Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

1989. március 11., szombat 3 ÚJ törvény készül A szabálysértésekről A jogállamiság kiteljesitesének egyik gyakran hangoztatott alkotmányos alapelve a hatalmi ágiik szétválasztása, ezáltal a valóságos bírói függetlenség megteremtése, a bírói igazságszolgáltatás monopóliumának megvalósítása. Ennek talán leglényegesebb eleme, s egyben biztosítéka — összhangban nemzetközi szerződéseinkkel, így a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával — a személyi szabadságot korlátozó szankciók elrendedésének bírói kézbe adása. A büntető jogszabályok felülvizsgálata már ebbon a szellemben kezdődött el. A hatályos szabálysértési kódex szerint azonban egyes elkövetőket — például verekedőket, garázdákat — a hatóságok elzárás büntetéssel sújthatnak- Államigazgatási szervek határoznak. tehát 30, illetve 60 napig terjedő elzárásról. A minisztériumban már dolgoznak a szabálysértésekről szóló törvény korszerűsítésén, s a törvénytervezetet augusztus 31-éig elkészítik — tájékoztatta László Jenő igazságügyminiszterhelyettes az MTI munkatársát. A jogszabály-korszerűsítés egyik súlyponti kérdése az elzárás büntetés további fennflartása, vagy megszüntetése. Az már biz >nyos, hogy a törvény előkészítőd javasolják ennek az államigazgatási jogtól idegen szankciónak az eltörlés-ót. Ila a szabálysértő nem í zeti be u pénzbírságot, lehetőség lesz továbbra is az elzárásra, e fontos döntést azonban bírói hatáskörbe kell utalni. Ennek két módja lehetséges: wigy az a megoldás, hogy a bíróság rendeli el u pénzbüntetés átváltoztatását, vagy pedig továbbra is a szabálysértési hatáság dönt erről, de az érintett e döntés jogszerűségét támadva, bírásághoz fordulha/t. — A pénzbírság marad egyébként az általános büntetés, azzal a különbséggel, hogy felső határát valószínűleg 50 ezer forintban állapítják meg. A szankciók körét azonban bővíteni szükséges, A szakértők gondolkodnak például azon a megoldáson. hogy egyes szabálysértőknél a jogszabály tegye lehetővé a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől való eltiltást, illetve külföldiek esetében a kiutasítást. — Lényeges újdonság lesz a mai szabályozáshoz képest, hogy a különböző felügyeleteket, így a köjált, a kereskedelmi, a munkavédelmi és munkaügyi felügyeletet, valamint a bányahatóságot a törvény — elfogadása esetén — a jövőben nem ruházza fel „büntető jellegű" hatalommal. — A tárgyilagos megítélés érdekében nem helyes ugyanis, ha a szabálysértést ugyanaz a szerv bírálja el, amelyik azt feltárta, A helyszíni bírságolásra továbbra is jogosultak lesznek a hatósági ellenőrzést végző szervek, ám -ha az ügy ott helyben nem intézhető el, a döntés a tanácsi, a rendőrségi, illetve az összevont szabálysértési hatóságok feladata lesz. Legyen rt., vagy kft. Pénteken Budapesten, a Szovosz székházában ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége. A testület a fogyasztási szövetkezetek szempontjából értékelte az átalakulási törvény tervezetét Az elnökség aláhúzta: elemi érdek, hogy a leendő átalakulási törvény, és az ugyancsak előkészítés alatt álló új szövetkezeti törvény egymással összhangban legyen, s a szövetkezetek számára tegye lehetővé, hogy a jelenleginél bővebb körben és rugalmasabban változtathassák szervezeti formájukat Az elnökség fontosnak tartja, hogy a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulását az igazgatóság vagy a tagság 10 százalékának írásos indítványa alapján lehessen kezdeményezni. Egyetértett azzal, hogy a szövetkezetek elsősorban korlátolt felelősségű társasággá, vagy részvénytársasággá alakuljanak a takarékszövetkezetek számára célszerű, ha a részvénytársasági formát választhatják. Az átalakulásról a szövetkezet közgyűlése döntene, mégpedig minősített — kétharmados — szavazattöbbséggel. Fontos, hogy az átalakulást megelőzően a döntést gazdaságossági számításokkal előkészítsék a vagyonmérleg, illetve a vagyonértékelés alapján. A társasággá történő átalakulásnál a szövetkezet tagjai részjegyüket és üzletrészüket a jogutódként alakult gazdasági társaságba vinnék, a szavazásnál kisebbségben maradt tagok számára pedig adott lenne a lehetőség, hogy továbbra is szövetkezeti keretben dolgozzanak. Míg nő a vetés A gabonafelvásárlás csúcsa a július-augusztus, és aztán a kukorica átvétele o telelőn ad túlórás munkát a gabonaforgalmi vállalatok dolgozóinak. A formális logika szabályai szerint a naptári évet kezdő időszakot csendesnek kellene nyilvánítani, mondjuk, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. S hogy mennyire téves a mechanikus következtetés, erre talán elegendő cáfolat az itt következő „hírcsokor". A jól sikerült 1988-ás év után az 1989. január hónapj iban a vállalati kimutatások 52 olyan dolgozó jeleniétét regisztrálták, a/kiknek a munkaidejét nem .sikerült feladatokkal kitölteni. Ez a tény félmillió forintot vett Ki a cég zsebéből. A számúdat is követeli a változtatást, hiszen, ha minden maradna a régiben, az év végére 6 millió szállna el a : zéllel a vállalati kasszából. Tehát vagy hatékony munkák megtalálása, vagy leépítés az ésszerűség határáig. Ez a döntés az üzemi és részlegvezetők feladata mostanában — többek között Persze próbálnak felkészülni a tröszt megszűnésére is. Ez a tény Prohászka Ottó igazgató véleménye szerint nemhogy növeli, inkább csökkenti a feladataikat. Míg a közvetlen forgalmazásban, az értékesítés programozásában szaporodnak feladataik, addig a központ felé kevesebb számú jelentést, kimutatást kell majd elkészíteni. A malmok három műszakban dolgoznak, és ez bőséges megrendelés-menynyi ségre utal. A keveréktakarmányokra hasonló szerződéseik vannak, mint tavaly. A baromfitenyésztők most inkább figyelik a piacot. Kockázatos vállalkozások nélkül igyekeznek a bizonytalanságon túljutni. A vállalat a szervezett integráció keretében az év során 10-12 ezer sertést és mintegy 1 millió baromfit szándékozik értéiiesiteni. Az Agrotricia Gt. életében 1989 az önállósodás éve lesz. A korábbi működési formája — az új Társasági törvény megszületése óta — hosszú távon nem tartható. Most az önálló léte, anyagi megalapozása a feladat. Január elsejétől önálló külkereskedelmi joga van a vállalatnak. Ez természetesen nem terjed ki a búzaeladásra, mivel az továbbra Is •állaimi monopólium. Nem a túlzó mértékeket akarják hajszolni a külföldi eladásoknál, hanem a kisebb cikkeikre keresnek megbízt

atóan fizető vevőt. Izraeli ereskedóben találták meg egyik legelső vevőjüket.. A kapcsolatteremtés félmillió (dolláros üzletben konkretizálódott. Ha megfelelő tőkebiztositékot sikerülne szerezni, akkor akár 35 ezer hektáron is termelnének lóbabot és durumbúzát a Foldikozi-tenger menti ország számára. A devizabevétel felhasználásával nem álmokat kergetnek. Főként a csomagolástechnikájukra kellene költeni és persze számos kiegészítő technika beszerzése is jól jönne. A dóöi üzemük termelése a korábbi szinten stabilizálódik. Egy új sütőipari adalékanyag keverésére készülnek fel. Ez csak természetes anyagokat tartalmaz majd. A hozzávalót jó áron sikerült máris beszerezniük. Az új szegedi malom építkezése elkezdődött, és eddig az elképzelt program szerint halad. A vetések mostani állapotából még nehéz lenne pontos következtetéséket tenni a várható termésre. A jó (esetleg közepes) termés lehetne az igazi garanciája a 'Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jó 1989-es gazdasági évének. B. I. Tartós a kisiparosok vállalkozó kedve A híresztelések ellenére Ügyfelünk: a varos címmé) február másodiki számunkban beszámoltunk a Szeged városi tanács bővülő szolgáltatásairól. Melyek értelmében — az igazgatási osztályon belül — az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi csoport áttért az ügyfélszolgálat kebelébe és, rendszerébe. Ez azt jelenti, hogy naponta fogadják a hozzájuk fordulókat — ami még nem tudatosult az ügyfelekben, akik a régi beidegződés szerint, eLsösorhan hétfőn és szerdán intézik ügyes-bajos dolgaikat. — Milyennek minősíthető a kisiparosok vállalkozó kedve? — ezzel a kérdéssel fordultam Mesterné Fekete Ágneshez, a vb-hivatal helyettes vezetőjéhez, akinek fennhatósága alá tartozik az ügyfélszolgálat