Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

2 1989. március 9., csütörtök MSZMP-találkozósorozat Az MSZMP székházában vasárnap délelőtt elsőként a (MISZOT küldöttsége — Stumpf István elnök, valamint a KISZ, a Fidesz, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség és a katolikus ifjúsági mozgalom képviselője — ült a tárgyalóasztalhoz. A MISZOT és az MSZMP tárgyalódelegációja egyetértésre jutott abban, hogy mindenki, aki az ország sorsáért felelősséget érez, tegyen lépéseket az érdemi kérdések megtárgyalására alkalmas fórum létrehozására. A MISZOT képviselői elfogadhatónak tartották az (MSZMP erre vonatkozó elképzeléseit, amelyekről Fejti György, az MSZMP tárgyaló delegációjának vezetője, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást. Egyebek között hangsúlyozta: a mai gondok abban is gyökereznek, hogy az ifjúság nem vehetett részt a mindenkori politika alakításában. Az MSZMP-nek ma az az érdéke, hogy az ifjúság, mint fontos társadalmi csoport, valamilyen formában jelen legyen a „nemzeti A Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt találkozóival folytatódott vasárnap az a kétoldalú tárgyalássorozat, amelyet az MSZMP kezdeményezett, s amelynek célja egy széles körű, a különféle társadalmipolitikai szervezetek részvételével összeülő „nemzeti kerekasztal-" előkészítése. állásfoglalás arról, hogy a Fidesz egyenrangú politikai szervezetnek tekinthető-e bármely intézményben, munkahelyen, a politikai közéletben. Eddigi működésében ugyanis adminisztratív hatalmi korlátok, intézkedések akadályozták. Fejti György véleménye szerint az MSZMP általában a diszkrimináció ellen van, de nem tartja a párt kötelességének, feladatának és jogának, hogy konkrét szerkerékasztalnál" és az azt vezeteket megnevező elvi álelőkészítő konzultációkon is. lásfoglalást tegyen. Stumpf István úgy értékelte ezt a találkozót: az (MSZMP először fordít intézményesen figyelmet a MISZOT működésére. Hangsúlyozta: a MISZOT és az ifjúság érdekelt abban, hogy a mai hatalom központi szerve, az MSZMP átalakulásának eredményeként a reformerők kapjanak meghatározó szerepet a párton belül, és a többpártrendszerre történő békés átmenet feltételeit közös párbeszéd során alakítsák ki. A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének jóváhagyásával, annak képviseletében Bíró Zoltán és Csurka István folytatott előzetes tájékozódó megbeszélést az MSZMP tárgyalócsoportjával. Az MSZMP delegációja állást foglalt a többpártrendszeren és a nemzet legszélesebb érdekein nyugvó képviseleti demokrácia mellett. Ehhez az átmenetet a társadalom reprezentáns szerveKi fejtette azt is: minthogy zetei köf"' konszenzus sea MISZOT a konszenzus elve alapján működő egyeztető fórum, a jelenlevőknek nincs felhatalmazásuk arra, hogy bármilyen politikai kérdésben ezen a napon megállapodjanak. A közgyűlésnek kell döntenie abban is, hogy a MISZOT milyen státusszal vesz részt a „nemzeti kerekasztalnál". Az eszmecsere másik súlyponti kérdése a készülő párttőrvény volt. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy indokoltnak látszik — ha nem is a pártokéval azonos tartalommal — a politikai ifjúsági szervezetekre vonatkozó szabályozásnak is helyet adni a párt törvényben. Abban viszont már megmutatkozott a MISZOT-on belül meglevő nézetkülönbség —, s ez sok más fórumon zajló vita témája is —, hogy a munkahelyeken, illetve a fegyveres testületekben milyen helyük, szerepük, lehetőségek lesznek a különböző szerveződéseknek, mozgalmaknak. Stumpf István — nem a vita újbóli kirobhantásának szándékával — március 15-e megünneplésével összefüggésben felvetette: a párt tegyen meg mindent azért, hogy ez a nemzeti ünnep erőszakmentes legyen. Ezt igyekeznek az ifjúsági szervezetek is minden erejükkel támogatni. Fejti György válaszában rámutatott: az MSZMP eddigi megnyilatkozásai egyértelműek voltak ebben a kérdésben. Minden embernek, minden politikai és társadalmi szervezetnek joga, hogy a gyülekezésről szóló törvény keretei között, a maga választotta formában ünnepeljen. De mindenkitől önmérsékletet kért é6 kér, a hatóságoktól pedig azt, hogy a