékelje és az államszervezetet fenntartsa; — másrészt: annak megszervezése, hogy a társadalom döntően saját maga elégítse ki igényeit és szükségleteit. Az állam nyisson tág teret a különböző tulajdonformák (társaságok, önkormányzatok, egyesületek, ala(Hajdú-Bihar m. 4. vk.). Szűcs Gyula (Saabolcs-SzatSzabó Kálmán (Bp. 36. vk.), már m. 16. vk.), Sasvári JóSzirtesné Tomslts Erika zsef (Komárom m. 8. vk.), (Bp. 22. vk.), Varga János Zsóka Endre (Borsod-Aba(Tolna m. 6. vk.), Sebők Já- új-Zemplén m. 9. vk ), Gé-J. íJreajBimi ~iii«v*í nos (Veszprém m. 12. vk.), czi 'István (Bp. 49. vk.), Böerős társadalmi és oolitikai Srilágyi ^ (Nógrád m dőrlé R6zsa ,Edit (Csongrád 2. vk.), Horváth Jenő (Bp. m. 3. vk.). 1. vk.), Hámori Csaba (or- A vitában felmerült kér< désekre, javaslatokra Kul(Borsod-Abaúj-Zemplén m. ' J . 18. vk.), Solymosi József csar Kálmán igazságügypedig fokozatosan, hitelesen, a tényleges érdekérvényesítési törekvések bázisán épül az ki! A reformcentrum körüli szerveződés kialakítása nagyon fontos! Csak így kerülhető el, hogy rossz közéleti hagyományunk, az érzelmiindulati tú'íűtöttség szétzilálja politikai inkát. Nem vitatható, hogy a nyugati demokráciák hatalmas tömegű tapasztalatokat halmoztak fel a demokratikus alapelvek gyakorlati alkalmazásának történelmi küzdelmeiben. Ez mindenkinek kincsesbánya, aki ta nulnl akar, de szeretné el kerülni az egyéni közállapota- (Tolna m. 4. vk.), Bak Ist- miniszter válaszolt. A lista Sokan szeretnek végigfutni különböző listákon. Talán nem minden tanulság nélkül való az alkotmánykoncepció vitájára jelentkezettek foglalkozását kimásolni a napirendből: nyugalmazott megyei pb első titkár, megyei pb első titkára, az alkotmányjogi tanács elnöke, gyárigazgató, nyugalmazott tanácselnök, vállalati igazgatóhelyettes, kereskedelmi vezető, a Minisztertanács elnöke, szmt-vezető titkár, megyei tanácselnök, megyei népfronttitkár, megyei pb első titkár, kerületi tanácselnök, Pest megyei pb első titkára, az MTI nyugalmazott vezérigazgatója, legfőbb ügyész, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnöke, csoportvezető főorvos, téeszelnök, megyei főügyész, tanszékvezető egyetemi tanár, téesz-párttitkár, vezérőrnagy, gyárigazgató-helyettes, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, főiskolai főigazgató, téeszelnök, nagyközségi tanácselnök, erdőgazdasági vezérigazgató, nyugalmazott téeszelnök, vezérigazgató, az MTA tudományos tanácsadója, vezérigazgató, körzeti orvos, vállalati pártbizottság titkára, a HNF budapesti vezető titkára, a SZOT nyugalmazott főtitkára, üzemmérnök, várost KISZbizottság titkára, gépészeti szakosztályvezető, diszpécser. Kulcsár Kálmán válasza A kétnapos vita lezárása- következményei azonban Kulcsár Kálmán végezeként Kulcsár Kálmán igaz- felmérhetctlenok — felmér- tül hangsúlyozta: az alkotságügy-miniszter összegez- betetlenül károsak. Az alap- mányozásl folyamatban az te az elhangzottakat. Öröm- problémát kell mérlegelni: egész társadalomnak részt med állapította meg, hogy az olyan bűncselekményt elkö- kell vennie. Megvizsgálhatanulás- alkotmány szabályozásikon- vetőket, akiket ki akarunk tónak, s a pártokkal foly^Znn'mÁr tökáV cepciójának alapvető logi- vonni a társadalomból,azo- tátott párbeszéd hatásköré^Utok indáit Iive^ ér kája a képviselők számára kat valóban ki kell vonni a be tartozó politikai kérdésteternten^TÍ okkalTordT- elfogadható volt. társadalomból s ez megold- nck tartotta azt a javaslatetemoen mi is okkal lorau- ható egy tényleg életfogytig tot hogv az Országgyűlés az etö D™ i^- h^ tékára Urtó szabadságveszlés alkotmány megvitatásakor felé. De nem azért, hogy tornájára terve Kulcsár büntetéssel. h(Vja meg - valamilyen másoljunk bérmilyen mo- Kalman leszögezte: az új in- „ „, Jt.