tevékenysége. — Tartósnak! A fel-felröppenő híresztelések ellenére. Az ipart, kockázatot vállalók száma (tehát azoké, akik bíznak szakértelmükben és üzleti érzékükben) meghaladja a feladókét. A jogalkotó rendelkezése értelmében minden olyan jelentkezőnek kiállítjuk az engedélyt, aki biztosítani tudja a működéshez papírra fektetett feltételeket. Természetesen ez eléggé hangsúlyozott versenyre készteti a kisiparosokat, melynek pozitívumait előbb-utóbb észlelni fogja a megrendelők serege. Bár a köztudatba általában a negatívumok mennek át, mi számítunk 'egy valós kép kialakulására. Egyébként a jelen levő kollégáim felvilágosítással szolgálnak a pillanatnyi helyzetet illetően. ...mégis: van hiányszakma! További beszélgetőpartnereim: Somogyi Andrásné, az ipari, mezőgazdasági és keresKedeimi csoport vezetője, valamint Dömök Lászlóné és Molnár István, a kisipari, illetve kereskedelmi ágazat szakértője. — A már elmondottak ellenére van hiányszakma. Például elkelne több cipőjavító a városban. A fiatalok nem kapkodnak utána, a jelenlegi vállalkozók nyugdíjas cipőgyáriak. A női szabó szakma viszont igencsak felkapott. Nem a hagyományos szolgáltatásra kell gondolni — inkább termelő tevékenységet folytatnak, megrendelőik butikosok, s maguk is forgalmazhatják termékeiket, ha megfelelő helyiséggel rendelkeznek. Ellenben kevés a fehérnemű-készítő — vázolta Dömök Lászlóné a legszembetűnőbb sajátosságokat. — Hogy valóban tartós a kisiparosok vállalkozó kedve, azt adatokkal bizonyíthatjuk? — 1986-ban 2204 személy rendelkezett engedéllyel. A további adatok — 1987: 2322; 1988: 2450 (januárfebruárban, az új adótörvény bevezetésekor kb. kétszázötvenen pánikszerűen lemondtak az engedélyről, többen szüneteltették a tevékenységet, ma már kivétel nélkül aktívak); 1989, tehát a legfrisseb szám: 2630. — Ha kiemelnék egyetlen szakmat — mondjuk, a gépkocsivezetőket —, milyen következtetéseket vonhatunk le? — A legdinamikusabb ágazat, és jellemző adatokkal szolgálhatok. Az évek sorrendjében — 1986: 187 (személygépkocsi-vezető), 192 (tehergépkocsi-vezető); 1987: 231, illetve 218; 1988: 268, 253. A jelenleg érvényes könnyítések növelik a befektetési, vállalkozói kedvet — adott a lehetőség akár tíz gépkocsi üzemeltetésére is. van már olyan kisiparos, aki személy- és tehergépkocsival is rendelkezik, így nagyfokú függetlenséget és mozgékonyságot biztosít magának. — Az érdekességek, avagy a Hogy mik vannak? címszó alatt mit tart megemlitendőnek? — Két kutyakozmetikus nyitott szalont; kádfelújitó kisiparos kért és kapott működési engedélyt; van, aki fóliaél-készítésre szakosodott; s ami a város egyetemi jellegéből adódik, meghatározott orvosi műszer előállítására, kutatási eszközökre és a szemléltető oktatás segítésére vállalkoznak egyesek. — Külön kategóriát képviselnek a vásározó kisiparosok. — Valóban. Ok a divatirányzatok kihasználói, és javarészt szakképesítés nélküliek. A jogszabály szerint, Nagymaros térségében A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kutatási és fejlesztési bizottsága értékelte e nagyberuházással összefüggésben elvégzett és jelenleg is folyó kutatásokat. A testület véleménye szerint az ökológiai, vízminőségi követelmények elsőd, legességét kimondó országgyűlési állásfoglalással öszszefüggésben módosítani kell a vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó kutatások programját. Ezért szükségesnek tartják újabb szakértők és kutatóhelyek bevonását a tudományos vizsgálatokba. Hét olyan témacsoportot jelöltek meg, amelyben különösen indokolt a kutatások kiegészítése, bővítése. A bizottság első helyen javasolja a környezeti hatástanulmányok kiegészítését újabb ökoszisztémái ku. tatásokkal. További vizsgálatok szükségesek annak felderítésére, hogy a vízlépcsőrendszer miatt megváltozott talajvízviszonyok, szivárgások a települések ivóvízellátásában okoznak-e közegészÚjabb tudományos vizsgálatok ségügyi gondokat, e ha igen, mit kell tenni azok megelő. zésére, elhárítására. Fontosak azok a vizsgálatok, amelyek révén gondoskodni lehet arról, hogy mindenképpen a vízminőségi köve. telmények érvényesítésének megfelelően alakíthassák a vízenergia hasznosításának, a vízlépcsőrendszer üzemeltetésének módszereit. A Dunakiliti Víztároló alatti folyószakaszt, az öreg Dunát és környezetét jelentősen befolyásolja, hogy a régi meder a korábbinál jóval kevesebb vizet szállíthat, mert a duzzasztott víz nagy részét a hajózható üzemvízcsatorna a bösi erőműhöz Vezeti. A bizottság megítélése szerint a környezetváltozás várható hatásait az eddiginél részletesebben kell feltárni, s indokolt megvizsgálni azt is, mennyire csökkentené a káros hatásokat, ha az eddig tervezett 50—200 helyett 500—600 köbméter vizet kapna másodpercenként az öreg Duna medre. Nagyobb figyelmet érdemel a Nagymaros alatti Duna-szakasz is, ahol komplex kutatásoknak kell választ adni sok kérdésre; egyebek között a várható mederváltozások hallásaira, köztük a part menti kutak vizét szűrő kavicsréteg alakulására. További vizsgálatot igényel a vízlépcsőrendszer alsó szakaszán is kiépülő észlelőhálózat, az úgynevezett monitoring rendszer fejlesztése és üzemeltetése. Ugyancsak nagy kérdéscsoportot ölelnek fel a területfejlesztési munkák. Nem kevesebbről van szó, mint hogy tisztázni kell ebben a térségben a településfejlesztés, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az erdészet, ,a közegészségügy, a humán ökológia fó irányait, fejlesztési lehetőségeit. (MTI) amennyiben termék-előállítással foglalkoznak, igénybe vehetik bedolgozók közreműködését. Ezek számát viszont nem tudjuk követni — Visszaélésekre mely terület ad alkalmat? — Megérzésünk szermt az a néhány igen fiatal kérelmező, aki ajándéktárgyak készítését, vattacukor előállítását vagy nyakkendő készítését tervezi, tulajdonképpen falazásból váltja ki az engedélyt. Vagy külföldi munkavállalás megszerzése a cél, vagy nagyobb értékű gép behozatala. A negyvenszazaiékos vámkedvezménynek nagy a vonzereje. Érdeklődők nyilvánosházügyben Molnár István a kereskedelmi ügyek intézője. E vonatkozásban is a számok törvényszerűségeire vagyunk utalva kiindulópontként. 1986-ban 470 kiskereskedő működött a városban. A következő évben már 523, a kiadott 121 engedély és a megszűnt 68 szolgáltatás eredményeként. 1988 végén már 568 volt a számuk. Kiadtak 123 engedélyt, 78-án megszüntették a tevékenységet. — Számításba kell venni azt is, hogy az átnyergelés más üzletagba, az üzletkör változtatása gyakori jelenség — mondja Molnár István. Mi is racionális megoldásnak látjuk azt, ha nem válik be a kiskereskedő elképzelése, váltson. — Mi számít manapság nyereséges vállalkozásnak? — A kérelmek, az igények alapjan a használtcikk-kereskedés. Sok műszaki kereskedő bővítette ebben az értelemben a profilját. A jogszabály sem engedélyezi a valutás magánkereskedelmet, bár érdeklődőben nincs hiány. Itt jegyzem meg: nyilvánosházügyben is megkerestek bennünket az érdeklődök. Nem is egy. — A tartós vállalkozói kedvre hallhatnánk egy jellemző példát? — Két panzió is működik a városban. Ujabb két kérés áll elbírálás alatt. Nem kell részleteznem, milyen komoly befektetést és kockázatot jelem a vállalkozásnak ez a formája. — A munkája kapcsán mit tart megjegyzendőnek, lényeges szempontnak? — A fejlődés, az állandó változásigény jelenlegi ütemét jogszabályaink nem tudják követni. Előretekintő megoldásokra van szükség. Mi erre várunk. ... Beszélgetésünk befejezéseként Mesterné Fekete Ágnes a város peremkerületei kapcsán megjegyezte: a régi jogszabály alapján irányítani lehetett a kisiparosok területi eloszlását. A versenyt biztatva, a jelenlegi jogszabály erre nem ad lehetőséget. Ettől függetlenül érdemesnek tartja felhívni a figyelmet például a tápai helyzetre. Ahol a hatezer lakosra nem jut egyetlen női fodrász sem. Ai Pe~ dig kizárt, hogy a tápai aszszonyok, lányok nem akarnak csinosak lenni. Vállalkozó kerestetik! Arra is felhívta a figyelmemet, hogy mindezek kapcsán érdemes meghallgatni a kisiparosok és -kereskedők érdekvédelmi szervezetének, a Kisosz illetékesének a véleményét. Ha úgy adódik, az ütköztetés vállalásával — ami, ugyebár, már újságírói „vállalkozás". Pataki Sándor