Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

r 1989. március 202., hétfő 3 Interparlamentáris konferencia Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) zölt emlékeztetve arra, hogy Magyarország törvényhozása már a kezdettől fogva, egy évszázada vesz részt az Interparlamentáris Unió munkájában. Az Országgyűlés és az IPU magyar csoportja nevében Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke köszöntötte a tanácskozást. Bizton állíthatjuk, hogy gyorsan változó világunkban az 1989-es esztendő az Interparlamentáris Unió éve is — hangoztatta, aláhúzva; Magyarország méltán büszke arra. hogy születése pillanatától részese volt az unióban megtestesülő összefogás korszakokat átívelő nagy vállalkozásának. Köszönetet mondott a tagparlamenteknek, hogy a centenáriumi év tavaszi eseményének színhelyéül hazánk fővárosát választották. A napirenden szereplő kérdésekről szólva az Országgyűlés elnöke kiemelte: azok a világ súlyos sorskérdéseit érintik. — A feltorlódó gondok mennyisége és milyensége ma még nem jelezhető megbízhatóan előre. Egy azonban bizonyos: minden eddiginél nagyobb szükség lesz a következő évtizedekben az állam társadalmi konfliktusmegelőző és -kezelő képességére, az országok együttműködésére és összefogására. Ehhez hozzájárulni mindannyiunk közös feladata és kötelessége — hangoztatta. — Nem mulaszthatom el felhívni a figyelmüket arra, hogy korunk változásai szükségszerűen más megvilágításba helyezik az emberi jogok és a szabadságjogok kérdéseit is, amelyek az eddigieknél sokkalta nagyobb szerephez jutnak valamenynyi társadalomban. Az emberi jogok tömeges megsértését a civilizált világ elítéli, s nemcsak az államok, de a különböző hivatalos és nem kormányzati nemzetközi szervezetek is fellépnek a jogsértések megszüntetése érdekében. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az emberi nem alapvető egységéből következő kölcsönös szolidaritás egyetemes kötelezettséggé váljék, és kifejezésre is jusson, bármelyik embert vagy csoportot érjen jogsértés. — Valljuk, hogy mindez érvényes a nemzeti kisebbségeket sújtó, sokszor létüket megnyomorító, sőt alapjában veszélyeztető megkülönböztetések esetén is. A kisebbségek egyéni és kollektív jogai védelmének ügye ma is Időszerű Európában, de a világ más részcin is — mondotta, utalva arra, hogy a magyar kisebbség alkotja Európa legnépesebb etnikai közösségét az anyuország határain kivül. — Bízom benne, hogy nz Interparlamentáris Unió 81. konferenciája kellő figyelemmel és alapossággal megvizsgálja e kérdéskört, és állásfoglalásával is elősegíti, hogy megszűnjön a nemzetiségeket és etnikai kisebbségeket érő megkülönböztetés és elnyomás, hogy jogaik megfelelően érvényesüljenek. — Magyarország Európa szivében fekszik, Kelet- és Nyugat-Európa találkozik nálunk, s nem csupán földrajzi értelemben. Valóságunk arra indít bennünket, hogy törekvéseink középpontjába a legszélesebb értelemben vett együttműködést, a nyíltságot és a barátságot, az enyhülést, a nemzetközi megértést és a békét állítsuk. Ha itt-tartózkodásuk tapasztalatai megerősítik ezt önökben, akkor úgy vélem, mint házigazdák, helyesen szolgáltuk népünket, és egyben a nemzetközi közösséget is — mondotta Szűrös Mátyás. A tanácskozást külön üzenetben üdvözölte Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára is. Üzenetében, amelyet Jan Martenson főtitkárhelyettes olvasott fel, aláhúzta a napirenden szereplő témák fontosságát, s azt a szerepet, amelyet az unió a nemzetközi kérdések rendezésének megvalósításában tölt be. A tanácskozás érdemi munkája a hétfő délutáni plenáris üléssel kezdődött meg. Horn Péter országgyűlési képviselő, a nyolctagú magyar küldöttség vezetője a napirendről szólva elmondotta: a magyar delegátusok tevékenyen kívánnak részt venni mind a gyermekek jogaival, mind pedig a gyarmatosítás felszámolásával, a fajüldözés és a faji el-, különftés megszüntetésével, valamint a nemzeti khebbségek helyzetével foglalkozó előterjesztés vitájában. Mint Horn Péter közölte, a tanácskozásra eddig mintegy kilencven küldöttség érkezett. A legnépesebb delegációval Nagy-Britannia, az NSZK és Japán képviselteti magát, de sokan érkeztek az Egyesült Államokból, a Koreai Köztársaságból, Kanadából, Finnországból, Franciaországból is. Jelen vannak az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint az ENSZ fontos szakosított szervezetei: az UNICEF, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az UNESCO, a Világbank és a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap képviselői. Tanácskozott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága n „hatok" nyílt levele Ceausescuhoz O London (MTI) A The Independent hétfői számában teljes terjedelmében ismertette azt a nyílt levelet, amelyet a Román Kommunista Párt hat veterán vezető személyisége intézett Nicolae Ceausescu román állomelnökhöz. A londoni lap jelentőségteljesen emlékeztet arra, hogy a nyílt levél egyik aláírója, silviu Brucan professzor, a Scinteia volt főszerkesztője tavaly decemberben Moszkvában járt, ahol „magas szinten tüntetően meleg fogadtatásban részesült". Brucan professzor volt egyébként az első prominens „lázadó", aki 1987 novemberében — a brassói tüntetéseket és Zsil-völgyi bányászfelkelést követően — tiltakozó levelet juttatott el a The independenthez. A nyílt levél így kezdődik: „Nicolae Ceausescu elrak úr! Olyan időkben, amikor az ön politikája már magának a szocializmusnak az eszméjét fosztja meg hitelétől — azt az eszmét, amelyért harcoltunk —, és amikor országunk elszigetelődik Európában, úgy döntöttünk, hogy meg kell szólalnunk. A nemzetközi közösség elitéli önt annak a helsinki záródokumentumnak a be nem tartása miatt, amelyet ön saját kezűleg írt alá. Románia állampolgárai elítélik önt annak az alkotmánynak a be nem tartása miatt, amelyre ön felesküdött." A nyilt levél ezután tételesen felsorolja az alkotmány és a nemzetközi kötelezettségek megsértésének tényeit, kezdve a falurombolási terv emberi jogi vonatkozásaival, folytatva a külföldiekkel való érintkezés tilalmával, az állambiztonsági szerveknek a nép ellen fordításával, a régi párttagok és az értelmiségiek üldözésével, a törvényesség semmibevételével, egészen az ipar és a mezőgazdaság tönkretételének és a faluszisztematizálás gazdaságitársadalmi-politikai következményeinek leírásáig. A román államfőhöz intézett nyílt levél zárószakasza így hangzik: „Végezetül, mélységesen aggaszt bennünket, Románia nemzetközi helyzetének és tekintélyének gyors romlása. Ez megmutatkozik abban is, hogy — amint ön tudja — jó néhány állam bukaresti nagykövetségének bezárása mellett döntött. Ami a legriasztóbb, olyan európai országok, mint Dánia és Portugália követségei már távoztak, s mások is követhetik őket. Fokozódó elszigetelődésünk nemcsak a diplomáciai kapcsolatokat érinti. Elvesztettük a legnagyobb kedvezményt az amerikai kereskedelemben, s ennek következtében egyes textilgyárainknak nincs megrendelésük. At EGK nem hajlandó meghosszabbítani kereskedelmi megállapodását Romániával, ami negativ kihatással lesz gazdaságunk más szektoraira is. ön mindig azt tartotta, hogy a csúcstalálkozók döntó fontosságúak az államközi kapcsolatok javításában. Ámde, hogyan gondolja ön jobbítani Románia államközi kapcsolatait, amikor Európa nem kommunista nemzeteinek egyik vezetője sem hajlandó találkozni önnel? Románia európai ország, és az is marad, s mint ilyen együtt kell haladnia a helsinki folyamattal, nem pedig szembefordulni vele. ön nekifogott a vidék földrajzának megváltoztatásához, ámde ön sem viheti át Romániát Afrikába." Az aláírók végül így fogalmazzák meg követeléseiket: „A nemzetünket mind idehaza, mind nemzetközileg szorongató negatív folyamatok megállítása végett felhívjuk önt, hogy _ első lépésként — tegye meg a következő intézkedéseket: 1. Jelentse ki kategorikusan és egyértelműen, hogy feladta a falvak szisztematizálásának tervét; 2. Állítsa helyre az állampolgári jogok alkotmányos garanciáit; ez lehetővé tenné önnek az emberi jogokról tartott bécsi értekezlet határozatainak betartását; 3. Vessen véget az élelmiszerexportnak, ami már biológiai létében fenyegeti nemzetünket. Hétfőn Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének vezetésével ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. A testület az Időszerű politikai kérdések című napirendjének keretében — amelynek előadója Somogyi Imre, a KEB titkára volt — foglalkozott a politikai, a társadalmi életben bekövetkezett változásokkal