Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

3 1989. február 13., hétfő Gazdasági küldöttségünk az NSZK-ba utazott Beck Tamás kereskedelmi több magas beosztású tiszt­miniszter vezetésével vasár- ségviselőjével, találkozik nap magyar gazdasági kül- számos vezető üzletemberrel, döttség utazott a Német Szö- Előadásokat tart a magyar vetségi Köztársaságba. Beck gazdaságról, különös tekin­Tamás NSZK-beli látogatása tettel az új társasági tör­során megbeszélést folytat a vényre, és vegyesvállalat­nyugatnémet gazdasági élet alapítási törekvésekre. (MTI) A reformkor és környéke Vitafórum az ifjúsági házban Még decemberben adtunk hírt arról, hogy megalakult a Csongrád megyei párttagok reformköre. Azóta már né­hány alapító tagot megszólaltatott terveikről a sajtó, illet­ve a rádió, legutóbb pedig a megyei pártbizottság ülésén Vastagh Pál első titkár szólt a reformkör lehetséges sze­repéről a kibontakozási folyamaiban. Szombati lapunk­ban adtunk hirt arról, hogy a megyei párttagok reform­köre holnap, kedden este 6 órakor vitafórumot rendez a Szegedi Ifjúsági Házban, Csökkentek-e a reform esélyei? címmel. E nyilvános fórum kapcsán kértük a kör két ala­pító tagját, Géczi Józsefet és Lovászi Józsefet arra, hogy beszéljenek terveikről, elképzeléseikről, $ arról, egyáltalán, miért van szükség szerintük a reformkörre. A párttagok reformköré- akkor a párttagság egy meg ­riek létrehozását — ahogyan határozó része fölismerte: elmondották — a jelenlegi, szakítani kell e monolitikus bonyolult helyzet indokolta, modellel. Csakhogy az új Annak fölismerése, hogy körvonalai még nem igazán Kelet-Európában a sajátos alakultak ki, sok a bizony, fejlődés eredményeként a talanság a jövővel kapcso­politikai szféra teljesen ma- latban. gába olvasztotta a társadat- Ezért is fontos, hogy e mat és a gazdaságot, ugyan- kérdéseket mindenekelőtt akkor maga a politikai párton belül vitassa meg a szféra elbürokratizálódott, párttagság. Hogy e tisztázó elvesztette politikai jellegét, viták ne szúküljenek le ve Mindebből egyértelműen kö- zető testületekre. Ez elófel­vetkezik, hogy a kibonta- tétele e kérdések valódi tu­l.ozáshoz nem csupán egy dati földolgozásának, s an­gazdasági és egy politikai nak, hogy a párttagság va­reformot szükséges végre- lóban elfogadja a szükséges hajtani, mivel a gazdasági új struktúra lehetséges ke­reform — a piac létrehozása reteit, irányait. A reformkör és a világgazdaságba való éppen ezért vállalja e tisz­visszaintegrálódás — csakis tázó vitákat, egy politikai reform szerves És hogy még mit vállal — részéként indulhat el S mi- lényege szerint? Mindenek­vei a párt központi hatalmi elótt a szocialista eszméket, •tényezőként szerepel é fo- abból kiindulva, hogy a lyamatban, az ís tény, hogy a párt reformja nélkül a po­litikai és gazdasági reform sem mehet végbe. A párt reformja kapcsán hét előfeltétel számbavételét •tartják elkerülhetetlennek. Elsősorban az ideológia re­mostani modellek válságát nem tekintik a szocializmus történelmi vereségének. De önmagukat, s a párt régi és új tagjait egyaránt hozzá kívánják segíteni ahhoz, hogy elszámolhassunk a múlttal, ami alapföltétele annak, hogy valóban szembe formját. Annak egyértelmű nézheisünk a jelen kihívá­1 udomásulvételet, hogy a szocializmus még nem jött saival. ... „ , . A keddi vita ötlete is, létre. Ezzel együtt szembe ame[ t a reform „gélyeiról ke 1 néznünk saját multunk- rende2neki ebböl a gondolat­hal, mert annak foldolgozat- körból táp]álkozik. Vagyis: Junsaga — pl. az 56-os miiyenek a reform esélyei a Iraumaugy — —i-w-i— pen megosztja szükségkép- nehéz gazdasági helyzetben, a társadal­s annak következtében, hogy mat és a polarizálódás irá- a árt egyeiöre nem találja a.í.?ny!k. helyét e folyamatban. Mind­ez polarizálódáshoz vezethet, elemzése segítheti elő az indulatok csökkentését. Egy­úttal azt is hangsúlyozták, hogy amennyiben a párt nem vállalja föl az önma­gán belüli szerveződést a lisztázó viták érdekében, ak­kor a párton kivüli szerve­még azelőtt, hogy igazán tisztázódhatna a helyzet és a tennivalók. Folytatásként a kör már ciusra újabb vitát tervez a párt belső - reformjáról, amelyen Krausz Tamás, a ződések kerülnek szükség- Párttörténeti Intézet főmun­képpen előtérbe és nem jö- katársa tart vitaindító elő­het létre a párt szükséges, adás} Párbeszédet kívánnak .... . kezdeményezni; azokkal a uj tipusu egysege. párt0n belüH szervezódések­Hangsúlyozták, hogy a je- kel is — pl. a Münnich Fe. lenlegi válság jelel a legkü- renc Társasággal, a Munká6­1 inbözőbbek, s e válságot a őrség Baráti Körével —, legkülönbözőbb módokon éli akiket a párton kívüli köz­meg a társadalom és benne vélemény konzervatív erő. a párttagság, beleértve a ként tart számon. Ugyan­hiútkeresés sokféleségét. A csak tisztázó vitákra van párton belüli értelmező vi- szerintük szükség az új.úgy­ták sem lezártak, még ha a nevezett alternatív mozgal­legtobb vélemény meg is makkal. Egyúttal pedig ter­egyezik abban, hogy a je- vezik a helyj, reformkörök lenlegi válságot a szociális- alakításának támogatását, musnak az a sztálinista ka. amellyel az elbizonytalandó rakterű, monolitikus struk- alapszervezeti politizálást túrája okozta, amellyel nem szeretnék fellendíteni, segi­sikerült igazán szakitanunk, teni. Az is figyelembe kell venni, hogy a párttagok egy része kötődik a politikai -struktú­rához, hiszen életét tette föl rá, mivel ezt vélte a szocia­lizmusnak és hitt benne. Ráadásul egy ideig úgy lát­szott, sikeres is ez a poli­tikai berendezkedés. És ezek az emberek most is nehezen szakítanak fölfogásukkal, hiszen úgy érzik, magukat kellene megtagadniuk, s eg­zisztenciálisan is veszélyez­tetve érzik magukat egy át­fogó megújulástól. Ugyan­Sz. I. Központok agyaglábakon? Az adminisztráció a központé Olyat mi még nem hallót- a lényeg. A vállalat tudja, tunk, hogy egy vállalati köz- hogy az alapvető fontosságú pont azt mondaná, nincs cikkeken túl jó árfekvésű szükség a kirendeltségekre; árukat forgalmaz az üzlet, olyat viszont már hallottunk, lehetőség szerint minél ki­hogy a kirendeltségek azt sebb költséggel. Ez a köz­mondják, nincsen szükség a pont és az üzlet közös érde­központra. Az élelmiszer- ke. kiskereskedelmi vállalat ter- ,.„ „_ ... , . . . ., Solymossy Margit, az en­Sr^TMeSezve töb£ ker 'Sazgatója így fogalma" ezek kozé Megkerdezve több zott _ A vállalati központ üzletvezetőt, veleményukbol d ^ adminisztrációs ter kiderült, hogy a boltok szá­mítanak a központra, kife­jezetten támaszkodnak reá. heket vesz le a boltvezetők válláról. Az üzletekben pél­dául nem végeznek úgyneve­A Tabán ABC-áruház üz- zett tablókészítést — azaz je­letvezetó-helyettese. Korok- lentést a beérkező és az érté­nai Eva azt mondta; egye- kesített árukról. Az árufor­bek közt azért is tölt be galmi jelentéseket egyébként nagy szerepet a központ, gépi adatföldolgozással ké­mért ha például bejön vala- szítik, ami teljes pontosságot ki a boltba árut ajánlani — biztosít. A központ birtoká­kivétel a zöldség-gyümölcs ba tehát jelentős mennyisé­magánkereskedő —, vállala- gű információ kerül; ezt a ti engedéllyel lehet csak boltok is igénybe veszik gaz megvenni a kínált cikkeket, dálkodásuk S ha valami baj van a ter melővel — rossz Bérlők, bérbeadók Hová forduljon az ember, kimondani, hányan, de há­ha bérlakásíban él, és elége- nyan élnek jó anyagi kondí­alakitásában. detlen a bérbeadóval? -Nem- dókkal tanácsi bérlakásban. Ezeket az infókat ugyanak- rég bérlőkkel beszélgetvén tMi történne akkor, ha minőségű kor a kifelé irányuló tájé- valaki megjegyezte, a sóhiva- mondjuk, 5 éven belül ki árut hoz, nem szállít időben, koztatásban szintén föl le- tálhoz. Azt hiszem gúny, el- kellene költöznie annak az ilyesmi —, ez esetben a köz- het használni — így jutnak keseredés egyaránt érezhető állami lakásból, aki tartó­pont ad az üzletnek segítsé- h„„no<;,th_t • „„,..,„,<,,„„ nzt ebbó1 a válaszból. .Valóban, san magas jövedelmet elvez? get hasznosítható adatokhoz pel- jogQS sérelmeikkel ki fog_ dául a felügyeleti szervek, a lalkozik? Az IKV-k leg­A Csáky utcai ABC veze- statisztikai hivatal s ekkor többször a hatóság szerepé­tője, Túrt Imréné az áru- beszéltünk a mun- te" tetszelegnek, sajnos et­forgalmi osztály munkáját meg nem beszeltünk a mun- t6] _ varázsütésszerűen _ értékelte az üzletek szem- kaugyi, a berjellegu admi- nem gyorsul a lakások fel­pontjából. Erre az osztályra nisztrációról, a biztosítási já- újítása, nem javul meg a futnak be a boltok rendelé- rulék, a táppénzen levők víz" és - gázvezeték, sőt aha­A jogszabályok szerint er­re nincs törvényes lehető­ség. A bérleti jogviszony ilyen okból nem szűnhet meg, sőt a szerződés sem módosítható egyoldalúan. Előnyös-e tanácsi bérla­. „ . _.. . . ,, vat sem söpri el senki a jár- kasban élni? Ha azt nézem, sei. Ha valamilyen termeket nyilvantartasarol, a szemely- dáról H hogy a bérleti jogviszony be tudnak szerezni az áru- zet oktatásáról, a munkavé­forgalmisták, azonmód érte- delemről ... Ezekkel a bol­sítik az üzleteket. Az árcso- toknak r\incs gondja, port a napi árakat alakítja Az árubeszerzés terén — „ ... . , . . u.,, , 'kvázi örökölhető js, nem oly Sejteseinket próbáltuk ki]átösUlan a hel t. ^ igazolni A szegedi bíróság többször akad elnökhelyettesének infor­olyan sze­mély, aki a bérlő halála ki, s ezt küldi a boltoknak, folytatta a vállalatigazgató ^e]ynek az iKV volt az al­z. 7 nn:i I u wn c* rlnm í n: 11 n . . . mációi szerint 1988-bancsu- beköltözhet az áUami pan het olyan per indult, ^^ Hovatovább, eltar­Az ellenőrzési csoport mun- — az önállóság dominál, a perese. Ezek közül három kájára is nagy szükség van a boltok saját maguk szerzik szünele) a többi ügyben pe­sok áremelés közeneUe- te be 1 tern?ekeket' Á2 éllker dig az IKV lett a n sok artmeles közepette, te- ev elejen keretszerzodest köt Kézenfekvő a kérdés, jog­tási szerződést is köthetünk bérleti jogviszonyért. 'Kétségtelen, a bérlő ki­szolgáltatott. Mit tehet, ha vekenyseguket igen segítő- a szállítókkal, s a boltok a rendünk bérlő vagy bérbe- elégedetlen az IKV-val? készen végzik a csoport dől- szükségletek szerint „hívják adb párti? A szakember azt Jelzi a panaszait, esetleg gozdj le" a kellő mennyiséget. A mondja, a jogok és a köte- pert indít a bíróságon, más vállalati nagykereskedelem lezettségek mindkét pozíció- út nincs. Nem csoda. ha Répásy Zoltán, az Északi irányítása is központilag tör- ban közel azonosak. Az vi- ilyen viszonyok mellett má­városrés/. 89. számú ABC- ténik. A közös raktár üze- szont kétségtelen, hogy az sik gazdát szeretne a bérlő, üzletének vezetője elmondta, meltetése szintén vá/ialati IKV él a törvényadta jogai- Eanek egyelőre nincsenek hogy a vállalati központ keretek közt lehetséges, val. meg a feltételei. Ezt a városi nagyfokú szabadságot bizto- Megállapítható tehát, hogy a M ., .. ... bíróság elnökhelyettese is sít az összes gazdasági tevé- központi apparátus foglal- uS iis?" mi!h megerősítette, miután meg­kenységben. Az áruház ered- koztatása a boltok igényei- ^ Ld.,l n5v nem fi" k*rdezb?m. mit Ehetnek a ményei egyébként kitűnőek, nek kielégítését, és az állami iT^>t A L™hi v tanácsi lakásban élők, ha fe­s az élikert nem érdekli, kötelezettségek teljesítését _ lül akarják vizsgálni az honnan származik az ered- szolgálja. mény — csak meglegyen, ez Cs. F. teljesítését srerint ^ez esethen^a "bérleti Í!ü„aKarjaK "ingáim az szerint ez esetben a berleti lKV manká át. Egyet tehet­jogvmony akar meg is nek> kérik a neb segitségét. szüntethető Erre azonban az Általános felügyeleti joga az elmúlt 2 evben alig volt pel- ügyészségnek is van. da. Esetleg három! Az ugy nem végződött tragikusan, Nagy kérdés, a bérlők ho­senki nem került az utcára, gyan gyakorolhatnák jogai­Legfeljebb szükséglakásba! Eat? Gazdát mindenképpen .... , . keresniük kell, ennek mód­... J Kimondva vagy kimon- ja koreográfiája egyelőre jol datlanul ugy tűnik, mégis- . , ,, , . ... csak érvényesül valamifele tisztázatlan. írjanak lu ver­leanCJs- Szoregtől Dorozsma- Még a vá„alati kuzpont is> humánum, még akkor is, ha senytárgyalást? Egy nagy ig Tápétól Gyalaretig, Alsó- hjszen tőkeként a kereske- a közvélemény ügy ítéli 1KV helyett gyének spe­^rPZr&rön; SSUe^nirfíff! Zor ^ ^egek? Ketregte­van szó. Nem másról, mint bfS'nytívL arrat m"^ P*rU. Ez utóbbit cá- az IKV nehezen tudja az Északi városrész 39. szá- je,^, hogy bizonyos tevé- folja a városi bíróság el- ellenőrizni, mit es hogyan 'nb ABC-üzletéről, melynek kenységeket bérmunkában nökhelyettese, akitől azt is végeztek el a vállalat dolgo­Tulajdonosi szemléletet Ha az ember kimondja a Egyszóval mindenki bűvös számot: harmincki- járna. vezetője, Répásy Zoltán gon­doskodik afelől, hogy a pol-' cokról még a mostani Ínsé­gek közepette se kerüljön le a bő választék. v végezzen el az áruháznak. megtudtam, hogy a bérlő 2Ói- Többek között így eshet Ez év január elsejétől mulasztása'miatt csak akkor meg az, hogy egy konnektor­lehetőség nyílt kft. alakító- indul ha lakbérhátralé_ javításhoz két ember érke­sara — mondta Répásy Zol- -»- <-+-»- ­meghaladja a 8-10 ezer zik, és arra kérik a lakót, A széltében elhíresült áru- *an; ~„Mlve /égota /oglal- ° félórás munka fejében Írjon ház köztudomásúlag az éli- koztatott miképpen lehetne forintot, es a kesedelme tar- nagyobb kár ker tulajdonában van ám az a dolgozókat a munkában ér- tós. Kisszerűnek, pitizőnek ^ 2 OTat' A nagyobb kar üzletvezető azt mond a- ha dekeltté tenni _ fölkerestem a]igha nevezhető ez az eljá- azonban az' hogy a konnek­A pártirányítás új módszere A pártirányítás jogát nácskozás vitájában 35 fel­egyenes képviselet útján az szólaló mondta el vélemé­alapszervezetekre ruházta, és nyét, javaslatait a helyi te­enne> szervezeti feltételeit endőket tartalmazó feladat­teremtette meg a siófoki vá- , ... . , , , . tervről, s fokent a part poli­rosi pártértekezlet. A szom- ' H baton reggeltől késő estig, f'kai befolyásának, cselekvő­mintegy 13 órán át tartó ta- képességének erősítéséről. vállalatunk igazgatóját, hogy rás ^ az a meggözódés ' is tor mégsem jó. újra kell szeretnek kf -ben működni. szereDe, 1áLsrhat „hhí„n hívni a szerelöket. Elvben hozzájárult ehhez, s szerePet Játszhat ebben, így dolgozóink közt is kihív- h°ey a bérlő mégiscsak ki- Nezem a tv-hiradot, na­dettem, miről van szó. Fon- szolgáltatott. hiszen élni pok óta nehany perc ereje­tos lenne _ külső magán- nem de lakni muszáj & tfr'teken 4van , az személyek részvételén túl ' J' -Megtudom, tavaly a buda­hogy minél több itteni doh hogy többen elneka Pesti vaUalat nyeresvge goző lépjen be a kft.-be. Tu- létminimumon es az alatt. SkáS hel^ztte * nák őket; a vásárlókét meg tojdonost szemléletet szeret- Az állami támogatás nyil- panaszai ismeretekek. Néhol amiatt, mert a dolgozók "!, kmlakllant "lert eb* ván őket illetné meg légin- karbantartó, javitó lakókö­mindent megtennének a for- bol egyenesen következik a kább jgy van ez? a tanács- zösségekkel próbálkoznak, galom fokozásáért _ hiszen "^ga5 bakf sl0ku . rendelet szerint léteznek szo- Eredményeiket egyelőre még csak így érvényesülhetnének p t 3 llszles De* ciális és nem szociális tanácsi nehéz meeítélni véteL bérlakások. Ez utóbbi fogai- rnegitelni. — Feltételrendszerünk — mát azonban maga a rende- Ks ha már a sors azzal tette hozzá az üzletvezető — let sem definiálja, azt vi- büntet valakit, hogy soha­a ljft. kialakításához adott- szont kimondja, hogy akik ^r" tudhatja magát lakás­van épület, vannak eszközök, nem szociális tanácsi bérla- tulajdonosnak, legalább azt valamint pénzügyi tártaié- kást kérnek, azok vagyoni és ne érezze, hogy feneketlen kok. Megjegyzendő ugyan- jövedelmi viszonyaiktól perselybe rakja be havonta akkor, hogy nemcsak mi fog- függetlenül igényjogosul- a Pénzét. Ami egyebkentegy lalkozunk kft.-létrehozási tak. Mitől lesz vajon nem életen át csinos összegre tervekkel, hanem más üzle- szociális egy tanácsi bérla- rug! És talán az sem utópia,, tek is. A konkrétumok egye- kés? Számomra ez egy kis- f mit « lakásbérlők taind lőre tisztázatlanok; nagyon »é homályos és talányos. Ta- hangosabban követelnek, kezdeti tikászban jár még ezek a közvéleményben a™ igy hangzik: a Jakbe­az üav A részletek kidoleo- éló tartaléklakások? sekkel aranyos szolgaltuta­* , f , • g . r„ „ sokat! Hogy ez miért nem zasával a vallalati kozpont Rászorultság. Erre a szóra természetes" már foglalkozik. joggal kapja fel a fejét a F. Cs. bérlő. Sőt, azt sem restelli Bodzsár Erzsébet lehetőséget kap rá, megpró­bálja majd kft. keretei közt üzemeltetni a boltot. Ez a vásárlók s az üzlet dolgozói érdekeit egyaránt szolgálná. A dolgozókét azért, mert a kialakuló jövedelemérde­keltség körülményei kedve­zőbb anyagi helyzetbe hoz­a jövedelemérdekeltség pozi­tív oldalai.

Next

/
Thumbnails
Contents