Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

1989. február 11., szombat 268 II Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) elsősorban a nyers- és alap­anyagok, valamint a fél­késztermékek importja fo­kozódott, míg konvertibilis elszámolású piacokról az al­katrószimport nőtt számot­tevően. Az állóeszközök bővíté­sét és korszerűsítését szol­gáló beruházásokra fordí­tott 290 milliárd forint fo­lyó áron 1,8 százalékkal, bsz­szehasonlító áron 7,7 száza­lékkal kevesebb volt, mint 1987-ben. Vállalati, közpon­ti és tanácsi beruházásokra együttvéve 231 milliárd fo­rintot fizettek kl, reálérté­ken 8 százalékkal keveseb­bet az előző évinél. A gép­beruházások volumene 9,1 százalékkal, az építési be­ruházásoké 5,7 százalékkal elmaradt az 1987. évitől. A lakossági beruházások 59 milliárd forintos összege ér­tékében több, volumenében körülbelül hat százalékkal kevesebb az 1987. évinél. Külgazdasági kapcsolatok A népgazdaság konverti­bilis valutákban fennálló adósságállománya 1988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fi­zetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mind­ez ellentétes folyamatok eredménye: a kamatterhek magasabbak voltak, az ide­genforgalom aktívuma lé­nyegcsen kisebb lett, mint az előző évben. Ugyanakkor a külkereskedelmi árufor­galom egyenlege számotte­vően javult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áru­forgalomban — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletkezett az előző évi 361 millió dollár passzívummal szemben. Ezt elsősorban az export mennyiségének 9 százalékos növekedése biz­tosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tőkésorszá­gok piacain értékesítették, de jelentős mértékben bő­vült a szocialista és a fej­lődő országokba irányuló kivitel is. Az export nö­vekményének jóval nagyobb részét adták anyagjellegű és mezőgazdasági-élelmiszer­ipari termékek, mint ipari késztermékek. Hozzájárult a nem rubelelszámolású egyenleg javulásához a ha­zai felhasználásra és to­vábbértékesítésre behozott áruk mennyiségének mint­egy 7 százalékos mérséklő­dése ls. A csökkenés első­sorban az energiajellegű ter­mékeket, valamint az ipari késztermékeket érintette. A cserearány 1.3 százalékos ja­vulása ls szerepet játszott a nem rubelelszámolású egyenleg javulásában. A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a külkereskedelmi áruforga­lom kiviteli többlete — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 130 millió rubelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene eb­ből a viszonylatból 4 szá­zalékkal meghalata az egy évvel azelőttit. A növek­mény mindenekelőtt ..ener­gia- és anyagjellegű ter­mékekben realizálódott. Je­lentősen bővült a fogyasztá­si iparcikkek Importja is. A rubelelszámolású kivitel mennyisége összességében fél százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül mezőgazdasági­élelmiszeripari *" termékek­ből, valamint ipari kész­termékekből nőtt a kivitel. A cserearány javulása a ru­belelszámolású forgalomban folytatódott, az 1987. év hez képest 3,3 százalékos volt. A nemzetközi idegenforga­lom nagysága és összetétele számottevően módosult. Az országba érkező külföldiek szima — is millió fő — öt százalékkal elmaradt az elő­ző évitől. A rubelelszámolá­sú országokból érkezők szá­ma ennél nagyobb mérték­ben, 15 százalékkal csökkent, míg a nem rubelelszámolású országokból érkezőké io szá­zalékkal emelkedett. A ru­belelszámolású országokból beutazók kétharmada tarto­zott a turisták kategóriájá­ba, azaz legalább egy éjsza­kát Magyarországon töltött. A nem rubelelszámolású or­szágokból érkezőknek csak fele volt turista, ami az oszt­rák kirándulók magas szá­mával függ össze. A szerve­zett turizmus mindkét vi­szonylatban csökkent. A kongresszusi turizmus jelen­tősége fokozódott, ennek ki­emelkedő rendezvénye volt az ASTA kongresszusa, 7 ezer vendéggel. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a U milliót, az 1987. évi 1,5-szörösét. Há­rommillióan az osztrák hatá­ron léptek ki, a növekedés itt ötszörös volt. Az utazá­sok élénkülése döntően az Ausztriába és kisebb rész­ben az NSZK-ba irányuló úgynevezett bevásárlóturiz­musból adódott. Az idegenforgalomból származó devizabevételek rubelelszámolásokban csök­kentek, nem rubelelszámolá­sokban jelentősen nőttek. A nem rubelelszámolású bevé­telnövekmény túlnyomó há­nyada azonban az utazási számlákon jelent meg, e nélkül a növekedés minimá­lis volt. A kiadások mindkét viszonylatban emelkedtek, nem rubelelszámolásokban különösen nagymértékben. A rubelelszámolású aktívum 227 millió rubel körüli ösz­szege háromnegyedét tette ki az 1987. évinek, a nem rubel­elszámolású pedig 370 mil­lióról 39 millió dollárra esett vissza. A lakosság jövedelme és fogyasztása 1988-ban a lakosság jöve­delme és fogyasztása az elő­irányzatokkal összhangban, illetve a fogyasztás azt meg­haladó mértékében csökkent: az egy lakosra jutó reáljöve­delem mintegy 2 százalék­kal, a fogyasztás 4—4,5 szá­zalékkal. A munkások és alkalma­zottak havi bruttó átlagke­resete, a bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béremelések hatására mint­egy 8800 forintra emelkedett A nyugdíjjárulék és a sze­mélyi jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlag­kereset 6800—6900 forint kö­rül alakult, ami a fogyasztói árszínvonal emelkedését fi­gyelembe véve 6—7 százalé­kos reálbércsökkenést jelez. A mezőgazdasági szövetke­zeti dolgozók közös gazda­ságból származó havi bruttó átlagkeresete közel 7900 fo­rintot, nettó átlagkeresete mintegy 6300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évhez viszo­nyítva reálértékben 3—4 százalékkal csökkent. A me­zőgazdasági kistermelésből származó jövedelem nominál értéken nőtt, reálértéken csökkent. Az egyéb mellék­munkából származó jövedel­mek, elsősorban a vgm-jöve­delmek reálértéke is csók­kent, a reálbérnél nagyobb mértékben. A pénzbeli társadalmi jö­vedelmek éves bruttó össze­ge 208 milliárd forint volt, 28 százalékkal több az előző évinél. A nagymértékű nö­vekedés elsősorban az ártá­mogatások mérséklésével, il­letve az adórendszerbeli vál­tozásokkal kapcsolatos: a je­lentős fogyasztói áremelke­dés nyomán keletkezett többletkiadások egy részét ellentételezték, és egyes já­randóságokat, például a táp­pénzt, a gyermekgondozási díjat stb. bruttósították a személyi jövedelemadó mi­att. Emellett nőtt a jogosul­tak száma, és érvényesült a nyugdíjasok természetes cse­rélődése. Nyugdijakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdí­jasok száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt. az év végén elérte a 2 422 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4500 fo­rint volt, 16 százalékkal több, mint az előző évben. Családi pótlékra 36.9 mil­liárd forintot fizettek ki, 59 százalékkal többet az előző évinél. A kifizetett összeg növekedése döntően az év elején és július l-jével vég­rehajtott — a fogyasztói áralc emeléséhez kapcsolódó — családipótlék-emelésből adó­dott. A családi pótlékban ré­szesülő családok -száma eves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segély­re és díjra együttesen 9 mil­liárd forintot, az előző évi­nél 47 százalékkal többet fi­zettek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénybe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. A kifizetett összeg növekedésében elsőd­leges szerepe volt annak, hogy 1988. január l-jétől a gyed a gyermek kétéves ko­ráig jár, így az igénybeve­vők száma 44 200 fővel nőtt. Egyidejűleg a gyermekgon­dozási segélyen levők száma jelentősen csökkent. 