Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

1989. március 25., szombat 5 DM] magazin KLINIKAI BOCORGASOK Még mindig a földszint ,4 tökgyalunál fojloiui belénk a szól a terjedelmi megkötöttség, folytatjuk tehát Kajó Gábor szervizmérnök gondolataival. Azt mondta, jelentőségéhez merten kicsit szűkös a CT helyisége. Odakint — értsd alatta a nyugati országokat — orvosi magánrendelőkben is mindemtapos mar. bár ára borsos — két és félmillió márka! —. és szinte virágoskertnek van berendezte a terme. Idegnyugtutó, halk zene kíséri a vizsgálatot. Antivilágbeli szóliasználutial élve azok a mocskos kapitalisták megint kitaláltak valamit, hogy a beteg jobban érezhesse magát. Förgeteges gyorsaságra kapcsolva mi már eljutottunk oda, hogy az egész országban talán ez a nyolcadik. Maximum fél óráig tart egy vizsgálat. Mi még mindig kénytelenek vagyunk akár hetekre befektetni valakit kórházba-klinikára, annyira szegények vagyunk. A másik teremben a vezérlőpult, két képernyővel, és itt van a fölvételt elkészítő külön szerkezet is. Zsúfolt a harmadik is, de itt nem okoz gondot a zsúfoltság, itt csak a vezérlő számítógép, a speciális számítógép és a nagyfeszültségű generátor van. ®m® LEVÉLTÁRI ÉS IRATTÁRI DOKUMENTUMOK Titkosak vagy kutathatók? Térjünk vissza a „kemencéhez." mert ott találunk szédítő adatot a hirtelen fejlődésre. Ötszáztizenkét detektor — érzékelőnek fordíthatnánk — szolgálja azt a célszerűséget. hogy egyetlen fordulatra teljes képet rajzolhasson a koponyáról, az úgynevezett elsőgenerációs gépen mindössze kettő volt. És itt kaphatunk részletes fölvilágosítást a még újabb, még jobb készülékről, amelyikhez már röntgensugárra sincsen szükség. Mágnesrezonanciásnak mondják, és MR-nek rövidítik. Egyetlen egy már nekünk is van belőle, az érsebészeti klinikán használják Pesten. Bizonyos föladatokat tökéletesebben lát el. mint a CT. de egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy kiszorítja, mert egész sorolván betegségünk lehet, amit sugár nélkül földeríteni se tudunk. Néhány apróságot is megkérdeztem. Impozáns, nagyszerű épületnek tartja az üj klinikát, és nagyon sajnálja, hogy a fölső emeleteket már bejárni se tudja, mert a berendezések védelme érdekében le vannak zárva. Saját magáról elmondta, gyerekkorában eszébe se jutott, hogv cétéket fog összeszerelni, sót amikor a villamosmérnökire járt, még akkor se. Pályázatot olvasott, a vizsgák küszöbén, amelyben a technika élvonalát képező orvosi műszerek összeszerelését és karbantartását végző szakembereket kerestek. Három hónapos alaptanfolyammal kezdődött, az NSZK-ban, angol nyelven — de a kollégákkal való kapcsolattartás érdekében a német is alapvetően fontos! —. és háromnégyhetes kisebb tanfolyamokkal folytatódik a képzésük. Svéd. norvég. új-zélandi, ausztráliai, szovjet, kanadai, és ki tudná elsorolni, hány nemzet fiai vesznek részt ezeken a tanfolyamokon, ennélfogva azegész világ élvonalába belelátnak. Ha odakint orvosi magánrendelőknek is tartozéka a CT, természetcsen megkérdeztem, mikorra várható, hogy nálunk is jobban terjed. Azt mondja, a szupravezetők térhódításával föltehetően lényegesen olcsóbb lesz nemsokára az MR. és akkor mi is jobban hozzá tudunk jutni; a betegbiztosítási rendszerünk küszöbön álló reformjától pedig többek között az is várható, hogy cétéböl is több lesz hamarosan. Az új betegbiztosítási eljárástól várható többek között az is, hogy mindent elkövet a munkát végző ember lehető leghamarabbi és legtökéletesebb meggyógyításáért. Idegenül cseng még a fülünkbe, de rá kell hangolódnunk: azért, hogy minél hamarabb dolgozhasson megint. Aki volt már beteg, tudhatja, ennél nagyobb álom talán nem is létezik. Eddigi rendszerünkből ez az indíték is hiányzott. Igaz, fönnszóval hirdettük, nálunk legnagyobb érték az ember. Akkor lesz az. ha minden tőlünk telhetőt megteszünk érte. Saját példámból kiindulva a cétének csupán egyik használati köréről beszéltem, a koponyaműködés zavarainak a föltárásáról. Arról, hogy belelát a csontboltozattal legjobban védett agyvelőbe is, egész szervezetünk, teljes gondolkodásunk, emberi létünk legfőbb vezérlőjébe. Hihetetlen kincs ez a tulajdonsága, de ne szűkítsük le ennyire. AZ egész testet vizsgálhatja, attól függően, hogy melyik részünket tolják be a vasalódeszkán a kemence szájába. A nevéből — Computer Tomograph — következik, a daganatok földerítése a legfőbb föladata. Vagy a gyanú eloszlatása. Nagy megnyugvás' számunkra. hogy végre Szegednek is lesz ilyen gépe. Amikor híre kelt. hogy sülvlyed a klinika, azonnal átszervezték az ide szánt pénzeket, és más gyógyintézetnek adják, de hála a szegedi klinika vezetőinek, kitartó kilincselessel megint szerezhettek pénzt. Félkarú óriás lenne nála nélkül az új intézet. Sok embernek kellett eddig is hónapokat várnia, amíg a klinika orvosainak személyes kapcsolatai révén idegen készüléken deríthették ki igazi baját. Nagy dicséret viszont, és ezt se hallgassuk el, hogy előbbutóbb így is sorrakerült mindenki. Van akkora hírük a szegedi idegsebészeknek. Nincsenek átfogó ismereteim arról. hogyan is áll előadótermek dolgában orvosegyetemünk, csak klinikalakó koromból emlékszem rá. időnként székekkel bútorozták be a harmadik emelet folyosóját, és ott tartottak órákat a hallgatóknak. Lehet előnye ennek a tábori megoldásnak is. a betegek közvetlen közelsége sokat jelenthet, de biztosan nem ez az ideális. Azért bocsátom mindezt előre, mert most az új épületnek abba a nagytermébe lépünk, amit a művezetők is úgy emlegettek, hogy a szívükhöz nőtt. Egyik terem kisebb, a másik nagyobb, mi van ebben rendkívüli? Ráadásul; egyegy szakmának csak töredék része van akármelyik építésében, hogyan nőhet mégis a szívéhez akárkinek is valamelyik? Amikor még vadonatúj volt a megyei tanács háza. csodájára jártak aulájának és nagytermének. Anynyira tisztelték a tervező elgondolását, hogy a nyilvánvalóan idegesítő nagvtermi főfalat is csak évtizedek múltával cserélték föl megnyugtatóbb burkolatúra. Később elkészült az újszegedi biológiai központ is, annak is a nagytermét csodálta a nem kimondottan szakmai közönség. Úgy tűnik tehát, népszerű föladat szépen megépíteni az aulát is, a nagytermet is. Es azt hiszem, követelmény is, hogy szép legyen. Aki vitatkozni akarna velem, nyilván előhozná az ógörög gyakorlatot. A tudós sétálgatott tanítványaival, és közben terjesztette tanait. Valamilyen tóga vagy tunika és saru kellett csak hozzá kellékként, és mégis a világ élvonalában járt a görög kuliura. Apró lépésekkel haladt akkoriban a tudomány is. a művészet is, és ahhoz ez a tempó is megfelelt. Amikor azonban tömegesen akarunk képezni nagyszerű orvosokat, mert a bőrünkre megy a játék, akkora tudományok tálalásának is változnia kell. Olyan reprezentatív tálalónak fogom föl ezt a nagytermet, amelyben már belépéskor megjön az étvágy, és megmaradhat akár hat éven át is. Tudom persze, hogy a változatos étkek, a szakácsok és tálalók szerepe lesz a döntő benne, de legalább a körítés, a hely legyen méltó hozzá. Előre tekintve is. legalább 60—80évvel. Javában dolgoznak még benne. A majdani padok alatt hegesztik a műanyag padlót aprólékos pontossággal. Ahol a két szél összeér, oda ragasztanak valami nagyon ötletes pákafélével spárgavékony hurkácskákat. Egy ember hegeszt, a körülötte lévő fiatalok csak figyelik. Bemutató foglalkozás lehet, a szakma tanulói készülnek pályájukra. Fantázia kellene ide is. hogy elképzelje az ember, milyen lesz, ha minden a helyén lesz, de nem kísérletezem fantáziám szavahihetőségével, majd inkább v isszakanyarodom ide is, ha már készen lesz. Ha el nem felejtem. Lenyűgözően szép azonban az is. ami már most látszik. Fával van borítva itt is a fal is, a mennyezet is. akár az aula-kupola. A vásárhelyi művelődési ház igencsak modern igyekezettel épült színházterme jut eszembe róla, de azonnal ide kell írnom, hogy ez nem kelti bennem a húzogatható födelú tolltartó benyomását. A bordáknak nyilván szerkezeti szerepük is van, különben üres fecsegés lenne az egész, de sikerült esztétikai föladatot is rájuk rakni. Mondom, szép. Az a finom hajlás is segít széppé tenni, ami a lefutó oldalfalakon buggyan elő. Nyilvánvalóan az akusztikát javítja majd. hogy a faburkolat hézagaiban valamilyen kelme lapul. Annyira azért hadd fusson előre a képzeletem, hogy néhány ismerős orvostanárt láthassak a tábla előtt. Méreteinél fogva szinte elveszik majd a nagy boltozat alatt, de tudományával évtizedekre előre kiemelkedik, és belefordul abba a szellemi hajszálcsövességbe, amelyik a tudomány továbbélését és továbblépését szolgálja. Jólesik elméláznom ennél a képzelt képnél. HORVÁTH DEZSŐ Nem tagadom, az ötletet a Társadalmi Szemle azon különkiadása adta, melyben levéltári források alapján elemzés jelent meg az elmúlt évtizedekről. Elsősorban az agyonhallgatott koncepciós perekről, a beszolgáltatási rendszerről és 1956ról. A fenti tárgykörök mennyiben kutathatók Szegeden, a megyében, ezzel a kérdéssel kerestem fel többek között Blazovich Lászlót, a megyei levéltár igazgatóját. Böngészem a levéltári kutatási szabályzatot, mely 1171-ben jelent meg. Többször rábukkanok a következő kitételre: A kutatás megtagadható, ha a levéltári anyagban államérdeket vagy jogos magánérdeket sértő adatok vannak. Ki dönti el, mikor adható ki egy dokumentum és mikor nem? — Elégedettek ezzel a kutatási szabályzattal? — Világviszonylatban is liberálisnak mondható. Bár az is kétségtelen. hogy új levéltári törvényre volna már szükség. Épp a glásznoszty jegyében. A szabályzatunk olyan légkörben született, amikor az állam jellemzője az erőteljes centralizáció volt. — Ebből következhet, hogy sok esetben a kutatás gátja lehet a szabályzat. — Ezt nem mondanám, hiszen nálunk a 20 évnél régebbi iratok kutathatók. — Tematikai megkötöttség nélkül? — Nincs olyan terület, ami ne lenne kutatható. Engedélyt azonban kérni kell. Kivételes megkeresések esetében lehet például hozzájutni az anyakönyvekhez. A vállalatok. intézmények- 20 évnél frissebben keletkezett anyaga fölött a vállalat igazgatója rendelkezik. A jobbéi baloldali mozgalmak, egyesületek iránt érdeklődőknek a levéltár közvetítésével a megyei rendőrkapitányhoz kell fordulniuk. A bíróságok. igazságszolgáltató szervek korlátozás alá eső anyagának kutatásához az Igazságügyi Minisztérium engedélye kell. — És általában kiadják az engedélyeket? Például, ha én a kitelepítések iránt érdeklődnék ? — Ha az államérdekeket nem sértene, biztosan kutathatná. — Mi a helyzet 1956-tal? — E tárgykörben a bírósági anyagok nincsenek nálunk. Bár kétségtelen, hogy a népbíróságok anyagát, a büntető ügyek dokumentumait hamarosan átadják nekünk. — Mi történne akkor, ha én egy személy után érdeklődnék a levéltárban? — A személyiség jogait mi nagyon komolyan vesszük. Még élő személyiségre vonatkozó anyagot nem adunk ki. Egyébként minden esetben nagyon körültekintően kell eljárnunk. — A levéltárban vannak-e olyan kuriózumok, melyek miatt az érdeklődés középpontjában állnak? — Ilyen kutatási terület például a Csillag börtön. A dokumentumok azonban csak 1950-ig vannak nálunk. A fentiekből úgy tűnik, a tisztázásra, elemzésre szoruló korszakok iratainak többsége nincs a levéltárban. Hol vannak? Az igazgató azt tanácsolta, keressem fel-például a bíróság irattárát. * Weszelovszki László, a megyei bíróság elnökhelyettese bemutatta, hogy a pincében már kiporciózva a levéltárba szánt anyag. A dobozokon: 1945-62. — Milyen dokumentumokat küldenek át? — Népbírósági. törvényszéki, büntető anyagokat, de akadnak közöttük gazdasági perek, politikai perek is. — Titkos, szigorúan titkos iratokat is átadnak? — Ezeket a dokumentumokat 0-val és dupla 0-val jelölték. Jó részüket az Államvédelmi Hatóság elvitte. Ezek egy része tavaly augusztusban és az idén februárban a Belügyminisztériumon keresztül viszszakerült. Most ezeket is átküldjük a levéltárba. Sajnos többségük hiányosan került vissza, hol a nyomozati anyag hiányzik, hol pedig a jegyzőkönyv. — Annak idején miért foszthatták ki a bírósagokat? — Az erőszakszervezeteknek nem volt bizalma bíróságok iránt, azok ritkán hoztak a szájízüknek megfelelő ítéleteket. — Fellelhetők-e a kulákperek iratai? — Ezek közellátás elleni bűncselekmények voltak, így azok dokumentumai 25 év után kiselejtezhetók. — Igenám, de ezek politikai színezetet is mutattak. Az 1981 -es selejtezési utasításunk szerint mégis a sorsuk a megsemmisítés. — így aztán ezeket kutatni sem lehet! A fentiekhez Maráz Vilmosné, a másik elnökhelyettes újabb adalékokkalszolgált. — A közelmúltban az Igazságügy Minisztérium vizsgálatot indított, melynek célja az 1945—62-ig terjedő időszak. A meglévő dokumentumainkat próbálják számbavenni. Egészen véletlenül a páncélszekrényünkben megtaláltunk tizenhét jegyzéket, melyeken az található, hogy 1951-ben az Államvédelmi hatóság milyen iratokat vitt el tőlünk. Ez többezer tétel. Az is kétségtelen, hogy a Belügyminisztérium néhány száz iratot már visszaküldött. Persze azt nem tudjuk, hogy a lista teljes-e. Azt is kiderítettük, létezett egy 00 123/1951*es IM-utasítás, eszerint vitték el az iratainkat. — Visszaszerezhetők-e legalább a listán szerepű iratok? — Ha a Belügyminisztérium is úgy akarja, bizonyára Elég különös helyzet, hogy a bíróság nem tudja, mi lett a irataival. Felül akarjuk vizsgálni a koncopciós-pereket? Dc hiszen már nincs ts meg a dokumentumok jó része. * Úgy tűnik, Csongrád megyében nem lesz könnyű dolga az elmúlt évtizedeket kutatóknak. Egyelőre a dokumentumkeresés stádiumában vagyunk. BODZSÁR ERZSÉBET A tko V-—-— LIPPAI TAMÁS RAJZA PFTRT RSATHÉS FFRFNP elvettelek ötödnapra rclKI UAinu rc.KC.iNL. szobúnkat a bánat lakja Dal Pentatóniából házunkat Kelemen rakja fel csináltunk harsogó kölyköt csinált nekünk hosszú böjtöt kenyerünknek szalonna felel eső esik telik árok öt újjú fán varjú károg öt sebünkből vér szivárog el