Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

3 1989. március 3., péntek Lyuk a tetőn... Ugy bizony, lyuk van a -etíii — azon a bizonyos, nemtől, fajtóL ideológiai hovatartozástól függetlenül, mindenkit oltalmazó, nagy tetőn amit nemes egyszerűséggel a Fold ózon pajzsának Keresztelt el a hosszá életben reménykedő emberiség. Hogy hol ez a bizonyos, összföldi halál rémével fenyegető lyuk? Egy, szerkesztőségünkhöz eljuttatott írás szerint Európa felett is megjelent. A veszély tehát nagyon is reális — tűnik ki ebből a bizonyos felhívásból, s mivel tartalma igazán számot tarthat a közérdeklődésre, szóvegét teljes terjedelemben közöljük. Vagyis: „Európa felett megjelent az ózonlyuk! 1989. március l-jétől magyarországi vásárlói bojkott az ózonréteget romboló spray-kre! A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület felszólítja Magyarország lakosságát, hogy a jelzett időponttól csak olyan spray-ket (desodorokat, rovarirtókat, autóápolási szórópalackokat stb.) vásároljon meg, melyeken a hajtógáz fel van tüntetve, vagy a környezetbarát embléma szerepel. Ezzel szerény mértékben — Magyarország íreonfelhasználása a világ felhasználásának körülbelül 0,7 százaléka — mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy gyermekeinknek legalább némi esélye legyen az egészséges életre. Magyarországon a Búvár cimű folyóirat közölte az alábbiakat (a La Stampa nyomán) egy több mint száztagú amerikai kutatócsoport aggasztó vészjelzéseket adott le — ha a világ minden táján nem hagynak fel a gáznemű klórozott szénhidrogének gyártásával és légkörbe bocsátásával, akkor tovább vékonyodik az ózonpajzs, ez pedig halálos veszedelmet jelent az emberiségre!" Hogy mekkora és milyen hatás várható e felhívástól, ma még nehéz kiszámítani Az mindenesetre nem kis eredmény, hogy Földünk tetőjének épségéért már ilyen harcosan kiállnak mifelénk is. Remélhetőleg, sok olyan társuk is akad, aki a tető mellett az alapokat, no meg a falakat ts úgy pallérozza, hogy ... No. de erről inkább máskor. Bátyi Zoltán Ipari szövetkezetek Vegyül a zöldbe a fekete Csongrád megye ipari termelésében igen jelentős része van az ipari szövetkezeteknek. Ez egyaránt igaz a termelési értékek és a foglalkoztatottak számának adatsorát vizsgálva is. A .megyei ipari forradalom" Jelel is a legkorábban ebben a szektorban voltak felfedezhetők. Érdemes egy kicsit átvizsgálni ennek a szférának a Jelenét. Az itteni gazdálkodásból olyan jelek érkeznek, amelyek mellett nem szabad közömbösen elmenni. Ha Csongrád megye ipari keppen „megvalósították" az szövetkezeteinek 1987. évi oszthatatlan szövetkezeti tueredményösszesítőjének leg- lajdon széthordását. Ezek a utolsó adatát lapozzuk fel, kisszövetkezetek, vagy intalán még megnyugodhat- kább csak jó részük 1989nánk, hiszen e rovatban 900 ben csődeljárással, felszámilliós nyereséget fedezhe- molással lesz kénytelen tünk fel. Ugyanez a rovat szembenézni. 1988-ra 770 milliót mutat. A megye ipari szövetkeze. Ez sokkal magasabb az év teiből származó konvertibielején vártnál. Az örömre, lis elszámolású export 1988sikerhangulatra viszont még- ban 15 százalékkal volt masincs ok. Sokkal inkább in- gasabb, mint egy évvel kodakolt néhány összefüggés rábban. Ez a növekedési feltárása. ütem sajnos nem tartható. Ebből a 770 millióból a Sokkal nagyobb beruházási Medikémia nyeresége 100 hányad, a termékszerkezet millió, a Floriné ennek a lényegesen nagyobb változáfele. A további több mint sa adhatna csak esélyt az 600 milliós eredmény még ilyen irányú kivitel lénye. 