é„„Ka„ , , 'TL delit! Igaz, vannak olyanok, tézmény nem tartozhat be- , Ebben . "F*1^J1. kulcs a apján - a külonbóakik a megszenvedett saját számolási kötelezettséggel ler£ gondolkodni mert meg- ző politikai erők képviselőmegoldás helyett könnyebb- az Országgyűlésnek, szuve- valósítja a büntetés célját, it, akik szavazati joggal nek látják egy kész recept szerv, saját \ szuve- ' " «-"-> döntései ugyanakkor nem sértjük az vennének részt a vitában, élethez való alapvető jogot, fgy egyúttal a döntés széamely jóval nagyobb érté- iesebb bázison nyugodna. A kű, mint bármelyik más miniszter ugyanakkor megemlítette: az Országgyűlés által létrehozott alkotmáátvételét Én azt mondom, alapján kell, hogy eljárjon, ők tévednek. Mindig téved- Biztosítani kell, hogy vizstünk, olvkor tragikusan na- gálhassa a törvények alkotgyot, ha szolgai módon má- mányosságát. soltunk egy külső modellt! A mindenen felül álló 11 Van saját értékrendünk, tagú testületbe olyan embede nem lehet minden érté- reket kell kiválasztani, akik vek" című tervezetet elkünk csak belső eredetű. Be tekintélyt adnak a széknek, küldték sok társadalmi, egykell fogadnunk és társadal- s "fm a szék ad tekintélyt házi, oktatási szervezetnek, munk szervezetébe kell nek'k — mondotta, hozzáté- intézménynek. A dokumenalapvető Jog. Kulcsár Kálmán elmondta, hogy a „Szabályozási elnyozó bizottságot is bővítheti a Tisztelt Ház, megbízhat akár teljes jogú részvétellel újabb tagokat, akik különböző politikai erőket építenünk a külvilágban ve- hogy az alkotmánybíró- tumot most nyilvánosságra képviselne^ Ez valószínűfelmutatott értékekei fs Ne ságr61 sz6!ó törvén-v készül, hozzák majd, 8 ezután min- leg ügyrendmodosítást igéleimutatott értekeket is. g édesen az Országgyű- den állampolgár eljuttathat- nyel hiszen első alkalomféljünk ettől! A* egészséges ^ eJ. ^ szervezet befogadja és aszja véleményét — akár orszirrü tálja, ami hasznára le- ^KTelhS5K?22 - ítSSS&hS gyarok maradunk, ha vé- ^orafflf^.186"^ megszövegezéssel Még csütörtökön is Igencsak beszédtéma volt a Parlamentben a miniszterelnök szerdai kijelentése, miszerint: A kormány nem tartja elképzelhetetlennek népszavazás kiírását a Duna-kanyarban épülő gát és vízi erőmű ügyében. Van, aki a magyar kormány szavahihetőségét félti. Az osztrák hitel esetleges felmondását magyarázni illik. Egy Ilyen döntés lehetetlenné teszi a bősi erőmű csúcsrajáratását, és ezzel eldől a ciklikusság körüli vita. Viszont a politikai konszenzus létrejöttét a népszavazás kiírása kétségtelenül segíthetné. Az újbóli országházi napirendre kerülését a kérdésnek Németh Miklós ez év májusára, Júniusára prognosztizálta. Az ülésteremben és a folyosókon a vélemények megegyeztek Visszhangok abban, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen ütemben folytatódik addig az építkezés. A képviselők egyre inkább igyekeznek választóik szája íze szerint fogalmazni mondandójukat. Ebben az átgondoltabb pozíció és — talán — a választások semmiképpen sem nagyon távoli időpontja is közrejátszik. A visszahívással Is fenyegetett budapesti képviselő például külön Indítványt nyújtott be a március 13-1 Parlament körüli ünnepségek jogi akadályainak elhárítására. (Igaz, ugyanerre vonatkozóan élt indítvánnyal az a csoport is, amely névsorában az első aláíró Bödőné Rózsa Edit Csongrád megyei képviselő volt.) Több magas beosztást töltött be az utóbbi harminc évben, közben a Parlamentnek is volt elnöke Sarlós István. Tegnapi felszólalásét követően többen kérdezték: 25 évvel ezelőtt miért nem hangoztatta ezeket az elveket? Mostani megnyilvánulása igazán reformpártinak tűnik. A mai nap eseménye minden valószínűség szerint az Országgyűlés új elnökének megválasztása lesz. Mindenképpen szerencsés lenne a többes jelölés, az pedig már egészen bizonyos, hogy a hét gépelt oldalon leírt napirend a háromnapos tanácskozáson túl nagy falat lesz a Tisztelt Háznak. Bőié István hogy e testületeket az alkotmány „helyezze el" az államszervezetben, határozza meg funkcióikat. Ezt ki 'kell munkálni, az alapvető elvek Valóban kerüljenek az alkotmányba, s utána egy új honvédelmi törvény szabályozza a részleteket, majd pedig — mint minden hadseregben — a szolgálati szabályzat hivaEzért egy ideig várnak a A kész tervezet a Parlament alkotmányozó bizottsága elé kerülne, és a jóváhagyás után kezdődne meg a társadalmi vita. Az országgyűlési vita és döntés után kerülne sor a népszavazásra. Ezzel a miniszter egyúttal azt is jelezte, hogy nem tartaná szerencsésnek maguknak alapelveknek a népszava zásra bocsátását. Kérte a tornai fordulna elő, hogy parlamenti bizottságnak nem képviselő tagja lenne — mondta befejezésül, ígéretet téve, hogy a vitában elhangzottakat gondosan elemezni fogják, s felhasználják a jogalkotó munkában. rozni. A halálbüntetés kérdéséről szólva így fogalmazott A vita lezárását és Kulcsár Kálmán válaszát követően a soros elnök ismertette a határozati javaslatot: „Az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit az előmegfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában ' elhangzott javaslatok alapamelyrol a szakértők és retekhez, amelyek segítik az ján ± kü,2nös {lgyelemm^ az állampolgárok — a küA miniszter elmondta, lönböző társadalmi szervetott a katonák feladatait, zasra bocsátását. Kerte a to- ter)esztésnek kötelezettségeit meghata- megkommunikáció segítségét hn2v,a iávÁ abban, hogy a tervezetet a közvélemény megismerhesse, a sajtó útján is hozzáolyan büntetési nemről van juthasson azokhoz az isme szó a közvélemény nem szokott értelmezést; azonos módon vélekedni. hí h?emU népszavazássá", hogy a népszavazást két for- zetek és csoportok vélemé mert vannak olyan össze- mában képzeli el. Egyrészt nyére, készítse el az alkotfüggései, amelyek tűimen- az alaptörvény egészére kel- mány szövegtervezetét. A nek egy társadalom politi- lene majd voksolni, más- szövegtervezetet az Országkai, jogi kultúráján, a pszi- részt arra az öt-hat fontos gyűlés alkotmány-előkészítő chikai állapothoz is' kapcso- részkérdésre (államforma, bizottságának egyetértését lódnak. Ügy ítélte meg, címer, egyéb szimbólumok), követően bocsássa társadalhogy a halálbüntetés sem amelyek ügyében a döntés mi vitára", kedvező, sem kedvezőtlen nem kell, hogy megszabja Az Országgyűlés a hatáhatással sincs a bűnözés az egész alaptörvény elfő- rozati javaslatot egyhangúalakulására, pszichológiai gadását vagy elutasítását. lag elfogadta.