Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

1989. március 10., péntek 3 Tanácskozik az Országgyűlés Pozsgay Imre sajtóbeszélgetése Még javában tartott azalmány szabályozási koncep-. ciója feletti vita, amikor Pozsgay Imre államminiszler, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Parlamentben találkozott külföldi újságírókkal, egyben eleget téve számos interjúkérésnek is. A nagy érdeklődéssel kisért beszélgetesen — több mint egy tucatnyi országból csaknem 40 újságíró jelent meg — a világ nagy hírügynökségeinek tudósítói, rangos lapok munkatársai, tv- és rádiótársaságok riporterei vetlek részt. Pozsgay Imre bevezető nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy legutóbb ugyancsak az Országgyűlés idején, tavaly novemberben találkozott a külföldi újságírókkal, s akkor éppen az úgynevezett demokrácia-csomagtervet terjesztette a Parlament elé. Elmondta, hogy azóta e csomagot „felbontották", és már az egyes részletkérdé-. seit vitatják meg a képviselők, illetve alkotják meg az ezzel kapcsolatos törvényeket. A rövid bevezető után átadta a szót a kérdezőknek. A jelenlegi alkotmányvitáról érdeklődőnek válaszolva kijelentette: nem elsősorban az újfajta szabadság kodifikációjának lehetősége foglalkoztatja — bár ezt is fontosnak ítéli —, mert nézete szerint nem az az igazi kérdés, hogy az alkotmány milyen garanciákat tartalmaz, hanem az: az alaptörvény betartásának milyenek lesznek a gananciui. A köztársasági elnök funkciójával összefüggésben megernlitette, hogy elképzelése szerint y tisztség a hatalmi ágak megosztásának rendszerebe tartozik, nem csupán az állami protokoll megtestesítője lenne, hanem meghatározott pontokban összehangolná a Különböző ágakat. A pártok vele tárgyalnák meg a miniszterelnök személyére vonatkozó javaslataikat, és a köztársasági elnök mutatná be a Parlamentnek a kormányfőt, ő lenne a hadsereg főparancsnoka, tehát nem súlytalan személyiség Folyosón Kollégámmal beszélgetünk a szünetben. Megemlítem az OMFB egyik néhány hónappal ezelőtti sajtótájékoztatóját. A betűszó hallatán megáll mellettünk Tétényi Pál, a miniszteriális szervezet elnöke. Az ily módon kezdődött kb. negyedórás beszélgetésben nagyon sok mindenről szó esik. Tétényi Pál többek között elmondja azt, hogy hamarosan az atomenergetikai bizottság áll a szélesebb nyilvánosság elé. Az atom- és a vízi energia a „legtisztább" energiaforrás jelenünkben. A paksi üzemeltetési, biztonságellenőrzési tapasztatok igen jók. A nemzetközi ellenőrző stábnak feltűnő volt, hogy viszonylag sokan dolgoznak az erőműben. Ezt viszont az infrastrukturális elmaradottságunk 4 teszi szükségessé. Például saját villanyszerelőket kell foglalkoztatni az erőműben, mert a központi szolgálat az itt elvárt színvonalat nem tudja garantálni. A Duna még egy 6-7 ezer megawattos erőműtöbbletkapacitást elbír anélkül, hogy a hőkárosodás nagyobb lenne a vízi világban íw. eltűrhetőnél. A Szovjetunió vállalja a következő erőművek elhasznált fűtőanyagának viszszaszállitását is. Az első ilyen szállítmány éppen az idén indul el a már évek óta üzemelő reaktoroktól. Csernobil újonnan felderített szennyező hatása talán nem jut el határainkig a nagy földrajzi távolság miatt. S persze nem múlhatott el ez a folyosói beszélgetés a vízlépcső emlegetése nélkül. Tétényi Pá! szerint: ,,a terhesség kilencedik hónapjában már nehéz arról vitatkozni, hogy megszülessen-e a gyermek?" Lakáskiutalás, -támogatás, -értékesítés, -felújítás lenne a hatalom gyakorlásában Megkerülte a választ viszont) arra a kérdésre, hogy vállalná-e a köztársasági elnök tisztét, mondván: „nálunk egyelőre rejtegetni kell a szándékokat, hogy azok. érvényesüljenek". Az államminiszter sok kérdést kapott a többpártrendszerrel, a kiépüléséig tartó átmeneti időszakkal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben leszögezte: a többpárti berendezkedés híve, ugyanis az eddigi politikai gyakorlat tapasztalatai, szerint az egypártréndszer körülményei között nem lehetett létrehozni az egyensúlyt Magyarországon. A társadal mi közmegegyezes fontossága mellett szólt, de kijelentette, hogy ezt nem az MSZMP hatalmának átmentése érdekében szorgalmazza, hanem azért: ne jöjjön létre hazánkban olyan vákuum, amelyben kormányozhatatlanná válik az ország. Pozsgay Imre természetesen sok, a kedvezőtlen gazdasági helyzettel, a munkanélküliség veszélyével, s a bős—nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos kérdést is megválaszolt. Ez utóbbiról szólva kijelentette: azok közé a kormánytagok közé tartozik, akik é tárgykörben a népszavazás lehetőségét szorgalmazták. A munkanélküliséggel öszszefüggésben kijelentette, nézete szerint az nem Desz nagymértékű, bár a korábbi helyzethez képest jelentős számban veszíthetik el munkahelyüket a dolgozók. Egy jó átképzési rendszerrel ugyanakkor le vezethetőnek ítélte az ezekkel járó feszültségeket. A nagy veszedelmet szerinte a magasan kvalifikált pályakezdő fiatalok munkanélkül maradása jelentené, hiszen így akkor ók külföldön keresnének, s minden bizonnyal találnának ls' munkát. Pozsgay Imre az MTI kérdésére válaszolva elmondta: március 15-ét Győrben fogja ünnepelni, a nagygyűlés részetvevöjeként. Ebben a városban megállapodásra jutott valamennyi politikai szervezet az ünnepi szónok személyét, s a demonstráción megjelenő nemzeti szimbólumokat illetően is. Az Országgyűlés ülése csütörtökön befejezte tanácskozását. a testület pénteken folytatja munkáját. Jó héttel a tavaszi ülésszak előtt tartotta képviselői beszámolóját Karácsony Sándor, az újszegedi November 7". Művelődési Házban. „Amiért szembe merek nézni önökkel" — így kezdte mondandóját, és folytatta az ötvenes évekbéli önéletrajzi vallomásokkal... Majd köntörfalazás nélkül elég kritikusan értékelte a képviselőknek jelenlegi közéleti szerepét, felelősségét. E mai társadalmi-politi kai szituációban a válságjelek nem kímélik a közjogi méltóságokat sem. Hogy közülük ki hogyan birkózik meg a próbatételekkel, arról beszélgettünk a professzorral az ülésszak egyik szünetében — A reformpolitikusok, bizonytalansagat a politikai intézményrendszer hiá. tusait, a professzionista politikusok hiányát, a képviselőkhöz eljuttatott ellentmondásos információkat emlegette Újszegeden. Valójában mindarokhói i tünetekből váltogatott, amelyek most már nyilvánosságra kerültek. — Valóban nagy kérdés, miért tehető felelőssé a képviselő. Újszegeden is elmondtam, hogy például ne kérjék rajtunk számon közvetlenül a kormányzat gazdasági tevékenységet. Hozhatnám Képviselő a felelősségről példának Bős—Nagymarost. Ez az ügy számunkra valóságos politikai csapda volt. A beruházás megkezdéséről kellett volna a Panlamentberi dönteni, nem arról, amit az ősszel tálaltak nekünk. Én egyébként az októberi ülésszak előtt Szőregen kértem a választóimát, segítsenek e patthelyzetben. Egyik részük mellette, míg a másik ellene szavazott. S ezen a ponton válik érdekessé a képviselő személyisége, azt hiszem. En világéletemben undorodtam a torzóktól, a félbehagyott, befejezetlen művektől. S ez az ország tele van ilyenekkel. Megjegyzem, még Budapesten voltam (hetvenötben), amikor tiltakoztam, ne fogjanak hozzá. Most képviselőként, az előzmények és a szándékok ismeretében mit tehetek. Tartózkodom és tartózkodni is fogok, bár meggondolandó Avar István. és Szentágothai professzor fölvetése, nevezetesen a beruházás fötlfüggesztése, egy népszavazás elrendelése, s hogy a tervezett világkiállítással meg tud-e birkózni az ország Bős—Nagymarossal együtt. — Nem dkoz-e önnek konfliktust a képviselet akkor, ha választói véleménye nem egyezik saját nézeteivel? — A képviselet bizalomra épül, amit ma nagyon nehéz megtartani. Gondolja végig az Országgyűlés törvényalkotói munkásságát. Ez a Parlament évekig formálisan működött, nem alkothatott a szó igazi értelmében, s valójában ma sincs teljes jogköre. Most a sztrájktorvénnyel kapcsolatban rendkívül sok levelet kaptam, melyekben kérték, követelték, szavazzak ellene — így fogok tenni. De nem azért, hogv választóim kedvében járjak. Sajnos, ma még sexkunk nem az ügy érdekében ténykedik. Megnyilatkozásaiban a választóinak kedvez, de a szavazáskor másként cselekszik. — Mi a véleménye az ügyrend kialakításával kapcsolatos huzavonáról? — Valójában most tanuljuk. gyakoroljuk a parlamentarizmust. Nincs tapasztalat, s bár úi házszabály van. melynek gvönge pontjai máris megmutatkoznak, nem értek egvet a cinikus, elitélő megjegyzésekkel. M. E. A föcímbeli felsorolást még kiegészíthetnénk a „lakás" szó további utótagjaival, hiszen a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén csaknem minden téma valamilyen módon a lakással volt kapcsolatos. A testület tanácsi támogatásokról, elidegenítési tilalmak alóli felmentésekről döntött, s elfogadta a fiatalok otthonában elhelyezendók névjegyzékét. Tájékozódott azokról a szabályozási elgondolásokról, melyek alapján majd módosítani lehet a lakásgazdálkodás- és -támogatás rendszeréről szóló tanácsrendeletet. (Tekintettel a támogatások mértékének és a támogatottak körének várható kedvező változásaira, e témára lapunkban visszatérünk.) Pályázatok, építkezések Tudósítás a városi tanács vb-üléséről Az idei lakáselosztási terv elfogadása után 7 olyan jelenleg üres, felújítás után lakhatóvá tehető bérlakásról volt szó, melyeknek leendő bérlőit pályázat útján jelölik majd ki. (A pályázóknak érvényes lakásigényléssel kell rendelkezniük, és a kedvezményes használatbavételi díj „fejében" vállalniuk kell a felújítást. Az összeg egy részét aztán a lakbérbe beszámítják. A pályázatot közszemlére teszik, és május 15-ig bírálják el.) Hozzájárult a vb tegnap újabb 37 állami tulajdonú házingatlan eladásához. A város családi házas területei közül kettőnek a házhelyrendezési tervét is elfogadták. Szentmihályteleken, a Vörös Hadsereg útja, Rezeda utca, szabadkai vasútvonal és a leendő 120 kilovoltos légvezeték között 9,8 hektáron összesen 63 telek alakitható ki — az előkészítés az idén megkezdődik. Baktóban, a Vörös zászló utcától északra fekvő terület 1964-es rendezési tervét változtatni kellett; a korábbinál hetvennel kevesebb, öszszesen 311 építési telket alakítanak ki. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. ajánlkozott arra, hogy a Honvéd tér és a Lenin krt. sarkán levő 1700 négyzetméteres területet — megfelelően a városrendezési tervnek — beépíti, még idei kezdéssel A telken — a bankházon kívül — kereskedelmi, szolgáltatóüzletek és lakások építésére is van lehetőség. A telek átadásáért a bank 7 millió forintot fizet a tanácsnak. Panelek, esélyek Magyarországon 1965 óta több mint 450 ezer lakás épült paneles technológiával. Szegeden 20 év alatt 25 ezer 370 lakás — 44 százaléka van állami tulajdonban. E számok, adatok kézenfekvő indokát adják annak, miért kért tájékoztatót a végrehajtó bizottság a lakóépületek felújításának problémáiról. A nagy szilárdságú, vasbeton teherhordó falakból, födémekből és szendvicsszerkezetű, hőszigetelő habbal ellátott homlokzati elemekből épített lakóházak tulajdonságai jelentősen eltérnek a hagyományos házakéitól. Gondok a használat közben (zaj, rezgés, hőszigetelés, páralecsapódás, elektromos árnyékoltság, hőérzet, penész, rovarkártevők stb.) — így foglalhatók össze az eddigi tapasztalatok. A következmény: gyors fizikai és erkölcsi elavulás, az előbbiből adódóan pedig tömeges felújítási igény. Szakmai vizsgálatok szerint — az épületek élettartamára tekintettel — a 20—25 évenkénti felújítás vezethet érdemi eredményre. így tehát Szegeden körülbelül 1994-től kell számítani arra, hogy az első, a tarjáni lakások rehabilitációjára pénzt kell szánni, s persze — a környezet értéknövelésével együtt — technológiát, tervezői és kivitelezői kapacitást találni. Mai árakon az első felújítás az újra-előállítási költség 30—35 százaléka, azaz lakásonként 360—420 ezer forint. Ha e házak élettartamát 50—60 évre kívánnák növelni, a második felújítás 420—480 ezer forintba jönne ma. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy már most fel kell készülni a tömeges lakásfelújításokra, s a lakótelepek értéknövelő, nem házankénti, hanem területi rehabilitációjára. Vizsgálni kell, hogy a lassanként kialakuló vegyes tulajdonú házak felújítási költségeit milyen formációban lehet majd előteremteni. Egy, e kérdésekkel kapcsolatos ÉVM-pályázatra egyébként Szeged már jelentkezett. Ellenőrzések, pénzügyek A végrehajtó bizottság megvizsgálta, hol tart az államigazgatási tevékenység korszerűsítési, egyszerűsítési tervének végrehajtása, majd a múlt évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól tájékozódott. (E jelentés végleges elfogadása a tanács testületére vár.) Elfogadták az idei ellenőrzések tervét. Arról is döntött a testület, hogy az informatikai részvénytársaságnál levó 12,5 millió forintos tőkerészesedéséből 3—3 millió névértékű tanácsi részvényt elad a Régi Hungária Rt.-nek, illetve a Hermes Szálloda- és Vendéglátóipari Rt.-nek. A vevők a névérték 125 százalékának megfelelő vételárat hajlandók fizetni. A részvényeladásból befolyó 7,5 millió forintért a tanács kincstárjegyet vásárol, az ugyanis előnyös megtakarítási forma, és bármikor értékesíthető. Előzetesen jóváhagyták a vb-tagok a tavalyi tanácsi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásáról készült jelentést, melyet majd a tanács tagjai fogadnak el soros ülésükön, A legközelebbi „munkaülésükön" és nem a ma délelőtt fél ll-kor kezdődő ünnepin. Azt ugyanis az árvízi évforduló tiszteletére rendezik. Parlamenti elfoglaltsága miatt nem Maróthy László miniszter, hanem a y Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára, Varga Miklós lesz a szónok. Bejelentések A soros tanácsülést egyébként április 13-ra hívták össze. Két további bejelentéssel zárult a tegnapi vbülés. Csonka István tanácselnök március 16-án — eleget téve a nizzai polgármes,ter meghívásának — a francia testvérvárosba utazik, hogy közösen áttekintsék, mi valósult meg két évvel ezelőtti megállapodásukból. Várostörténeti és -esztétikai tanácsadó testület alakul — szakértői feladatok ellátására. A város történelmét, építeszetét, kulturális és szellemi múltját érintő elemzéseivel segíti majd a testületi és vezetői döntések meghozatalát. Tagjai: Apró Ferenc ügyvéd, helytörténeti kutató, Bátyai Jenő, az MTESZ társelnöke, Blazovits László történész, a levéltár igazgatója, Borvendég Béla építész, a MÉSZ elnöke, Csillik Bertalan neurobiológus, a SZOTE egyetemi tanára, Kass János képzőművész, Kiss Lajos városi főépítész, Knsto Gyula történész, a JATE egyetemi tanára, Péter László irodalomtörténész, Raffay Ernő történész, a JATE docense, Szekeres Mihály belsőépítész, a képzőművész-szövetség szegedi titkára, Venetianer Pál akadémikus, az SZBK Mikrobiológiai Intézetének igazgatója. A tanácsadó testület elnöke Müller józsefné tanácselnök-helyettes, titkára Tandi Lajos újságíró, a városszépítő egyesület ügyvezető elnöke. A testület hétfőn tartja alakuló ülését. Mórahalmon: az első rendes ülés Idei első rendes ülését tegnap tartotta Mórahalom város tanácsa a művelődési házban. Elóbb Murányi György tanácselnök számolt be a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és tájékoztatta a testületet más fontos eseményekről. Szó volt az elmúlt évi költségvetési és fejlesztési tervek végrehajtásáról, az 1989. év pénzügyi tervéről, valamint a tanácsi döntések gyakorlati hasznáról. A tavalyi pénzügyi tervet — az akkor még városi jogú nagyközségi tanács — március 10-én hagyta jóvá. Hárommillió 723 ezer forintot terveztek bevételként, ám ebből csupán 3 millió 141 ezer forint volt a bevétel. Ez a tervezetthez képest majdnem 16 százalékos lemaradást jelent. A hiány elsősorban az intézmények nem maximális kihasználtsága miatt keletkezett. Nagy a bevételkiesés a lakossági adónál. A tanács elismeri, hogy ennek az az oka, hogy a tervezéskor irreálisan magasra tették a „mércét". Az is igaz viszont, hogy a személyi jövedelemadóból 6 százalékkal többet számolhatott el a tanács a tervezettnél. A földadó is kevesebbet hozott a tanács számlájára. Az állami támogatás az előirányzattal egyező. A kiadásoknál több mint 5 millió 500 ezer forint maradvány keletkezett. Az oktatási és kulturális feladatokat teljesítették Mórahalmon, az idősek klubjának felújítása — anyagi eszközök és a szakemberek hiánya miatt — áthúzódott 1989-re. A városi tanácsülés végén előterjesztések és interpellációk hangzottak el. A. S. 4