Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

2 » 1989. február 7., kedd Bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer Módosították a részhatáridőt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Pavcl Hrivnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának első elnökhelyettese hétfőn Budapesten jegyzőkönyvet írt alá; ebben mód ositolták a bős —nagymarosi vízlépcsőrendszer építése során történő kölcsönös segítségnyújtásról 1977. szeptember 16-án aláírt kormányközi megállapodást. A változtatást a felek 1987— 1988. folyamán előkészítették, és mindkét részről jóváhagyták. A jegyzőkönyv a vízlépcsőrendszer üzembe helyezésének határidőit tartalmazza. Ehhez kapcsolódva a csehszlovák partnerek vállalják, hogy a védőműveket megfelelő ütemben 'építik fel. A módosított határidók a vízlépcsőrendszer megvalósításáról kötött államközi szerződésben a munkák befejezésére megállapított végső határidőt nem érintik. * Havas Péter, a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer kormánymeghatalmazottja a jegyzőkönyv aláírásának kapcsán tájékoztatta az MTI munkatársát a megállapodás részleteiről. Elmondotta: a mostani jegyzőkönyv-aláírást az tette szükségessé, hogy a magyar fél a nagymarosi vízlépcsőt építő osztrák partnerekkel már korábban arról kötött megállapodást, hogy egy és negyed évvel hamarabb fejezik be a munkálatokat, annak ellenére, hogy azokhoz később kezdtek hozzá. Ehhez az ütemtervhez kellett igazítani a bősi erőmű munkálatait is; a két fél szakemberei között még 1987-ben, majd kormányszinten 1988-ban megtörtént a szükséges egyeztetés, amelynek hivatalos iegyzőkönyvét ezúttal írták alá. Eszerint a bősi vízerőmű első gépegységét változatlanul az 1990. július 1-jei határidőre helyezik üzembe, ám a további hét turbinát nem öt. hanem három hónaponként; igv együttvéve 14 hónappal hamarabb adják át. A korábbi üzembe helyezéssel 2 ezer 500 gigawattóra elektromos energiához jut a két ország, s ennek fele Magyarországot illeti. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer teljes kiépítése változatlanul 1994-ben fejeződik be. (MTI) Kormányfők találkozója Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár a közeli napokban határ menti munkatalálkozót tart. Négymilliárdos többlet Román tervjelentés Bukarest (MTI) Románia külkereskedelmében 1988-ban 4 milliárd dolláros többlet keletkezett, s ez biztosította a külső adósság jelentős részének törlesztését. Ezt jelenti be az a közlemény, amelyet a központi lapok közölnek Románia 1988. évi egységes országos gazdasági, társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről. A tervjelentés szerint a nemzeti jövedelem 3,2 százalékkal nőtt 1987-hez viszonyítva. Az ipari árutermelés 3,6 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt esztendőben. ENSZ-delegáció Magyarországon Szovjet-pakisztáni nyilatkozat D Iszlámábád (TASZSZ) Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter iszlámábádi tárgyalásain a felek egyetértettek abban, hogy minden erőfeszítésre szükség van az afganisztáni politikai rendezés elősegítésére — egyebek között ezt tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet a szovjet külügyminiszter kétnapos pakisztáni látogatásáról adtak ki Iszlámábádban. Sevardnadze tárgyalt Gulam Iszhak Han elnökkel, Benazir Bhutto miniszterelnökkel és Szahibzada Jakub Han külügyminiszterrel. A pakisztáni és a szovjet külügyminiszter úgy vélte, hogy a katonai út csak súlyosbítaná a helyzetet Afganisztánban, újabb áldozatokat és károkat okozna az egész országban. Ezt kizárólag politikai rendezéssel lehet elkerülni. A felek megerősítették: arra törekszenek, hogy elősegítsék egy széles alapokon nyugvó afganisztáni kormány megalakítását. E kormányt maguknak az afgánoknak kell létrehozniuk. Ez minden külső beavatkozás nélkül döntene Afganisztán sorsáról, politikai és gazdasági struktúrájáról. Megerősítették, hogy támogatják Afganisztán szuverenitását, függetlenségét és el nem kötelezettségét. Pakisztáni részről üdvözölték annak megerősítését, hogy február 15-ig befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. A felek leszögezték, hogy szigorúan tartják magukat az afganisztáni rendezésről kötött genfi megállapodásokhoz. A tárgyalásokon szó volt az afganisztáni menekültekről, akiknek többsége Pakisztán területén tartózkodik. Elengedhetetlennek nevezték azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek lehetővé tennék valamennyi menekült visszatérését Afganisztánba. Nagy figyelmet szenteltek az afganisztáni ellátási gondoknak, és üdvözölték azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ENSZ tesz ezek enyhítésére a gazdasági és humanitárius segélyprogram keretében. A kétoldalú viszony áttekintése kapcsán megállapodtak, hogy meggyorsítják a szovjet—pakisztáni kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság megalakítását. Megállapodtak továbbá arról, hogy a pakisztáni és a szovjet külügyminisztérium szervezésében a jövőben rendszeres konzultációkat tarianak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Fenyegető hangnem D Phenjan (MTI) A KCNA, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hírügynöksége phenjani keltezéssel terjedelemes nyilatkozatot tett közzé. A iDélKoreai Nemzeti Demokratikus Front Központi Bizottságára hivatkozó, kemény és fenyegető hangnemű állásfoglalás elítéli Magyarországot, amiért nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesített Dél-Koreával. Az MTI diplomáciai hírmagyarázója írja: a Romániából hazánkba érkező menekültekkel kapcsolatos problémák, a sorsuk rendezéséért vállalt felelősség mind sürgetőbben .vetette fel: Magyarország adja fel azokat a korábbi ellenérzéseit, amelyeket az egyes emberi jogi, humanitárius ügyekben működő nemzetközi ellenőrzési mechanizmussal szemben táplált. Ennek kapcsán már korábban napirendre került több lehetőség vizsgálata: így az együttműködés az ENSZ menekültügyi főbiztosának genfi hivatalával, illetve csatlakozásuk az 1951. évi Nemzetközi Menekültügyi Konvencióhoz. Tavaly, az év végén Genfben, Bécsben, illetve Belgrádban folytatott konzultációk során már konkrét ismereteket szerezhetett a magyar diplomácia a főbizA Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság meghívására hétfőn délután Budapestre érkezett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 3 tagú ténymegállapító küldöttsége. tossággal kialakítható együttműködés lehetséges formáiról, illetve a három érintett városban működő irodáik tevékenységéről. Emellett magyar részről tájékozódhattak a Menekültügyi Konvencióhoz csatlakozott államok gyakorlatáról is. Az idén pedig két magyar szakértő már a helyszínen tanulmányozhatta a genfi központ munkáját. A ténymegállapító küldöttség mostani magyarországi látogatása fontos lépés az érdemi együttműködés kibontakoztatása szempontjából. Várhatóan elősegíti, hogy a Menekültügyi Főbiztosság bekapcsolódjék a Romániából áttelepülőkkel kapcsolatos problémák rendezésébe. A delegáció tagjai — a tervek szerint — a helyszíni tapasztalatok és a magyar illetékesekkel folytatandó tárgyalások alapján felmérik, hogy a főbiztosság milyen konkrét segítséget tud nyújtani az áttelepülőket befogadó állomások létesítéséhez, illetve a menekültek magyarországi beilleszkedésének előmozdításához vagy továbbutazásuk lehetőségeinek megteremtéséhez. A látogatás után remélhetőleg rövidesen aláírásra készíthetik elő az együttműködés alapjául szolgáló kétoldalú megállapodást. Független szervezetek a nemzeti közmegegyezésről A független politikai és társadalmi szervezetek, szövetségek és pártok a legnagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkotmányos és demokratikus Magyarország megteremtésére irányuló törekvéseket, a súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságból történő kiemelkedést — hangoztatja az a nyilatkozat, amelyet hétfőn juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A hatalom és a társadalom kiegyezése csak a nemzeti közmegegyezés szellemében, azoknak az elveknek és eszméknek az alapján jöhet létre, amelyek összevágnak a magyar nép történeti tudatával és erkölcsi érzékével. A nemzeA Legfőbb Ügyészség közleménye A Legfőbb Ügyészség tájékozódó vizsgálatot folytatott egyes KISZ-ingatlanok — köztük a szegedi és a bajai KISZ-iskola — tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban. A vizsgálat elrendelését több megyei főügyészség kezdeményezte, s indokolták azt a témával foglalkozó újságcikkekben, továbbá az egyes szegedi alternatív szervezetek tiltakozó feljegyzéseiben megfogalmazott törvényességi aggályok is. A vizsgálat keretében a Legfőbb Ügyészség jelentést kért valamennyi megyei főügyészségtől a területükön levő KISZ-ingatlanok átruházásáról, beszerezte a szegedi és a bajai ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, illetve földhivatali iratokat, végül tájékoztatást kért és kapott a KISZ KB gazdasági osztályának vezetőjétől is. Ezek alapján megállapította, hogy a Kommunista ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nemcsak az emiitett két városban, hanem országosan is rendezni kívánja a KISZ kezelésében, illetve használatában levő ingatlanok tulajdoni helyzetét. A megkötött szerződések alapján eddig 11 ingatlanra jegyezték be a KISZ KB tulajdonjogát, a többi 40—50 ingatlanra vonatkozó szerződés előkészítése és földhivatali bejegyzése pedig folyamatban van. Az átruházott ingatlanok kezelője minden esetben — a kezelőjogokat eddig is gyakorló — megyei, illetve városi KISZ-bizottság maradt. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a megkötött szerződések a földről szóló 1987. évi I. törvény alapján érvényesek. E törvény 15. paragrafusa 1. bekezdésének b) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlan kezelője a kezelésében levő ingatlan tulajdonjogát — a különleges rendeltetésű föld és termőföld kivételével — társadalmi szervezetre átruházhatja. A törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a kezelő állami szerv vagy társadalmi szervezet. Az érintett ingatlanok nem minősülnek különleges rendeltetésű, illetve termőföldnek. A földtörvény a tulajdonjog átruházását nem köti ellenértékhez, ezért a 100 forint eszmei vételárnak a szerződésekbe utólag történt beírása szükségtelen volt. A törvény indoklása szerint az állami tulajdon átruházásának új szabályozása elősegíti az ingatlanok jobb hasznosítását és a hatékonyabb gazdálkodást. Az ifjúsági szövetség vezetőinek nyilatkozata szerint a szerződések megkötését éppen e célok megvalósítása érdekében kezdeményezték. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata kiterjedt a Magyar Hírlap 1989. január 27-i számában megjelent „Érvek és ellenérvek KISZ-iskola ügyben" című írásában, továbbá a szegedi alternatív szervezetek beadványában is kifejtett jogi okfejtésre, de a szerződések érvénytelensége ott sem volt megállapítható. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló többször módosított 32/1969. IX. 30. kormányszámú rendelet 2. paragrafusának 8. bekezdésében foglalt rendelkezés — amely szerint a társadalmi szervezet a kezelésében levő házingatlant nem idegenítheti el — ezekre a szerződésekre nem alkalmazható. Ezt a rendelkezést és a földtörvény idézett szakaszát egybevetve megállapítható, hogy a tilalom csak a magánszemélyek részére történő elidegenítésre vonatkozik, és a törvény már e körben is bizonyos kivételeket enged. Jogpolitikai szempontból nem lenne indokolt, hogy egy csaknem 20 évvel korábbi, alacsonyabb szintű jogszabály akadályozza egy törvényi rendelkezés alkalmazását. Nem alaposak a polgári törvénykönyv általános rendelkezéseire való hivatkozások sem. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a szerződések a társadalom érdekeibe ütköznének, és ezért lennének semmisek. Jelentős tárSadalmi érdek fűződik ahhoz is, hogy azok a létesítmények, amelyek többségét a KISZ saját erőforrásból, kifejezetten ifjúsági célra építtette, továbbra js az ifjúsági szövetség rendelkezése alatt maradjanak. Végül a jogtalan előnyszerzés, vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága szintén nem állapítható meg, mert a földtörvény az ellenérték nélküli átruházást is lehetővé teszi. A kifejtettek alapján a Legfőbb Ügyészség a szerződések érvényességével kapcsolatos törvényességi aggályokat nem osztotta, és ügyészi intézkedésre nem talált alapot. (MTI) ti közmegegyezés csak a fondorlatosság minden formájának elvetésével, az egyetemes magyarság érdekegyesítésével és történelmi igazságtétellel képzelhető el. csak így épülhet szilárd talajra — hangsúlyozzák a nyilatkozat aláírói. A független szervezetek együttműködése a kibontakozás• érdekében, akár koalícióban a Magyar Szocialista Munkáspárttal, akár a kakistruktiv ellenzék alkotmányos pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő sztálini pártállammal szemben 1956-ban kirobbant népfelkelés igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával képzelhető el. Minden ezzel ellentétes megnyilatkozás és állásfoglalás a válság elmélyítéséhez, a kibontakozás esélvének rosszabbodásához, külföldi és hazai megítélésünk leértékelődéséhez vezet. Senki sem felejtheti el azt sem, hogy az egyéni tragédiák fájdalma és a kegyelet érzése mindenkit megillet akit veszteség ért. Á fájdalom és emlékezés joga sem lehet privilégium! A nemzeti megbékélés és a szilárd politikai és erkölcsi alapokon nyugvó megegyezés alapfeltétele európai ieIcnlétünknek és megítélésünknek — szögezi le egyebek között a nyilatkozat. A dokumentumot a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Jogász Fórum, a Független Kisgazdaoárt. a Független Kisgazdapárt Kovács Béla Politikai Társasága, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. a Márton Aron Társaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Veres Péter Társaság vezető testületei és tisztségviselői írtak alá. (MTI) TOT-kongresszus 23—24-én A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn Budapesten Szabó Istvánnak, a TOT elnökének vezetésével ülést tartott. A testület — a TOT elnökségének javaslatára — február 23—24-ére összehívta a termelőszövetkezetek országos konferenciáját. Az értekezleten a TOT 125 tagján kívül részt 'vesznek a területi szövetségek elnökségének tagjai, valamint az ellenőrző bizottságok elnökei és a szövetkezeti társulások küldöttei. Hamis röplapok A Münnich Ferenc Társaság közleményt juttatott el az MTI-hez; eszerint — jóllehet már korábban tett nyilatkozatában kijelentette, hogy nem hozott létre úgynevezett közélet tisztasága bizottságot, illetéktelen személy, vagy személyek ennek az úgynevezett bizottságnak az aláírásával röplapot terjesztenek. A Münnich Ferenc Társaság intézőbizottsága elhatárolja magát a röplapon szereplő felhívástól, és azt provokációnak tekinti. (MTI) l engyelország Kerekasztal15 Varsó (MTI) A lengyel minisztertanács palotájának oszlopcsarnokában több mint 20 perces késéssel, 10 perccel fél 3 előtt 57 résztvevővel megkezdődött a lengyel kerekasztal-tanácskozás, amelyen a lengyel társadalmi és politikai élet képviselői megállapodást kívánnak kidolgozni az országban elengedhetetlen gazdasági, társadalmi és politikai reformok kérdésében. A Kereskedelmi Raktárak Fenntartási Üzeme azonnali belépéssel felvesz akkumulátortöltőt, portás- vagyonőrt, segédfütőt. Segédfútöi munkakörre nyugdíjasok jelentkezését is várjuk. Jelentkezni lehel az üzemvezetőnél. Szeged. Fonógyári út 8. Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat jól gépelő általános adni in iszt rá tort keres felvételre. Jelentkezni: Tanácsköztársaság útja 10. II. ein. 63. szoba.