Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

2 1989. március 3., péntek Ái NSZK támogatásáról biztosította a magyar külpolitikai törekvéseket Helmut Kohl fogadta Horn Gyulát o Bonn (MTI) Horn Gyula külügymi­nisztériumi államtitkár feb. ruár 28-ától március 2-áig az NSZK-ban tartózkodott és megbeszéléseket folyta­tott a bonni kormány, va­lamint a nyugatnémet pár­tok veztőivel. Tárgyalásai­ról az MTI bonni tudósító­jának, Flesch Istvánnak nyilatkozva elmondotta: fo­gadta őt Helmut Kohl szö­vetségi kancellár, akinek ebből az alkalomból átadta Grósz Károly főtitkár szí­vélyes üdvözletét, valamint Németh Miklós miniszterel­nök levelét. A bonni kormányfő — tájékoztatott róla az állam­titkár — az üdvözletet vi­szonozva kabinetje nevében elismeréssel nyilatkozott a magyarországi demokratikus átalakulás folyamatáról, és széles körű támogatásáról biztosította a magyar veze­tés törekvéseit. Az államtitkár a kormány­főn kívül felkereste Hans­Dietrich Genschert, az NSZK alkancellárját ós külügyminiszterét, s találko­zott több vezető politikus­sal, akiket tájékoztatott Ma­gyarország belső helyzetéről és külpolitikai tevékenysé­géről. — Az NSZK vezető poli­tikusai — mutatott rá nyi­latkozatában az államtitkár — nagyra értékelték a ma­gyarországi változásokat, hangsúlyozva azok európai jelentőségét. Kifejezték azt a véleményüket, hogy a bel­ső megújulás Magyarorszá­gon csak szélsőségektől men­tesen, a realitások talaján, a nemzetközi adottságok és a nemzeti sajátosságok fi­gyelembevételével vezethet eredményre. A demokratikus megújulás alapvető feltéte­lének mondották továbbá, hogy a gazdaságban a piaci mechanizmus törvényei ér­vényesüljenek. A tárgyalá­sokon részt vett Horváth István, Magyarország bonni nagykövete is. — Az NSZK vezetői — számolt be róla Horn Gyula — támogatásukról biztosí­tották a magyar külpolitikai törekvéseket, mert azok — mint hangsúlyozták — elő­mozdítják a kelet—nyugati viszony további javítását, az űj külpolitikai gondolkodás­mód térnyerését. Egyetérté­süket fejezték ki a magyar kormánynak azzal az állás­pontjával, hogy az emberi jogok biztosítását, ideértve a nemzetiségi és más, pél­dául vallási kisebbségek jo­gainak maradéktalan bizto­sítását az ENSZ alapok­mányában és más nemzet­közi okmányokban foglal­taknak és elvárásoknak a szellemében kell szavatolni — jelentette ki Horn Gyula. A kelet—nyugati kapcsolatokban Hazánk a híd szerepét kívánja betölteni A találkozón Szűrös Má­tyás áttekintést adott a ma­gyar külpolitika időszerű kérdéseiről. Emlékeztetett arra, hogy a nálunk is tért hódító új poLitikaá gondol­kodásmód eredményeként a nemzetközi életben eny­hülési irányzat érvényesül. Részben a szovjet—ameri­kai közeledésnek, részben a világ egyéb konstruktív erőinek köszönhetően meg­szűnt a nukleáris háború közvetlen veszélye. Ma­gyarország úgy kivánja ala­kítani külpolitikáját, hogy n kelet—nyugati kapcsola­tokban hídszerepet töltsön be, saját szövetségi rendsze­rén belül pedig a reformok irányába lendítse a közös­ség szekerét. A magyar re­formpolitika ma már olyan támogatókat tudhat maga mögött, mint a Szovjetunió és Kína. A folyamatok to­vábbvitele szempontjából kedvező, hogy a nyugati vi­lág is rokonszenvvel figyéli törekvéseinket. Külpolitikánk két fő jel­lemzője a nemzeti jelleg hangsúlyozása, valamint a nyitás gyakorlati megvalósí­tása — mondta Szűrös Má­tyás. A korábbi egyoldalú­ság helyett kiegyensúlyo­zottá kívánjuk tenni kap­csolatrendszerünket, az együttműködés fejlesztésé­re törekszünk Kelettel és Nyugattal egyaránt. Ter­mészetesen nem hanyagol­hatjuk el a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat: poli­tikailag — de geostratégiai okok miatt is— fontos szá­munkra, hogy jó viszonyban legyünk legnagyobb szom­szédunkkal — hangoztatta a külügyi bizottság