1988-ban a fogyasztói ár­színvonal emelkedése szá­mottevően cyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves át­lagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. Az át­lagosnál nagyobb mérték­ben, 17,9 százalékkal emel­kedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fo­gyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4—4,5 százalék­kal • volt kevesebb. (A fo­gyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fo­gyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampolgárok kül­földi vásárlásait, illetve fo­gyasztását.) A kiskereskedelmi forga­lom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A csökkenésben egyaránt szerepe volt az előző évi elő­vásárlásoknak, az árukínálat hiányosságainak és a nagy áremelkedésnek. Hatással volt még rá a bevásárlóturiz­mus ls. Minden árufőcso­portban csökkent a forgalom mennyisége, számottevő volt a visszaesés a vendéglátás­ban és a ruházati cikkek el­adásában, mérsékeltebb az élelmiszerek és élvezeti cik­kek, valamint a vegyesipar­cikkek forgalmában. A takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milli­árd forint volt, 24,4 milli­árd forinttal több az előző év yéginél. A növekedés a kamatjóváírásból szárma­zott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csök­kent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyek­be, kincstárjegyekbe fekte­tett lakossági megtakarítá­sok együttes összege becslé­sek szerint 10 milliárd forin­tot meghaladóan emelkedett. Ellátó-szolgáltató ágazatok A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye — árutonna­kilométer alapján — több mint 9 százalékkal emelke­dett, úgy, hogy a nemzetkö­zi forgalomban nőttek, a1 belföldiben csökkentek a szállítások. A távolsági személyszállí­tás utasainak száma ÍJ) szá­zalékkal csökkent, az utas­kilométer-teljesítmény lé­nyegében nem változott. A helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vette igénybe, és az utaskilométer-teljesítmény is változatlan maradt. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt, ará­nya 27,8 százalékra emelke­dett. A villamosvontatás az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. A közúti közlekedés fej­lődését elsősorban a sze­mélygépkocsi-állomány gya­rapodása jelentette. Az év folyamán a belkereskedelem 128 ezer új személygépko­csit értékesített, körülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987-ben. A gépkocsira vá­rók száma egy év alatt 95 ezerrel emelkedett, és az év végére megközelítette a 390 ezret. Az összes értékesítés mintegy 30 százalékát a két­ütemű motorral üzemelő tí­pusok adták. Az 1 millió 790 ezres személygépkocsi-állo­mány átlagos életkora mint­egy 9 év. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsol­tak be. Ezen belül a lakás­telefonok száma 37 ezerrel, a közületieké 7 ezerrel, a nyilvános állomásoké 1300­zal nőtt. Száz lakosra 15,8 beszélőhely — fő- és mel­lékállomás — jutott, va­lamivel több az egy évvel azelőttinél. A telefonra vá­rakozók száma továbbemel­kedett, az év végén meg­haladta a félmilliót. A bekapcsolt telexállomá­sok száma 650 darabbal, 12 600-ra, az adatátviteli ál­lomásoké 360 darabbal, 2500-ra bővült az év folya­mán. 1988-ban vezették be a megyeszékhelyeken és to­vábbi három városban a távmásoló-szolgáltatást, az év végén több mint ezer ilyen berendezés üzemelt. A távközlési műholdak által sugárzott adások körülbelül 160 ezer háztartásba jutot­tak el. A gépesített információs munkahelyek száma az év végén mintegy 180-200 ezer volt. A gazdálkodó szerve­zetek számítógép-állománya az év végén megközelítette a 100 ezer darabot, amely­nek 97 százaléka a mikro­gép kategóriába tartozott. Ezen belül az oktatási In­tézmények kb. 35 ezer szá­A PÁRIZSI MAGYAR INTÉZET ÉVFORDULÓJA Fennállásának 60. évfor-* dulóját ünnepli a Párizsi Magyar Intézet. A jeles év­forduló alkalmából három­napos tudományos kollok­viumot tartanak a Sor­bonne-on és a Magyar Inté­zetben, amelyre 'Párizsba érkezett Stark Antal mű­velődési minisztériumi ál­lamtitkár és Köpcczi Béla akadémikus, nyu­galmazott miniszter. Üze­netben üdvözölte a 60. évforduló alkalmából tartott kollokvium résztvevőit Czi­bere Tibor művelődési és Várkonyi Péter külügymi­niszter, francia részről Ro­I land Dumas külügyi állam­| miniszter és Jack Lang kul­l turális miniszter. áLLAMCSÍNY PARAGUAYBAN Paraguayban péntekre virradóra Andrés Rodriguez • dandártábornok, az ország : második legmagasabb rangú i katonai vezetője bejelentet­, te, hogy megbuktatta az or­szágban 35 éve megszakítás mítógépet működtettek. A lakosság tulajdonában levő kisgépek állománya becslés szerint meghaladta a 300 ez­ret. 1988 végén az állami és szövetkezeti kiskereskede­lemben 55 500 bolt és ven­déglátóhely volt. A boltok száma nőtt, a vendéglátóhe­lyeké csökkent. A kereskedelmi szálláshe­lyek férőhelyeinek száma 3,5 ezerrel, 322 ezer fölé emel­kedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146 ezer szer­vezett fizető-vendéglátás ke­retében, a többi kempingek­ben, panziókban, nyaraló­házakban stb. állt rendelke­zésre. A szervezett fizető-. vendéglátás az egy évvel azelőttihez képest mérsék­lődött, miközben a nem szervezett számottevően nőtt, férőhelyeinek száma 1988-ban 277 ezer volt. A magánkempingek és panzi­ók 8600 férőhellyel rendel­keztek, ami 1700-zal több az egy évvel korábbinál. 1988-ban 50 500 lakás épült, az előző évinél 6700­zal kevesebb. Mi,nd az álla­mi, mind a magénerős épí­tések mérséklődtek. Állami erőforrásból valamivel több mint 5000 lakást adtak át. Magánerőből — nagyrészt hitellel és állami támogatás­sal — 45,5 ezer lakás épült. Az év során 11,8 ezer la­kás szűnt meg, 2400-zal ke­vesebb, mint 1987-ben. Az üdülőépítés több mint egy­harmaddal csökkent az elő­ző évihez képest. A közüzemi vízművek ivó­víz-kapacitása 3,2 százalék­kal, a szennyvíztisztító ka­pacitás 3,4 százalékkal nö­vekedett. A vezetékes ivó­vízzel ellátott lakások ará­nya az év végén mintegy 80 százalék, a közcsatorná­val ellátottaké mintegy 40 6zázalék volt. A felszíni vizek minősé­ge 1988-ban nem romlott, a Balatonon kisebb javulás volt. A felszín alatti víz­készletek minőségét tovább­ra is komolyan veszélyezte­ti az utóbbi 20 évben gyor­suló szennyeződési folya­mat. Az év folyamán az álta­lános orvosi és gyermekor­vosi körzetek száma 59­cel, a községi fogorvosi kör­zetek száma 22-vel emelke­dett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4,3 százalék, lényegesen nem változott. Az egy körzeti or­vosra és körzeti gyermek­gyógyászra jutó lakosok szá­ma 20 fővel, 1880-ra csök­kent. A kórházi ágyak száma az év folyamán több mint 600-zal bővült, számuk kö­zel 105 ezer volt. Folytató­dott több kórház rekonst­rukciója. Ugyanakkor a ( Rádiótelex nélkül hatalmon levő Alfre­do Stroessner tábornok-el­nököt. Az ellenzék egyik magát megnevezni nem kí­vánó vezetője a „Március 1." nevű független rádió­adón keresztül közölte, hogy Stroessnert letartóztatták, és „Rodriguez tábornok tel­jes mértékben ura a 'hely­zetnek". Andres Rodriguez, a szárazföldi erők első had­testének parancsnoka még ezt megelőzően, a „Március 1." rádióállomás által pén­teken kora hajnalban köz­vetített üzenetében bejelen­tette, hogy fellázadt Stroess­ner elnök ellen, mert „egy új demokratikus rendszert" akar megteremteni Para­guayban, és helyre kívánja állítani a hatalmon levő Co­lorado Párt egységét. KLNAI MEGHÍVÁS GORBACSOVNAK Jang Sang-kun, a Kínai Népköztársaság elnöke hiva­talosan meghívta Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt, kórházi épületek állagának teljes körű megóvására nem volt meg a lehetőség. A megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sem változtak. A leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek között változat­lanul magas a felső légúti betegségek, a csontvázizom­rendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A táppénzesek aránya 6,5 szá­zalék volt, háromtized szá­zalékkal magasabb, mint az előző évben, elsősorban az év végi influenzajárvány következtében. A krónikus betegségek között továbbra is a keringési rendszer be­tegségei dominálnak. Az elmúlt évben közel 16 ezer esetben jegyeztek fel szal­monellafertőzést, jelentősen emelkedett a kanyaróban és rubeolában megbetegedettek száma, erősen csökkent vi­szont a dizentéria (vérhas) előfordulási aránya. Eddig az országban 17 AIDS-es beteget találtak, közülük 11 meghalt. A vírushordozók (pozitív esetek) száma 1988. év végéig 169 fő volt. A szociális otthoni he­lyek száma az év végén 40 300 volt, 1000-rel több, mint egy évvel korábban. A működő bölcsődei he­lyek száma közel 61 ezer, 4,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai he­lyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befo­gadó képessége (gy is meg­haladta az ugyancsak mér­séklődő gyermeklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán egymillió 243 ez­ren tanulnak, 34 ezerrel ke­vesebben, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma 637-tel bővült. A ta­nulók 40 százaléka, az elő­ző évinél kisebb hányada napközis. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csak­nem fele szakmunkásképző iskolában, vagy szakiskolá­ban, 27 százaléka szakkö­zépiskolában és egyötöde gimnáziumban. A középfokú oktatásban részt vevők szá­ma 446 ezer fő, 19 ezerrel több az egy évvel korábbi­nál. A középiskolák nappali tagozatain 9000 fővel, a szakmunkásképző iskolák­ban 10 ezerrel többen ta­nulnak, mint az előző tan­évben. A felsőoktatási Intézmé­nyekben 103 ezren tanul­nak, ennek több mint két­harmada nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatási Intézmények­ben tanulók aránya azo­nos a korábbi évekével, 10 százalék. A nappali tago­zatos hallgatók 46 százalé­ka lakik diákotthonban. (MTI) hogy látogasson el a Kínai Népköztársaságba. A meg­hívást a kínai államelnök részéről Csien Csi-csen kül­ügyminiszter adta át Edu­árd Sevardnadze szovjet külügyminiszternek a kínai —szovjet külügyminiszteri tárgyalások pénteken dél­előtt megtartott második fordulóján. Sevardnadze kül­ügyminiszter Mihail Gorba­csov nevében köszönettel el­fogadta a kínai elnök meg­hívását — közölték kínai források. KLNAI—INDIAI ÜZENETVÁLTÁS A határkérdés mielőbbi megoldását szorgalmazta egy üzenetváltás keretében az indiai és a kínai kor­mányfő — közölte a Times of India. Radzsiv Gandhi és Li Peng kifejezte készségét, hogy folytatja a kétoldalú kapcsolatok problémáiról decemberben Pegingben kezdett politikai párbeszé­det. Az Indiai lap szerint a kinal miniszterelnök méltat­ta Radzsiv Gandhi pekingi látogatását.

Next

/
Thumbnails
Contents