törvény betűjének és szellemének megfelelően járjon el. A katolikus ifjúsági mozgalom képviselője arról szólt: a vallásos fiatalok is szeretnének hozzájárulni a nemzeti konszenzus kialakításához, ezzel együtt olyan feltételrendszer megteremtéséhez, amelyben a hívők nem másodrendű állampolgárok. Ez óriási energiát, alkotóerőt szabadítana fel. A Fidesz képviselője azt ' Vte* szülessen hivatalos gitségével kell megterem teérdek- n'- A folyamat következő állomásai a további két- és többoldalú tárgyalások lehetnek, amelyeken érinteni kell a jövőbeni választások rendszerét, az alkotmányt és egy nemzeti gazdasági-szociális programot. A Magyar Demokrata Fórum képviselői tájékoztatták az MSZMP delegációját arról, hogy a békés politikai átmenet intézményes biztosítékát változatlanul az ideiglenes alkotmányozó nemzetgyűlés létrejöttében látják. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az MDF országos gyűlését követő időszakban az MSZMP folytatja a tárgyalásokat az ott megválasztott új vezetőséggel. * A szerveződő Magyar Néppárt küldöttségét S. Hegedűs László vezette a megbeszélésen. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az MSZMP-ben ma a haladást kezdeményezők véleménye jutott túlsúlyra, s ennélfogva könnyen megértésre talált az MSZMP-nek az a javaslata, hogy jöjjön létre a választásról, az alkotmányozásról, illetve a gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről tárgyaló, a hazai politikai erőket bevonó megbeszéléssorozat., kerekasztal. „Az együttműködésre, a nemzeti érdekek szolgálatára — a Néppárt saját politikai arculatának kialakítása és megtartása mellett — hajlandóak vagyunk" — mondta. Kifejtette, hogy a választások kérdéskörében célszerű minél előbb egy minimális programban megállapodni. S. Hegedűs László rámutatott arra, hogy a legfontosabb következő -lépésnek á helyhatósági választást tekintik. Bár a jelenlegi parlament munkáját sok tekintetben lehet bírálni, de a Néppárt vezetői elfogadják azt. A gazdasági és szociálpolitikai programról szólva leszögezte, hogy drámainak tartják a művelődés és oktatás helyzetét, s e területek fejlesztését minden körülmények között sürgető programnak véli a Magyar Néppárt. Varga Csaba szorgalmazta, hogy a kerekasztal-beszélgetéseken ne a választás legyen a legfontosabb kérdés, hanem a megegyezés egy társadalmi reformprogram alapelveiben. Tétényi Pál, az MSZMP KB tagja a magyar közoktatás eredményeiről is szólt válaszában. Márton János kiemelte: nem a hatalom megosztása az elsődleges probléma, hanem a megfogalmazott célok közös vállalása. A Magyar Néppártot nem az érdekli, hogy ki mekkora részt akar vállalni a hatalomból, hanem, hogy milyen cselekvési programot vállal magára, s erről kellene beszélgetni a „nemzeti széles asztal" mellett. A Magyar Néppárt küldöttsége javasolta, hogy a kerekasztal-beszélgetéseken az elmúlt négy évtized történelmi és politikai „kényes kérdései" is kerüljenek szóba, továbbá ajánlotta, hogy kezdjenek előzetes megbeszéléseket a megyei, városi pártbizottságok is a különböző politikai szervezetekkel. S. Hegedűs László tájékoztatta az MSZMP képviselőit, hogy lépéseket kezdeményeznek a kormánynál a Nemzeti Parasztpárt vagyoni kérdéseinek rendezésére, az új Magyar Néppárt és a magyar kormány nemzetközi kapcsolatainak összehangolására, s hogy rendszeres együttműködést kérnek a törvény-előkészítési munkában. :eti ÜL' Várkonyi— Baker megbeszélés © Bécs (MTI) Várkonyi Péter külügy, miniszter, aki vasárnap kora délután Bécsbe érkezett, néhány órával később a Hilton Szálló Lehár-termében találkozott James Baker amerikai külügyminiszterrel. Az ötvenperces megbeszélésről Várkonyi Péter a következő nyilatkozatot adta az MTI bécsi tudósítójának: — összeismerkedésünk percei után nagyon kellemes, jó hangulatú, barátságos eszmecserét folytattunk a magyar—amerikai kapcsolatoknak azokról a kérdéseiről, amelyek napirenden szerepelnek a kétoldalú viszonyban. Baker kifejezésre juttatta, hogy amerikai részről támogatják a Magyarországon megvalósuló politikai és gazdasági reformprogramot, s felajánlotta, hogy szívesen segítenek nekünk a