Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

erv V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! yiiy) 79. évfolyam, 30. szám 1989. icbruár 4., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről Népesedés, foglalkoztatottság 1988-ban folytatódott a népesség számának 1981-ben kezdődött természetes fogyása. A csökkenés, amely 1983—1984-ben meghaladta az évi 21 ezret, az utóbbi években kisebb lett. Az 1989. január 1-jei népességszám 10 590 000 volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy ' évvel korábban, és 123 ezerrel a 8 évvel azelőttinél. A népesség számának csókkenéséhez mind a születések, mind a halálozások számának alakulása hozzájárult. Az élveszületések száma az év folyamán 124 300 volt, körülbelül 1500-zal kevesebb, mint az előző évben. Az utóbbi években kialakult alacsony születési arányszám egy év alatt 11,9röl 11,7 ezrelékre csökkent. Az elmúlt évben 139 ezren haltak meg, 3500-zal kevesebben, mint az előző évben. Az országban kialakult magas halálozási arányszám 1988-ban tovább mérséklődött, de még így is meghaladta a 13 ezreléket. A csecsemőhalandóság lassú csökkenése a múlt évben is folytatódott: az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma, amely 1985-ben meghaladta a 20-at, az 1987. évi 17-ről 16-ra csökkent. A népesség természetes fogyása mellett csökkent a lakosság száma az engedélylyel vagy engedély nélkül külföldre távozókkal is. Az év folyamán 1350 magyar állampolgár kapott külföldi letelepedési engedélyt. A hatóságok ez ideig mintegy 2000, engedély nélkül külföldön maradt magyar állampolgárról szereztek tudomást Ugyanakkor a külföldről Magyarországra települőkkel nőtt a népességszám. A hazatért magyar állampolgárok száma 720 volt. Letelepedési célból kiadott vízummal 2100 külföldi érkezett az országba, 92 százalékuk román állampolgár. Ezenkívül az országba érkezett hazatérni nem kívánó román állampolgárok közül 13 400 kapott tartózkodási engedélyt, összességében tehát a nemzetközi vándorlás különbözete révén majdnem annyival — kereken 13 ezerrel — nőtt a népesség 5 rima, mint amennyivel a t :mészetes fogyás miatt csökkent. A népesség gazdasági aktivitása összességében alig változott: az aktív keresők száma 1989 elején mintegy 4 840 000 volt, körülbelül 5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság 45,7 százaléka tartozott az aktív keresők közé. Az anyagi ágakban az aktív keresők száma ez év elején kevesebb, a nem anyagi ágakban több volt az előző évinél. A főbb ágazatok közül az iparban 2,8 százalékkal mérséklődött a létszám. A csökkenés a foglalkoztatott nyugdíjasok és a bedolgozók körében gyorsabb ütemű volt, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál. Legjobban — részben a szerkezetátalakításhoz kapcsolódva — a bányászatban és a kohászatban csökkent a létszám, de jelentős a könynyűipar létszámvesztesége is, amelyet részben a külföldi munkaerővel pótolnak. A kivitelező építőipar létszáma 1,4 százalékkal csökkent Mind az iparban, mind az építőiparban a létszámcsökkenés az állami vállalatoknál következett be, a szövetkezetek létszáma az iparban kissé, az építőiparban számottevően emelkedett. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban az állami és a szövetkezeti közös gazdaságokban dolgozók száma egyaránt mérséklődött, az alaptevékenységben foglalkoztatottaké az átlagnál nagyobb mértékben. A magánkisiparosok, kiskereskedők és az általuk foglalkoztatottak száma a múlt évben is számottevően bővült. Arányuk megközelíti az aktív keresők 7 százalékát. A munkaerőmozgást főként a munkavállalók kezdeményezték. A munkáltató által kezdeményezett elbocsátás csak néhány körzetben volt nagyobb arányú. A munkaerő-forgalom egy részét lebonyolító közvetítő irodák nyilvántartása szerint a betöltetlen munkahelyek száma jóval több volt, mint a nyilvántartott álláskeresőké. Ez vonatkozik általában a szak- és a betanított munkásokra, valamint a szellemi foglalkozásúakra. A szakképzetlenek esetében az állást keresők és a betöltetlen munkahelyek száma országosan egybeesik, egyes körzetekben — főleg az északkeleti