Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

1989. március 16., csütörtök Á Hungária „pár/a" E rajzon egy, meg nem letező szegedi középület tömegvázlatát láthatják olvasóink. (Az építészeti szakkifejezésen azt kell érteni, hogy a rajzoló megmutatja, miképp illeszkedik majd környezetébe a tervezett ház.) Talán nem kell hosszan találgatniuk, merrefelé is kereshetik majd ezt az épületet, hiszen nyomra vezető a két szomszéd, a Csomiterv Arany János utoai székháza, s a ma még üres telekkel határos, Dózsa utoai lakóépület. Nos? Igen, a régi Hungáriával átellenben, hatásában, tömegében fefféle üzletközpontot képzelt e] Orosz Bálint, u Csomiterv építésze. Munkájának nehézségét cseppet sem csökkentette, hogy az irodaházra több irányból is rá lehet majd látni, hogy a csatlakozó épületek jellege eléggé eltérő, és homlokzatmagasságúk is különböző. A szálloda irodaházpárja a legfelső, gépészeti szintet nem számítva ötemeletes, s pincével, földszinttel együtt több mint háromezer négvzetméter alapterületű lesz. A részvénytársaságnál kérdésünkre elmondták, a kereskedelmi központ irodáinak eddig hatvan százaléka lelt gazdára Sándorfalva ünnepel Sándorfalva fönnállásának 110. évfordulója alkalmából a községben március 15-étől május 1-jéig tartó ünnepi eseménysorozatot tartanak. Kiállítást például a helyi naiv festők műveiből. néprajzi vetélkedőket az általános iskolásoknak, műsoros sportprogramok is várják a falu lakosságát, ugyanakkor a HNF irányításával faluszépítő mozgalom indul. Ebbe értendő pél. dául a második világháborús hősi emlékmű felújítása, de az utcák, közterek közös gondozása, ápolás;). Tegnap, kedden délután Kónya József tanácselnök és Katvhaa Ferencné, az általános iskola igazgatója avatta föl a település új könyvtárát. mintegy az eseménysorozat megnyitójaként Sándorfalva 1988-tól a megyei báziskönyvtár-funkciót kapta. hogy ennek maradéktalanul eleget tehessen, mozdultak a helyi kisiparosok, s mindazok, akik a . Petőfi iskola padlásterében kialakított 1 millió 175 ezer forintos költségvetéssel elkészített könyvtár kivitelezéséhez társadalmi munkával hozzájárultak. A. könwtár kialakításával az iskolában két tanterem szabadult föl, amelyet fizikai—kémiai laboratóriumnak. illetve biolÓRiai szaktanteremnek alakítottak ki. Regionális MUOSZ alakult Megalakult a Magyar Újságírók Dél-Dunántúli Szervezete. Négy megye kétszáznál több zsurnalisztáját tömöríti, s tagjai a megvej és üzemi lapok, folyóiratok újságírói, a Magyar Rádió és Televízió körzeti és városi stúdióinak munkatársai, valamint a Magyar Távirali Iroda Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei tudósítói. A szervezet vezetőségét a MUOSZ-nak a jövőben is önálló megyei csoportjainak vezetői alkotják. Mórahalom városkörnyéki bizottság tanácskozása Ülést tartott tegnap Mórahalom városkörnyéki Bizottsága. A testület a tanács hatósági munkájáról tárgyalt. Megállapították, hogy a döntéseket az állampolgárok többsége jogorvoslati lehetőség nélkül elfogadja. Igazolja ezt, hogy a határozatok ellen mindössze 0,2— 1,1 százalék fellebbezés érkezett A jogerős határozatok zömét a lakók végrehajtják. Intézkedéseket általában adó-, építésrendészet- és birtokháborítási ügyekben kell hozni. Megállapították az ülésen azt is, hogy nem kielégítő a fegyelem a közterület-használat és a szemétgyűjtés, terén. A -tanácsi- - hatóságnak. a '- legtöbb munkát a gyámügyek, a szociálpolitikai és a» építéshatósági feladatok adják. A szabálysértések fajtái közül Mórahalmon és a város vonzáskörzetébe tartozó községekben a társadalmi tulajdon elleni lopások fordulnak elő a legnagyobb számban. Egyre több családi házat építenek, ennek ellenére kevés az építési engedélytől va'ló eltérés. A -testület jónak nevezte az építési fegyelmet. Mind a gazdaságpolitika, mind a közgazdászok egyre inkább azt vallják, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtésének csak két eszköze lehet: a kevesebb költségvetési kiadás, valamint a reálbérek és a nyugdijak csökkentése. Nem vitatható, hogy az adott válságos helyzetben még a végső eszközökhöz is hozzá kellelt nyúlni, de súlyos hiba. ha egyrészt nem azzal kezdtük, amivel minden takarékosságot kezdeni kell, és ezzel még most sem folytatjuk, amikcir már a reálbérek és a nyugdijak csökkentése a tűréshatárra került. Az elmúlt 40 év során a gazdaságunk egészét az jellemezte, hogy a gazdasági célok és a túlzott szociális ambíciók érdekeben abnormálisan alacsonyan maradtak a berek. Ennek következménye, hogy a magyar munkaerő minőségéhez, képzettségéhez nemzetközi öszszehasonUtasban is alacsonyan van megfizetve. Ezt azzal a közgazdasági trükkel ellensúlyoztuk, hogy a vállalatok számára a munkaerőt a bérjárulékokkal és a béremelésre kivetett adókkal drágítottuk. Ennek ellenére a beruházási célokkal ide látogató külföldiek szinte nem is akarják elhinni, •hogy nálunk milyen alacsony a bérek színvonala. Tudjak, hogy mi itt a drága: elsősorban a nagy adminisztráció, a rossz munkaszervezet, a kapun belüli munkanélküliség. A józan Takarékosság és az ára! ész tehát azt diktálná, hogy először a pazarlásokat szüntessük meg, és ha már az ezekben rejlő tartalékok kimerültek, akkor kerülhet sor a reálbérek és a nyugdijak reálértékének csökkentésére. Látszólag egyszerű problémáról van szó. Am a valóságban más a helyzet. Az, hogy a reálbérek csökkentése mit hoz a konyhára, egyszerűen mérhető, ós a végrehajtás is adminisztratív szempontból könnyen biztosítható. Ezzel szemben a kapun belüli munkanélküliség felszámolása, az értelmetlen adathalmazokat termelő bürokrácia leepitése bonyolult szervezési és politikai feladat. A megvalósítása sem biztositható egyetlen határozattal. A múlt adminisztratív gazdaságirányításából fakad a hiba, hogy csak annak tulajdonit a vezetés jelentőséget, ami kvantifikálható, mennyiségileg rrveghatárolható. A reálbérek 8 százalékos csökkentése adott vásárlóerőmegtakarítást jelent, a felesleges adminisztráció megszüntetése ugyan a 8 százaléknál lényegesen többet hozna, de azt, hogy mennyi ez a • több, es mikor jelentkezik, szinte lehetetlen megállapítani A reálbérek, a nyugdíjak csökkentése, vagy a fogyasztói árak emelése gyors megtakarítást jelent, a pocsékolás csökkentése azonban nemcsak fáradságosabb, de hosszabb időt is igényel. Márpedig a politika egyre inkább a rövid távú túlélésre es nem hosszú távra koncentrál. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy mindenki tisztában van vele, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek nem oldhatók fel a napi politika eszközeivel. Még mindig nem vált tudatossá, hogy a reálbérek csökkentése a hatékonyság csökkenését vonja maga után. Könnyen feltételezhető, hogy a 8 százalékkal alacsonyabb reálber ennél nagyobb arányban csökkenti a munka hatékonyságát. Természetesen nem azonnal, nem is az első évben, de végső soron. A jelenkor egyik legnagyobb tanulsága: a feleslegesen tartott munkaerő akkor is drága, ha olcsó bérrel •megelégszik annak ellenében, hogy van kényelmes íróasztala, ha az alacsony bér lényegében csak jelenlétét, és nem munkáját követeli meg. Ezt ugyan minden magyar kisvállalkozó tudja, és ennek megfelelően a szocialista szektornál lényegesen többet fizet, de többet is követel. Jó lenne tehát, ha az illetékesek néha a sikeres kisvállalkozókkal is konzultálnának Kopatsy Sándor Áll ásfoglalás a pártviták ügyében Ülést tartott az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága Tegnap, kedden, a Szeged városi pártbizottság épületében Sebe Janosnak, a pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága. Az elfogadott napirend szerint a testület megvitatta, hogy a közelmúltban lezajlott két pártvitával kapcsolatban milyen állásfoglalást alakítson ki, illetve meghallgatta Yastagh Pál első titkár tájékoztatóját a legutóbbi pártbizottsági ülés óta eltelt időszak politikai eseményeiről. Végezetül személyi kérdésben döntöttek. Amint az lapunkból ls ismeretes, a közelmúltban két anyagot