Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

1989. március 25., szombat 5 DM] magazin KLINIKAI BOCORGASOK Még mindig a földszint ,4 tökgyalunál fojloiui belénk a szól a terjedelmi megkötöttség, folytatjuk tehát Kajó Gábor szervizmérnök gondolataival. Azt mondta, jelentőségéhez merten kicsit szűkös a CT helyisége. Odakint — értsd alatta a nyugati országokat — orvosi magánrendelőkben is mindemtapos mar. bár ára borsos — két és félmillió márka! —. és szinte virágoskertnek van berendezte a terme. Idegnyugtutó, halk zene kíséri a vizsgálatot. Antivilágbeli szóliasználutial élve azok a mocskos kapitalisták megint kitaláltak valamit, hogy a beteg jobban érezhesse magát. Förgeteges gyorsaságra kapcsolva mi már eljutottunk oda, hogy az egész országban talán ez a nyolcadik. Maximum fél óráig tart egy vizsgálat. Mi még mindig kénytelenek vagyunk akár hetekre befektetni valakit kórházba-klinikára, annyira szegények vagyunk. A másik teremben a vezérlőpult, két képernyővel, és itt van a fölvételt elkészítő külön szerkezet is. Zsúfolt a harmadik is, de itt nem okoz gondot a zsúfoltság, itt csak a vezérlő számítógép, a speciális számítógép és a nagyfeszültségű generátor van. ®m® LEVÉLTÁRI ÉS IRATTÁRI DOKUMENTUMOK Titkosak vagy kutathatók? Térjünk vissza a „kemencéhez." mert ott találunk szédítő adatot a hirtelen fejlődésre. Ötszáztizenkét detektor — érzékelőnek fordíthat­nánk — szolgálja azt a célszerűsé­get. hogy egyetlen fordulatra teljes képet rajzolhasson a koponyáról, az úgynevezett elsőgenerációs gépen mindössze kettő volt. És itt kapha­tunk részletes fölvilágosítást a még újabb, még jobb készülékről, ame­lyikhez már röntgensugárra sincsen szükség. Mágnesrezonanciásnak mondják, és MR-nek rövidítik. Egyetlen egy már nekünk is van belőle, az érsebészeti klinikán hasz­nálják Pesten. Bizonyos föladatokat tökéletesebben lát el. mint a CT. de egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy kiszorítja, mert egész sorolván betegségünk lehet, amit sugár nél­kül földeríteni se tudunk. Néhány apróságot is megkérdez­tem. Impozáns, nagyszerű épület­nek tartja az üj klinikát, és nagyon sajnálja, hogy a fölső emeleteket már bejárni se tudja, mert a beren­dezések védelme érdekében le van­nak zárva. Saját magáról elmondta, gyerekkorában eszébe se jutott, hogv cétéket fog összeszerelni, sót amikor a villamosmérnökire járt, még akkor se. Pályázatot olvasott, a vizsgák küszöbén, amelyben a tech­nika élvonalát képező orvosi műsze­rek összeszerelését és karbantartá­sát végző szakembereket kerestek. Három hónapos alaptanfolyammal kezdődött, az NSZK-ban, angol nyelven — de a kollégákkal való kapcsolattartás érdekében a német is alapvetően fontos! —. és három­négyhetes kisebb tanfolyamokkal folytatódik a képzésük. Svéd. nor­vég. új-zélandi, ausztráliai, szovjet, kanadai, és ki tudná elsorolni, hány nemzet fiai vesznek részt ezeken a tanfolyamokon, ennélfogva azegész világ élvonalába belelátnak. Ha odakint orvosi magánrende­lőknek is tartozéka a CT, természe­tcsen megkérdeztem, mikorra vár­ható, hogy nálunk is jobban terjed. Azt mondja, a szupravezetők térhó­dításával föltehetően lényegesen ol­csóbb lesz nemsokára az MR. és akkor mi is jobban hozzá tudunk jutni; a betegbiztosítási rendszerünk küszöbön álló reformjától pedig többek között az is várható, hogy cétéböl is több lesz hamarosan. Az új betegbiztosítási eljárástól várható többek között az is, hogy mindent elkövet a munkát végző ember le­hető leghamarabbi és