Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

magazin [DM 1989. március 4., szombat 133 Budó Ágoston emlékezete PODMANICZKY SZILÁRD viszlát apukák veszélyes ráállni a peronra ha mozog a vonat balaton felé ha mozog az úttörők alatt a sín nem szomszédos kabinból integetsz-e te is kispajtás vagy a tömegben te is zsebkendőbe fú/od a dalt énekel veled az összes apa rajtuk a zakó nyáron is jól mutat nyakkendőt anya vasalt az imént megyünk szárszóra attila bácsi hogy lehet itt búcsúzni gyerekek Isten megáldjon még nem leszek veletek good bye család viszlát drága anyukák PAPP GYÖRGY METSZETE t-Györgyi életrajzról Ha élne, ma lenne 75 éves Budó Ágoston fizikus. Kossuth-díjas, akadé­mikus, a JA TE Kísérleti Fizikai Tan­székének volt vezető professzora, a SZAB első elnöke. Közel húsz éve halott. Csak 55 éves volt, amikor az MTA elnökségi üléséről hazatérőben Budapestről. 1969. december 23-án indult gyorsvonaton érle a halál, a Nyugati pályudvaron. Budapesten született kishivatalnoki családból. Miután érettségi vizsgáján is túl volt, a fia sorsát védő apa a jogi pályára terelte Budó Ágostont. így lett a matematika és a fizika iránt már gimnazistaként élénken érdeklődő diákból joghallgató. Becsülettel helyt­állt a jogi fakultáson, de az általa oly nagyra tartott természettudományok­hoz nem lett hűtlen. Az Eötvös Lo­ránd Matematikai és Fizikai Társulat által elsőéves hallgatóknak kiírt ver­senyt, mindenki legnagyobb megrökö­nyödésére egy joghallgató, Budó Ágoston nyerte meg. Elhivatottságá­nak bizonyítása után, édesapjának be­leegyezésével iratkozhatott át a termé­szettudományi karra, ahol most már fizikusnak készült. Kiváló képességeit tanárai hamar felfedezték, és az akko­riban igen híres Pogány-tanszéken dol­gozó. később professzor Schmidt Re­zsó figyelmébe ajánlották. Pogány Béla (1887-1943) neves elméleti és gyakorlati fizikus 1921-1923 között volt a szegedi tudományegyetemen professzor, Budó egyik elődje. Har­madéves egyetemista volt, amikor be­kapcsolódott a kétatomos molekulák spektroszkópiájával foglalkozó kuta­tómunkába. Egyéves ösztöndíjat kapott, és a hol­land származású Nobel-díjas (1936) Debye (1884-1966) professzor mel­lett dolgozott Berlinben. Itt új témát kapott, ugyanis Debye a dielektriku­mokkal foglalkozott. A berlini Max Planck Intézetből 1938 nyarán tért vissza. A műegyetemi fizika tanszéken kapott fizetés nélküli tanársegédi állást, s így külön óraadói munkát is kellett vállalnia, hogy meg tudjon élni. Véglegesített kinevezés csak 1941-ben érte a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola (ún. JGYTF) fizika tanszékére, háta mö­gött már 14 tudományos szakdolgozat­tal. Innen rövid időre Debrecenbe ke­rült. majd Frölilicli Pál (1889-1949) professzor halálát követően. 1950-ben kineveztek a szegcdi tudományegye­tem kísérleti fizika tanszékének elére. Budó Ágoston kutatott, oktatott és szervezett. Széles körű kutatásainak eredményeként felderítették a fluoresz­cencia- és a fotolumincszcencia-sugdr­zások jellemző tulajdonságait főként elméleti, de sok vonatkozásban gya­korlat téren is. Munkásságának eredménveként az MTA 1950-ben levelező. 1960-ban rendes tagjává választotta. Kossuth­díjjal 1951-ben tüntették ki. Az MTA elnökségének 1961-töl volt tagja, és öt éven át vezette a matematika és fizikai tudományok osztályát, titkárként. Szegeden akadémiai kutatócsoportokat hozott létre, és kitartó szervezőmun­kája eredményeként hívták létre a Sze­gedi Akadémiai Bizottságot (SZAB), amelynek első elnöke lett. Számos egyesületi és társasági munkában részt vett. s nagyra értékelte az MTESZ­ben végzett tevékenységet (a fizikus­csoport elnöke és a tudományos ál­landó bizottság elnöke volt). Tankönyvírói tevékenységének leg­jelesebb darabja a Mechanika c. kö­tete. amely itthon négy kiadást ért meg. A Kísérleti fizika c. könyvéből életében kettő kötet jelent meg, a harmadik kéziratban maradt. A Theoretische Mechanik c. művét Ber­linben hat kiadásban jelentették meg. Budó Ágoston nagy hatású, intellek­tuális ember volt, aki nemcsak az or­szág fizikustársadalmára tudott hatni, hanem mindazokra is, akik élettevé­kenysége során akár tanítványként, vagy társadalmi munkásként vele kap­csolatba kerültek. Munkájában, élet­megnyilvánulásaiban mindig a precizi­tásra törekedett, elmélyült alkotó típus volt. akinek jótét hatását az Akadémiá­tól kezdve a legkülönbözőbb társa­dalmi szervezetekig tapasztalhatta min­daz. aki vele találkozott. Ritka adottságú egyéniség volt. ava­tott kezű tudósa a fizikának, meg­győző erejű oktató, aki még szerényebb képességű hallgatóit is magával tudta ragadni, tudományos munkása tudo­mánypolitikánknak, energikus és céltu­datos harcostárs a tudomány társadal­masítást folyamatokban. Alkotó géniusza még sokat sejttett, tudományága még további eredmé­nyeket várt tóié. és nem is alaptalanul, hiszen csak 55 éves volt, amikor meg­halt, de így is gazdag hagyatékot ha­gyott utódaira, a magyar és nemzet­közi fizikustársadalomra. Emlékét munkássága, tanítványai, a Budó Ágoston feladatmegoldó-ver­senv és volt lakóházának falán (Sze­ged. Berzsenyi u. 1.) 1979. december 23-án felavatott emléktáblája őrzi. BÁTYAI JENŐ Egy Szent-Györgyi professzor szegedi. Dóm téri laboratóriumának ablakai a túloldali Rerrich Béla térre nyíltak, ahol a Kolozsváry testvérek Szent György ledöfi a sárkányt c. szobra lett már megelőzően elhelyezve, s így ez a véletlen egybeesésének tudható be. Az igazság az. hogy Szent-Györ­gyi professzornak sem egy, hanem több sárkányt kellett legyőznie, hogy világraszóló kutatásait megvalósítsa. Szent-Györgyi sikereinek és küz­delmeinek történetét írja meg dr. Moss. amerikai szerzó Free radical (Szabad Gyök) c. könyve. Dr. Moss már életének utolsó két évtizedében felfigyelt rá, és szoros kapcsolatot lé­tesített vele. így személyesen töle. de számtalan más kutatótól, és az ö sze­mélyes ismerőseitől vagy tudományá­nak és élettörténetének ismerőitől szerzett több száz információ alapján olyan életrajzot állított össze, ame­lyek zömében pontosnak tarthatók, és amelyek értéke csak á lefordításé­val lehet egyenlő. Évszázadunk zseniális orvoskuta­tójának egyáltalán nem sima út veze­tett a Nobel-díjig, és később az ameri­kai Woods Holeban lévő laboratóriu­mának megszervezéséig. Bár a tudo­mányos munkásságához valószínűen három orvosprofesszor őse is indítást adott. de az elsó világháború és az ezt követó geopolitikai helyzet megne­hezítette. és különbözö európai or­szágok biokémiai laboratóriumaiban elért sikerei után már a húszas évek­ben fiatalon a nagy kutatók közé számították. A