bocsátott pártvitara az MSZMP Központi Bizottsága. Az egyik a munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól, valamint a pártválasztások rendjéről szólt, a másik pe'dig' a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdésével kapcsolatos állásfoglalást tartalmazta. A két dokumentumot széles körben megvitatta a megye párttagsága, s e vi,ták eredményeit, illetve tapasztalatait összegezték: az egyes városi pártbizottságok is, amely összegezést továbbították már a Központi Bizottság számára. A mostani rr.egyej pártbizottsági üléisen Novákné Halász Anna. a pártbizottság titkára ismertette a testülettel a megye egészére vonatkozóan összegezett tapasztalatokat Az első vitaanyaggal kapcsolatbari kifejtette, hogy a viták során erőteljes hangsúlyt kapott az a vélemény, amely szerint a témát az élet túlhaladta. A párttagságot, a felgyorsult folyamatok eredményeként,... meghatározóan már más kérdések foglalkoztatják. például az életszínvonal ügye; a múlt értékelése, vagy a többpártrendszer. Annak fontosságát, hegy a pártmunkát és a párttagság jelenlétét mindenképpen erősíteni kell a lakóterületeken, a tagsúg najjy része elismerte, de a többség kifejezte igényét a munkahelyi politizálás folytatására is. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a lakóterületi pártszerveknek mihamarabb ki kell dolgozniuk politikai programjukat, többek közt a választásokra való fölkészülés kapcsán, illetve a vitában fölmerült annakl igénye is, hogy az üzemi-vállalati oá rtbiz ott.súgok helyett a választókörzetekre épülő lakóterületi pártbizottságok létrehozására lenne szükség. Az ezzel kapcsolatos szóbeli előterjesztést a pártbizottság vita nélkül tudomásul vette. Ezt követően a politikai rendszer reformjával foglalkozó anyag vitájáról szólt Novákné Halász Anna. A viták során meghatározóvá vált az a nézet, hogy a gazdasági, társadalmi és politikai reformfolyamatokat nem lehet elszakítani egymástól. Fölvetették, hogy a vitaanyag szűken értelmezi a politikai rendszer fogalmát, ameiyet a társadalmi élet egészére, mint dinamikus struktúrára, ki kell terjeszteni. A viták során a fontom kérdések sorában merült tol például: az MSEMP és a gazdaság milyen viszonyát kell kialakítani a iovőben, mit jelentsen a platformszabadság az MSZMP-n belül, hogvan tölthet be meghatározó szerepet az MSZMP?, stb. A beszámolót követően vita bontakozott ki. Bleier Katalin hangsúlyozta, hogy a „csöndes" többséggel, azokkal, akik igénylik a reformot, többet kellene foglalkoznia a pártnak. Fritz Péter a pártprogramról szólva kifejtette, hogy nagyon jónak tartja, de bizonyos elemeiben hiányosnak véli. Ezért, javasolta. hogy a nyárra tervezett, kibővített KB-üles helyett rendkívüli kongresszust hívjon össze a párt a reformfolyamatok fölgyorsítása érdekében. Tráser László a többpártrendszer kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a ma élők többségének nincsenek tapasztalatai a többbpártrendszer mibenlétéről. Ennek a tájékozatlanságnak megvannak a maga veszélyei. ö is felvetette egy olyan országo6 fórum esetleges szükségességét, ahol a párttagság eltérő nézetei hangot kaphatnak és ütközhetnek. Kiss Ernő azt szorgalmazta, hogy a párt és a gazdaság viszonyát mihamarabb át kell gondolni. Keserű Imre annak az általánosan elterjedt véleménynek adott hangot fölszólalása elején, amely szerint a politikai reform túl gyors, a gazdaság viszont ólomlábakon jár. Szerinte azonban — és ezt sokak véleményét figyelembe véve mondja — ezeket az ólomlábakat a politika teszi rá a gazdaságra. Tehát inkább tovább kell gyorsítani a politikai reformot, a gazdasági kibontakozás érdekében. - Ezért szükségesnek, tartja még az első félévben, rendkívüli kongresszus vagy országos pártértekezlet összehívását Salgó László azt fejtette ki, hogy fontos kérdések kerültek napirendre a pártvitákon, de időhiány miatt aligha lehetett alaposan átgondolni valamennyit Szabó István ugyancsak az időhiányt tette szóvá, és ő is javasolta rendkívüli kongresszus összehívását Vastagh Páj a többpártrendszer kérdéseiről szólva kifejtette, hogy ebben az átalakulásban minden bizonnyal egy átmeneti sza. kasz yárható, olyan változó politikai realitástikkal, amelyekhez folyamatosan alkalmazkodnia kell a pártnak. Szerinte ugyanis az alakuló szervezeteknek is idő szükséges az öndefiniáláshoz ás a társadalmi bázis kialakításához A rendkívüli kongresszus összehívására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban elmondta: ebben a kérdésben ő nem tudna most dönteni, de azt sem tudja, •megengedheti-e magának az MSZMP ilyen felgyorsult helyzetben, hogy továbbra is elsősorban önmagával legyen elfoglalva? Ezért javasolta a pártbizottságnak a kérdés további átgondolását. Tóth Károly a konkrét jövőképek felvázolása iránti igénytől óvott, és javasolta a most megjeleni pártprogram széles körű vitákban történő átgondolását Egyúttal rendkívüli országos pártértekezlet összehívását is szükségesnek tartja. Szalay István szerint pártértekezlet, illetve kongresszus összehívására csakis a megye párttagságának véleményét ismerve lehetne javaslatot tenni. Szilárd János szintén a párttagság megkérdezése mellett voksolt. Csáhyi Zoltán a pártkongresszus igénye mellett állt ki. Mucsi Imre a pártegység fontosságát hangsúlyozta. Fraknóy Gábor szerint a vitában két kérdés összekeveredett. Valóban tisztázni szükséges a párt és a gazdaság viszonyát, ám ez nem jelenti föltétlenül a párt kivonulását a munkahelyekről. Szerinte a jövőben is szerveződhetnek alapszervezetek a munkahelyeken, de nyilván nem lehet majd a korábbi módon beleszólni a gazdasági vezetés munkájába A vitában elhangzottakat Novákné Halász Anna foglalta össze Az eJnóklő Sebe János javúsolta, hogy az elhangzottakat építsék be a viták összegzéséről készült anyagba, és azt úgy továbbítsák a Központi Bizottságnak. Ezt a pártbizottság egyhangúlag elfogadta. A pártértekezlet, illetve kongresszus összehívását illetó javaslatok kapcsán szavazásra került sor. A pártbizottság nagy többséggel' úgy foglalt állást hogy az ülésról készült öszsze foglalóban markánsan rögzítsék. éri jelezzék a Központi Bizottság számára ezeket a javaslatokat, és a párttagság véleményének kikérése után térjenek majd vissza a ' kérdésre, amellyel kapcsolatban a pártbizottság most nem foglalt állást. A másik javaslat, amely szerint a pártbizottság voksoljon rendkívüli kongresszus összehívása mellett, kisebbségben maradt. Ezek után Vastagh Pál tartotta meg tájékoztatóját időszerű politikai kérdésekről, majd Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára, és Csányi Zoltán. a KISZ megyei bizottságának első titkára ismertették a március 15-ei ünnepségek előkészületeit. A pártbizottság végül — zárt ülésen — személyi kérdésekben döntött. Tamasi MihcHyt, a Csongrád Megyei Hírlap főszerkesztőjét aki nyugdíjazását kérte, érdemei elismerése mellett április 1jei hatállyal felmentették tisztsége alól. Utódjául a pártbizottság nyílt szavazással Nikolényi Istvánt. a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóiát (aki ezt megelőzően a Délmagvarország rovatvezetője volt) választották meg Döntöttek arról is. hogy helyettesét a párt-végreha.itóbizottság áorilisi ülésén nevezik majd ki Nemzeti lobogót avattak Érdeklődők százainak jelenlétében magyar nemzeti lobogót avattak kedden a Budai Várban, a Tóth Arpád-sétányon. A Honvédelmi Minisztérium rendezte avatón ünnepélyes külsőségek iközött, katonai tisztelgéssel vonták fel a csaknem 20 méter magas árbocra a hatszor 3 méteres piros-fehér-Zold trikolórt. A zászlófelvonás ünnepsége 11 órakor kezdődött, amikor a felsorakozott díszszázad parancs..iisa jelentést tett az esemény színhelyére érkező katonai elöljárónak. Krasznai Lajos vezérőrnagy, honvédelmi miniszter-helyettes katonai díszegyenruhában, rajta nemzetiszín kokárdával, ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt Az újonnan felavatott nemzeti zászlónál Krasznai Lajos vezérőrnagy mondott oeszedet.