piacorientált gazdaság megteremtésében. Mindketten nagy jelentőséget tulajdonítottunk az európai leszerelésről és bizalomerősítésrő] most Bécsben elkezdődő konferenciáknak. Kifejeztük reményünket, hogy ezeken fontos megegyezések jönnek majd létre. Megállapodtunk, hogy mindkét részről napirenden tartjuk Bush elnök magyarországi látogatását. Megerősítettem, hogy szívesen látjuk Magyarországon az elnököt. MEGEMLÉKEZÉS Több mint ötezer ember emlékezett meg vasárnap — Sztálin halálának évfordulóján — Kijevben egy nagygyűlésen a sztálini terror áldozatairól. A rendezvényen, amelyen részt vett Kijev főügyésze, és a kijevi pártbizottság másodtitkára is, határozatban követelték, hogy tartsanak nemzeti gyásznapot a sztálinizmus áldozatainak emlékére, és hozzák nyilvánosságra a sztálini idők titkos rendőrségi aktáit. ELÍTÉLTÉK MCFARLANE-T Kétévi — felfüggesztett — börtönbüntetésre, illetve 20 ezer dollár pénzbüntetésre ítélték Róbert McFarlane-t, Reagan elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadóját, mert félrevezette a törvényhozást az „Irán—kontra" ügyben. McFarlane és a reagani Fehér Ház több más vezető embere a törvényeket megsértve Iránnak szóló fegyvereladásokat szervezett, a befolyt összegből pedig a nicaraguai kontrákat fegyverezte. McFarlane az első, akit elítéltek a 80-as évek közepére visszanyúló ügyben. ÖSSZECSAPÁSOK GDANSKBAN Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke vasárnap Gdanskban ismét mérsékletre szólította fel a lengyeleket, ám ennek ellenére a tengermelléki városban nem sokkal később öszszecsapás tört ki fiatal tüntetők és a rendőrség között. Egy radikális lengyel csoportosulás hívei a szokásos vasárnapi mise előtt röplapokat osztogatva azzal vádolták Walesát, hogy a kormányzattal folytatott tárgyalásokon „kiárusítja a Szolidaritást". Walesa válaszában védelmébe vette tárgyalási pozícióját, s kijelentette, hogy a reformokat a legkisebb áron, evolúciós úton kell elérni. A karhatalmi erők végül gumibotokkal oszlatták fel a köveket dobáló tüntetőket, s a szemtanú szerint mintegy tíz embert letartóztattak. Demonstráció a Dugonics téren „A sztrájk megelőzésére van szükség A Tisztelt Ház március 8án már feltehetően tudomást szerez arról, hogy Szegeden állampolgárok tiltakoztak a készülő sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyve tervezett módosítása ellen. A szombat délutáni, Dugonics téri demonstráción közel háromszázan jelentek meg. Elsőként a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége nevében Ökrös Tamás lépett a mikrofonhoz. Javasolta, hogy az Országgyűlés március 8-i ülésszakán a tervezeteket ne fogadja el, mert azok jelen formájukban társadalmi feszültségek kialakulásához vezetnek. A társadalmi szolidaritás helyett szembefordítják egymással a különböző társadalmi rétegeket, szakszervezeteket. Várható gazdasági hatásuk pedig egy nemkívánatos ár-bér mechanizmus. Továbbá a szónok követelte, hogy a sztrájkjog és a munkajog bármely törvényi szabályozását társadalmi vita előzze meg. A tervezetekben durván megsértik a szakIgy a konfliktusok szükségképpen a bér-ár spirál felé tolódnak el. A jelen gazdasági helyzetben illúzió az, hogy a dolgozók anyagi hozzájárulásából sztrájkalapot lehet létrehozni A jelenlegi restriktív sztrájktörvénytervezet a sztrájkjogot úgy akarja szabályozni, hogy e jog érvényesítését bizonyos esetekben bűncselekményként lehessen értelmezni. Jelenleg nem sztrájkra, nem is annak megtiltására, hanem megelőzésére van szükség. Ennek előfeltételeit nem egy korlátozó sztrájktörvény jelenti, hanem több tárgyalóképes szakszervezet. A Munka Törvénykönyvének módosítása a már meglévő szakszervezeti jogosítványokat is korlátozza, illetve azok egy részét meg is szünteti. A tervezet tehát egyértelműen visszalépés még a jelenlegi állapotokhoz képest is. A demonstráción harmadikként Korom Mihály építésztechnikus kapott szót, aki szervezeti pluralizmus elvét, a február 25-én megalakult hiszen csupán a legnagyobb szakszervezeteket ruházzák fel jogosítványokkal. A bizalmi egyetértési jogának megszüntetése egyértelműen visszalépés. Pál József