Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

1989. március 14., kedd i 3 Az amerikai akadémia elnöke Szegeden Március 10-én hatnapos látogatásra érkezett hazánk­ba Frank Press, az Egyesülj Államok Nemzeti Tudomá­nyos Akadémiaja (NAS) el­nöke, geofizikus professzor. Magyarországi tartózkodá­sának egyetlen vidéki prog­ramján tegnap Szegedre utazott, hogy pedagógus fe­jeségével, Biilie Press-szel megismerkedjék e szellemi centrum életével. Érdekes­ség, hogy Mark Palmcr. az Egyesült Államok nagyköve­te vasárnap azt kérte a sze­gedi szervezőktől, hogv a gyermekfejlődéssel foglalko­zó Press asszony — férje más irányú megbeszélései idején — meglátogathasson néhány szegedi iskolát, egv óvodát és egy bölcsödét. Nos, ez a kívánság teljesí­tődön, mint ahogy az is. hogv az amerikai vendég bepillantást nyerjen p sze­gedi egyetemi és akadémiai tudományos életbe. Frank Press találkozott Vastagh Pállal, az MSZMP megyei és Székelv Sándirr­ral, a párt városi bizottságá­nak első titkárávatl. akiktől elsősorban arra kapott in­díttatást hogv a tudomá­nyos kapcsolatok továbbfej­lesztésekor jobban figyelje­nek a magyar vidék szelle­mi bázisaira is. Ez termé-, szetesen nem azt jelenti, hogy a magyar és az ameri­kai akadémiák kapcsolatai ­nak nem része például Sze­ged, és a jövőt nehéz lenne elképzelni Budapest túlsú­lyának fenntartásával. A Szegedi Biológiai Központ­nak jelenleg 35 kutatója dolgozik az Egyesült A Va­mokban — mondta Keszthe­lyi Lajos. A jó az lenne — tette hozzá a főigazgató —, ha az amerikai intézetek pótolhatatlan lehetőségeivel élö szakemberek gyakrabban jöhetnének haza ösztöndíjuk ideje alatt, azaz fölig oda­kint, félig pedig az anyain­tézetben dolgoznának — a folyamatos fejlődés jegyé­ben. A biológiai központban egyébkent hét kutatóhelyet, látogatott meg az amerikai vendég. Látogatása eredmé­nyeként valószínűleg a sze­gedi közipont elindítója és részese lehet a növényi sej­tek genetikai problémáival foglalkozó kutatási prog­ramnak, melyben két tucat intézmény venne részt. És végezetül egy lén végbe vágó megjegyzés: láthattuk vasárnaD este A Hétben, hogy Mark Palmer milyen nagyvonalú rálátással és tá­jékozottságot eláruló elegan­ciával mondott véleménvt a magyarországi változásokról. A szegedi vendéglátók véle­ménye szerint Press profesz­szor és kísérete is hasonló felkészültségééi és tájéko­zottsággal érkezett hozzánk. Hírünk van hát a világban, s ezzel számolni kel' D. I. Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. A testü­let megvitatta az országos szakszervezeti tanácskozá­son megválasztott alapok­mányt eilókészitó bizottság jelentését a Magyar Szak­szervezetek Országos Szö­vetségének alapokmány­ter.Yi'zeteről. és ügy döntött, hogy a dokumentumot a SZOT következő plénuma ele terjeszti. (MTI) Agrárpolitikai koncepció Méltón régi híréhez Ülést tartott hétfőn az Élelmezés ipari Dolgozók Szakszervezetének közpon­ti vezetősége. A testület az MSZMP Központi Bizottsá­gának az agrárpolitika meg­újítására javasolt koncep­cióját vitatta meg. Kovács Imre, az MSZMP KB gaz­daság- és szociálpolitikai osztályának vezetője elmon­dotta: a Központi Bizottság legutóbb 10 évvel 'ezelőtt tárgyalta részletesen az élel­miszer-gazdaság helyzetét. A politikában és ai gazdasá­gi életben bekövetkezett je­lentős változások időszerűvé tették, hogy a megújuló párt vezetése ismét foglalkozzon ezzel a témával. A tervezet vitája zajlik jelenleg szá­mos fórumon, ezek alapján a téziseket májusban véglege­sítik; ezután kérik fel a kor­mányt egy nemzeti agrár­program kidolgozására. Az elképzelések szerint ez ke­rül majd ez év második fe­lében az Országgyűlés elé. Az ÉDOSZ-ban felszólalók egyetértettek abban, hogy az agrárpolitika megújításá­nak koncepciójára tett ja­vaslat alapvetően előmozdít­ja az élelmiszer-gazdaság pozíciójának javulását, a magyar falu felemelkedését. Azt azonban többen is szor­galmazták, hogy a kormány soron kívül tárgyalja meg, értékelje az élelmiszer-ter­melők és a feldolgozóipar helyzetét, teremtsen szá­mukra a gazdálkodáshoz jobb körülményeket, mert csak így garantálható hoz­zájárulásuk a népgazdaság stabilizálásához. Az élelmi­szer-gazdaság a hazai érték­termelésnek, mintegy a ne­gyedét adja. Ez azonban csak úgy tartható fenn to­vábbra is, ha a gazdálko­dást hátráltató tényezőket sikerül jelentősen visszaszo­rítani. Az élelmiszer-termelés versenyképességét nehéz úgy növelni — vélték többen is —, hogy a stratégiai szem­pontból fontos élelmiszer­ipar mögött hiányos a gép­ipari háttér, így a feldolgo­zóüzemek csak a drága tő­kés gépekhez tudnak hozzá­jutni. A 4-5 százalékos, sőt ennél alacsonyabb nyereség­rátával dolgozó üzemek nem tudják megfizetni a magas hitelkamatokat. Az élelmi­szeripari vállalatok, szövet­kezetek támogatási rend­szerérői, a támogatás mai gyakorlatáról a legtöbb hoz­zászólónak elmarasztaló vé­leménye volt. A gazdasági szábályozás javítását szolgálná az, ha újra meghonosodna az el­múlt évek kedvező gya­korlata, amikor az élelmi­szer-feldolgozó vállalatok az előző esztendő őszén megismerhették az újabb gazdasági év megtervezésé­hez szükséges legfontosabb változásokat. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis az üzemek többsége még ezek­ben a napokban sem rendel­kezik végleges tervvel az idei esztendőre. A vitában Szilágyi László, az EDCXSZ központi vezető­ségének titkára hangsúlyoz­ta, hogy a párt agrárpoliti­kai koncepciójától többet várnak; egyebek között azt, hogy rövid távon is segítse elő az élelmezés ipar ban dol­gozók helyzetének javítását, az alapanyag termelök és a -feldolgozók együttműkö­dését. Hamarosan el kell dönteni: szükség van-e az élelmiszer-gazdaság kon­vertibilis exportjára. mert. jelenleg ez nem elég jöve­delmező. (MTI) Gazdasági körkép Nagy utat tett meg a Dé­lép ket evvel ezelőtti gaz­dálkodási mélypontjától az 1988-as mérleg jóváhagyá­sáig. Persze a régi vállalat mára áthúzódó terheivel még számolni kell a gazdál­kodásban, viszont a tavalyi veszteség az elképzelt 58 milliós határon belül ma­radt. Közben a gazdálkodás tendenciái javultak a válla­latnál, piacképesebb tevé­kenységek felé tolódott el a belső arány. De a gödörből kikapaszkodás még teljes egészében nem történt meg, a veszteség nélküli gazdál­kodás a további belső tar­talékok feltárásával képzel­hető el a következő évek­ben. Első kézből Hosszú éveken át nem volt gond eladni a megépí­tett lakásokat. A Délépnek is egyetlen dolga akadt: ha­táridőre, jó minőségben ké­szítse el a megrendelt ott­honokat. Az elmúlt években azonban változott a lakás­piac. Nagyobb a kapacitás, kevesebb a vásárló! Mi kö­vetkezik ebből? Az, hogy vevőt kell találni az épülő házakra, ha nem akarnak munka nélkül maradni az építők Közben az OTP lakáseladási monopóliuma is megszűnt, így már semmi akadálya annak, hogy a ki­vitelező saját maga is érté­kesíthesse a kész lakáso­kat. De mit nyer ezen a vá­sárló? Egy biztos, a kima­radt hivatali láncszemek miatt az ár semmi esetre sem lehet drágább. Sőt! A másik nagy előny, hogy a leendő beköltöző maga dönt­heti el. milyen legyen a padlószőnyeg, a burkolat, a fűtés A hiteiügyintézést is helyben, a Déiép végzi, ha­sonló kondíciók alapján, mint az OTP. Első lépcsőben Szegeden, a Kukovecz Nana utcában kínálnak ilyen lakásokat. A KP—109-es jelű épületek már kevésbé hasonlítanak a hagyományos „betondobo­zokhoz". Az idei évre a tervük a folyamatos fizetőképességet, a veszteség teljes felszámo­lását, a vállalati vagyon kedvezőbb összetételének .kialakítását, újabb piacok megszerzését prognosztizál­ják. Közben a keressetfej­iesztés minimumát tíz szá­zalékban határozza meg. Fo­kozottan ügyelnek a minő­ségre, hiszen a piaci biza­lom csak így teremthető meg és így juthat még több meg­rendeléshez a vállalat. — Elképzelhető-e, hogy új gazdálkodási formában dol­gozzon a Déiép belátható időn belül — érdeklődtünk Pusztai Denes gazdasági igazgatótól. — Igen, ehhez elsősorban a vállalaton belüli bedolgo­zói rendszert kell alaposan átvizsgálni. A jelenlegi for­mában a tulajdonosi és a vállalkozói szemlélet' még kevésbé érvényesül. Várako­zunk a hónapokon belül az Országgyűlés elé kerülő át­alakulási törvényre és fő­ként azon belül a vagyon­elhatárolási lehetőségekre. Főleg az iparunkat kell a helyére tenni. Ezt a területet vállalkozási szintre keli emelnünk, figyelve a külső értékesítési lehetőségekre és a termékszerkezetváltásra is. Az idén rendkívül ter­mékeny háttéripar megte­remtése a vállalat fő célja. Fogyókúra után Az építési munkák csök­kenésével a városi felada­tokra alapított Szegedi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat 1985-ben jutott a mélypont­ra. Ennek egyik oka az volt, hogy korábban a tanácsi megbízások biztos kenyeret adtak, s mikor már csak fa­latok jutottak, az új hely­zetre nem tudtak hatékony vállalkozási elképzeléseket találni. A veszteséget va­gyonuk kiárusításából fe­dezték. A fogyókúrát jelzi, hogy irodaház helyett most faházban található a köz­pontjuk. A létszám mára hatszáz főre apadt, s úgy tűnik, ezt már meg tud­Ez egy jó év! Az elmúlt fél évtizedben, ha Dombi Mihályt, a Sze­gedi Építőipari Kisszövetkezet elnökét arról kérdeztem, hogy milyen volt a gazdálkodóegység előző éve, mindT, azt a választ kaptam. „Nem panaszkodhatunk." — De rajon mit hozott a SZÉSZ-nek 1988? — Történetünk eddigi legjobb éve volt, anyagiakban és szövetkezeti eredményben egyaránt. — Ez a kisszúvetkezeti formaváltásnak köszönhető? — Elsősorban. Például amikor átalakultunk, másfél heti bérnek megfelelő nyereséget tudtunk volna osztani a hagyományos formában, az átminősítés után ez az idő rr.ásfél hónap lelt. Ezután nem kellett foglalkoznunk, a bérszabályozással. — A jó jövedelemkondíciókhoz munka, megrendelés is kell. — Ebből is volt bőven. Bár év elején egyes szak­mákban gond volt mindennapra munkát adni, de aztán mindenki dolgozhatott napkeltétől •• napnyugtáig. Elsősor­ban a tanácsi intézményektől, az IKV-től. az egyetemek­től kaptunk bőven feladatot. Kapacitásunk teljes kihasz­nálása lehetővé tette, hogy jövedelmeink jó lépest tarthat­tak az egyáltalán nem kicsiny inflációval. Ez pedig az építőiparban nagy szö. Sajnos, 1989-ben. a bérszabályozás ismételt belépésével, romlottak pozícióink, bár a tava­lyi jó bázison egy ideig biztonsággal „utazhatunk". ják tartani, értelmes fel­adattal ellátni. Tavaly 350 milliós árbevétel mellett 33 millió forint nyereséget ér­tek el. A lakásépítés kivé­telével minden szakmában vállalkoznak a lakásfelújí­tástól kezdve a betoneladá­sig és betonelemgyártásig. A betontechnológiai üzem ter­melése öt év alatt meghá­romszorozódott, s ma már tevékenységük egyharmadát adja. Villamosvágány-közi burkolóból például Debre­cenbe és Miskolcra is szál­lítottak. Adózott nyereségü­ket a termelésbe forgat­ták, így a három év előtti 10 millióról 2 millióra csök­kentették a bankköltséeei­ket. A pénzügyi stabilitás­hoz nagyban hozzájárul az ipari tevékenység folyama­tos árbevétele. Terv­kényszer A hazai tervezési gyakorlat miatt nincse­nek igazán „rózsás" helyzetben a szegedi tervezővállalatok — a Csomiterv és a Délterv — sem. Hiszen az el­múlt években egyre ke­vesebb lakásra kapnak megrendelést. A kivite­lezők nem versengenek a lakásépítésért, sokkal jobb „bolt" nekik az iskola, az üzemépület, vagy más közintézmény felhúzása. Ha mégis akad terveznivaló. esős­től jönnek vele a gon­dok is. Elsősorban az, hogy a beruházási gya­korlat a tervek árán szeretne spórolni. Né­hány hónap alatt, a le­hető legolcsóbb áron igyekeznek áthajtani a tervezöasztalokon a raj­zokat. így azután a kész épület legalább 15-20 százalékkal töb­be kerül, minőségesem, esztétikuma sem éri el azt a szintet, amire a tervezők képesek len­nének. Külföldön három évig is tervezik azt. amit azután fél év alatt fel­építenek: esztétikusan, szépen, olcsón. A ha­zai tervezők is lel ke­lik: ha kapnának rá elég időt, no meg meg­felelő anyagi elisme­rést, részesedést a be­ruházás megtervezésé­ért, legalább 15 száza­lékot tudnának spórol­ni a kész házak urán. Mindenki jól járna! De vajon, miért nem hall­gatnak a beruházók az ésszerű javaslatra? Ki tudja. Lecke Alaposan feladta a leckét az építőknek az a ••enrle'e*. amely tavaly január l-jén léoe't életbe. Ezentúl r..­vitelező mindenért jótállás­sal tartozik. Ha tolyik a csap, ha vetemedik az. aitó. ha foltosodoik a szőnyeg, mindenért az építőkön lehet elverni a port. Utána érvé­nyesítsék ők a követelést a szállítókkal szemben! De mit lehet tenni a máig mo­nopolhelyzetben lévő alap­anyaggyártókkal? Ez most a lecke. Kettőről az egyre A Szegeden működő két beruházási vállalat, a vá­rosi és a megyei nem várta meg, hogy a szűkülő pia­con egymást véreztessék el. Tavaly félévkor személyes érdekek által motivált hu­zavonák után egyesültek. Egy vezető- és adminisztrá­ciós gárdával, kisebb lét­számmal látják el az egyre kevesebb beruházási mun­kát. A darabévben 1 milli­árd forintnyi kivitelezési ér­tékből 11,6 millió forint ár­bevételre tettek szert, mely­ből 2,8 millió nyereséget könyvelhettek el. Ez több is lehetett volna, de a befe­jezetlen munkák meghalad­. • . •• A termelés, a létszám és y 111% W a termelékenység alakulása, 1988-ban Előző év =-« 100) Megnevezés Saját építési­szerelést tevékeny­ség értéke Foglalkoztatottak száma Termelékenység* Minisztériumi építőipar Ebből: Déiép Tanácsi építőipar Állami építőipar Szövetkezeti építőipar Szocialista építőipar 99.1 101.7 100.8 99,6 113,0 102,8 88,7 87,0 96,4 91,2 105.6 95,0 110,5 115,3 110,0 110,2 103,3 107,2 " Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaimunka-vállalóra ju­tó építési-szerelési tevékenység értéke. (KSH Csongrád Megyei Igazgatóság) ták a tervezettet, s így azt csak az idén számolhatják el. A csőd megelőzésével si­került a vagyont megmen­teni, s ennek hasznosításá­ra igyekeznek különféle vál­lalkozásokba tőkével be­szállni. Az idén alakult épí­tőipari szolgáltatásokat, és karbantartást végző Szoliber Kft.-ben döntő a részará­nyuk. A megfelelő bevétel és hozadék érdekében part­nereikkel megismertetik, ajánlják az új céget. A most meglevő létszámuk meg­tartása, foglalkoztatása ér­dekében olyan vállalkozást terveznek, amely a pénz forgatása mellett a saját embereiknek is munkát ad. Szeretnék addig együtt­tartani a szakgárdát, amíg újra prosperál az építőipar. Ez az idő ma még igen távolinak tűnik. Vallják, hogy a beruházás vezérlé­se is egy szakma, így az erre a területre is terjesz­kedő tervező és kivitelező szervezetekkel szemben áll­ni tudják a versenyt. Állít­ják, nem a beruházási ösz­szeg feltupírozása a céljuk, s ezt azzal demonstrálják, hogy a százalékos részese­dés helyett fix összegre köt­nek szerződést. A szövegeket írta: Bólé István, Rafai Gábor, Tótli Szeles István.

Next

/
Thumbnails
Contents