Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

6 1989. február 13., hétfő Jugoszlávia Az infláció ellen # Belgrád (MTI) A jugoszláv gazdaságnak teljesen meg kell szabadul­nia a párt és az állam be­avatkozásától, a politikai voluntarizmustól. Ilyen kö­rülmények között már az idén elérhet bizonyos ered­ményeket, amelyeknek el­sősorban az igen magas inf­láció megfékezésében kell megmutatkozniuk. Ellenke­ző esetben teljes gazdasági összeomlás fenyeget, ami társadalmi robbanással, és az ebből adódó katasztrofá­lis következményekkel jár­na — jelentette ki Stipe Suvar, a JKSZ KB elnök­ségének elnöke. Egy bosznia-hercegovinai tanácskozáson mondott, és vasárnap közzétett beszédé­ben Suvar hangoztatta, hogy az ország a válságból kive­zető úton csak külföldi be­ruházások segítségével te­heti meg az első lépéseket. A külföldi partnereket azon­ban nehéz megnyerni mind­addig, amíg a belpolitikai feszültséget nem sikerül enyhíteni. A helyzet sta­bilizálása után már Ante Markovics leendő kormány­elnöknek és munkatársai­nak a gondja lesz, hogy miként találnak külföldi partnereket, ebbe a párt nem szól bele. A politikai pluralizmus időszerűségéről szólva a pártvezetó utalt a két világ­háború közötti Jugoszláviá­ra. Emlékeztetett rá, hogy az országban akkor 39 po­litikai párt működött. „Ezek azonban együttesen sem tudták megmenteni a régi Jugoszláviát" — húzta alá. Kijelentette: a szocialista Őnigazgatású Jugoszlávia számára most nem biztosít boldogulást a többpártrend­szer bevezetése, de éppúgy elfogadhatatlan a kommu­nista szövetség monopol­helyzetének fenntartása is. Választ kell adni arra a kérdésre, hogyan érvénye­süljön a politikai pluraliz­mus. Suvar égetően fontos kér­désnek nevezte a JKSZ-en belüli demokrácia megte­remtését, a nézetek és vé­lemények elvi ütköztetését, ami nélkül — tette hozzá — nem lehet kialakítani a szükséges „jugoszláv szin­tézist". Le kell küzdeni a megcsontosodott, teljhatal­mú bürokratikus erők el­lenállását. Megállapította: a kommunista szövetségnek nem kell beleszólnia abba, hogy ki legyen egy Iskola, vagy kisebb gyár igazgatója, s fel kell hagyni azzal a gyakorlattal is, hogy a párt beavatkozik a népfront, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség és más tömeg­szervezetek tisztségviselői­nek a megválasztásába. Egyszóval, a kommunista szövetségnek nem kell be­leszólnia abba, ami nem rá tartozik — jegyezte meg. Suvar üdvözölte a „té­nyekkel alátámasztott, jóin­dulatú, nyilvános bírála­tot", amire mindenkinek jo­ga van. Ugyanakkor alá­húzta: megengedhetetlen a rágalmazás, hazudozás, mes­terkedés, amivel egyesek- — propagandagépezetük bein­dításával — szinte bűnöző­nek tüntetnek fel másokat, miközben a saját vezetőiket hősökké avatják. „Egyes ve­zetők primitív demagógiája nem fog sokáig működni" — hangoztatta. A JKSZ KB múlt heti ülése a politikai helyzet stabilizálását, a viszályko­dások megszüntetését, a ta­valy októberi kb-határoza­tok érvényességének meg­erősítését szolgálta, és ilyen szempontból hozott ered­ményeket. Stipe Suvar végül kifej­tette, hogy a koszovói vál­ság a Jugoszláviában ki­alakult összhelyzet követ­kezménye, de azzal fenye­get, hogy az egész országra átterjed. Ezért a koszovói dráma megoldása a vezető­ség legsürgetőbb feladata. Baker Európában o Washington (MTI) James Baker amerikai külügyminiszter az új kor­mány kelet—nyugati politi­kájának alapjait kívánja megteremteni februári nyu­gat-európai útján — írta vasárnap a The Washington Post. Baker február 10-én Bush elnök kíséretében tár­gyal Kanadában, majd a következő hét napban sorra villámlátogatást tesz a NATO európai tagállamai­nak külügyminisztereinél. Célja, hogy személyes mun­kakapcsolatot teremtsen kollegáival. A lap megerősítette a ko­rábbi értesüléseket, hogy Baker március 9.