a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Tudományos Dolgozók DeSzolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség nevében fordult a hallgatósághoz. Feltehetően e szakszervezet képviselőinek aláírása is szerepel az Országgyűlésnek címzett levélben, Korom Mihály mégis elsősorban a szervezet jellegéről, céljairól bemokratikus Szakszervezete szélt- Elmondta, a fizikai és képviseletében fogalmazta meg a követeléseiket. A tervezeteket az Országgyűlés ne tárgyalja meg, mivel jelenlegi formájukban még megvitatásra is alkalmatlanok. Megfontolandó, szükség van-e külön sztrájktörvényre. Célravezetőbbnek tűnik a sztrájkjognak az alkotmányban való rögzítése. A tervezet ugyan lehetővé teszi a bérkövetelő sztrájkokat, ugyanakkor tiltja a sztrájkot az alkalmazotti munkásság helyzete tarthatatlan, érdekeiket nem képviseli egyetlen szervezet sem. Itt az ideje, hogy beleszólhassanak sorsuk alakításába! Vissza kell állítani a munkás, a munka becsületét! Üres fecsegésekre nincs szükség! A gyűlés résztvevőinek passzivitása — ami a hozzászólást, a hangos véleménynyilvánítást illeti — igen elgondolkodtató volt. Az aláa gazdaságpolitika egészével, írások feltehetően beszédesek a jövedelempolitika egyéb lesznek. területeivel kapcsolatban. B. E. II Központi Bizottság keddi üléséről Az MSZMP Központi Bi. az MSZMP felvállalja a MSZMP álláspontja március zottságának március 7-i, magyar történelem demok- 15-e méltó megünneplésékeddi üléséről Major László, ratikus hagyományait, és ről, így válaszolt: a párt szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a KB ülésének két fontos témája lesz. Az előzetes javaslat szerint a testület megvitatja az MSZMP akciótervét, Mire sorskérdéseiben törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? címmel. Ebben a tézisszerű anyagban — amelyet előre eljuttattak a Központi Bizottság tagjaihoz — megfogalmazták a legfontosabb belpolitikai problémákat, s azokkal kapcsolatban a párt álláspontját. Az előterjesztés alcíme „Szabadság, igazságosság, szolidaritás" összesűrítve magába foglalja a párt akcióprogramjának lényegét. A Központi Bizottság elé kerülő anyagban olvasható: úgy véli, hogy a magyar — Március 15-e valószínűtársadalomban meghatáro- leg szóba kerül majd a Közzók a demokratikus és bal- ponti Bizottság ülésén is, oldali erők. Velük kell ke- hiszen az MSZMP a Hazaresni az együttműködést és fias Népfronttal együtt elina megegyezést a nemzet dítója volt annak a javaslatnak, hogy az 1848-as forradalom kitörésének napja nemzeti ünnepünk és munkaszüneti nap legyen. A pártnak az az álláspontja, hogy ennek a nagy ünnepnek nem szabad a nemzetet megosztania, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzeti egyetértés és konszenzus ünnepévé kell lennie. Ezért az MSZMP támogatja a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványát, amelyben A Központi Bizottság második napirendként Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját hallgatja meg időszerű nemzetközi témákról, iköztük a világpolitika és kétoldalú kapcsolataink legfontosabb kérdéseiről. Ehhez a témához nem készült előzetesen írásos anyag. A szóvivő elmondta, hogy egyéb kérdéseket is megtár- arra szólította fel népünket, gyal a testület, majd arra hogy a nemzet együtt ünnea kérdésre, hogy mi az pelje meg március 15-ét. r RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNNYEL nagy választékban kínálunk női és bakfisblúzokat, amíg a készlet tart. r SZEGEDI 1 C Centrum Áruház BÉSDUSZ KIRÁNDULÁS ISZTAMBULBA 6 nap, IBUSZ valutakerete terhére 1989. április 29. — május 4.. május 9. —14. Utazás: Szegedről autóbusszal, félpanzió. Részvételi díj: 7922 Ft. költőpénz: 400(1 Ft értékben. KIRÁNDULÁS BÉCSBE, IBUSZ valutakerete terhére 1989. április 28-29. Utazás: Szegedről autóbusszal, reggelt, városnézés, szállodai elhelyezés Bécsben. Részvételi díj: 2490 Ft. költőpénz 2000 Ft értékben. OPERALÁTOGATÁS BUDAPESTEN Puccini: Pillangókisasszony. 1989. március 19. Utazás: Szegedről autóbusszal, ebéd. belépőjegy, városnézés. Részvételi díj: 759 Ft. Jelentkezés és felvilágosítás: IBUSZ, SZEGED, KLAUZÁL TÉR 2. 26-533.