legtökélete­sebb meggyógyításáért. Idegenül cs­eng még a fülünkbe, de rá kell hangolódnunk: azért, hogy minél hamarabb dolgozhasson megint. Aki volt már beteg, tudhatja, ennél nagyobb álom talán nem is létezik. Eddigi rendszerünkből ez az indíték is hiányzott. Igaz, fönnszóval hirdet­tük, nálunk legnagyobb érték az ember. Akkor lesz az. ha minden tőlünk telhetőt megteszünk érte. Saját példámból kiindulva a cété­nek csupán egyik használati köréről beszéltem, a koponyaműködés za­varainak a föltárásáról. Arról, hogy belelát a csontboltozattal legjobban védett agyvelőbe is, egész szerveze­tünk, teljes gondolkodásunk, em­beri létünk legfőbb vezérlőjébe. Hi­hetetlen kincs ez a tulajdonsága, de ne szűkítsük le ennyire. AZ egész testet vizsgálhatja, attól függően, hogy melyik részünket tolják be a vasalódeszkán a kemence szájába. A nevéből — Computer Tomograph — következik, a daganatok földerí­tése a legfőbb föladata. Vagy a gyanú eloszlatása. Nagy megnyugvás' számunkra. hogy végre Szegednek is lesz ilyen gépe. Amikor híre kelt. hogy sülv­lyed a klinika, azonnal átszervezték az ide szánt pénzeket, és más gyógy­intézetnek adják, de hála a szegedi klinika vezetőinek, kitartó kilincse­lessel megint szerezhettek pénzt. Félkarú óriás lenne nála nélkül az új intézet. Sok embernek kellett eddig is hónapokat várnia, amíg a klinika orvosainak személyes kapcsolatai révén idegen készüléken deríthették ki igazi baját. Nagy dicséret viszont, és ezt se hallgassuk el, hogy előbb­utóbb így is sorrakerült mindenki. Van akkora hírük a szegedi idegse­bészeknek. Nincsenek átfogó ismereteim ar­ról. hogyan is áll előadótermek dol­gában orvosegyetemünk, csak klini­kalakó koromból emlékszem rá. időnként székekkel bútorozták be a harmadik emelet folyosóját, és ott tartottak órákat a hallgatóknak. Le­het előnye ennek a tábori megoldás­nak is. a betegek közvetlen közel­sége sokat jelenthet, de biztosan nem ez az ideális. Azért bocsátom mindezt előre, mert most az új épü­letnek abba a nagytermébe lépünk, amit a művezetők is úgy emlegettek, hogy a szívükhöz nőtt. Egyik terem kisebb, a másik nagyobb, mi van ebben rendkívüli? Ráadásul; egy­egy szakmának csak töredék része van akármelyik építésében, hogyan nőhet mégis a szívéhez akárkinek is valamelyik? Amikor még vadonatúj volt a me­gyei tanács háza. csodájára jártak aulájának és nagytermének. Any­nyira tisztelték a tervező elgondolá­sát, hogy a nyilvánvalóan idegesítő nagvtermi főfalat is csak évtizedek múltával cserélték föl megnyugta­tóbb burkolatúra. Később elkészült az újszegedi biológiai központ is, annak is a nagytermét csodálta a nem kimondottan szakmai közön­ség. Úgy tűnik tehát, népszerű föl­adat szépen megépíteni az aulát is, a nagytermet is. Es azt hiszem, köve­telmény is, hogy szép legyen. Aki vitatkozni akarna velem, nyilván előhozná az ógörög gyakor­latot. A tudós sétálgatott tanítvá­nyaival, és közben terjesztette ta­nait. Valamilyen tóga vagy tunika és saru kellett csak hozzá kellékként, és mégis a világ élvonalában járt a görög kuliura. Apró lépésekkel ha­ladt akkoriban a tudomány is. a művészet is, és ahhoz ez a tempó is megfelelt. Amikor azonban töme­gesen akarunk képezni nagyszerű orvosokat, mert a bőrünkre megy a játék, akkora tudományok tálalásá­nak is változnia kell. Olyan repre­zentatív tálalónak fogom föl ezt a nagytermet, amelyben már belépés­kor megjön az étvágy, és megmarad­hat akár hat éven át is. Tudom persze, hogy a változatos étkek, a szakácsok és tálalók szerepe lesz a döntő benne, de legalább a körítés, a hely legyen méltó hozzá. Előre tekintve is. legalább 60—80évvel. Javában dolgoznak még benne. A majdani padok alatt hegesztik a mű­anyag padlót aprólékos pontosság­gal. Ahol a két szél összeér, oda ragasztanak valami nagyon ötletes pákafélével spárgavékony hurkács­kákat. Egy ember hegeszt, a körü­lötte lévő fiatalok csak figyelik. Be­mutató foglalkozás lehet, a szakma tanulói készülnek pályájukra. Fan­tázia kellene ide is. hogy elképzelje az ember, milyen lesz, ha minden a helyén lesz, de nem kísérletezem fantáziám szavahihetőségével, majd inkább v isszakanyarodom ide is, ha már készen lesz. Ha el nem felejtem. Lenyűgözően szép azonban az is. ami már most látszik. Fával van borítva itt is a fal is, a mennyezet is. akár az aula-kupola. A vásárhelyi művelődési ház igencsak modern igyekezettel épült színházterme jut eszembe róla, de azonnal ide kell írnom, hogy ez nem kelti bennem a húzogatható födelú tolltartó benyo­mását. A bordáknak nyilván szerke­zeti szerepük is van, különben üres fecsegés lenne az egész, de sikerült esztétikai föladatot is rájuk rakni. Mondom, szép. Az a finom hajlás is segít széppé tenni, ami a lefutó ol­dalfalakon buggyan elő. Nyilvánva­lóan az akusztikát javítja majd. hogy a faburkolat hézagaiban valamilyen kelme lapul. Annyira azért hadd fusson előre a képzeletem, hogy néhány ismerős orvostanárt láthassak a tábla előtt. Méreteinél fogva szinte elveszik majd a nagy boltozat alatt, de tudo­mányával évtizedekre előre kiemel­kedik, és belefordul abba a szellemi hajszálcsövességbe, amelyik a tudo­mány továbbélését és továbblépését szolgálja. Jólesik elméláznom ennél a kép­zelt képnél. HORVÁTH DEZSŐ Nem tagadom, az ötletet a Társa­dalmi Szemle azon különkiadása adta, melyben levéltári források alapján elemzés jelent meg az elmúlt évtizedekről. Elsősorban az agyon­hallgatott koncepciós perekről, a beszolgáltatási rendszerről és 1956­ról. A fenti tárgykörök mennyiben kutathatók Szegeden, a megyében, ezzel a kérdéssel kerestem fel töb­bek között Blazovich Lászlót, a me­gyei levéltár igazgatóját. Böngészem a levéltári kutatási szabályzatot, mely 1171-ben jelent meg. Többször rábukkanok a követ­kező kitételre: A kutatás megtagad­ható, ha a levéltári anyagban állam­érdeket vagy jogos magánérdeket sértő adatok vannak. Ki dönti el, mikor adható ki egy dokumentum és mikor nem? — Elégedettek ezzel a kutatási sza­bályzattal? — Világviszonylatban is liberális­nak mondható. Bár az is kétségte­len. hogy új levéltári törvényre volna már szükség. Épp a glász­noszty jegyében. A szabályzatunk olyan légkörben született, amikor az állam jellemzője az erőteljes centra­lizáció volt. — Ebből következhet, hogy sok esetben a kutatás gátja lehet a sza­bályzat. — Ezt nem mondanám, hiszen nálunk a 20 évnél régebbi iratok kutathatók. — Tematikai megkötöttség nél­kül? — Nincs olyan terület, ami ne lenne kutatható. Engedélyt azon­ban kérni kell. Kivételes megkere­sések esetében lehet például hozzá­jutni az anyakönyvekhez. A vállala­tok. intézmények- 20 évnél frisseb­ben keletkezett anyaga fölött a vál­lalat igazgatója rendelkezik. A jobb­éi baloldali mozgalmak, egyesüle­tek iránt érdeklődőknek a levéltár közvetítésével a megyei rendőrkapi­tányhoz kell fordulniuk. A bírósá­gok. igazságszolgáltató szervek kor­látozás alá eső anyagának kutatásá­hoz az Igazságügyi Minisztérium en­gedélye kell. — És általában kiadják az engedé­lyeket? Például, ha én a kitelepítések iránt érdeklődnék ? — Ha az államérdekeket nem sértene, biztosan kutathatná. — Mi a helyzet 1956-tal? — E tárgykörben a bírósági anya­gok nincsenek nálunk. Bár kétségte­len, hogy a népbíróságok anyagát, a büntető ügyek dokumentumait ha­marosan átadják nekünk. — Mi történne akkor, ha én egy személy után érdeklődnék a levéltár­ban? — A személyiség jogait mi nagyon komolyan vesszük. Még élő személyiségre vonatkozó anyagot nem adunk ki. Egyébként minden esetben nagyon körültekintően kell eljárnunk. — A levéltárban vannak-e olyan kuriózumok, melyek miatt az érdek­lődés középpontjában állnak? — Ilyen kutatási terület például a Csillag börtön. A dokumentumok azonban csak 1950-ig vannak ná­lunk. A fentiekből úgy tűnik, a tisztá­zásra, elemzésre szoruló korszakok iratainak többsége nincs a levéltár­ban. Hol vannak? Az igazgató azt tanácsolta, keressem fel-például a bíróság irattárát. * Weszelovszki László, a megyei bíróság elnökhelyettese bemutatta, hogy a pincében már kiporciózva a levéltárba szánt anyag. A dobozo­kon: 1945-62. — Milyen dokumentumokat kül­denek át? — Népbírósági. törvényszéki, büntető anyagokat, de akadnak kö­zöttük gazdasági perek, politikai pe­rek is. — Titkos, szigorúan titkos irato­kat is átadnak? — Ezeket a dokumentumokat 0-val és dupla 0-val jelölték. Jó ré­szüket az Államvédelmi Hatóság el­vitte. Ezek egy része tavaly augusz­tusban és az idén februárban a Bel­ügyminisztériumon keresztül visz­szakerült. Most ezeket is átküldjük a levéltárba. Sajnos többségük hiá­nyosan került vissza, hol a nyomo­zati anyag hiányzik, hol pedig a jegyzőkönyv. — Annak idején miért foszthatták ki a bírósagokat? — Az erőszakszervezeteknek nem volt bizalma bíróságok iránt, azok ritkán hoztak a szájízüknek megfelelő ítéleteket. — Fellelhetők-e a kulákperek ira­tai? — Ezek közellátás elleni bűncse­lekmények voltak, így azok doku­mentumai 25 év után kiselejtezhe­tók. — Igenám, de ezek politikai színe­zetet is mutattak. Az 1981 -es selejte­zési utasításunk szerint mégis a sor­suk a megsemmisítés. — így aztán ezeket kutatni sem lehet! A fentiekhez Maráz Vilmosné, a másik elnökhelyettes újabb adalé­kokkalszolgált. — A közelmúltban az Igazságügy Minisztérium vizsgálatot indított, melynek célja az 1945—62-ig ter­jedő időszak. A meglévő dokumen­tumainkat próbálják számbavenni. Egészen véletlenül a páncélszekré­nyünkben megtaláltunk tizenhét jegyzéket, melyeken az található, hogy 1951-ben az Államvédelmi ha­tóság milyen iratokat vitt el tőlünk. Ez többezer tétel. Az is kétségtelen, hogy a Belügyminisztérium néhány száz iratot már visszaküldött. Persze azt nem tudjuk, hogy a lista teljes-e. Azt is kiderítettük, létezett egy 00 123/1951*es IM-utasítás, eszerint vitték el az iratainkat. — Visszaszerezhetők-e legalább a listán szerepű iratok? — Ha a Belügyminisztérium is úgy akarja, bizonyára Elég különös helyzet, hogy a bíróság nem tudja, mi lett a irataival. Felül akarjuk vizsgálni a koncopciós-pereket? Dc hiszen már nincs ts meg a dokumen­tumok jó része. * Úgy tűnik, Csongrád megyében nem lesz könnyű dolga az elmúlt évtizedeket kutatóknak. Egyelőre a dokumentumkeresés stádiumában vagyunk. BODZSÁR ERZSÉBET A tko V-—-— LIPPAI TAMÁS RAJZA PFTRT RSATHÉS FFRFNP elvettelek ötödnapra rclKI UAinu rc.KC.iNL. szobúnkat a bánat lakja Dal Pentatóniából házunkat Kelemen rakja fel csináltunk harsogó kölyköt csinált nekünk hosszú böjtöt kenyerünknek szalonna felel eső esik telik árok öt újjú fán varjú károg öt sebünkből vér szivárog el

Next

/
Thumbnails
Contents