biológiai oxidációkkal kapcso­latban olyan nagyságok vitáit, mint a Nobel-díjas Warburg és Wieland. szellemes kísérlettel eldöntötte, hogy a biológiai oxidációban (mely szerve­zetünk égésének és kémiai láncola­tának egyik fö mechanizmusa) nem­csak a Wartburg által állított oxidá­ció. hanem az ezzel egyenértékű Wie­land vizsgálta hidrogén-leadás is sze­repel. Mint tanulókörös, 2 évet dolgoz­tam az intézetében. Az oxidációs vizsgálatok közben figyelt fel egy olyan anyagra, amely bizonyos folyamatokat redukálni ké­pes. Ez a hexuronsav vezetett a C­vitamin felfedezéséhez. Nem volt könnyű bizonyítani, hogy ó fedezte fel, és hogy az őáltala felfedezett redukálóanyag azonos a C-vitamiii­nal. Egy amerikai ösztöndíjas Swirb­ley nevű kutatóval megnézette, hogy kivédi-e ez az anyag a kísérleti skor­but betegségét (az erek áteresztő ké­pességének fokozódására létrejövő vérzéseket), mert ez esetben ez az anyag a C-vitamin. Az amerikai ku­tató kísérlete azt mutatta, hogy ki­védi. de ezt kalóz módon rögtön megírta amerikai főnökének,. King professzornak, aki két héten belül leközöltette a Science c. tudományos folyóiratban, hogy a C-vitamin az hexuronsav. Minthogy Szent-Györ­gyinek előbbi megsejtése arról, hogy az őáltala talált hexuronsav a C-vita­min. és King a közlemény megjele­nése előtt pár nappal azt írta Swirb­leynek, hogy fogalma sincs arról, mi a C-vitamin, a prioritás nem lehet két­séges. Már a régi időkben észrevették, hogy tengerészeken sokszor előfor­dult. hogy lábuk megduzzadt és fertő­zött volt. foguk kihullott és sokszor görcsökben és kómában haltak meg, vérzési készségük fokozott volt. E betegséget scorbutnak nevezték el. Már a múlt század elején megfigyel­ték. hogy a betegség nem fejlődött ki, ha a tengerészek friss zöldségféléket, különösen ha citromot és narancsot fogyasztottak. Minthogy a probléma a tengeri hatalmak szempontjából is nagyon jelentós volt. felmerült a kér­dés. hogy mi is az az anyag, ami a citromban vagy narancsban van, és kivédi e szörnyű betegséget. Valószí­nűsítették. hogy a felelős egy élelme­zési hiányfaktor, amit C-vitaminnak neveztek el. így fontosnak látták, hogy az anyagot tisztán, kristályosan előállítsák. A citrom- vagy narancs­ból nem sikerült a tiszta anyag előállí­tása. amit különösen az amerikai King professzor és munkatársai szor­galmaztak. csak annyit tudtak, hogy a magas hő elpusztítja. Kingéknek ke­zében volt a már előbb leírt C-vita­min-hatás próbája. Ha a C-vitamint képezni nem tudó tengeri malacokat hővel kezelt djétán tartott, 4—8 hé­ten belül kifejlődött rajtuk a scorbut. Ekkor jött Kingtől ösztöndíjjal Szent­Györgyi laboratóriumába Swirbley, biokémiai továbbképzésre. Szent­Györgyi kérdezte tőle, mivel foglal­kozik odakinn, és mit akar nála ku­tatni? Azt felelte, hogy C-vitamin­kutatással szeretne foglalkozni, mert egy C-vitamin-hatást igazoló mód­szer van a kezében. Szent-Györgyi — szinte mókásan — azt válaszolta, hogy adok magának egy üveg kristá­lyos C-vitamint. Van.egy mellékvesé­ből előállított redukálóanyag. a hexu­ronsav (melyet ö C-vitaminnak tart), és nézze meg a hatását tengeri mala­cokon. 4 — 8 héten belül kiderült, hogy a hexuronsav kigyógyította a scorbutos állatokat. Ézt ó titokban megírta amerikai főnökének, dr. Kiitgnck. aki levele vétele után azon­nal a Scicticc c. tudományos lapban leközölte, hogy a hexuronsav azonos a C-vitaminnal, bár az előállítást nem tudta leírni. Az az időben Swirbley­nek feladott levelében közölte, hogy fogalma sincs róla, mi lehet a C­vitamin A másik döntő bizonyíték volt az. hogy az időben Szent-Györ­gyi a Nature-ben közölt levelében az anyag előállításának részletes leírását adta, és, hogy a C-vitamin azonos a hexuronsawal. így a C-vitamin felfe­dezésének kronológiája alapján a fel­fedezés prioritása csakis Szent-Györ­gyit illette. King az utólagos közlései alapján a C-vitamin felfedezésének ellopásával vádolta a sajtóban, töb­bek között a New York Times-ban is, ami még amerikai későbbi kutatásaira is kihatott; jó ideig nem kapott támo­gatást. Szent-Györgyi vacsorához szegedi paprikát vásárolt egyszer, és vacsora közben eszébe jutott, hogy a paprika C-vitamin-tartalmát még nem nézte meg. Visszasietett a laboratóriu­mába, és még éjfél elótt látta, hogy a szegedi paprika a C-vitamin hatalmas mennyiségét tartalmazza. Rövidesen mintegy 4 kilogrammot állítottak elő, melyet a világ minden C-vitaminnal foglalkozó laboratóriumának elkül­dött. Szent-Györgyi neves munkatársai­val közben egy fontos oxidációs cik­lust fedezett fel. Később Engelhardt kísérletei nyomán látta, hogy a myo­zin: az izomszál egy csészében kikö­tött keretben az adenozin trifoszfát nevű. energiát felszabadító anyag ha­tására összehúzódik. Munkatársaival kiderítette, hogy a miozin szálon fon­tos fehérjeréteg van. az actin nevű biológiai anyag, és ez az összehúzó­dáshoz szükséges. A miozin tisztítása után a jelenség nem idézhető elő. Nemsokára politikai üldözése kez­dődött. mert náciellenes bátor kutató volt. 1943-ban Isztambulban kapcso­latba lépett az angol titkos szervezet­tel. közölte velük, hogy a magyarok hajlandók kilépni a háborúból, de az akciónak nem sok sikere volt, mert a Gestapo figyelte minden mozdulatát. 1944 elejétől házi őrizet alatt tartot­ták. Hitler követelte a kiszolgáltatá­sát, így kalandos körülmények között megszökött, és még kalandosabb kö­rülmények között Pesten bujkált a szovjet hadsereg bevonulásáig. Pes­ten alapított intézetet a háború utáni nehéz időkben, mindinkább ellen­tétbe került az akkori állami vezetés­sel. Akkori anyagi támogatóját, Rá­thot. a Szervita gyár tulajdonosát rendőrségi őrizetbe vették. Azután az USA-ba emigrált. Ottani helyzete sem volt rózsás, különösen az elsó években. Régi támogatója, a Rocke­feller alap azzal vádolta, hogy a C­vitamin felfedezését egy amerikai ku­tatótól lopta. King professzor bosz­szúból ellene hangolta a sajtót, így nem kapott anyagi támogatást. Más források úgy ítélték meg. hogy olyan barlangi ember, aki lehet, felfedezte a tüzet és kereket, de mit csinált azóta? Utána röviddel az USA-ba érkezett a régi üzletember sponzora. Ráth és támogatta eleinte, hogy csoportjával élni és dolgozni tudjon. Rövidesen egy vonzóbb témával, a rákkutatással foglalkozott, de kevesebb eredmény­nyel. Viszont a kvantumelmélet meg­tanulásával a submolckuláris bioké­miával. melyet akár suhnukleáris bio­kémiának nevezhetünk, a szabad gyö­kök biokémiai szerepével és az elekt­ronátvitel jelentőségével foglalko­zott. a biokémiai reakciókban sok élenjáró kutató érdeklődésével. Köz­ben mint békcharcos. háborúellenes, és