Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

4 1989. március 29., szerda Tények, teóriák, tudomány... Nem úriemberek? Nobel-díj Bizottság kémiai szekciójának nemrég visszavo­nult elnöke, Bo G. Malmström tíz évig viselte hivatalát. Most adott nyilatkozatában azzal vá­dolta a Nobel-díjra való jelölés­ben résztvevő amerikai tudóso­kat. hogy egyrészt soviniszták, másrészt nem kezelik bizal­masan a jelölést. E súlyos váda­kat adatokkal is alátámasztja Malmström úr. A Nobel-díj odaítélése azzal kezdődik, hogy a Bizottság fel­kéri a különböző országok egy. vagy több tekintélyes tudomá­nyos műhelyét, hogy tegyenek jelölést a világ legjelentősebb tudósaira szakterületükön. A kémiában az USA-t évről évre tíz egyetem képviseli, amelye­ket ötven amerikai egyetem közül választanak ki meghatá­rozott rendben. Az amerikai jelölők előszeretettel állítanak jelöltet saját egyetemükről, sót a beadott névsorból az is nyil­vánvaló. hogy összeállításakor egyeztetik egymással vélemé­nyüket. súlyosan megsértve ez­zel a jelölés titkosságát. Az 1988-as kémiai Nobel-dí­jat három nyugatnémet tudós kapta a fotoszintézis kutatásai­ban elért eredményeiért. Ók tíz országból kaptak jelölést, ám Amerikából egyet sem. Malmström szerint nem arról van szó. hogy az amerikai ké­mikusok nem jól ismerik a világ más tájain működő kollegáik eredményeit, hanem arról, hogy önzö módon visszaélnek azzal, hogy a jelölök a világ legjobbját saját országukból is választhatják, (a Science nyo­mán) Egy „könyökvédős" szakma Azt a mottóban olvasható és életemmel igazolt megálla­pítást azért nem tettem idéző­jelbe. mert felejthetetlen taná­romtól, Szerb Antaltól hallot­tam és immár fél évszázad tá­volából csak a lényegre emlék­szem, de arra igen jól, mert életem szakmai igéjének tar­tottam. Csak még annyit: Goethe a szász választófejede­lem gazdasági tanácsosa volt. tehát nem a levegőbe beszélt Nem így az a jogásznagyság, aki a megszokott lendülettel mondta egy külföldi fórumon, melyet az MTV is közvetített, hogy: ha a külföldi töke nem jön be az országba annak kvázi a hazai mérlegrendszer, illetve a könyvelők lesznek az oko­zói. Már akkor, látván a köz­vetítést, csóváltam a fejem, de hasonló vélekedéssel volt Nagy János a PM számvitelért felelős főosztályvezetője is. minapi szegedi előadása so­rán. A könyvelók. mint a szám­vitel legizmosabb és legfonto­sabb ágának müvelói az utóbbi négy évtizedben soha nem voltak reflektorfényben. A sajátos, az európai miliőbe nem illó gazdasági modell olyan könyvelést és könyvelöt akart, aki és amely a központi célokat szolgálták. Szigorú előírások tömkelege kötötte meg a fantáziát és háttérbe szorult a lényeg: a hatékony gazdálkodás tényékkel való alátámasztása, a bővített szo­cialista újratermelés vállalati szintű realizálásának a sztálini modellben még előbukkanó megvalósításának mérése. Mára már népgazdasági szin­ten sincs bővített újraterme­lés. Nem a könyökvédős Glau­ziusz bácsikról (Állami Áru­Mottó: A kettős könyvvitel olyan csodálatos, ha nem lenne, ki kellene találni. J. W. Goethe ház c. film) van szó és nem is szakmai nosztalgiáról, hanem a könyvelés elvesztett fontos­ságáról. Mert tapasztalni: nemcsak bizonyos előadások­ban, de a vállalati életben is látni, nem nagyon szeretik a könyvelést, sőt némelyek a kettős könyvvitelt elvileg sem értik, mert azt hiszik, talán a biztonság okáért egy dolgot kétszer kell lekönyvelni. Pe­dig a kettős könyvelés: filozó­fia! De nézzük, milyen is? Sok évtized alatt volt alkal­mam a szocialista országok számvitelébe betekinteni. Csak az NDK-ban találtam, elsősorban technikailag (gépi adatfeldolgozás) jobb sziszté­mát. De a technokraták álmo­dozása közben kit érdekelt a valóság? A könyvelő arra szol­gált, hogy alátámassza a dön­téseket és ráadásul azok pénz­ügyi feltételeiről is gondos­kodjék. Nem volt népszerű belső elemzéseket végezni, amelyek hibádra, leginkább pedig lassú, vagy semmilyen tőke/eszköz/megtérülés okai­ra rámutattak. Az ilyen köny­velő nem volt népszerű, még a felsőbb szervek előtt sem. Emlékszem, az ötvenes évek­ben, amikor nemcsak főköny­velő, de a vállalatom elsó ál­lami ellenőre is voltam (jog­szabályi keretben), bejelen­tést tettem helytelennek vélt — nota henc: azok is voltak — vezetői di)ntés ellen. Alig bír­tam komolyabb konzekven­ciák nélkül megúszni. Soha többé nem tettem sehová az­Állandó kiállítás Szécsényben „Egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül. de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve — Körösi Csorna Sándor — bölcsőjét kereste a magyar­nak, és végre összeroskadt forradalmai alatt. Távol a ha­zától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelké­ben. Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek védőre, hanem törhetetlen honszere­tet zarándoki önmegtagadás és vasakarat. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagai egy árva fiún, de legyetek hü magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással." Szé­chenyi István írta ezeket a drá­mai erejű sorokat egy kép ke­retére. A kép azt az emlékosz­lopot ábrázolja, amelyet Kö­rösi Csorna Sándor sírjánál emelt a Bengáli Ázsiai Társa­ság. Körösi Csorna Sándor sírja és tudományos tevékenységé­nek színterei egyaránt távol vannak a hazától. Emlékeze­tének ápolása nyilvánvaló kö­telességünk. Ez késztette a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát, hogy Szécsény­ben, a Kubinyi Ferenc Mú­zeum 18. századi műemlék­kastélyának kasznárházában megnyissa a Körösi Csorna Sándor Emlékmúzeum ál­landó kiállítását. Noha Szécsénynek semmi­lyen szerepe nem volt a tudós életében (valószínűleg nem is járt a városban), a múzeumi és művészeti közéletben egyre fontosabb szerepet vállaló megyében méltó kiállítást ren­deztek Körösi Csornának. Az emlékmúzeum tető alá hozataláért hazai és külföldi tudományos intézmények, múzeumok, magángyűjtők fogtak össze Értékes doku­mentumokat ajánlott fel a göt­tingai egyetem (ahol a nagy tudós annak idején tanulmá­nyait folytatta), és a Körösi Csorna Társaság. Az. épület homlokzatán Kő Pál szobrászművész bronz domborműve állít emléket a világhírű orientalistának. Egy feliratos székelykapu vezet abba a nyolc terembe, amely­ben megkísérlik felidézni Kö­rösi Csorna életét, munkássá­gát és vándorlásainak színhe­lyét. Berendeztek egy székely szobát, utalva Körösi Csorna szülőhelyére a háromszéki Körösre, amelyet azóta tiszte­letére — magyarul — Csorna­körösnek neveznek. És re­konstruálták zanglai kolostor­szobáját. ahol egy tudós lámá­tól az akkor már 16 nyelven beszélő Körösi a tibeti nyelvet is megtanulta. Körösi Csorna Sándor még diákkorában határozta el, hogy felkeresi az őshazát, a magyarok ázsiai rokonait. Ta­nulmányozta a szláv nyelve­ket, megtanult törökül, ara­bul. Gyalogszerrel, pénz nél­kül indult el. Kalandos uta­zása során hol álruhában, hol karavánokon csatlakozva, anyagi nehézségekkel és a ha­tóságok akadékoskodásaival küszködve, seregek, járvá­nyok elöl kitérve, az időjárás viszontagságait mérlegelve váltogatja útirányát. A Balká­non át Egyiptom, Ciprus érin­tésével, Szírián, Perzsián és a Turáni-alföldön, Afganisztá­non keresztül jut el Ladákh fővárosáig, Lehig. Utjának végcélja Dzsungária volt, hogy ott feltalálja a jugar vagy jugur népet, amelyről úgy tar­tották. a magyarok közeli ro­konai, a hunok leszármazot­tai Útjában Csorna megismer­kedett Moorcroft angol utazó­val, politikai megbízottal. Ez az ismeretség döntő volt Csorna életében. Moorcroft felismerte a magyar utazóban a tehetséget, rávette, hogy ta­nulja meg a tibeti nyelvet, s készítsen szótárt, nyelvtant, amelyre a brit gyarmatosítók­nak nagy szükségük volt. Csorna maga is meg akart is­merkedni, mint írta „ennek a különös nyelvnek a szerkeze­tével". S Nyugat-Tibetben, a zanglai lámakolostorban a mellé rendelt tudós lámától rövid idő alatt megtanulta a nyelvet, és megismerkedett a tibeti irodalommal. Még sok lámakolostorban megfordult. tibeti könyveket, kéziratokat gyűjtött. „Egész télen át íróasztalá­nál ülve tetőtől talpig gyapjú­ruhába burkoltan naphosszat dolgozik itt minden melengető tűz nélkül... Ilyen helyzetben, mely más embert kétségbe ej­tett volna, negyvenezer tibeti szót gyűjtött össze és rende­zett — írja Gerard doktor, a tudós utazó, aki 1827-ben Ka­namban meglátogatta Körösi Csorna Sándort, aki itt újból régi tanító lámája társaságá­ban dolgozott. (Szótárának címlapján munkatársaként tünteti fel a láma nevét.) A Bengáli Ázsiai Társaság titkárává választja Csornát, s megbízza, hogy rendezze sajtó alá tibefi kéziratait. így jelen­hetett meg 1834-ben nagy műve, az elsó tudományos ti­beti nyelvtan és szótár. Né­hány példányt elküldött a Ma­gyar Tudós Társaságnak, ha­zai könyvtáraknak Lássa a világ, hogy az ázsiai tudomá­nyosság kútfejei megnyitására mi is tettünk valamit." K.M. után bejelentést, mivel azt mindig a politikai és gazdasági vezetés lejáratásának tekintet­ték. A könyvelés folyamatos és időbeli nyoma a gazdálkodás­nak. Abból a felkészült és fe­lelősséget érző könyvelő úgy olvas, mint kedvenc ifjúsági regényeinkben az indián nyomolvasó. Ma már látjuk, gazdaságunk nem épített e nyomolvasók tehetségére, szorgalmára. Ezért nem ők, de azok felelősek, akik nem értettek a gazdasághoz, — lásd eladósodás — vagy a dia­daljelentéseket valóságnak hitték. A könyvelés véleményem szerint nem tehető felelőssé a gazdaság bajaiért. Erre leg­alább két érvem van. Egyfe­lől: már húsz éve jelentősen közeledünk a fejlett országok számviteli módszereihez. Naivság eredményt várni, ha a közgazdasági-társadalmi fel­tételek nem felelnek meg az eszközöknek. A pontatlan mérésért nem a méterrúd felel. A pénzügyi irányítás dolgaiban ma nagy a zavar. Értelmetlen az eredményes­ség ügyét a készletek értékel­hetőségéből indítani. A ha­szontalan tőke, bárhogyan is értékeljük, hozamot nem hoz. Viszont látjuk, hogy a fejlett országokban ebben nagy sza­badság van. mert tudják: az eredményt (nyereséget) nem a készletek, hanem a forgalom hozza. Másfelöl: ha egy tőkés be­száll a gazdaságunkba, soha nem lesz olyan naiv, hogy előbb ne ismerné meg a mi számviteli-pénzügyi rendsze­rünket. A Világbank hazai tranzakcióinál legfeljebb át­számítási nehézségekről lehet beszélni, de nem meghiúsító lehetetlenülésről. Ismerve a Világbank hitelezési feltéte­leit, vállalatainknak soha nem az okozza a problémát, ho­gyan kell a mutatókat kiszámí­tani, hanem a mutatók minő­sége. Emlékszem, amikor a negyvenes években a Magyar Kender egy külföldi filiáléjá­nak is könyvelője voltam, az idegen cégfőnökkel fél óra alatt megértettük egymást, noha ragaszkodott a saját vál­lalati számlakeretéhez. Ez ma sincs, nem lehet másként. Beszélni kell még a hazai számlakeretről. Szokás azt mondani, bürokratikus. Biz­tosan az. hiszen az egész szám­vitel alapja és oly sok szem­pontnak kell megfeleljen. Pél­dául fontosabb az összesíthe­töség, a statisztika igénye, mint a vállalati gazdálkodás érdeke. De azt mondjuk már ki végre: a számlakeretben soha nem volt olyan előírás, hogy a vállalat vezetői más elemzést nem végezhetnek. Az már más kérdés, hogy amennyiben az objektív gaz­dasági törvényeket politikai­hatalmi eszközökkel véljük le­hetségesnek legyűrni, amit még Sztálin sem hitt élete vé­gén (SZKP XIX. kongresz­szusa. 1952.), akkor a mérleg­beszámoló diadaljelentés lesz. Legalábbis a legközelebbi el­lenőrzésig. Bár mostanában már tudunk olyan dolgokról is. még az ellenőrzésen túl is. Ennek azonban a könyvelök­höz semmi köze. hacsak nem annyiban: a könyvelök tudtak mesélni is a mérlegbeszámo­lókban, mert részletesen is­merték a valóságot. Bevallom: ezt az írást a Ma­gyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság 1989. január 19-i ankétja sugallta. Ez a szakma ma is színvonalas és müveit is. Ezektől az embe­rektől a külföldi töke nem fog visszariadni. Erről meg va­gyok győződve! Marosi János 2120 Tv 2 21.30 Óvatosan kezeljük film 22 43 Tv 2-Napzárta Svéd tévé­1989. MÁRCIUS 29., SZERDA - NÉVNAP: AUGUSZTA A Nap Kel 6 óra 30 perckor, nyugszik 19 óra 09 perckor. A Hold kel 2 óra 03 perckor, nyugszik 9 óra 31 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednál kedden plusz 358 cm (áradó) NÉGYSZÁZHUSZONÖT ÉVE 1464-ben e napon koronázták királlyá Szé­kesfehérváron a már hat éve uralkodó Má lyást, középkori történelmünk egyik legna­Fyobb alakját. Hunyadi János és Szilágyi rzsébet másodszülött fiái NYOLCVANÉVES Gyires Béla (sz. f 909) állami dlgas matema­tikus. akadémiai levelezd tag. ny egyetemi tanár NAGYSZÍNHÁZ 6 órakor A köszivü ember fiai (Móra t-2 bérlel) KISSZiNHÁZ este 7 órakor Svábbogárvadászat (Uray 1 bérlet) MOZIK Vörös Csillag, délelőtt 10 órakor Ifjü Sherlock Holmes és a félelem piramisa (szirtes m b angol kalandfilm. IV helyár!) délután fél 4 és háromnegyed 6 órakor Piroska és a larkas (szines magyar - kana­dai lilm.) háromnegyed 8 órakor. Ram men (Esőember) (Szines amerikai film III. hely­ár!) éjszaka 10 órakor Érzékek birodalma (szines japán erotikus film Csak 18 éven ielulieknek!). Fáklya: fél 3órakor Hupikék törpikék és Törpicúr (szines m b belga rajzlilm III helyár!) háromnegyed 5 Ós 7 órakor: Rain man (Esőember) (szines amerikai film III helyár') Szabadság: 3. negyed 6 és léi 8 órakor Ifjú Sherlock Holmes és a lelelem piramisa (szines fti. b, angol kalandfilm) Filmtéka: léi 6 órakor Egy tanév Hakka­riban (szines török lilm). léi 8 órakor Bódy Gábor filmklub Róma nyilt város Klskórössy halászcsárda: (videomozi) délulán 4 és este 8 órakor Szemet szemért (szines amerikai bunugyt karatetilm) Éva presszó: 8 érakor Dögkeselyű (ma­gyar krimi) Nyugdi|asmozl: 5 órakor A Jávor (ma­gyar lilm). ÜGYELETEK GYÓGYSZERTÁR: Klauzál tér 3 szám (13/57-es) Este 8 órától reggel 7 óráig Csak sürgős esetben' BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓ­GIAI FELVÉTEL: Ma a balesetei szenve detl személyeket Szegeden az Idegsebé szeli Klinika (Pécsi u 4 ) veszi lel. sebe­szeti és urológiai felvételi ügyeletet a II Kórház (Tolbuhin sgt 57.) tart. A gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyer­meksebészeti osztályán történik ÉJSZAKAI ORVOSI: Esle fél 6 órától reggel fél 8 óráig a lelnöttlakosság részére Szeged. Hunyadi János sgt 1 sz alatt Teleion 10-100 GYERMEKORVOSI: Munkanapokon 13 órától másnap reggel léi 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel léi 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt 20 sz alatti körzeti gyermekor­vosi rendelőben történik a surgós esetek orvosi ellátása GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELETEK: Ma este 7 órától holnap reggel 7 óráig a Fül-Orr-Gégeklinika (Sze­ged,Lenin krt 111), teleion 21-122 FOGORVOSI ÜGYELET: Hétfőtől pén­tekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig Sze­ged. Zöld S u. 1 r3. Teleion 14-642 S. O. S. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT: Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig Teleion 11-100 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Héllón és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. KÜLFÖLDI TÉVÉADÓK MŰSORÁBÓL BELGRÁDI. 8.25: Tv-naptár. 8.35: A szuper öregasz­szony - gyermekműsor. 9.00: Iskolai program. 12.40: Elmulasztották - Néz­zék! 16.30: Magyar nyelvű tv-hfradó. 17.15: Tv-napló. 17.35: Gyermekműsor. 18.05: Számok és betűk. 18.25: Doku­mentumműsor. 19.10: Ra)zfllm. 19.30: Tv-napló. 19.35: A mai sport. 20.00: Filmest. 22.35: Tv-napló. 22.55: Éjszakai program. BELGRÁD 2. 17.45: Tv-naptár. 18.00: Krónika. 18.45: A nap műsora. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei történések 21.50: Tudományos fórum. 23.20: Időjárás SKY 7.00: Gyermekműsor rajzfilmekkel. 9.30: Kalandfilmsorozat. 10.00: Vigjétéksoro­zat 10.30: Rockshow. 11.30: Sky-kró­nika 12.30: Sullivanék (filmsorozat). 13.00: Egy másik világ. 14.00: Zene kép­költeményekkel. 15.00: Változó világ. 16.00: Szeretni (filmsorozat). 16.30: Csa­ládi ügy (vlgjátéksorozat). 18.00: Euro­sporl műsora. SUPER 8.00: Egyveleg. 15.30: European Top 40 slágerlista. 16.30: Showmüsor. 18.30: Élve vagy holtan. 19.00: Lányok a ma­gasban. 20.00: Westernsorozat — Az Angyal és a rossz ember. 22.00: Benny Hlll-show. 23.00: A prolik (akciófilm-so­rozat). 00.00: Egyveleg. TV 5 16.10 Trakal. 16.30: Jó napot. |ó étvá­gyat! 17.00: Pihenőidő (gyermekműsor). 17.30: Számok és betűk. 18 00: Az átke­lés (játékfilm). 19.30: Csillogó papiros. 20.00: Jelenidó. 21.00: A rejtelyes rejtély rejtélye. 21.25: Az emberiség öröksége 22.35: Ismeri ön Svájcot? 22.40: Fran­ciaajku kontinensek. 23.35: A Holdon jártunk. 00.30: A cél az egészség. © 9 Rádió T 0 0 Teve BUDAPESTI. 9 00 Képúisag 9 05 Tévélorna nyugdíjasoknak 9 10 Koronák századunkban — Ameri­kai dokumentumfilm — (ism.) 10 00 Stúdió 89 - A Televízió kulturális hetilapja - (ism.) 10 45 Képújság 16 45 Hírek 16 50 Déli videoúiság 17 00 Hirek szlovák nyelven 17.05 Kézenlogva — Értelmi fogyatéko­sok érdekvédelmi műsora 17 15 Sorstársak - A Pécsi Körzeti Stú­dió rehabilitációs magazin)a 17.35: Műsorajánlat 17.40 Legyen a vendégem1 — Rátonyi Róbert műsora 18 15 Reklám 18 20 A keresztény művészet eredete ­Amerikai ismeretterjesztő film 18 50 Esti mese 19 00 Vándorhangyák - NSZK rövidfilm 19 20 Reklám 19 25 Közlemények, műsorajánlat 19 30 Hiradó 20 10 Reklám 20 15 Kék fény - Riporlmusor 21 15 Reklám 21 20 Mestersége szinész - Psota Irén 22 15 Tévélükor — Dr Szecskö Tamás jegyzete 22 30 Hiradó 3 BUDAPEST 2. Tv 2 Berkes Zsuzsával és Rózsa Péterrel 17 00 Képújság 17.15: Tv 2 — Benne Időjárás - Ripor­tok — Tévétorna — Reklám — Zene 17.45: BUMM!" - Teleionos játék 18.00 Telesport 18 25: Gyerekeknek! 18.47 Tv 2 19 00 Mit csinál felséged 3-tól 5-ig? ­Magyar filmvígjáték (1964 ) 20.19 Tv 2 Benne ldó|árás - Reklám — Szép magyar tánc — Tolnai uvegestánc 2100 Híradó 2 KOSSUTH 8.20: Eco-ml* - Gazdasági magazin. 8.50: Nótacsokor. 10.05: Szépirodalmi Figyelő. 10.35: Magyar szerzők gyer­mekversel zenével. 10.50: Híres gordon­kaművészek felvételeiből. 11.34: Fejeze­tek Erdély történetéből. 12.45: Törvény­könyv. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.10: A magyar nyelv századal. 14.25: Operaslágerek. 15.00: Zeng|en a mu­zsika! - Az amatör zenei mozgalom híradója. 15.30: A szovjet hegeduiskola — Vl/4. rész 16.20: Színi-tanoda - A színház. 17.00: Olvastam valahol... 17.30: Beszélgessünk zenéről. 17.50: Filmzene. 19.15: Közvetlen kapcsolat. 20.40: Hamarosan halljuk óket. 21.05: Cigányfolklór-magazin - II. évfolyam, 1. szám. 22.00: Hírvilág. 22.30: Lemezmű­zeum. 23.12: Operaest. PETŐFI 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 9.05: Napközben (ÉLŐ). 12.10: Behár György fúvósmüveíböl. 12.30: Postabontás. 13.05: A tegnap slágereiből. 14.00: Sok­féle — Szórakoztató irodalmi magazin 15.05: Zenés délután nyugdíjasoknak (ÉLÖ). 16.54: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó mérközésekről. 17.45: Ötödik sebesség. 18.30: Garázs. Csak közép­hullámon: 19.05-20.10: Körkapcsolás bajnoki labdarugó-mérkozesekról. Csak URH-sávon: 19.05: Albumajanlat 20.10: Népdalest 21.05: Kapaszkodó ­Gyógypedagógiai szerviz. 21.34: A Rá­dió Dalszínháza - Gésák - Sidney Jones és Llonel Monkton operettjének rádióváltozata. 23.15-0.14: Böngészde a zenei antikváriumban. BARTÓK 9.08: A Szovjetunió Állami Kis szimfoni­kus zenekarának Wagner-hangverse­nye. 10.47: Az orphei Drangar kórus énekel. 11.10: Dzsesszarchívum. 11.40: Bécsi muzsika. 12.30: Zenetörténeti ér­téktár. 13.05: Bioritmus. 13.25: A ma­gyar muzsika múltjából. 13.51: A Ga­chingl Kamarakórus Schütz-motettákat énekel. 14.10: Decsényi János: Concer­tino hegedűre és ifjúsági vonószenekar­ra. 14.25: Slágerról slágerre. 15.00: VI­lághiru előadóművészek szonáta-felvé­teleiből. 15.53: Magyar művészek opera­felvételeiből. 16.28: Bemutatjuk a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vállalat új leme­zét. 17.09: Beethoven: Mlssa Solemnls. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. 19.05: Diákfélóra 19.35: Új operalemezelnk­böl. Közben: 20.25: Templom a Szenke partján. 20.45: Az operaközvetítés foly­tatása 21.18: Bartók: Divertimento. 21.47: Rádiószínház — Az óriáscse­csemo — Déry Tibor színmüvének rá­dióváltozata (1988). Szentes 66,29 MHz - Szeged 94.90 MHz 1989. március 30., csütörtök 5.55: Műsorismertetés, hírek, meteoro­lógia, útlnform. 6.00: Krónika (Kossuth). 6.15: Hírek, tudósítások a Dél-Alföldről — az ügyeletek jelentik. 6.30: Hirek, lap­szemle (Kossuth) — Miről ír a Békés Megyei Népújság, a Petőfi Népe, a Csongrád Megyei Hírlap és a Délma­gyarország. 6.45: Reggeli párbeszéd. 7.00: Krónika (Kossuth), sport. 7.25: Körzeti Időjárás-jelentés 7.30: Dél-al­fóldl hírek, tudósítások, programajánlat. Műsorunk tartalmából: Befizetés után — adókörkóp a Dél-Alföldröl. - Sürgős­ségi betegellátás Csongrád megyében. — A gyógyszersegélyezés Makón. — Vonalak, színek — Oroján István festő­művész kiállításáról - Filmlevél.

Next

/
Thumbnails
Contents