országrészben — e rétegnek elhelyezkedési gondjai vannak. emelkedett. Bővült a magánkisipar és a nem ipari szervezetek ipari tevékenysége Termelés Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1—1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron — előzetes, becsült adatok alapján — 1400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának hatását is tükröző GDP körülbelül 0,5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt Kevesebb jutott beruházásra és fogyasztásra, mint 1987-ben. Ezen belül a lakossági fogyasztás csökkent, a közösségi kismértékben nőtt. A belföldi felhasználás kisebb volt a termelésnél. A kiviteli többlet, folyó áron számolva, 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1987. évi 6 milliárd forint behozatali többlettel. Az ipari termelés — a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben — lényegében az előző évi szintén maradt. Az állami iparvállalatok termelése ] százalékkal mérséklődött, az ipari szövetkezeteké 10 százalékkal is. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelésén belül az alapanyag-termelő ágazatok termelése — döntően a konvertibilis elszámolású kereslet és az értékesítési árak növekedésének hatására — 1,8 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipar lényegében ugyanannyit, az energetikai szektor — az igényeket kielégítve — 2,7 százalékkal kevesebbet termelt, mint 1987-ben. A feldolgozóipari ágazatok közül a vegyipar termelése energetikai szakágazatok nélkül számítva 2,5 százalékkal, a gépiparé 1 százalékkal emelkedett, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 0,9, illetve 2,4 százalékkal csökkent. A gépipari termelés szerény növekedése úgy alakult lei, hogy a közlekedésieszközipar termelése 6,1 százalékkal csökkent, a többi gépipari ágé együttesen 3,4 százalékkal nőtt. Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel S százalékos bővülése révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve kedvező áralakuláshoz igazodva elsősorban az alapanyagtermelő ágazatok — vas- és alumíniumkohászat —, továbbá a gépipar, az élelmiszeripar és egyes vegyipari ágazatok növelték kivitelüket. Az ipar belföldi érté-, kesítése 1,9 százalékkal csökkent, ami a termelőfelhasználást szolgáló, valamint a beruházási célú szállítások visszaeséséből adódott. A belkereskedelemnek eladott termékek mennyisége 1,5 százalékkal bővült. A vállalatok eredménye — évközi adatok szerint — kisebb volt az előző évinél, de a tervezettet jelentősen meghaladta. Az eredmény a feldolgozóiparban csökkent, az energetikai és az alapanyag-termelő ágazatokban emelkedett. Az országos építési-szerelési tevékenység volumene a tervezettnél nagyobb mértékben, 5-6 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 3 százalékkal, az építőiparon kívüli szervezetek építése 10 százalékkal, a magánépitkezéseké 5-6 százalékkal maradt el az előző évitől. Az építési munkákon belül a fenntartás aránya kissé emelkedett, elérte a 28 százalékot. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalékkal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült. Gabonafélékből 14,7 millió tonna termett, 600 ezer tonnával, négy százalékkal több, mint az előző évben. Búzából kiemelkedő, 5,44 tonnás termésátlag eredményeként 23 százalékkal többet takarítottak be az előző évinél. A kukorica termésmennyisége — a termésátlag csapadékhiánnyal öszszefüggő visszaesése miatt — 14 százalékkal csökkent. Cukorrépából hat százalékkal több, napraforgóból 11 százalékkal kevesebb termett, mint 1987-ben. Zöldségfélékből a múlt évinél valamivel többet termeltek. Különösen a kertekben termesztett zöldség mennyisége emelkedett. A burgonyatermés — a nagyobb területen elért jó átlagtermés hatására — 25 százalékkal több volt az előző évinél. A termőgyümölcsös területe 1300 hektárral kisebb, a gyümölcstermés — .1,7 millió tonna — két százalékkal több volt az 1987. évinél. Szőlőből — az előző évinél négyezer hektárral kisebb termőterületről — 33 százalékkal több, 680 ezer tonna szőlőt szüreteltek. A szőlő és a bor értékesítése egyes vidékeken gondot okozott. Az év végén az ország sertésállománya 8,3 millió darab, szarvasmarha-állománya 1,7 millió darab volt, 1-2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A kocák, valamint a tehenek száma 1.5—1,5 százalékkal lett kisebb. A tehénállományban a tejhasznú fajták aránya tovább növekedett. A juhok száma egy év alatt 5 százalékkal, 2,2 millió darabra csökkent. A vágóállat-termelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a vágóbaromfitermelés emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből többet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gazdaságok az előző évinél. A tojástermelés 11 százalékos növekedése az év egy részében értékesítési problémákat okozott, ami a felvásárlási árak csökkenését vonta maga után. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése mintegy két százalékkal csökkent. Űj erdőtelepítéseket és fásításokat 8 500 hektáron, a kitermelt erdők helyén elsődleges erdőfelújítást 23 ezer hektáron végeztek. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező építőiparban 5,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelkedtek. A népgazdaság energiafelhasználása 1,4 százalékkal kisebb volt, mint 1987ben. A csökkenésben az enyhébb télnek, a termelés lanyhulásának és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődésének egyaránt szerepe volt. Az energiafelhasználásban a szén és a szénhidrogének aránya mérséklődött, az atomerőművi és az importált villamosenergiáé emelkedett. Az anyagellátásban előfordultak időszakos zavarok. Az anyagimport mintegy 3 százalékkal emelkedett, elsősorban a rubelelszámolású anyagbehozatal hatszázalékos növekedése révén. Ebből a viszonylatból (Folytatás a 2. oldalon.) Pozsgay Imre Vásárhelyen Nagygyűlés a porcelángyárban Enyedl Zoltán felvétele Tegnap Hódmezővásárhely és az Alföldi Porcelángyár vendége volt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. A magas rangú politikusnak egy hete, a 168 őrá című rádióműsorban elhangzott nyilatkozata óta több olyan kérdésre kellett választ adnia, amely egyrészt az 1956-os nemzeti tragédia új értékelésére, másrészt a tudományos megalapozottságú ítélet ma is aktuális következményeire vonatkozott. Pozsgay látogatása e válaszadás jegyében zajlott, hisz az egész országot a rádiósinterjú óta az új fogalomalkotás foglalkoztatja. Az állarr.miniszter a vásárhelyi városi pártbizottságon kötetlen beszélgetésen vett részt, majd az Alföldi Porcelángyár munkájával ismerkedett A gyár vendégszeretetének köszönhetően, a sajtó képviselői itt találkozhattak Pozsgayval, majd a sportcsarnokban — mintegy kétezer érdeklődővel együtt—meghallgathatták a politikus gondolatait. A Délmagyarország tudósítását lapunk harmadik oldalán olvashatják. Grósz Károly fogadta Nyikolaj Talizint Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Nyikolaj Talizint, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét, aki a Magyar—Szovjet Gazdasági ós Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 38. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. Az MSZMP főtitkára tájékoztatta a szovjet vezetőt hazánk helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP következetesen törekszik a belpolitikai és a gazdasági helyzet stabilizálására, a politikai és a gazdasági reform folytatására. Kiemelte, hogy a legfontosabb feladat a párt sorainak rendezése, az egységes cselekvés feltételeinek megteremtése. Grósz Károly kifejtette, hogy hazánk a jövőben is érdekelt a magyar—szovjet kapcsolatok korszerű fejlesztésében. Nyikolaj Talizin elmondta, hogy a Szovjetunióban nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel kísérték a magyarországi folyamatokat. A Szovjetunió érdekelt hazánk 6tabil fejlődésében, a politikai és a gazdasági reform egymással összhangban lévő továbbvitelében. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt a Parlamentben fogadta Nyikolaj Talizint. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a sokoldalú magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseit A találkozón részt vett Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete.