Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

1989. február 24., péntek 74 II lakáshoz jutást is segíti az egyház Egy évvel ezelőtt kelt levelében Gyulay Endre szeged—csanádi megyés püspök azzal a kéréssel fordult a hazai plébániákhoz, hogy minden lehetséges módom segítsék az országunkban letelepedni kívánó erdélyi menekülteket A kérés eljutott a határon túlra is, ée meghallgatásra talált a világ számos országában; magánszemélyeik és közösségek küldenek Magyarországra adományokat: pénzt, használati tárgyakat. A felhívásról és az eredményről nyilatkozott a római katolikus főpap Honti Katalinnak, az MTI munkatársának. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az erdélyi menekültek sorsa szívügye az egyháznak, majd a részletekre térve a következőket mondta: — Budapesten jelenleg tizenkét plébánia foglalkozik a menekültek ügyeinek intézésével, segítésükkel. Az én egyházmegyém három városában, Szegeden, -Békéscsabán és Debrecenben látják el a segélyezéssel kapcsolatos feladatokat, ezen kívül Mátészalkán és Miskolcon fogadják a rászorulókat. A magyar püspöki -kar kérte a hazai plébániákat,. A világ együtt érez az erdélyi menekültekkel hogy évente egy alkalommal gyűjtsék össze az adományokat, és juttassák el hozzánk, Szegedre. A küldemények egyébként szervezés nélkül is folyamatosan érkeznek. De a kérések is. A szege/h felsővárosi plébánián például naponta öt-hat menekült jelentkezik. — Tudomásom szerint a lakáshoz jutást is segíti az egyház. — A menekülteknek ma már módjuk van OTP-hitelt felvenni, mi pedig úgy tervezzük, hogy a lehetőség szerint néhány családnak lakásvásárlásra, -építésre 200 000 forintot adunk. Ez az összeg nem sok, tudjuk, de ha 6egít a tanács is, indulásnak talán elég az egyéb hitellel együtt. Az összegnek azonban csak a fele ajándék, a másik felét vissza kell majd fizetni, természetesen részletek-ben és kamat nélkül. Ügy gondoljuk, az itt letelepedni szándékozóknak is érezniük kell, van nékik is kötelességük. — Milyen segítséget nyújtottak a külföldi egyházak? — Hosszú lenne a felsorolás, ezért csak példákat említek. Ausztriából 30 000, Olaszországból több mint 18 000 dollár erkezett, a hollandok 50 000 holland guldent, a svájciak több mint 30 000 dollárt küldtek. Belgiumból 300 000 belga frankot kaptunk. Sok olyan levél érkezett magánszemélyektől, amelyben csekk volt, 10 dollártól 600 dolláros értékig. Ezek és a hazai adományok teszik lehetővé, -hogy a menekülteket gyorssegélyben részesítsük. A hozzánk érkezett segélyre fordítható összeg 10-12 millió forint A pénzen -kívül sok-sok csomag jött, ruha, cipő, takarók, ágyneműk, továbbá bútorok, hűtőszekrények, mosógépek i6. Ezek a használati tárgyak még igen jó állapotban vannak. Az első kamion Svájcból jött majd követték az osztrák, a holland, a belga adományok. Az NSZK-ból, Hollandiából és Belgiumból az év végén karácsonyi csomagokat küldtek. Számunkra különösen kedves küldemény a jelenleg inehéz na pokat élő Lengyelországból érkezett. Az ottani püspöki kar értesített hogy összegyűjtöttek két kamionra való élelmiszert, használati tárgyakat. Ladvánszky József Azt mondják, hosszú életű lesz az, akinek a halálhírét költik. 1919 májusában Szeged francia megszállásának idején történt, hogy a Remény utcai vendéglőben egy francia szolgálatban álló rendőr a munkásokhoz szóló Ladvánszky Józsefet felismerte, és kétszer rálőtt. életveszélyesen megsebesítette. Nem minden alap nélkül terjesztették tehát a tanácskormány fennhatósága alá tartozó területen halálhírét. Nem túlzás talán jelképnek tekinteni, hogy a oudapesti Vörös Üjság és a Népszava egyaránt megrendülten, meleg szavakkal búcsúztatta. Akkor, de később sem lehetett őt a kirekesztő értelemben használt kommunista, vagy szociáldemokrata címkével jelölni. A munkásmozgalom mindkét irányzatát magáénak vallva volt ő igaz szocialista. A hosszú élet azonban nem adatott meg neki, cáfolva a népi hiedelmet, még 52 éves sem volt, amikor küzdelmes élete véget) ért. Ladvánszky (Ladvánszki) József életpályája 1889. február 26-án kezdődött egy téglagyári munkás családjában. ö maga a kőművesmesterséget tanulta. Az első világháborúban három évig harcolt az olasz fronton, sebesülten tér haza. A forradalmak idején aktívan bekapcsolódott) az új világ ígéretét hordozó munkásmozgalomba. Az ellenforradalmi rendszer alatt alkalmi munkából élt, hiszen az építkezések mindenütt szüneteltek. Mozgalmi munkájában jelentős fordulatot hozott Telegdi (Wider) Pállal történt megismerkedése. Telegdi a KiMP megbízásából Bécsből költözött Szegedre. Az 6 ösztönzésére Ladvánszky (Ladvánszki) Vincével (Vencellel), Pintér Bélával és Varsandán Lászlóval megalakította a „KMP szegedi csoportját". Sokirányú kommunista szervezőtevékenységük hamarosan Szegeden kívül is követőre talált. 1922 márciusában azonban letartóztatták a csoport tagjait. Ladvánszky Józsefet 3 évi fegyházra ítélték a szervezkedés irányítása miatt. 1925-ben a KMP legális szervezeteként létrejött Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) aktivistái megtalálták a kapcsolatot a börtönből nem régen szabadult Ladvánszkyval. Gladich Józseffel, Nagy Ferenccel és másokkal együtt vállalta az MSZMP céljainak népszerűsítését, ö lett a lényegében illegálisan tevékenykedő pártszervezet tényleges vezetője. 1926 őszén a rendőrség felszámolta a párt szegedi szervezetét, az irányítókat őrizetbe vették. A gyanúsítottak azonban két hónapi vizsgálati fogság után szabadlábra kerültek. Az MSZMP ugyanis formailag legális pártként működött, az illegális kapcsolatokat pedig nem sikerült felderíteni. Az 1920-as évek második felében Ladvánszky József az építőmunkások kerületi szervezetének titkára, majd elnöke lett. A gazdasági világválság éveiben aktivizálódó KMP felújította kapcsolatait szegedi és „délkerületi" híveivel. Ladvánszky József ekkor is a szervezkedik közé állt. 1930 májusában Komócsin Antallal, Gera Sándorral, Gladich Józseffel és Stéhli Istvánnal együtt letartóztatták. Ezúttal 3 hónap börtönnel sújtották. Az illegális és a legális mozgalmi munka kérdésében, Sztálin személyének megítélésében ekkor már éles vitája volt az ultraradikális, nálánál jóval fiatalabb kommunista szervezőkkel. ö mind nagyobb jelentóséget tulajdonított a szakszervezetekben és a szociáldemokrata pártban végzett munkának, amiért megalkuvással vádolták. 1936-ban az építőmunkások budapesti gyűlésén indítványozta, hogy szervezzék meg az ország építőmunkásait, és indítsanak harcot jogaikért, megélhetéiükért és szabadságukért. Mint az építőmunkások szegedi csoportjának elnöke, kezdeményezte és vezette az 1937 júliusi általános építőipari sztrájkot. A munkabeszüntetés idején tanúsított magatartására hivatkozva indítottak bűnvádi eljárást ellene. Hosszas fellebbezési eljárás után 1940 elején mégis börtönbe zárták. Meggyengült egészségét a vallatás során elszenvedett bántalmazások, a börtönviszonyok tovább rontották. Súlyos betegen szabadult, néhány hét múlva, 1940. június 14-én meghalt. Bárány Ferenc Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a Szeged Megyei Városi Tanács Ladvánszky József születésének 100. évfordulója tiszteletére koszorúzás! ünnepséget rendez március 3-án, délelőtt 10 órakor a Belvárosi temetőben levő díszsírhelyénél. A sors svábbogárvadászata Szubjektív jegyzetek egy ősbemutatóról Az emigráns sokáig találgatja, kit kéne otthon fölhívnia. Végül fölhívja — a hazai pontos időt. A jól ismert, monoton hang mondja, egyre csak mondja, hogy tizenöt óra huszonkét perc, tizenöt másodperc. Tizenöt óra huszonkét perc, húsz másodperc. Néma, áhítatos csöndben hallgatják. Szívszorító pillanat. így, ezzel a jelenettel fejeződik be Janusz Glowacki Svábbogárvadászat című darabjának magyarországi bemutatója a Kisszínházban.' Alighanem az évad egyik legparádésabb prózai előadása. A szerzőről az olvasható a műsorfüzetben, hogy „társadalmi-etikai éleslátása avatja érett íróvá, az az alkotói szemlélet és módszer, mely a valóság minden újraköltött epizódjával társadalmi gondokról, erkölcsi felelősségről, emberi hivatásról beszél... Hősei zaklatottan vallanak, múlt és jelen nemegyszer elmosódik írásaiban; ebben a világban az emlékképek szubjektivitása is valóság". Anka és Janek, az emigráns színésznő és férje, az író eszünkbe juttatja Konrád György Közép-Európáról szóló nagy esszéit és a jugoszláv Aíilos Crnjanski London regénye című, kitűnő könyvét, Mrozek Emigránsokját, Danilo Kis novelláit és Szabó István néhány filmjét — egytől-egyig a tágabb hazánkbeli, heroikus reflektorozáskísérleteket. Arról van szó, hogy a közép-európai értelmiségi, eltávozván Közép-Európából — mert muszáj eltávoznia — szép csöndben belepusztul ebbe a léthelyzetbe —, mert muszáj belepusztulnia. Sorsának abszurd tragikumát a végsőkig fokozza, hogy szóban forgó egyed pontosan látja, hogy „itt, Amerikában mindenki olyan őszintén mosolyog", ugyanakkor „Közép-Európában senki sem tud őszintén mosolyogni, csak a részegek meg a besúgók." Ez az embertípus fél a bevándorlási hivataltól és a KGB-től, a befogadó ország főszerkesztőjétől, és önnön állapotától, hazudozik feleségének és saját magának, miközben svábbogarakra vadászik álmatlan hajnalokon, és néha fölkiált, hogy ő Lengyelországban (Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Magyarországon) sohasem hazudott. „Itt minden emigráns megőrül", mondja és mindenki irigykedik a máJakab Tamás (Janek) és Szakács Eszter (Anka). adás egyik jelenetében az elősikra; a zsigerekben a halálig megőriztetik a honi „belügyi szervek" stílusa — a párbeszéd, hogy „minden zsidó elmegy". „De mi nem vagyunk zsidók." „Ezt mi döntjük el." (Wo Jude ist, das verstimme ich, vagyis: hogy ki zsidó, azt én tudom, mondotta volt állítólag Göring.) Ennek az értelmiséginek a hatóság embere megjegyzi: „okos embernek látszik. Miért ír?" Az illető úgy érzi, ki kell mondania: ha valakinek, neki joga van hazájában maradni. Azután mégis eljön. És találkozik — a nyugatiakkal. A darabbéli Thompsonék félelmetesen valószerű foglalatai ennek a típusnak; akinek életében akár csak egyszer megadatott középeurópai létére nyugati emberrel Közép-Európáról beszélgetni, döbbenettel ismerhet rá a Jacques-okra és Christákra, Johnokra és Paolókra. Ezek a hölgyek és urak tündéri bugyutasággal a lelket keresgélik ezekben az egzotikusan barbár keleti kreatúrákban, irgalmasak és jószívűek és naivak és ostobábbak, mint hat pár (közép-európai) rendőrcsizma, így aztán mi egyebet lehet tenni legvégül: megpróbálni fölhívni valakit — otthon. Ám a fölhívható emberek? Börtönben, kollaboráns lett, Ausztráliában van, fölakasztotta magát. Kész. Fölhívják hát — az otthoni pontos időt. Gólyahír — jó hír címmel biológiafoglalkozás lesz a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék-sorozatában Csizmazia György vezetésével ma, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel. A megyei tanács művelődési központja hangversenyt rendez a Somogyi-könyvtárban ma, szombaton délelőtt 11 órától. Fellép a Link Mihályné vezette kiskundorozsmai Vöröskeresztes Népdalkör, valamint Szécsi József vezetésével a Magyar Néphadsereg Rózsa Sándor Népdalegyüttese és a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Vegyes Kara. Középkori hétvége lesz az ifjúsági ház'ban: ma, szombaton délután 2 órától videofilmeket vetítenek a középkor művészetéről, délután 3-tól pedig Művelődés és iskolázás a Mohács előtti Magyarországon címmel Petrovics István, a JATE adjunktusa tart előadást. Holnap, vasánnap délelőtt 10-től az Ivanhoe című filmet vetítik, délután 2-től Szabó András diaműsorát rendezik meg, s lesz törtéMűsorajánlat nelmi játszóiház és videofilm-vetítés is. Délután 3 órai kezdettel Szerzetesrendek a középkori Magyarországon címmel Korzenszky Richárdnak, a pannonhalmi bencés gimnázium igazgatójának előadását hallgathatják) meg az érdeklődők, délután fél 5-től Kobzos Kiss Tamás Trubadúr-dalok és -táncok a Carmina Buranaból és a középkori kéziratokból című műsora következik. Este 6-tól ínymar Bergman A hetedik pecsét cimü filmjét vetítik. Ugyanez a film szerepel a Gruber László Filmklub műsorában holnap, vasárnap délelőtt 9 és 11 órai kezdettel a Szabadság moziban. És még egy, az előbb említett ifjúsági házzal kapcsolatos információ: az intézménybe február 28-án, kedden este 7 órára meghirdetett Brass Age dzsesszegyüttes lemezbemutató koncertje betegség miatt elmarad. Oj program viszont > indul az ifjúsági házban: ismerkedési suli 18—22 éves fiataloknak — első alkalommal február 27-én, hétfőn este 7 órától. A TIT városi szervezetének hanglemezklubja február 27-én, hétfőn este 6 órai (kezdettel a Kárász utca 11. szám alatti klubban megrendezendő foglalkozásán Heiner Lajos mutatja be a Carlos Kleiber karmesterről készült videofilmet. A Szegedi Szimfonikus Zenekar hangversenyét rendezik meg a filharmónia szimfonikus bérletsorozatának ötödik koncertjeként február 27-én, hétfőn délelőtt 11-kor (a Tömörkény gimnázium diákjainak), valamint este fél 8 órai kezdettel a nemzeti színházban. Vezényel Oberfrank Géza, közreműködik Misura Zsuzsa (ének), valamint a Weiner Leó kamarazenekar (művészeti vezető: Weninger Richárd). A hangverseny műsorában Bartók- és Wagner-művek szerepelnek.. Glowacki egyszerre mélyen lengyel és klasszikus módra közép-európai művét Jordán Tamás rendező megejtő természetességgel és eleganciával állította színpadra: a hagyományos kamaradarab-keretbe a flashbacktechnika visszapörgetett múltbeli emlékképei nemcsak szervesen illeszkednek, de olyan szellemes „szituációpluszokat" is produkálnak, mint például a Kovács Zsolt Mrs. Thompsonával kitűnően megfűszerezett látogatásjelenet. Mintha a sors svábbogárvadászatán vennénk részt: az emigráns létből egyféle, hosszú évtizedeken át emberek millióit érintő, különleges nyomorúság képe rajzolódik föl a háttérben, mint Sztálin fejének Az Arbat gyermekeiből megismert, vörös kontúrja — a Svábbogárvadászat záróképében. A szegedi előadás rendkívüli erejét, hatásosságát — igazi színházi sikergarancia — pompás textus és magas nívón dolgozó szereplőgárda szinkronja biztosítja. A kamaradarabok elmélyült játéktechnikáját bátran fölvállaló rendezés egy érett, szerepét imponáló arányossággal alakító Szakács Esztert (Anka) és egy egészen kiváló, meglehet, pályája eddigi legjobb alakítását nyújtó, nagy fejlődőképességről tanúságot tevő Jakab Tamást (Janek) ajándékoz a közönségnek. Kettősük: az emigráns közép-európai értelmiségi, házaspár prototípusa. A Macbeth-tel kezdeni mit sem tudó színésznőt és az írni már képtelen írót hol a zárójelenet fenségében, hol az esendőség humorának emberi mosolyaitól övezve, hol az intellektuális fegyelem és kiszolgáltatottság láncai között vergődve képes megmutatni. Többféle szerepben megjelenő partnereik, a Mrs. Thompsont, bevándorlási hivatalnokot, belügyest és cenzort egyaránt alakító Kovács Zsolt, valamint a Mr. Thompsont, New York-i csavargót és államvédelmist megjelenítő Hegedűs Zoltán — szintén kiválóak. Kicsit négyőjük ritka szerencsés konstellációban prezentált jutalomjátékának is fölfogható ez az előadás. Amely Donáth Péter ötletes díszleteivel és E. Kiss Piroska jelmezeivel tényleg élmény, Színház, öröm és gond(olat) özöne egyszerre, a vajúdó jelen és a jelenlevő múlt. Vagy a lehetséges jövő? Domonkos László