elnöke. A nyugat-európai vendé­gek egyik kérdésére vála­szolva Szűrös Mátyás kifej­tette: ma már a nemzetközi helyzet sem indokolja a szovjet haderő magyarorszá­gi jelenlétét Áprilisban a tervek szerint megkezdődik n szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról. Ezzel is deklaráljuk azt, hogy nincsenek támadó szándékaink, s hogy misem tartunk támadástól. Támo­gatjuk azt a szovjet kezde­ményezést, hogy 2000-ig va­lamennyi országból vonják ki az összes külföldi kato­nát A végső cél azonban a katonai szövetségi rendsze­Az Európa Parlament küldöttsége, amely Paul Staes belga politikus vezetésével tartózko­dik hazánkban, csü­törtök délelőtt az Or­szágház vadásztermé­ben találkozott Szűrös Mátyással a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöké­vel, valamint a bizott­ság több tagjával. rek felszámolása, aminek nyomán értelmét vesztené a semlegesség kérdése is — hangoztatta Szűrös Mátyás. Egy másik kérdésre vála­szolva a külügyi bizottság elnöke elmondta: szívesen vennénk az Európai Közös­ségek támogatását a Romá­niából érkező menekültek gondjainak enyhítése érde­kében, mert ez nagy anya­gi terheket ró ránk. Feszített programú, négy­napos magyarországi láto­gatásuk végére érve a dele­gáció tagjai csütörtökön, az esti órákban nemzetközi sajtókonferencián találkoz­tak az újságírókkal a Par­lamentben. Magyarországon szerzett tapasztalataikat összegezve a vendégek elégedetten szóltak arról, hogy beható, nyílt, őszinte párbeszédre nyílott alkalmuk a magyar vezetők­kel. Volt, aki most első íz­ben jutott el hazánkba, így a látogatás — fogalmazták meg — egyesek számára revelációként hatott. Ezzel kapcsolatban a sajtókonfe­rencia minden résztvevője állást foglalt amellett, hogy Keleten és Nyugaton egy­aránt a kapcsolatok szoro­sabbra fűzésén kell mun­kálkodniuk a felelős politi­kai tényezőknek. A maga eszközeivel ezt kívánja elő­mozdítani a delegáció is. Ennek szellemében tájékoz­tatják kitűnő magyarországi tapasztalataikról az Európa Parlament „tiszti karát" is. Ami a magyar reformtö­rekvéseket illeti, a vendégek a tárgyalópartnereikkel foly­tatott beszélgetések alapján úgy vélték: Magyarország határozottan elkötelezte ma­gát egy nyílt demokratikus rendszer kiépítése mellett. Ennek kapcsán elhangzott: Magyarország az előfutár szerepét vállalhatná a KGST­tagországok között, s köz­vetítő szerepet tölthetne be Kelet és Nyugat között. A delegáció további ter­veiről szólva a sajtótájékoz­tató résztvevői hangsúlyoz­ták: azt szeretnék, ha rend­szeresebbé válnának az ilyen jellegű érintkezések, s évente sor kerülhetne a magyar törvényhozás, illetve az Európa Parlament dele­gációjának kölcsönös látoga­tására. Elmondták azt is, hogy küldöttségük — hiva­talos nevén a kettes számú kelet-európai delegáció — legközelebbi úticélja Bul­gária lesz. Várhatóan ápri­lis 24-én keresik fel a dél­európai szocialista országot. Terveiket ismertetve sajná­lattal szóltak arról, hogy a delegáció „kompetenciájába" tartozó harmadik államot, Romániát egyelőre nem ke­reshetik fel, mert a román vezetés elzárkózik az együtt­működésnek utat nyitó meg­állapodás elől. A hivatalos program be­fejeztével a delegáció tagjai közül néhányan magánem­berként még hazánkban töl­tenek néhány napot, mások hazautaznak Budapestről. Grósz Károly Szolnokon Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön részt vett Szolnokon az ország­gyűlési képviselők megyei csoportjának ülésén. A Par­lament elnökének megvá­lasztásában, a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer megépítésének újbóli napi­rendre tűzésében kérte ki a jelen levő kommunista és párton kívüli képviselők véleményét Az utóbbi té­máról az a többségi véle­mény alakult ki, hogy is­mételt tárgyalása a Parla­ment korábbi döntésének komolyságát kérdőjelezné meg. Grósz Károly időszerű bel- és külpolitikai témák­ról beszélt a jelenlevőknek, s kérdésekre válaszolt. Pártközi eszmecsere Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön fogadta Marian Orzechowskit, a LEMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Központi Bi­zottság titkárát. Tájékoztat­ta hazánk helyzetéről, az MSZMP reformtörekvései­ről. Az MSZMP főtitkára és vendége véleményt cserélt a szocialista építés magyar és lengyel tapasztalatairól, hangsúlyozták az MSZMP és a LEMP közötti rendszeres párbeszéd, vélemény- és ta­pasztalatcsere fontosságát. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott találkozón részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Jelen volt Tadeusz Chechowicz, a Len­gyel Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete. Medgyessy Prágában Pavel Hrivnáknak, a cseh­szlovák kormány első el­nökhelyettesének, a magyar —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság cseh­szlovák társelnökének a meghívására csütörtökön Prágába érkezett Medgyes­sy Péter miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság magyar tagozatának az elnöke. A társelnökök vezetésével csü­törtökön, a csehszlovák fő­városban megkezdődött a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XXIII. ülésszaka. Tanácsülés Szegeden TÁJÉKOZTATJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, hogy csecsemő- és gyermekfehérneműket, divatárukat a Pók divatáruboltban (Széchenyi tér 14.) és a Szeged Nagyáruház divatosztályán, bébi- és gyermekkonfekciókat az Éva konfekcióboltban (Nagy Jenő u. 4.) és a Szeged Nagyáruház konfekcióosztályán ÁRUSÍTUNK! (Folytatás az 1. oldalról) megíratására, játékvezető­és versenybírói dijakra, pá­lyabérletekre, társadalmi aktivisták jutalmazására kell pénz — s volt 1988-ban minderre 120 ezer forint... A város diáksportjáért ma már társadalmi munkában nagyon kevesen tevékeny­kednek — olvasható a teg­napi tanácsülésen elfogadott beszámolóban. A jövőről pe­dig az, hogy a diáksport tar­talmi gazdagítása, a szerve­zetek zavartalan működése szélesebb társadalmi össze­fogással lesz lehetséges. A vitában a tanácstagok személyes (szülői) tapaszta­lataikkal is kiegészítették a jelentést, s többen hangsú­lyozták a testedzés folyama­tosságát a kisgyerekkortól a felnőtté válásig. Amelyhez persze tornatermek, pályák, nemcsak lelkes, hanem meg­fizetett szervezők, közre­működők és ráérő diákok is kellenek... Köztisztaság és temetkezés Két, már régóta kész, s korábban lakossági vitát is „megjárt" tanácsrendelet­tervezet volt tegnap a ta­nácstagok előtt, mindkettő­ről véleményt mondtak, az elfogadás előtt. A köztiszta­ságról szólót az ÉVM és az EÜM 1986-os keltezésű, együttes rendeletének helyi kiegészítéseként kell ezen­túl érvényesíteni Szegeden, a temetkezési tevékenység helyi tanácsrendelete pedig egy 1983-ban módosított, 1970-es keltezésű miniszteri rendelet végrehajtására ad instrukciókat A köztisztaságról szóló rendelet vitájában a legtöbb észrevétel arra vonatkozott, hogy a követelményeket megfogalmazó passzusok el­fogadhatók, de ki fogja azo­kat ellenőrizni, és sok eset­ben végrehajtani! Az előter­jesztés megfogalmazói csak azzal érvelhettek, hogy a rendeletnek akkor is szigo­rúnak kell lennie, ha a gya­korlat ettől eltér, és az el­lenőrzésnek is híján va­gyunk. (Híján voltak egyéb­ként akkor már jó néhányan a türelemnek is azokkal a tanácstagokkal szemben, akik újabb és újabb javas­latokkal álltak elő, noha a tervezet már társadalmi vi­tát és egy korábbi tanács­ülést is megjárt.) Háromnegyed hétkor már meg is kellett számolni a fo­gyatkozó jelenlevőket, s mert még éppen határozat­képes volt a testület, a te­metőkről szóló tanácsrende­letet is elfogadták. Bejelentések, tájékoztatók Az ülés vége felé a jogi és igazgatási bizottság tájékoz­tatóját fogadta el a testület az igazgatási osztály főelő­adójának, -Ványai Lászlónak ügyében- öt korábban mun kahelyi vezetője szigorú megróvásban részesítette, mert utasítás nélkül vizsgá­lódott a lakáshivatalban, van-e Tóth Károly tanács­tagnak lakásügye. (Ezt épp az érintett kifogásolta a de­cemberi tanácsülésen.) vá­nyai László fellebbezett, a munkaügyi döntőbizottság helyt adott kérésének, és a fegyelmi büntetést hatályon kívül helyezte. A jogi bi­zottság sem találta felróha­tónak Ványai László maga­tartását, hiszen, mint a fel­ügyeletet ellátó osztály fő­előadója, betekintési joga van a lakáshivatal bármely iratába, s azt az érvet sem cáfolták meg tények, amivel Ványai László mentette ma­gát, hogy segíteni akart, ha Tóth Károly lakásügye el­akadt volna valahol... A bizottság tájékoztatóját a testület elfogadta. A tanács úgy döntött, hogy az országgyűlési képvi­selőségéről lemondott Apró Antalnak több évtizedes közéleti tevékenységért le­vélbeni köszönetét fejezi ki. Elhangzott egy javaslat is. Választói kérésére Halász Miklós levélben fordult a tanácshoz, változtassák meg a Komócsin Zoltán tér ne­vét Szent-Györgyi Albert névre. Ennek egyelőre aka­dálya van, mert 1990. június 30-ig — tekintettel a válasz­tásokra és a népszámlálásra — csak rendkívül indokolt esetben változtathatók utca­nevek. Az elnevezésekkel foglalkozó bizottság azon­ban addig is gondolkodhat a javaslaton. Cson/ca István tanácselnök bejelentette, hogy március 10-én, tíz óra 30 perckor az árvíz évfor­dulója tiszteletére ünnepi tanácsülés lesz. Végül Link Mihály java­solta, ne vezessék be a dél­utáni tanácsülések rendsze­rét, hiszen sokan reggel 5-től, 6-tól dolgoztok. (E megfontolandó kérésre rea­gálva a tanácselnök elmond­ta, a jövőben valószínűleg gyakrabban kell üléseznie a testületnek.) Ekkor volt fél nyolc. P. K. Románia eladja a kapott segélyeket? J 0 Zürich (MTI) A Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci új­ság szerint felmerült a gya­nú, hogy Románia a ke­mény valutáért eladja a ro­mán lakosságnak Nyugatról küldött élelmiszer-segélye­ket. A Neue Zürcher Zeitung szerdai számában közölt be­számoló szerint a lap Ro­mániából kerülő úton leve­let kapott, amelynek feladó­ja a nyugati humanitárius küldemények külföldi el­adásával vádolja a buka­resti vezetést. A levélhez két fénymásolatot mellékelt a feladó, aki az AFP-hírügy­nökség értesülése szerint a román külkereskedelmi mi­nisztérium egy magas beosz­tású tisztségviselője. Az egyik fénymásolata egy, a bonni román nagykö­vetségnek címzett, összesen 17 960 kilogrammos élelmi­szer-szállítmányról (étolaj, vaj, tészta, rizs, cukor) szóló számla, egy ismert koppenhágai csomagküldő áruház cégjelzésével. A dán cégnél ellenőrizték a decem­ber 21-i kéltezésű számlát és megállapították, hogy tőlük nem ment ki ilyen szállít­mány, vagyis a számla ha­mis. A másik fotókópia az Ice­Coop Jlexin nomán külkeres­kedelmi vállalat ajánlata az észak-koreai Korea General Export Import Co. nevű cégnek. Az ajánlatban pon­tosan ugyanazok az áruk szerepelnek és ugyanakkora mennyiségben, mint az állí­tólagos koppenhágai szám­lán. A románok azt írták ajánlatukban, hogy a 36 567 dollárért, „negyven százalé­kos engedménnyel felkínált termékéket nagykövetsé­günk rendelte meg, de az ország devizális nehézségei miatt kénytelenek vagyunk továbbadni". „A titokzatos hamisítvány, és az áron aluli ajánlat azt a gyanút kelti, hogy a Ceau­sescu-rendszer a nyugati humanitárius segélyeket nem juttatja el a nyomorgó lakossághoz, hanem baráti országoknak olcsón, de ke­mény valutáért eladja" — összegezi véleményét a Neue Zürcher Zeitung. Románia svájci nagykö­vetsége csütörtökön nem volt hajlandó véleményt mondani a segélyeladásröl szóló lap jelentésről.

Next

/
Thumbnails
Contents