és az így kialakult helyzetből adódó feladatainak meghatározásával. Egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság nyilvánosságra hozott programjával, támogatja azt és arra törekszik, hogy annak megvalósítását a maga sajátos eszközeivel elősegítse. Az MSZMP akkor képes céljait meg valósítani, ha tetterős és cselekvőképes, okul a rAúlt torzult gyakorlatából, a hibákból, biztosítja a párt kritikai önkontrollját, és Igényli tevékenységének társadalmi ellenőrzését. Az MSZMP, mint szellemi, politikai erő nyitott, nemcsak a párt belső kérdéseinek megvitatására és a szükséges változtatásokra, hanem a konstruktív, haladó erőkkel való párbeszédre bármilyen társadalmi és politikai kérdésben. A Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a KB 1989. február 10—U-i ülésén kialakított állásponttal, az egypár-trendszer működésének kritikai minősítésével, a többpártrendszer gyakorlati megvalósításával. Ez jelentősen meghaladja mind az országos pártértekezlet, mind a korábbi központi bizottsági ülések állásfoglalásait, ezért a párttagságot felkészületlenül érte. A Központi Ellenőrző Bizottság a legfontosabb időszerű követelménynek » a párt politikai cselekvési egységének megteremtését tartja. A KB 1989. március 7-1 ülésén elfogadott program — amelyet a párttagság hónapok óta sürgetett —, a testület szerint alapja lehet a közös cselekvésnek. Ehhez az szükséges, hogy a párttagság megismerje, megértse és elfogadja a Központi Bizottság álláspontját. A KEB elemi normának tekinti a közélet tisztaságát. Elítéli a hatalommal való visszaélés, a korrupció minden formáját és felkéri a pártszerveket és -szervezeteket, hogy beosztásra való tekintet nélkül minden ismertté váló ügyben járjanak el, és azt a nyilvánossággal ismertessék. A Központi Ellenőrző Bizottság úgy itéll meg, hogy az MSZMP megújulásához elengedhetetlen olyan kérdésekkel, mint például a pártdemokrácia, az alulról építkezés, a platformszabadság, az áramlatok értelmezése stb. foglalkozni kell, és a testület a továbbiakban is foglalkozni kíván. A testület Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztése nyomán elhatározta, hogy március—április hónapban a fővárosban és a megyékben véleménycserét, konzultációt kezdeményez a párttagsággal abból a célból, hogy tájékozódjék a párttagság véleményéről, javaslatairól a párt belső életét illetően. A bekövetkezett változások a párt működését, szervezeti rendjét jelentősen befolyásolják. Az új körülmények óhatatlanul hatással vannak és lesznek a pártfegyelem, a pártfegyelmi munka hagyományosan kidolgozott elveire, eddig követett gyakorlatára. A KEB ezért szükségesnek tartja a vélemények és javaslatok gondos számbavételét és hasznosítását. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága a pártban betöltött szerepének megfelelően, s annak tudatában, hogy felelős a párt politikájáért, azon dolgozik, hogy előmozdítsa a párt politikai egységének és cselekvőképességének erősítését. Ezért azt kéri, hogy a párt szervezetei, tagjai támogassák, képviseljék a párt programját, dolgozzanak annak megvalósításáért. Ez érdeke a pártnak, a népnek, a hazáját szerető minden magyar állampolgárnak. Tovább már nem kell olvasni? A tolmács emlékei Szuhodrjov 1956 óta dolgozik a külügyminisztériumban, ahol hosszú évekig a tolmácsfőosztály munkatársa volt. A legtöbb időt tolmácsként Brezsnyev mellett töltötte, s még most Is abban a házban lakik, ahol egykoron együtt lakott a néhai főtitkárral. Érthető, hogy a beszélgetésben felidézett történetek leggyakoribb főszereplője is az 1982ben elhunyt szovjet vezető. Elmondta, hogy a tárgyalásokon várható kijelentésekre a tanácsadók igyekeztek jól előkészített szövegekkel ellátni a szovjet vezetőt, A tolmács feladata volt a megfelelő időpontban a kellő szöveget a főtitkár kezébe nyomni. A papírok között ráadásul voltak részletes, valamint feleakkora szövegváltozatok, amelyeket aszerint válogattak, hogy miként tette fel a kérdést a tárgyalópartner. Volt olyan módszer is, hogy a kérdés elhangzása Leonyld Brezsnyev meglehetősen képzetlen ember volt, s tudása nein volt nagynak mondható. Rest volt arra Is, hogy elolvassa, amit a kezébe adtak. Nem akart elmélyedni egyetlen kérdésben sem, olyan kifejezéseket használva bújt ki ez alól, mint hogy „Erről még tanácskozni kell, ezt még meg kell fontolni" — meséli Viktor Szuhodrjov, a szovjet külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Szuhodrjov évtizedeken át dolgozott tolmácsként a legfelsőbb szovjet vezetők mellett, s emlékeit az Ogonyok című hetilap munkatársával folytatott beszélgetésben elevenítette föl ÜTŐN A DISCOVERY Hétfőn sikerrel útjára indult a Discovery amerikai űrrepülőgép. A gép öttagú személyzetével helyi idő szerint reggel, közép-európai idő szerint kora délután szállt fel a floridai Kennedy űrrepülőtérről. BAHREINI-ELISMERÉS Bahrein hétfőn hivatalosan elismerte az afgán szunnita ellenzék pakisztáni szövetsége által létrehozott ellenkormányt. A hetek csoportja által felállított „átmeneti kormányt" eddig Szudán és Szaúd-Arábia ismerte el. 346 SZÁZALÉKOS INFLÁCIÓ Jugoszláviában a 346 százalékos infláció miatt elsöízben kapcsolta egy vállalat a béreket a nyugatnémet márka árfolyamához — jelentette a zágrábi Vjesnik című újság. Egy Zágráb melletti építőipari vállalat dolgozói sérelmezték, hogy a bérek nem tartanak lépést az inflációval. A jövőben a béreket dinárban minden hónapban annyi százalékkal emelik, amennyit a jugoszláv valuta veszít értékéből a nyugatnémet márkához képest. SZOVJET—KlNAI HATARTARGYALAS Hétfőn befejeződött Moszkvában a szovjet—kínai határtárgyalások újabb szaka. Ezúttal a közős határ nyugati szakaszával foglalkozó vegyes munkacsoport tanácskozott; ennek a munkacsoportnak ez volt az első ülésszaka. A háromhetes megbeszéléssorozat tárgyszerű légkörben, építő szellemben zajlott le. A felek megállapodtak, hogy március végén Pekingben folytatják közös munkájukat után a tolmács a szövegből kihúzott feleslegessé vált részeket, s a papírt átadta Brezsnyevnek. A tolmács elmesélte, milyen kínos helyzetbe került egy alkalommal, amikor Carter amerikai elnök és Brezsnyev négyszemközt tárgyalt. Ez idő tájt Brezsnyev papír nélkül már semmiről sem beszélt. A főtitkár azon a tárgyaláson egy papírról felolvasta a szükséges részt, majd a kihúzásokhoz érve tolmácsához fordult: — Tovább már nem kell olvasni? — Nem — felelt a tolmács, és döbbenten látta, hogy az amerikai elnök és tolmácsa figyelmesen szemléli ezt a kis színjátékot, s pontosan érti, mi zajlik le. Egészen másként beszél Szuhodrjov a néhai kormányfőről, Alekszej Kosziginról. Sokak véleményéhez hasonlóan öt kimagasló személyiségnek nevezte. Mint mondta, Kosziginnek gazdag lelkivilága, kitűnő taktikai érzéke és jó humora volt. A tolmács szerint olyan vezető volt, aki kitűnt vezetőtársainak szürke tömegéből. Szuhodrjovnak Hruscsovról is vannak érdekes történetei. Elmesélte, hogyHruscsovnak milyen furcsa ötlete volt az ENSZ-szel kapcsolatban. A pártvezető úgy vélte, hogy a világszervezetnek három főtitkárra lenne szüksége, s azok az ENSZtagállamok három csoportját, a szocialista országokat, a tőkés országokat és az el nem kötelezett országokat képviselnék külön-külön. Mindenki számára világos volt, hogy ez az elgondolás zsákutcába vezetné a világszervezetet, lerombolná az ENSZ egész gépezetét. De fentről megjött az irányelv — s a külügyminisztérium apparátusa hozzáfogott a fenti elmélet megalapozásához ... A tolmács tudott újat mondani az egyik leghirhedtebb Hruscsov-történet vonatkozásában is. Elmesélte, hogy miként került Hruscsov kezébe az a cipő, amellyel az asztalt csapkodta az ENSZ közgyűlésének ominózus vitájában, A szovjet vezetőnek az volt a szokása, hogy a viták közben, ha izgatott lett, lecsatolta karóráját, és a markában szorongatta. Az ENSZ-vitában is markában az órával kezdte el verni az asztalt. Szuhodrjov később, magától Hruscsovtól hallotta a magyarázatot, hogy miért ragadta meg végül a cipőjét. A vita hevében Hruscsov észrevette, hogy megállt az órája. Félt, hogy valamit még összetör, s valami nem törékeny tárgy után kapva ragadta meg lábbelijét. Szuhodrjov befejezésül elmordta, hogy noha nagy élvezettel olvassa ismert személyiségek emlékiratait, különösen azokról az eseményekről, amelyeknek maga is tanúja volt, nem szándékozik megírni saját emlékeit. Ez szerinte szakmailag összeférhetetlen lenne, hiszen a politikusok asztalánál ülve olyan titkokat ismert meg, amelyeket neki nincs joga feltárni.