különösen vietnamiháború-cllenes könyvet cs tanulmányokat írt. Az ak­kori amerikai vezetők eleinte'kom­munista kémnek tartották, és a figyel­meztetéseit csak később vették figye­lembe. KOVÁTS TIBOR Ki beszel már az inkvizícióról? Ránk szakadt a történelmi rea­litás. Nincs könyvárus, akinek asztalán ne tornyosodnának a Sztálinról írt művek, a glasz­nosztv-köttek. memoárok „arról" az időről. Mindazoknak, akik sa­ját ügyüknek tekintették, tekintik a szocializmust, gyötrelmes eze­ket a műveket olvasni. De kell! Nem kerülhetjük el a szembené­zést a valósággal, az illúziókkal le kell számolni egyszer. Bármily ke­serves is tudomásul venni, hogy a leghumánusabb eszme jegyében embertelen dolgok is történtek. Igaz. átestünk már egyszer a sokkon, magam is fel tudom idézni az elbizonytalanodás, ki­ürülés nagyon rossz érzését, ami az SZKP XX. kongresszusa után szorongatott sokunkat. De hát az csak olyan volt. mint az értó kéz­zel adagolt orvosság, megráztuk magunkat — megrázkódott az or­szág —. de a szocializmusba vetett hitünk nem ingott meg. Sőt az újrakezdés lendülete még erősí­tette is. De Ichet-c hinni mindazok is­meretében. amit talán még min­dig nem tártak teljes valóságában elénk? Sok ember dilemmája ez manapság. Ráadásul gazdasági ki­bontakozásunk számos olyan ele­met „visszacsempészett", az éle­tünkbe. amelyet annak idején a szocializmustól teljesen idegen­nek. mi több. elítélendőnek tar­tottunk. Túlélheti-c mindezt az eszme? Vagy csupán néhánv évtizedig tartó utópiának tekinti majd az utókor azt. amit mi szocializmus­nak mondunk? A jövőt teljes biztonsággal ter­mészetesen nem jósolhatjuk. Még akkor sem. ha vannak elképzelé­seink. terveink — éppen ez eddi­giek tanítanak rá. hogy óvatosan bánjunk a határozott kijelenté­sekkel. Magam sem venném a bátorságot, hogy biztassam a szo­cializmust féltőn kétkedőket, ha nem lennének történelmi példák. Hiszen ki beszél manapság az inkvizícióról? Pedig volt. cs szé­gyenfoltja a katolikus egyház tör­ténelmének. Ártatlan emberek sokaságát ölték meg. kínozták ha­lálra egy szent hit nevében. Ko­holt vádak alapján születtek az istenítéletek, gyúltak máglyák. Es dúltak a keresztesháborúk. Isten és a szeretet jegyében hánytak kardélre tízezreket és raboltak vé­gig országokat. Mindez megtör­tént — csak éppen már néhány évszázada. A katolikus egyház­nak pedig ma is sok millió híve van. akiket aligha gyötör lelkiis­meretfurdalás. amiért hitbéli elő­deik valamikor éppen hitükkel el­lentétesen cselekedtek. Persze más lehetett akkor is a kortársak helyzete, nyilván közü­lük is sokan keservesen megszen­vedték a kegyetlen tények okozta döbbenetet, lehettek, akik éppen emiatt elfordultak egyházuktól, de hát a sebek szerencsére egy idő után begyógyulnak, a megélt ese­mények történelemmé válnak. Az értékelés palettáján megjelennek a színárnyalatok a fekete-fehér­rózsaszín helyébe, s egy idő után kialakul a vélemény: igen. ez is volt.de... A szocializmus őszinte híveinek most nehéz. Önmagukkal is meg kell vívni a kétkedés csatáját érezve közben egyesek „na ugye" véleményét, amire legtöbbször nem Iclipt ellenvetés. Illetve any­uci. hogy a nevében elkövetettek nem mindig jellemzik magát az eszmét. Ami éppen ezért lehet képes túlélni őket. NAGY ZSUZSANNA

Next

/
Thumbnails
Contents