Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79, évfolyam, 58. szám 1989. március 9., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Milyen legyen Magyarország alkotmánya ? Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos elsőként a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntötte a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének adta meg a szót. A házelnök bejelentette lemondási szándékát, s felolvasta az indokait ismertető leköszönő levelet, ebben 63 esztendős korára, s 47 munkával töltött évére hivatkozott. A levélhez hozzáfűzte: — Aki vezető, közéleti szerepet vállal, annak számolni kell kritikával, sőt a kritikánál erösebb jelzőkkel és minősítésekkel is. Ezt természetesen tudtam, amikor elvállaltam az elnöki tisztet. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs tűréshatár. Én eljutottam ide. Az Országgyűlés 275 egyetértő és 26 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett tudomásul vette Stadinger István lemondását, s az Országgyűlés elnöki tisztségé aioi felmentette. Horváth Lajos megköszönte Stadinger István eddigi tevékenységét, és képviselői munkájához további sok sikert és jó egészséget kívánt. Ezt követően bejelentette, hogy a házszabály értelmében az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára megválasztott jelölőbizottság indítványa alapján titkos szavazással választja meg a ház elnökét. A jelölőbizottságra Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tett javaslatot. Elmondotta : a jelölőbizottság elnökét ő maga ajánlja, ezenkívül minden megyei képviselőcsoport jelöl egy tagot a bizottságba, s hogy a testület még inkább reprezentálja az Országgyűlés összetételét, az országos listán megválasztott képviselők közül négyet bevonnak a jelölőbizottságba. Az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatát egyhangúlag elfogadta, azzal, hogy a bizottság még az ülésszak első napján munkához lát. A bizottság elnöke Gyuricza László (Veszprém, 5. vk). Ezután Horváth Lajos megemlékezett Miskó Istvánról, Bács-Kiskun megye 6. számú választókerületének képviselőjéről, aki február l-jén — mint mondotta: tragikus körülmények között — elhunyt. Az Országgyűlés tagjai felállással adóztak képviselőtársuk emlékének. A levezető elnök bejelentette, hogy Üjvári Sándor (Zala m., 7- vk.), Apró Antal (Szeged, 1. vk.), Gajdos Ferenc (Budapest, 43. vk.), Cservenka Ferencné (Pest m., 4. vk.), Molnár Frigyes (Bács-Kiskun m., 3 vk.) és Losonczi Pál (országos lista) benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról. Az Országgyűlés a lemondásokat 336 igenlő szavazattal és 2 tartózkodással tudomásul vette, és az országos választási elnökség javaslata alapján a Zala megyei 7. választókerületben megüresedett képviselői helyre Ördög Ferenc, eddigi pótképviselőt egyhangúlag igazolta. Az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az 1988. december»8-án bemutatott jelentésének megtételétől az 1989. március 8-án megnyitott új ülésszak közötti időben alkotott törvényerejű rendeletéről szóló jelentését egyhangúlag tudomásul vette. Az elnök bejelentette, hogy az elmúlt ülésszakon nem tárgyalt interpellációkon és kérdéseken túl további 19 képviselő nyújtott be interpellációt, és kilenc képviselő kérdést. (Lestár Lászlóné Varga Mária (Budapest, 51. vk.) az ülésen bejelentette: eláll az interpellációtól.) Ezt követően az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot ismertette Horváth Lajos: 1. Magyarország alkotmánya szabályozási elveinek tárgyalása; 2 a Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről; 3. az Országgyűlés elnökének megválasztása; 4. a Munka törvénykönyvéről szóló, 1967. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 5. a sztrájkról szóló törvényjavaslat; 6. a belkereskedelemről szóló, 1978. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. az 1995-re tervezett, Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; 8. az Országgyűlés 1989. évi várható programja; 9. személyi változások az Országgyűlés egyes bizottságaiban; 10. Interpellációk és kérdések tárgyalása. Külszíni fejtések Változások a bauxitkutatásban A Bauxitkutató Vállalat egyébként fúrási rekordra készül, ami azt jelenti, hogy legalább 130 ezer méternyi kutatófúrással keresik, illetve határozzák meg az új lelőhelyeket ebben az esztendőben. Fúróberendezéselk négy telephelyen dolgoznak. Rendkívül ígéretes a Csetény környéki lelőhely, ahol az eddigi kutatások szerint legalább 5 millió tonna bauxit húzódik, A további kutatások és a bányanyitás sorsa a hidrogeológiai méréseken, elemző munkán múlik. Jövőre elkészül a jelentés a másik lelőhelyen, Baikonyaszlop környékén, ahol 40 bauxitlencse közül válogatják ki a környezet károsodása nélkül kiitermelhetóket. A bauxitbányászait jövője szempontjából nagy jelentőségű a csab-pusztai lelőhely, amelynek egy részén már megkezdődött a bányanyitás, más részén pedig folyamatosan dolgoznak a fúrógépek. Az új bánya a nyirádi karsztvizveszélyes lelőhelyek utódja lesz, de annak hátrányai nélkül. Itt ugyanis lényegesen kedvezőbb a bauxit elhelyezkedése, hiszen az érc mészkő vön fekszik, amely alatt egy nagyobb vastagságú vízzáró márgaréteg van. Folytatják a kutatást Tatabánya és Nagyegyháza környékén is, ahol a kis mélységű érckészleteket keresik. Mindezzel párhuzamosan úgynevezett sekély bauxitkutatási program indul, melynek során a külszíni fejtéssel is kitermelhető készleteket keresik, mintegy 1500 négyzetkilométeres területen. A prognózisok egyébként 50 méteres mélységig legalább 20 millió tonnányi bauxitot ígérnek. a jegykiadás „Emkéje" Módosító indítványok, észrevételek A tárgysorozat megállapításával kapcsolatban Király Zoltán (Szeged, 5. vk.) indítványozta, hogy vegyék le a napirendről A munka törvénykönyve módosításáról és a sztrájktörvényről szóló törvényjavaslatokat. Szentágothai János akadémikus, az MTA tudományos tanácsadója javasolta, hogy a zsúfolt program ellenére tűzzék napirendre a bősnagymarosi vízi erőmű kérdését. Kifogásolta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a kiadásokat visszamenőleg összegező, s a kihatásokat is bemutató költségvetést. Takács lmréné (Szeged, 4 vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP-bizottságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról: megvltassák-e a sztrájktörvényt. Tapasztalatai szerint ugyanis a jogszabálytervezetet éppen azokkal — például a nagyüzemi munkássággal — nem tárgyalták meg, akiknek érdekében be szeretnék vezetni. Ezután szót kért Németh Miklós. A miniszterelnök a sztrájkjoggal és A munka törvénykönyvével kapcsolatban csatlakozott Horváth Lajos alelnök javaslatához; hallgassák meg a képviselők Halmos Csaba államtitkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, aki a kormány nevében beterjeszti a javaslatot. A szóbeli kiegészítésből kiderül majd, hogy a kormány módosította álláspontját, ami az írásos dokumentumokban természetesen még nem szerepelhet. A bős—nagymarosi beruházással kapcsolatban elmondta: a kormány úgy döntött, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költségvetését, menetét, és erről rendszeresen tájékoztatni fogja az Országgyűlést. Németh Miklós bejelentette továbbá: a Minisztertanács kész megvizsgálni a bős— nagymarosi beruházásról tartandó népszavazás lehetőségét. A kormány tanulmányozza a népszavazás előkészítésének feltételeit, lehetséges módját, nemzetközi és egyéb összefüggését. A vizsgálat eredményét a Parlament májusi vagy júniusi ülésszaka elé terjesztik úgy, hogy addigra a népszavazásról szóló általános törvénytervezet is — a társadalmi vita tapasztalatai után — elkészül, s a kép, viselők elé kerül. A naptrendre tett indítvány vitájában szót kért Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.), aki -Király Zoltán hozzászólására reagált. Avar István (Bp., 17. vk.) a kormányfő felszólalásához fűzött észrevételt. Ügy vélte: „nem szabad még egy rossz politikai lépést elkövetni azzal, hogy a Parlament nem tűzi napirendjére Bős—Nagymaros ügyét, annak bármilyen formájában". Ezután az elnök határozathozatalra bocsátotta a napirendi javaslatot. A szavazást ügyrendi felvetések szakították meg. Végül is a törvényhozó testület az elhangzottak szellemében 337 szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta a napirendre tett indítványt. Horváth Lajos ezután javasolta, hogy az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról március 14-én ünnepi ülésen emlékezzék meg az Országgyűlés, s helyezzenek el koszorút Kossuth Lajos szobránál. Az indítványt egy ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadták a képviselők. ' Az ülés elnöke ajánlotta: amennyiben az ülésszak három nap alatt sem fejeződne be, március 22-én folytassák a munkát. Az Országgyűlés nyolc ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta ezt az ügyrendi javaslatot is. A törvényhozó testület ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről határozottElsőként Körös Gáspárnak (Bács-Kiskun m., 4. vk.) azon indítványáról határoztak, hogy az Országgyűlés 1989-ben komplex módon tárgyalja meg a lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek helyzetét, annak alakulását. Az indít(Folytatis a 2. oldalon.) Közel 2 évvel ezelőtt készült el a szegedi Volánnál az első Emke, vagyis az elektronikus menetjegykészítő és -elszámoló készülék, amelyet egy 3 tagú csoport — Wábits Győző, Bah Petemé és Kerényi Gábor — fejlesztett ki. S 1 éve működik a Volánnál az az önálló elszámolású — 9 tagú — csoport, amely a készülék sorozatgyártásával és szervizelésével foglalkozik. Ez a szerkezet alkalmas a gépjárművek fedélzetén menetjegykiadásra és műszak végén az elszámolás elkészítésére. A memóriaegységébe bevitt adatokat szalagra is kiírja, s így azok tetszés szerinti ideig tárolhatók. A jegyen feltünteti a kiadás dátumát és időpontját másodpercnyi pontossággal, ezért alkalmas a menetrend betartásának ellenőrzésére is. Ugyanakkor például a munkáltató — kiküldetés esetén — a jegyien levő időpont alapján a dolgozója munkakezdését és a munka 'befejezését is ellenőrizheti, s ez számára a napidíj megállapítása, vagy egyéb szempontiból fontos lehet. Az elsó gépekkel egyéni és csoportos jegyeket, kiegészítő jegyeket adhattak ki. A sorozatgyártás elkezdése óta eltelt idő alatt továbbfejlesztették, s a legújabbak már elővételi jegyeket, valamint helyi, helyközi és távolsági járatokra bérletet is adnak. A csoport vállalta, hogy a régebben vásárolt gépeket — amelyek ezt ínég „nem tudják" — átprogramozzák. A készüléket jelenleg főként Völán-vállalatok vásárolják, az elmúlt évben jegykiadásuk korszerűsítésére 123 darabot szereztek be. A vevők kiadásainak csökkentésére a Tisza Volán az eddig használatos Almex gépeket „beszámítja" a vételárba, illetve nem közlekedési célokra az Emke vevőitől felvásárolja. Gyártóként egyébként távolsági, helyközi autóbuszait csaknem teljeskörűen felszerelte már e készülékkel. A készülék alkalmazható más munkaterületeken is — jegypénztárakban. Használatával jegy töm bök készíttetése, raktározása, kezelése válik feleslegessé, nem is beszélve a jegyárak változása miatti selejtezési veszteségekről. Somogyi Károlyné feliMtetel »