én részt vesz Bécsben az európai ha­gyományos fegyverzet csök­kentéséről tartandó tárgya­lások megnyitásán, s ott találkozik először Eduárd Sevardnadze szovjet külügy­miniszterrel. A békés megoldásért O Iszlámábád (Reuter, AFP) A szovjet külügyminiszter meghosszabbította pakisztáni tartózkodását és csak hétfőn utazik vissza Moszkvába. Sevardnadze vasárnap tár­gyalt Benazir Bhutto mi­niszterelnök asszonnyal és Jakub Han külügyminiszter­rel is. Megfigyelők szerint Se­vardnadze látogatásának célja az, hogy az Afganisz­tánból történő szovjet csa­patkivonás vége előtt még megpróbáljon békés megol­dást találni az elkeseredett és véres afgán konfliktusra. Sevardnadze megérkezése után a repülőtéren kijelen­tette: a szovvVt vezetés kész elismerni, hogv az afgán belső helyzet Pakisztán szá­máraakut és bonyolult prob­lémát jelent. Éppen ezért a szovjet kormány úgy dön­tött, hogy konzultációkat kezd az iszlámábádi kor­Ynánnyal az afganisztáni helyzet békés rendezését szolgáló legmegfelelőbb mód­szerekről. Magyarországról 0 Moszkva (MTI) A Novoje Vrcmja című külpolitikai hetilap legújabb száma közölte az előző hé­ten megkezdett magyaror­szági riport második, befeje­ző részét. A háromoldalas írásban először a Magyar Demokrata Fórumról esik szó. A szerző, Marina Sakina megemlíti, hogy az alternatív mozgal­mak legnagyobbikáról van szó, amellyel részletesen és rendszeresen foglalkozik a nyugati sajtó, „olykor azt a benyomást keltve, hogy az MDF gyűlésein kívül az or­szágban más egyáltalán nem történik". A továbbiakban a Bíró Zoltánnal folytatott be­szélgetés alapján ismerteti az MDF tevékenységét, ki­emelve, hogy a szervezet fő­leg a humán értelmiségre épít, s nem zárja ki a.párt­tá szerveződés lehetőségét sem. Á budapesti riport kitér a világútlevél bevezetésére is. Ezzel kapcsolatban a szerző megemlíti: „Az alig egy éve bevezetett új szabályok ér­telmében Magyarország ál­lampolgárai az egész világba akadálytalanul utazhatnak, kivéve... a Szovjetuniót. Országunk meglátogatásához meghívóra van szükség. Nem csoda, hogy csökken az ér­deklődés az orosz nyelv iránt, amelynek tanulása ha­marosan nem lesz kötelező a magyarországi felsőoktatási intézményekben." Visszakanyarodva az MDF-re, Sakina megjegyzi, hogy a szervezet politikai je­lenléte jól érzékelhető, de a „külső kritikus" általa ját­szott szerepe megengedi, hogy kockázat nélkül radi­kális álláspontot foglaljon el Az újságíró a továbbiak­ban kiemeli, hogy a párt a politikai reformot önmagá­val kezdte. Ezzel kapcsolat­ban idéz pozsgay Imre Nép­szabadságban közölt interjú­jából, utalva rá, hogy ő ve­zeti azt a bizottságot, amely­nek a következő kongresz­szusra el kell készíteni a A budapesti riport befejező párt új programjának elveit, része a többpártrendszerrel kapcsolatos kérdésekben idé­zi Grósz Károlyt, Berecz Já­nost, Lukács Jánost és Fejti Györgyöt. * 0 Szófia (MTI) A gazdasági reform — Problémák és perspektívák címmel Magyarországról kö­zöl cikket a Rubotnicseszko Delo vasárnapi száma. Az írásban a szerkesztőség a lap egyik olvasójának arra a kérdésére válaszol, hogy mi a magyar gazdasági reform lényege, és milyen az ország gazdásági helyzete jelenleg. A bolgár sajtóban — amely nem kiséri folyamatos figye­lemmel valamennyi szocia­lista ország belső történéseit — bevett szokás egy-egy ol­vasói kérdésre válaszolva, utólag foglalni össze e törté­nések lényegét. Múlt pénte­ken a csehszlovákiai tünteté­seket magyarázta meg ugyanígy a BKP lapja. A szerkesztőség részlete­sen szól a magyar gazdasági reform céljairól és eszközei­ről, a tulajdonformák, a szo­cialista piacgazdaság, az árak, hitelek, adópolitika, az értékpapírok és a külföldi tőke szerépéről, illetve a ve­lük kapcsolatos elvárásokról. A bolgár olvasó számára a leírtakból valószínüsödik, hogy Magyarországon az van kibontakozóban, ami cél­ként Bulgáriában is megfo­galmazódott már. Idézi a iap Grósz Károly szavait, ame­lyek szerint a kollektív tu­lajdonforma megőrzi domi­náns szerepét. Szó esik a cikkben — a Népszabadságban megjelent írások alapján — a nehézsé­gekről, a reálbérek és a fo­gyasztás csökkenéséről, az életszínvonalnak az 1973. évi szintre való visszaeséséről, a fogyasztói árak — főként az állami támogatások leépíté­se miatti — 15—20 százalé­kos emelkedéséről, s hogv 1990 után azonban egy dina­mikusabb, az életszínvonal em.elkedésével is együtt járó fejlődési időszakra lehet szá­mítani. Értesülnek az olva­sók a 18 milliárd dolláros államadósságról, majd végül Németh Miklósnak a január 14-i budapesti pártaktiván elhangzott beszédéből idéz a cikk arról, hogy az elkezdett fordulatot mind.a kormány, mind a lakosság akarja, utóbbi azért, mert a fordu­lattól életszínvonala javulá­sát, szociális biztonsága erő­södését várja, ennek alapjai azonban még nincsenek meg. A Magyarországon végbe­menő politikai folyamatok­ról hasonló átfogó ismertetés bolgár lapokban még nem jelent meg. A Münnich Ferenc Társaság nyilatkozata Kulcskérdés a stabilizáció A Münnich Ferenc Társa­ság a társadalom helyzeté­ről, a szocialista megújulás­ról, egyes ezzel kapcsolatos véleményekről nyilatkozatot juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Ebben hangoz­tatja: a megújulást szolgáló célok elérésének biztosítéka a szocialista társadalmi rendszer stabilitása, a mun­kásság, a parasztság és az értelmiség aktív együttmű­ködésén alapuló népi hata­lom. A Münnich Ferenc Társaság ma is időszerűnek tartja ezt, a májusi pártérte­kezleten megerősített irány­vonalat. Ügy látja azonban, hogy az elmúlt időszakban felerő­södtek olyan nézetek, ame­lyek — a társaság vélemé­nye szerint — akadályozzák a szocialista megújulás fo­lyamát, mivel a szocializmus demokratikus továbbfejlődé­sével szemben a demokrácia különféle polgári, kispolgári ideáljait kívánják felelevení­teni. Ezek a végeredmény­ben burzsoá és restaurációs törekvések — figyelmen kí­vül hagyják a polgári kriti­ka által bírált negatívumo­kat. A Münnich Ferenc Társa­ság szerint a nehéz gazda­sági-társadalmi helyzetből való kilábalásnak kulcskér­dése a kormány stabilizációs programjának a megvalósí­tása, ami áldozatokkal jár. Ugyanakkor szükségesnek tartja a társaság a lakosság nagy többsége érdekeinek védelmét, az igazságos te­herviselést, a munka szerinti és tisztességes vállalkozói hasznot méltányoló elosz­tást, annak szigorú intézmé­nyes és dolgozói ellenőrzé­sét. A társaság véleménye izerint az érdekkülönbségek egyeztetésének olyan — a szocialista demokratizmus és pluralizmus alapján történő —, a közérdeket szolgáló, a konfliktusok kiélezését elke­rülő továbbfejlesztésére van szükség, amely intézményes garanciát is jelent a jövő építésében. A dokumentum leszögezi, hogy a Münnich Ferenc Társaság elszántan küzd a korrupció, a protek­cionizmus minden megnyil­vánulása ellen. Szükségesnek tartja a tár­saság a múlt kritikai érté­kelését, ám nem ért egyet kiérleletlen, leegyszerűsítő állásfoglalásokkal és azzal a felfogással, amely a magyar fejlődés 1919-ben, majd 1948­ban választott útját — az elkövetett törvénysértésekre, szektás, dogmatikus torzulá­sokra hivatkozva — a maga egészében elhibázott útnak próbálja feltüntetni, a Ma­gyar Népköztársaság és a szocialista rend elleni táma­dást pedig népfelkelésként igazolni. Mindez ugyanis nemcsak történelmi kérdés — hangsúlyozza a társaság nyilatkozata —, hanem a jelen és a jövő fejlődési irány választásával is szoros összefüggésben áll. A Münnich Ferenc Társa­ság szerint aggodalmat kel­tő tény az is, hogy a készülő alkotmánykoncepció megfo­galmazásában kérdésessé akarják tenni a szocialista, a nemzetközi és hazai de­mokratikus progresszió ha­gyományait. Így például megkérdőjelezik a Magyar Népköztársaság elnevezést is Végül leszögezi a nyilatko­zat: a Münnich Ferenc Tár­saság a társadalmi, nemzeti megújulás fontos feltételé­nek tartja az alkotó vitát, és az együttműködést min­den szocialista, demokrati­kus, .hazafias erővel. ILABOROS VETERÁNOK Azzal párhuzamosan, hogy végéhez közeledik a szovjet csapatok kivonulása Afga­nisztánból, ismét egyre szé­lesebb köröket foglalkoztat hivatalos és magánjellegű eszmecserékben a hazatérő fiatalok sorsa. E témáról folyt tanácskozás pénteken Minszkben a szovjet köz­véleményben csak „afgán­ként" emlegettek képvise­lői és Belorusz KP KB ve­zetői között. Elhangzott, hogy a leszerelt fiatalok ak­tívan bekapcsolódtak az or­szág átalakításáért folyó munkába, s ki a munkában, ki a tanulásban keresi a minél gyorsabb visszaillesz­kedés útjait. A párt- és ta­nácsi szervek, társadalmi szervezetek igyekeznek se­gíteni a megrokkantakat, az elesettek családjait is. A köztársaságban ezreket jut­tattak kedvezményes felté­telek között lakáshoz. So­kan köztársasági vagy ki­emelt szövetségi nyugdijat kapnak. ENGELS­KEZIRATOK Friedrich Engels négy eredeti kézirata került elő a kaliforniai Stanford egye­tem archívumából. Az egye­tem közleménye szerint há­rom francia nyelven írt, és egy hosszabb, német nyel­vű levélről van szó. Az 1883-ban és 1886-ban írt francia nyelvű levelekben Engels annak lehetőségét fejti ki, hogy a proletariá­tus választások útján „újabb pozíciókat vívhat ki ma­gának". Azt írta, hogy a „tüntetés fontos dolog, de csak akkor, ha jobb út már nincs". A német nyelvű do­kumentum a XIX. század elején indult brit chartista mozgalommal foglalkozik. A kéziratok a Hoover Intézet Borisz Nyikolajevszkij ala­pítványának darabjai. A mensevik Nyikolajevszkij emigrálása után haláláig, 1966-ig az Egyesült Álla­mokban élt. A Szovjetunió ismert szakértőjének tekin­tették. Dokumentációja 1963­ban került a Hoover In­tézet tulajdonába. TÁVOZÓ KUBAIAK Ot héttel a határidő előtt, pénteken hazaérkezett Ku­bába az a háromezer ku­( Rádiótelex bai katona, akiknek a ta­valyi megállapodás szerint kellett elhagynia Angolát. A Granma, a Kubai KP lapja a politikai jóakarat jeleként értékeli, hogy Havanna még április elseje előtt kivonta ezt a kontingenst. NAGY HIDEG Az Egyesült Államokban a hideghullám lassan eléri a déli államokat is. Pénteken a dermesztő hideg miatt sok iskolát be kellett zárni, és több fagyhalálról is érkez­tek hírek. Számos szövetsé­gi államban — így Dakotá­ban, Wyomingban, Monta­nában, Minnesotában és Nebraskában — mínusz 29— 39 Celsius-fokot mértek. A délen fekvő Texasban is fe­nyeget a fagy. Ez az állam a téli időszakban a fő gyü­mölcs- és zöldségtermelő körzetnek számít. Montaná­ban a rendkívüli hideg mi­att egy napra még a kor­mányhivatalokat is bezár­ták. MERÉNYLET Valószínűleg szingaléz szélsőségesek voltak azok, akik vasárnap kézigránáto­kat dobtak és tüzet nyitot­tak egy Sri Lanka-i válasz­tási nagygyűlés résztvevői­re. A merénylet következté­ben megsebesült Sirimavo Bandaranaike, az ország volt miniszterelnöke is. MAGYAR ÁLDOZATOK Húrom magyar állampol­gár vesztette életét annál a súlyos szerencsétlenségnél, amely pénteken késő dél­után történt a szlovákiai Rozsnyó közelében. Egy La­da személygépkocsi a nem biztosított vasúti átjárónál összeütközött a vonattal. A személygépkocsi utasai kö­zül Müller Tibor 28 éves és Tar József 27 éves budapes­ti lakosok, valamint Balogh Miklós 27 éves szegedi la­kos életét vesztette, Szó Fe­renc 27 éves budapesti la­kost súlyos sérülésekkel kórházba szállították. A baleset körülményeit vizs­gálják. MEGHALT CASSAVETES Egy Los Angeles-i kórház­ban pénteken súlyos beteg­ségben meghalt John Cassa­vetes amerikai színész-ren­dező, 59 éves volt. Cassave­tes számos nagy sikerű film­ben játszott. Szerepelt pél­dául a „A város peremén", vagy a „A piszkos tizenket­tő" című filmekben. Az itt megkeresett pénzt aztán ar­ra használta fel, hogy a nagy filmstúdióktól függetlenül dolgozva saját filmjeit ren­dezze meg. Az „Arcok" cí­mű 1968-as filmjében á ma­gányos emberi életet vizs­gálta. A film forgatóköny­véért. Oscar-díjra jelölték. 1974-ben rendezte meg az „Egy hatás alatt álló nő" c. filmet, amelynek rendezői munkájáért jelölték a film­világ legmagasabb elismeré­sének számító Oscarra. CAPA Olaszországban 20 év után ismét cápa támadt emberre: Piombino észak-nyneat olaszországi kikötővároshoz közel egy tengeri ragadozó halálos sebet ejtett Luciano Costanzón, aki a part köze­lében búvárkodott. A ható­ságok pénteken számoltak be az esetről, miután fürdé­si és halászati tilalmat ren­deltek el, és megkezdték a hajszát a tengeri ragadozó után. A tragédia szemtanúja volt Costanzo 18 éves fia is, aki a közeli csónakból tehe­tetlenül nézte végig a pilla­natok alatt lejátszódott tra­gédiát. Elmondása szerint a mintegy 7 méteres állat de­rékon ragadta apját, majd elmerült vele a vízben. Mi­vel a térségben a napokban egy szétmarcangolt delfint is partra vetett a víz, a ható­ságok biztosra veszik, hogv csak cápa lehetett a férfi gyilkosa. TÖMEGGYÜLÉS Mintegy 20 ezer ember résztvételével tartottak fel­vonulást és tömeggyűlést vasárnap Kabulban. A meg­mozdulás résztvevői vala­mennyien az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt tagjai voltak. Az egybegyűl­tek előtt mondott rövid be­szédében Nadzsibullah köztársasági elnök felszólí­totta az ellenzék valameny­nyi tagját, hogy térjen visz­sza Afganisztánba és kap­csolódjon be a jövő építésé­be. Ha viszont az ellenzék továbbra is elutasítja a nem­zeti megbékélés politikáját, az afgán fegyveres erők, a népi demokratikus párt fel­fegyverzett tagjai folytatják a harcot, egészen a végső győzelemig — hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents