Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

2 1989. március 3., péntek Március 7-én összeül a Központi Bizottság Szóvivői tájékoztató A Politikai Bizottság ké­ső estig elhúzódó ülése köz­ben találkozott az újság­írókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thür­mer Gyula, az MSZMP fő­titkárának külpolitikai ta­nácsadója, hogy tájékozta­tást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő té­mákról. az ott született dön­tésekről, javaslatokról. — A testület meghallgat­ta Grósz Károly főtitkár be­számolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak ta­pasztalatairól — mondta Thürmer Gyula, majd in­formálta a sajtó munkatár sait az MSZMP első számú vezetőjének Csehszlovákia Kommunista Pártjának fő­titkárával, valamint a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Elnökségének elnö­kével folytatott megbeszé­lésről. a találkozók hátteré­ről. Hangsúlyozta: az esz­mecserék is bizonyították, stratégiai érdekünk, hogy Csehszlovákiában és Ju­goszláviában is kiegyen­súlyozottan. eredménye­set folyjék a szocializmus építése. Ugyanakkor érde­künk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájéko­zódjanak a szomszédos or­szágbeli vezetők, a közvéle­mény arról, hogy mi törté­nik hazánkban. A tapaszta­latok szerint a meglátogatott államokban jól ismerik a magyarországi folyamato­kat, s politikai. gazdasági reformunkkal kapcsolatban nem fejeztek ki aggodalmat, fenntartást. Tény azonban — tette hozzá —, 'hogy mindkét helyütt megfogal­mazódtak kérdések. A láto­gatások célja és értelme az volt, hogy e kérdésekre, kérdőjelekre választ kapja­nak, az esetleges félreérté­sek eloszlódjanak. A Politikai Bizottság vé­leménye szerint a prágai •tárgyalás eredmenyese i se­gítette a C3KP és az MSZMP, illetve Csehszlová­kia és a Magyar Népköz.lár­sn<ág közötti nagyon jó han­gú". :ú. problémáktól men­tes politikai együttműkö­dés fejlesztését, hozzájá­rult a bizalom légkörénekés a megértés szellemének erő­sítéséhez is. Előmozdította azt, hogy ne csak szavak­ban vetődjenek fel, hanem tettekben is napirendre ke­rüljenek a gazdasági együtt­működés új lehetőségei, új impulzust adva ahhoz, hogy a vállalatok, az érdekelt cé­gek megtalálják egymást, s újabb eszközökkel fejlesz­szék az együttműködést. A Jugoszláviában folyta­tott megbeszélésről szólva kiemelte: hozzájárult egy­más helyzetének pontosabb megismeréséhez. A találko­zón is kitűnt: a jugoszláv vezetés elszántan folytatja reformpolitikáját. Megálla­podás született arról, hogy azok a vezetők, kollégák ta­lálkoznak elsősorban egy­mással, akiknek együttmű­ködése hozzájárul a kapcso­latok eredményességéhez. A magyar küldöttség ve­zetője nagyra értékelte Ju­goszlávia nemzetiségi politi­káját, azt, ahogyan az ott élő magyarsággal törődnek. Kölcsönösen megállapítot­ták, hogy a nemzetiségi ki­sebbségek kulturált kezelé­sét mindkét országban napi­renden tartják. A két párt­vezető megbízta a pártok szakértőcsoportjait, hogy a kapcsolattartásban kiala­kult tapasztalatokat cserél­jék ki, s dokumentumban jelöljék meg azokat az uta­kat. amelyeken tovább kí­vánnak haladni. Ez előkészí­tését jelenti ogy későbbi nemzetiségi kérdésekkel fog­lalkozó nyilatkozat elfoga­dásának. Thürmer Gyula végül megemlítette: Csehszlová­kiában és Jugoszláviában egyaránt azt tapasztalta a főtitkár és kísérete: az ott élö magyarság irányában készség van arra. hogy a problémákat korszerűen Tanácskozott az MSZMP Politikai Bizottsága Február 28-án, kedden ülést tar­tott a Magyar Szocialisla Munkás­párt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Közpon­ti Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjá­nak tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulópontihoz érkezett. A felemelkedés és a vál­ságból való kitörés érdekében tár­sadalmunkban megegyezésen alapu­ló, új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlősé­gét, a nemzet gazdagodását kíván­ja elérni A Politikai Bizottság a tervezet­ben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szo­lidaritás értékeit képviselő prog­nampúrtként készüljön a soron kö­vetkező választásokra. A párt, jel­legének megfelelően, jövőjet a re­formkommunista és az erősödő szo­ciáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokrati­kus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a prog­ramtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyal­ta a Magyar Néphadsereg helyzeté­ről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állási toglalt, és javasolja a Központi Bi­zottságnak, hogy 1989 második fe­lében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határ­őrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes mun­kát végez. A Politikai Bizottság ha­zánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kul­turált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kor­mány tekintse át a halárőrség mun­kájának korszerűsítésével, a válto­zó politikai, társadalmi feltételek­hez igazodó határőrizet kialakításá­val összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgat­ta és jóváhagyta Grósz károly tá­jékoztatását a február 15-i, prágai munkalátogatásáról Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Mi­lot- Jakessel, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkárával folytatott meg­beszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egy­más helyzetének pontosabb megis­meréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyó­lag tudomásul vette az MSZMP fő­titkárának tájékoztatását Slipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége KB elnöksége elnö­kével február 27-én tartott határ menti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás ta­pasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelége­déssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az orszá­gainkban élő nemzetiségek helyze­tét. Készséget tapasztaltunk a kor­szerű nemzetiségi politika tovább­fejlesztésére. a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nem­zetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésé­re. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó sze­mélyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. humánusan megoldják, elő­segítsék, támogassák nemze­ti arculatuk megőrzését,kul­turális fejlődésük biztosí­tását, művészeti értékeik ápolását. Kimmel Emil, a Politikai Bizottság előtt szereplő na­pirendekről tájékoztatva el­moJidtn: Szabadság, igazsá­gosság, szolidaritás címen lát napvilágot a rövid távú katonai céljainak. A testü­let minden helyzetben ké­pes volt a ráháruló felada­tok ellátására — hangsú­lyozta a helyettes szóvivő, hozzátéve: a Politikai Bi­zottság javasolta, hogy a Központi Bizottság a jelen­tés figyelembevételével fo­galmazza meg a párt kato­napolitikáját. A határőrizet hosszú távú akcióterv, amely kifejezi a tenniValóival összefüggésben párt felfogását a nemzet lorsát érintő kérdésekről, szándékát a tennivalókról. Mint a testület ülésén is ki­fejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség, hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyíltan szembenéz a tel, vállalja a jelent /.elfogható közelségbe hozza igv demokratikus szocializ­mus megteremtésének lehe­tőségét. egvúttal h; telesen bizonyítja, hogy ez a párt minden megegyezésre kész cs képes, s egy. az egész a PB megállapította: a ha­tárőrség kiemelkedő ered­ménnyel és példásan látta el feladatait. A határőrök — különösen az elmúlt esz­tendőben — emberfeletti munkát végeztek, különösen a nyugati végeken: több múlt- mint 62 millió útlevelet ke­s kéz- zeltek, s 18 milliónál több jármú haladt át határain­kon. Eközben hazánk biz­tonságát, az állam határ­rendiét is szavatolni kellett. Mivel hazánk külkapcsola­tában jelentős változások következtek be. nőtt azide­őszinte szándékát senki nem vonhatja kétségbe — jelen­tette ki Kimmel Emil, majd megállapította: a piros be­tűs ünnep- és munkaszüneti nap mindannyiunk számá­ra igen mély érzelmeket fel­kavaró dátumot jelöl. A párt ennek jegyében kíván­ja megfogalmazni saját fel­hívását, s csatlakozni — a KB-ülést követően — a Ha­zafias Népfront február 18-i kiáltványához. Személyi javaslatok is szerepeltek a Politikai Bi­zottság előtt. Eszerint a Népszabadság főszerkesztő­helyettest beosztásával bíz­ták meg Karcagi Lászlót — a lap korábbi munkatársát, majd rovatvezetőjét —. s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi főszerkesztő-helyet­test. aki egy újonnan induló lap főszerkesztője les*. Ezenkívül a hatáskörébe tartozó, a KB apparátusá­nak átalakításával összefüg­gő személyi ügyekben is döntött a testület. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: Bős—Nagymaros kérdése po­litikai értelemben merült fel a magyar—csehszlovák ma­gas szintű találkozón. A két párlvezető kölcsönös tájé­koz! ntást adott az utóbbi időszak eseményeiről, az építkezés körül kialakult hangulatról, a tiltakozó­hullámról, valamint mind­eirne'k nemzetközi fogadta­tásáról. A megbeszélés a két ország parlamenti testülete döntésének szellemében folytatódott. Az MSZMP és a fegyve­res testületek viszonyáról érdeklődő felvetésre Thür­mer Gyula elmondta: a párt a jelenlegi helyzetben azt tartja a legfontosabb­nak, hogy a fegyveres tes­tületek. a belügyi szervek ne legyenek a pártok kö­zötti viták tárgyai. Köte­lességének tekinti, hogy tel­jes tekintélyével elősegítse az e testületekben dolgozók munkájához szükséges ma­ximális erkölcsi, politikai és anyagi feltételeinek meg­trrem'ését. Ezért lépnek fel az ellen, hogy a hadsereget és a belügyi szerveket tá­madás érje. megkérdője­lezzék szükségességüket a mai magyar társadalomban. A főtitkár tanácsadója szólt arról is. a Központi Bizott­ságnak nincs olyan szerve, amely beavatkozhatna a fegyveres testületek közvet­len irányításába. Grósz Ká­roly vezetésével állandó bi­zotlság működik, amely ja­vaslatokat terjeszt — egyéb témák mellett — a nemzet­biztonságot érintő kérdé­sekben a KB. illetve a Po­lltikni Bizottság elé. (MTI) nemzethez szóló programot genforgalom. a világútlevél fogalmaz meg. tesz javas­latként a Központi Biz/>tt­ság asztalára, amely a vég­rehajtás és a végrehajtható­ság igényével is számol. Az akcióterv a következő kong­resszusig terjedő időszak po litikai vezérfonalát ki. egyes elemei túlmutatnak azon. Tartalmi kérdéseire rátérve kifejtet­te: a pávt vállalja a magyar progressziót, azonosságot vállal a reformeszmékkel, ugyanakkor a munkásmoz­galom két irányzatát, a mokráciát és a reformkom­munista mozgalom szellemi­ségét is felvállalja. Javas­latként hangzott el az ülé­sen, hogy az MSZMP vallja magáénak az életszínvonal­csökkenés megállításá­nak konkrét programját. Szükséges a rend és a re­form viszonyának tisztázása is a terv részeként. Ki kell munkálni az oktatás prog­ramját. ezen belül a tehet­séggondozás kézzelfogható, konkrét megoldásait is. Mindezekről a Központi Bi­zottság jövő heti ülésén a nyilvánosság előtt tárgyal majd. A néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztéséről szóló jelentés leszögezte: a koncepció a katonai enyhü­lés eddigi eredményeiből in­dult ki, s ennek további folytatódásával számol. A vitában is elhangzott: in­dokolt. hogy a Magyar Nép­hadsereg védelmi jellege erősödjön. Eddigi fejlődését, jelenlegi helyzetét az jel­lemzi. hogy fejlesztése az ország anyagi lehetőségei­nek megfelelően, a szövetsé­gi követelményekkel össz­hangban ment végbe, s megfelel hazánk politikai áj helyzetet teremtett, tart­hatatlanná vált, hogy a ha­tárőrizeti korlátozások a korábbi gyakorlatnak meg­felelően fennmaradjanak. Ezért a testület javasolta, hogy 1991-ig fokozatosan alakítja szűnjék meg a nyugati és azonban déli határainkon a nyomsáv és az elektromos jelzőrend­szer. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is: nem mindegy, milyen kép ala­kul ki hazánkról az ide ér­kezőkben. illetve milyen kö­meghatározó rülmények között távozik szocialista de- rövidebb-hosszabb túrára a magyar állampolgár. Ennek komfortját is meg kell te­remteni a határállomáso­kon: szakszerűbb, kulturál­tabb határátkelőhely-rend­szert kell kialakítani. Foglalkozott a testület egyebek között a párt új folyóiratának koncepciójá­val. A március l-jével in­duló Üj Fórum főszerkesz­tőjévé Szerdahelyi Istvánt nevezte ki, s feladatául je­lölte meg. hogy politikai orgánumként képviselje az MSZMP céljait. Az elképze­lések szerint — az elméleti műhelyként működő Társa­dalmi Szemle testvérlap iá­ként — higgadt nyi'11 is etvszerű vitafórum lesz. amely segíti a párton belüli vitakérdések tisztázását, a konszenzus megteremtését a döntések előkészítését. A Politikai Bizottság már­cius 15. piegünneplésével kapcsolatban javaslatot ter­jeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. Lényege, hogy az ünnep a közös jövőért felelősséget ér­ző társadalmi erők összefo­gását, a nemzeti együvé tar­tozást fejezze ki. A közös ünneplésre tett javaslat Az érettségi legyen „belépő az egyetemekre 99 Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban A hazai egyetemeknek és t'ormelképzelések szerint — főiskoláknak — élve az új felvételi jogszabály adta ön­állósággal — június 30-áig kell kidolgozniuk saját fel­vételi követelményeiket, mivel azonban az érdekel­teknek e változásokról idő­ben tájékozódniuk kell, azok csak a meghirdetést követő 2 év múlva léphet­a nemzetközi statisztikákat is figyelembe véve — a jö­vőben jóval több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzésbe bevonni, átalakít­va egyszersmind a felvételi növelni, hanem a részkép­/•• be bekapcsolódókét. Elsősorban ilyen felfogás­ban tartotta járható útnak Cz.ibere Tibor az úgyneve­zett. nyitott tagozati formát, amely a távoktatás és az mai szisztémáját. El kell ér- önképzés módszereit is fel­ni, hogy egy. a korábbinál egységesebb és színvonala­nck életbe. Egyebek között sabb .középiskolai érettségi erről is beszélt Czibere Ti- „belépőként" szolgálhas­bor művelődési miniszter son a felsőoktatásba, össze­'kedden, a Művelődési Mi­nisztériumban a felsőokta­tás időszerű kérdéseiről tar­tott sajtótájékoztatón. Szólt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, il­letve saját erőforrásaik alapján — idén átlagosan 10 százalék-kai emelhetik a fel­vehetők számát. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a felsőoktatási re­kapcsolva ezt a tanulmá­nyok első éveiben érvénye­sülő szelekcióval, „beválási időszakkal". Ehhez azonban az is szükséges, hogy a fel­sőoktatásban eltöltött idő­szakot — a résztanulmányok érvényes vizsgái alapján — a munkába álláskor a hall­gatóknak valamilyen formá­ban elismerjék. A minisz­ter hangsúlyozta: vélemé­nye szerint elsősorban nem a végzettek számát kellene használva kíván bizonyos te­rületeken új felsőoktatási képzési szisztémát megvaló­sítani. A „nyitott egyetem" olyan, immár hazánkban is kezdeményezett gyakorlata, amely önköltséges áron, fel­vételi nélkül teszi lehetővé az egyetemi képzést, véle­ménye szerint nem hirdet­hető meg széles ikörű okta­tási programként. Hazánk-' bnn ugyanis társadalmi fe­szültségekhez vezethet, hi­szen esek egy szűk réteg tudná megfizetni, s nincs meg hozzá a megfelelő táv­oktatási-technikai háttér sem. Miniszterhelyettes a püspöki palotában Gvulay Endre: Megbeszé- tok a menekültek érdekében, lésünk tárgyát egy, igazán Gál z0itá„ belügymi- Látogatásom célja e beszá­komoly téma, az erdélyi niszter-helyettes szege- molóhoz való új információk menekültek ügye képez.te. dj programja keretében gyűjtése volt. Az egyházzal Minthogy a menekültügyek tegnap, kedden délután val" együttműködést magam egyházi irányításának meg- látogatást tett a püspöki '-s rendkívül eredményesnek bízottja vagyok, úgy hiszem. hivatalban. A Szeged— látom. elég információt birtoklok Csanád egyházmegye A családegyesítési erőfe­a legfontosabb és legfrissebb püspökével. Gyulay ' -ütéseinkkel kapcsolatban országos tapasztalatokról. Endrével való meghe- l'«v tapasztaljuk, mintha ki­Az első hetek zökkenői után szélesük után kértünk csi' rugalmasabbak lenné­nagy örömömre elmondha- nyilatkozatot tárgyaló- no'; a román hatóságok. A tom, mára a belügyi tárcá- suk témájáról. kormány 74 millió forintos val a legteljesebb együtt- [_ letelepedési alappal segíti az működést sikerült kialakíta- erdélyi menekült magyaro­ni. Azt hiszem, párját rit- gyerekes családokat támo- kat cs természetesen a tár­kitja ez az összefogásunk, gátjuk 150—200 ezer forint- sndalnmbiztosítás juttatá­jóllehet a feladatunk is rend- tal. Jósolni nehéz, ám vár- vairn is jogot ad. Arra szá­kívüli. A menekültek egvhá- hatóan tavasszal újabb nagy- miihatunk, hogy a letelepe­zunktiól eddig 10 millió tó- számú menekült csoportokra dési alapból a lakáshoz jut­rint fölötti összegben, gyors számíthatunk, segélyben részesültek, lele- Gál Zoltán: A jövő heti j. ...... „ „ ,„,., parlamenti ülésszakon a lepedesukhoz 5-6 m.ll.o fo- képvjselök beszámolót hall­rinttal tudunk hozzájárulni, hatnak a kormánytól arról, Elsősorban a két-három-négy milyen intézkedések szülét tatásra az elkövetkezőkben nagyobb összegek folynak el. Sajnos, növekszik a mene­kültek száma, legfeljebb a dinamikája csökkent. M E.

Next

/
Thumbnails
Contents