90 felé oszlik el. De 4 szö- ges további bővítésére. A vetkezet egészen bizonyosan tavalyi eredményben a jobb veszteséggel zárta az évet. piaci munkán, a pontosabb Vizsgálódásunk pillanata- munkán kívül lényeges szeban még 10 gazdálkodó repe volt a nyugat-európai egység mérlege Ismeretlen piaci konjunktúra felszívó volt. Várhatóan 4-5-nél hatásának. Egyébként a beugvancsak veszteséggel zá- ruházások tavaly 1987-hez rult a tavalyi év. Hét szö- képest 30 százalékkal estek vetkezetnél került be az év- vissza. könyvekbe 1987 negatív A szocialista országokban tiszta eredménnyel, vagyis történt eladások mértéke -35 inkább pontosabb a szó: százalékkal zuhant vissza, ráfizetéssel. A korábban Ezt elsősorban magyarázza megszerzett anyagi javak az ország kereskedelmi részbeni elfogyasztásával. egyensúlyra való törekvése Igencsak megnőtt a pola- e régióbeli partnereivel. Varizáció a megye ipari szö. jon nem végzetes hiba.e a vetkezetei között. A gazdái- 'viszonylag könnyű piacról kodás eredményességének ilyen hirtelen kivonulni? eltérései 1980-ban szinte a összegezve: mozgalmas és Végletekig fokozódtak. A nehéz év elé néznek Csongkisszövetkezetté való átala- rád megye ipari szövetkeze, kulás csak ott hozott igazi tei. Ez az időszak minden előnyöket, ahol ésszerűen valószínűség szerint látvátudtak bemenni a szabályo- nyos változások nélkül nem zók hagyta kiskapun. Vol- máihat el. Már nem elegentak, akik fejjel rontottak dő csak „figyelni" a gazneki a kapufélfának. ök dálkodásra ezeknél a vi. csak a kifizethető bértömeg, szonylag kisebb szervezetekre figyeltek. Ezzel tulajdon- nél sem. B. I. Hz ipari bizottság ülése Az Országgyűlés ipari bi- törvény megalkotását, nem zottsága .keddi ülésén, a foglalt viszont állást u BuParlamentben szükségesnek dnpest—Bécs Világkiállításítélte a sztrájk törvényi sza- ról elhangzott tájékoztatót bályozását. az átalakulási illetően öt éve kapott magasabb rangot a községek közül Móralhalom: 1984. január 1jétől városi jogú nagyközséggé jelölte ki az Elnöki Tanács. Eltelt tehát fél évtized, sok gonddal, sok-sok jobbító és fejlesztő szándékkal. amíg tegnap megtarthatta „községbúcsúztató" tanácsülését a vezetőség a művelődési házban. amelv összejövetel egyben továbblépést, „újraszületést" jelentett Mórahalom városban. Ezt a települést Szeged városa 1883-ban jejlölte ki a sűrűn lakott tanyavilág központjának. majd 1892ben Szeged Alsóközpont névvel ruházta fel. A közigazgatási kirendeltség 1895től működött. Oda tartozott akkor Asotthalom. Rúzsa, Zákányszék, Domaszék es Öttömös. Fejlődését sokáig gátolta a jugoszláv határ közelsége. Javulást 1960-tól jegyezhettek föl. Ez a dátum az intenzív fejlődés kezdete. A település (természetesen ma már város) életében még ma is a mezőgazdaság a meghatározó. A növény-, szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint az állattenvésztés a kiemelkedő. A község ipara soha nem volt jelentős. Zömében a gépállomás, a vegyesipari szövetkezet. a paprikafeldolgozó üzem és a pincegazdaság felvásárlótelepe jelenti az ipart, de 1970-től ide számitható a konzervtelep, az ecset- és seprűüzem, a lakatosipari és gépkocsijavító részleg is. Létrehozták tizenkét évvel ezelőtt a költségvetési üzemet, két évvel később pedig a Szinkron Vegyesipari és Ruházati Szövetkezet cipőfelsőrész-készítő, illetve bőrkikészítő műhelyt nyitott. Jó a híre a mórahalmi sütőiparnak. Az új városban már néhány éve nem gond a telefon, a gázszolgáltatás, az ivóvízellátás, és lassan nem lesz az a szennyvízelvezetés sem. Nem panaszkodnak a közlekedésről. Átlagosnak tűnik, olyan, mint bárhol másutt. Mórahalom városról még annyit: a bölcsődei, óvodai és az iskolai lehetőségek megfelelők. A lakosságot két körzeti orvos, egv gyermekgyógyász és két fogorvcs látja el. Nem hallatszik panasz az új városban a gyógyszerellátásról sem. A tegnapi ünnepi tanácsülésen előbb Murányi György elnök mondott beLakója: 5774 (60 százalékuk belterületi, 40 százalékuk külterületi lakos). Lakások száma: 2322. Területe: 83 négyzetkilométer. Vonzáskörzetében (Ásotthalmon, Zákányszéken, Rúzsán, Pusztamérgesen, Öttömösön) 13 ezren élnek. Úthálózat: 29 kilométer (9 kilométer szilárd burkolatú). Gázhálózat: 38 kilométer (100 százalékos). Szennyvízrendszer: 31 kilométer és 500 köbméteres tisztítótelep. Iskolai oktatás: 615 tanuló, 44 pedagógus, 10 napközis csoport, 24 tanterem, 30 személyes diákotthon. szedet, ezután Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében a várossá nyilvánítás oklevelét. Az eseményen részt vett Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. Kistelek Nem változtatnak nevet Lakóinak száma: 8111, területe 69,2 négyzetkilométer. Az aktív keresők aránya: 40 százalék. Vonaéskörzetében (Baksoa. Balástyán, Csengelén, Öpusztaszeren, Pusztaszeren) 13 ezer 815-en élnek. Iskolai oktatás: 872 általános és 217 középiskolás, 150 kollégiumi hely. Gázhálózat: 78,5 kilométer, a fogyasztók száma 2700. Kisiparos: 159 Egészségügyi ellátás: 4 körzeti orvos, két fogorvos, két gyermekorvos, tüdőgondozó-intézet. mentőállomás, kilenc rendelőintézeti szakrendelés. Társadalmi munka: 50 ezer 245 négyzetméter szilárd burkolatú út, közel 25 ezer négyzetméter járda, három játszótér. KRESZ-park, két labdarúgópálva. felvonulási tér A kisteleki gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola kollégiumi dísztermét zsúfolásig megtöltő helybélieket, vendégeket citeramuzsikávai várták a tegnap délutáni városavató ünnepi tanácsülés szervezői. Nevükben Ott József tanácselnök mondott köszöntöt. Szólt arról, hogy Kistelek lakói remenytkeltö bizakodással készültek a várossá avatás egyszeri, történelmi jelentőségű és felemelő pülanatara. „Ebben a teremben" — mondtu — „jelképesen jelen van mindenki, aki a korábbi évtizedekben Kistelek fejlődésén munkálkodott. Közösségünk önbecsülését csorbítanánk, ha az ünneplés perceiben megfeledkeznénk elődeinkről. a települést több mint kétszáz éven át szorgosan építő, a történelmi tragédiákból is felegyenesedő őseinkről." A városiasodás néhány fontos állomásat elemezve hangsúlyozta, hogy lényegében két évtizedes folyamat eredményeként alakult ki az 1970 óta nagyközség, 1984 óta városi jogú nagyközség mai arculata. A tanácsülés résztvevőit köszöntötte Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, átadva a várossá válást tanúsító oklevelet. A világ persze március elsejétől nem változik meg lényegesen — mondta —, de ez a nap a sikerek összegzésének, a céltudatos előretekintesnek is napja. A kistelekiek városi polgárok lettek, s ebbéli létük imagában hordozhatja a fejlődést, mint ahogy a történelemben annyiszor már városi polgárok ereje alapozott meg eredményeket. Tettrekészség és összefogás — összegezte végül a jövő nélkülözhetetlen emberi feltételeit a miniszterhelyettes, hangsúlyozva azt is, hogy a március elsejétől várossá lett Kisteleknek ezentúl vonzáskörzete fejlődéséért is felelősséget kell éreznie. A megyei tanács tegnap megválasztott új elnöke,. Lehmann István ,is szót kért az ünnepségen. Bizalmat vár az új várostól és segítséget ígér — adalék ehhez, hogy előző beosztásában ő maga irta már alá a városi nyilvántartás kisteleki kérelmét Kistelek nem valtoztat nevet és az elődök tisztelete miatt is vállalja, hogy „a kistelekiek —kisvárosiak" — mondta zárszavában a tanácselnök, s a legifjabb és legkisebb Csongrád megyei városok jogán Mórahalommal együtt „kistestvérnek járó" figyelmet és segítséget kért a nagyobbaktól. Köszöntve .a két város lakóit magunk is, közreadunk még egy figyelemre méltó adatot: Csongrád megye az egyetlen. a tizenkilencből, ahol 1945 óta nem született úi város, kivéve tegnap — ketté Is tanácsülések I Kistelek és Mórahalom város lelt A mezőgazdaság a meghatározó Hórahalom