Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

4 1989. február 16., csütörtök Népünk hagyomány­világából Az ördögszekér nyomában „Míg él: áll, hóta után szalad­gál, mi az?" Tüskösballa. Ósz­időre több színben apró virágot hozó, vékony szárú tüskös nö­vény a balla, tüskösballa. amelyet a tanyai emberek szólöpréselés­kor szűrésre használtak. Bálint Sándor Szegedi Szótárában is megtaláltam a ballát Az ösz­szefogott ballát kint a mezőn, s.ggtörülónck használták." Fajtái a sós-, a tüskös-, a nyúlballa, illetve ballangó. A sósballáró\ csak annyit tudunk, hogy a sziken termő gyomnövényt régtől fogva ismeri a felsőtanyai nép. Minde­nütt megtermett, minden föld­művelő munkának útjában volt, ezért minden gazda irtotta. A tüskösballa (ballangó) amelyhez a fönti találós kérdés kapcsoló­dik. ósszel, amikor tövéről fel­szakad. a szél görgeti mindet. Ha száguldás közben összeakadnak, többször nem is egy, akkor meg­növekedett tüsökballa-tömb for­májában viszi a szél kersztbe, meg vissza. Tápé határában is termett tüs­kösballa, amely nyargalászó tü­neménynek a tápaiak ördögste­kér nevet adták. Kovács János Szeged és népe című müvében ad róla hírt, miszerint a lápai szánto­gató ember lovai a félelmetesen feléjük gördüló ördögszekértöl (ballabokortól) nagyon megbok­rosodtak. A pásztoremberek ke­zében mindig ott volt a bot. mely­nek egyik végébe élezett vasle­mezt erősítettek. Az útjukba ke­rülő tüskösballát éppúgy kivág­ták vele, mint a nagyobb tüskéjú királydinnyét. Ósszel összegyűj­tötték mindet és távol a falutól gyújtották meg. Bevihették volna a kemence fűtésére, de nem tet­ték, hiszen a sok tüske alaposan megsebezte volna őket. A ballagóboz kanizsai monda tapad, amelyet Löw Immánuel tői jegyzett le Szótárában Bálint Sán­dor: Egy ember a feleségét agyon akarja verni kinn a mezőn. Az asszony letérdel és kérleli: „Ne bánts, még a ballagó is kijelenti." Az ember azonban agyonveri és elveszi a szeretőjét. Hat év múlva kocsin jár az új asszonnyal. A ló a ballangótól megbokrosodik. El­káromkodja magát az ember: „Akkor volt ennyi balla, amikora feleségemet agyonvertem." Az asszony elválik tőle és följelenti. Ugyanezt a mondát már Tömörkény is megírta a Napos tájakban. 11], Lcle József Földrengés után Két héttel a földrengés után rendes kerékvágásba zökkent az élet a Vas megyei Bérbalta­váron és a környező települése­ken. Az Állami Biztosítóhoz tizennyolc településről össze­sen 1300 kárbejelentés érke­zett. A lakóházakban keletke­zett károk felmérését az elmúlt hét végén befejezték, a kár ösz­szege meghaladja a kilencmil­lió forintot. A kártérítést folya­matosan fizetik ki a családok­nak. Lehet-e több a kettő két és félnél? Az úgynevezett kétszintű igazgatás — a jelenlegi „két és fél" szint helyett — teszi aktuálissá, hogy elgondolkozzunk ezen és ha niár elgondolkozunk, miért ne tegyük ezt közösen, hiszen ma talán minden eddiginél igazahh a latin mondás: Quod omnes tangit ah omnihus approhetur, azaz (szabad fordításban) Ami mindenkit érint, azt mindenkivel meg kell vitatni. A jelenlegi helyzet a követ­kező: Az ország 15 megyéjében a megyei és a helyi igazgatás közé részben beékelődik az úgynevezett körzetközpont (város vagy városi jogú nagy­község) igazgatási apparátusa. (Azért részben, mert a körzet­központ nem mindenben játssza a közbülső lépcső szere­pét, innen a két és fél szint.) A fennmaradó 4 megyében kísérleti jelleggel 1987. január 1-je óta létezik a kétszintű igaz­gatás. ami azt jelenti, hogy ezekben a megyékben a megye, község (város) kapcso­lat közvetlen, vagyis megszűn­tek a körzetek. Mivel indokol­ható ez az újabb átszervezés? Van egy egyszerűbb és egy bonyolultabb válasz. Fáradsá­gosabb ugyan, ha alaposabb vizsgálódásra szánjuk magun­kat. talán mégis megéri, hiszen így — úgy hisszük — a tévedé­sek valószínűsége, ha nem is a nullára, de jelentősen csök­kenthető. Szakmai körökben mára két megoldási módozat rajzolódott ki. Az cgvik az úgy­nevezett adminisztratív, két­szintű igazgatás. Ez lényegé­ben az, amit a jelenleg folyó — négy megyére kiterjedő — kí­sérlet takar. Ennek lényege, hogy mind a megyei, mind a helyi (községi, városi) igazga­tás helyzete lényegesen nem változik. Nincs többről szó, mint azoknak a hatásköröknek az „elosztásáról", amelyeket a körzetközpont, városok (nagy­községek).-láttak (látnak) ele Amikor 1983-ban a járásokat megszüntettük, elméletileg ez már megoldható lett volna. Akkor erre azért nem került sor, mert az akkori megítélés szerint ehhez hiányoztak a fel­tételek. A kérdés most már az. válto­zott-e a helyzet döntően az el­múlt 5 év alatt? Általános véle­mény szerint igazi átalakulás nem ment végbe, ezért az ilyen megoldás esélyei ma sem job­bak. Az adminisztratív két szint nem egyeztethető össze a politikai intézményrendszer tervezett, illetve folyamatban lévő reformjával sem. Az auto­nómiára épülő, illetve annak megvalósításáért felelős politi­kai struktúra más alternatívát kíván. Egyre inkább világossá válik, hogy a pártirányítással működő állami centralizáció betöltötte történelmi hivatását, változatlan^formában történő fenntartása vagy kisebb kiigazí­tása nem tudja a társadalom és a gazdaság teljesítőképességét fokozni. A,másik lehetőség az úgyne­vezett önkormányzati elven alapuló kétszintű igazgatás. És itt máris túlléptünk azon a terü­letszervezési problémán, amit a kétszintű igazgatás beveze­tése eredetileg jelentett. Az al­kotmányreform és a tanács­rendszer reformja egyik igen lényeges kérdésköre a társada­lom és az állam viszonyának újraszabályozása. Amíg az ál­lam célja és a társadalom ön­mozgása távol esik egymástól — a hatalom megszerzése a termelési és társadalmi viszo­nyok átalakítása időszakában — addig a szigorúbb centralizá­ció nélkülözhetetlen az ellenté­tes irányú önmozgások kizá­rása. mérséklése céljából. Amikor azonban a központi és a lokális érdekek között már nem feszülnek alapvető ellen­tétek. akkor a decentralizáció kell, hogy előtérbe kerüljön, hogy a helyi társadalom önszer­vező erői mozgásba lendülhes­senek. Számos fejlett tőkés or­szág tapasztalata bizonyítja, hogy ha nem engedtek volna zöld utat a helyi önszervező­désnek, ha az állam felülről akart volna mindent megszer­vezni és irányítani, fejlődésünk lényegesen lefékeződött volna. Sajnos nálunk erre mindeddig nem kerülhetett sor. Jelenlegi tanácsrendszerünkben — és et­től az úgynevezett adminisztra­tív két szint sem különbözne — olyan döntési mechanizmus alakult ki, amelyben nem egy­szer fent mondták meg. hogy döntsenek lent és ehhez — a formális önállóság deklarálása mellett — rendelkezésre álltak olyan eszközök, amelyeknek birtokában biztosítani is tud­ták. hogy olyan döntés szüles­sék. mint amilyet elvárnak. Az elmondottak, ügy gondolom, megfelelő érvek ahhoz a meg­állapításhoz, hogy a kétszintű igazgatás megvalósítása csak egy szélesebb összefüggés­rendszerben és az önkormány­zati elvvel ötvözve jelent igazi előrelépést. * Hogyan valósítható ez meg? Milyen problémákat kell meg­oldani? Milyen közvetlen és közvetett hatásokkal kell szá­molni? Ezek olyan kérdések, amelyek a szakmai közvéle­ményben sem tisztázottak eléggé. Az is kérdéses, hogy az egész átszervezés egy lendület­tel vagy fokozatosan fontolva haladva egy-egy részproblémát kísérletekkel megvizsgálva menjen-e végbe. Az idő sürget, többek között ebben is van némi lemaradásunk, én mégis óvakodnék a radikális megol­dástól. Természetesen érvé­nyes ez erre az írásra is. Nem hiszem, hogy minden ága-boga a korszakos jelentőségű kér­déskomplexumnak oly mérték­ben sűríthető, hogy most a vé­gére tudnánk járni. Éppen Hol volt, hol nem volt, túl a dollárházon és a lordok há­zán, ott, ahol a kurta bajszú nyugdíjas túr (a kukákban), terült el a Demok Rácia. Lát­szólag parttalanul folydogált, de folyásában mégis volt va­lami gát, valami rendszer. Ennek a partján lakott dr. Értelmetlen Miségi és Misé­giné tanárházaspár. Amit fel­építettek nappal a gyerekek elméjében, az leomlott este a családi fészekben a tévé előtt. Jó munkájuk eredményeként a szülőktől gyakran kaptak kígyót-békát, a társadalomtól pedig szóvirágot és áldo­másra valót. Korlátlanul vál­lalhattak adókulcsos túlórát, társadalmi munkát, helyette­sítést. szülői értekezletet. Mai mese családlátogatást, korrepetá­lást. pótvizsgát és folyosói ügyeletet. Nem is lett volna semmi baj, ha meg lettek volna elé­gedve a sorsukkal. De ók még ennél is többet akartak. Ki­számították. hogy a hét szúk esztendő már legalább tíz éve tart, mert azt is bruttósítot­ták. Észrevételüket újítás­ként benyújották a Begyűrú­zési Minisztériumba, amely nagy import vert fel. A Mi­nisztérium exportra számí­tott. így a hét szúk esztendőt inkább nettósították. így élt továbbra is dr. Ér­telmetlen Miségi és Miséginé boldogan a hivatásának... nem is olyan értelmetlenül. Aztán úgy tíz év múlva vége lett a hét szúk esztendő­nek. A Begyűrűzési Miniszté­riumot megette az áfa. az áfa pedig megszülte a szerkezet­átalakítást. és létrehozta a Jö­vőügyi Minisztériumot, amely végre bejelentette, hogy az eddigi nehézségeink azért voltak, mert ez volt a szocializmusnak a szocializ­musba való átmenete. Ezen­túl másképpen lesz! Ennek boldog tudatában, dr. Értel­metlen Miségi és Miséginé még ma is él. ha meg nem halt. Salga Attila ezért az önkormányzati típusú kétszintű igazgatás egyik, de talán leglényegesebb részletére korlátozom a felvetett gondo­latsort. ezzel nem lezárva, ha­nem remélhetőleg elindítva to­vábbi közös töprengést és ez a megye problematikája. Ha ugyanis a megyét illetően nem történik minőségi változás, ak­kor gyakorlatilag a települési önkormányzatnál sem. Ha arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy most a megyét önkor­mányzatnak kell-e tekinteni, vagy inkább a kormány irá­nyító szervének, azt monda­nám. az utóbbinak. Nem ta­gadva. hogy ellát bizonyos ön­kormányzati teendőket — vál­lalati és intézményei révén —, a helyi tanácsok által választott tanácstagokból álló testület mégsem vált a helyi érdekek ütköztetésének, egyeztetésé­nek színterévé. A helyi terve­zésbe. az anyagi eszközök elosztásába az apparátusnak olyan beleszólása van. amely alapvetően befolyásolja a tele­püléspolitikát. A helyi tanácsi tisztségviselők munkáltatói jo­gának gyakorlásával a megyei végrehajtó bizottság és tisztség­viselők elérhetik, hogy „lent úgy döntsenek, ahogyan fent elgondolják". Ismereteim sze­rint ma nagy bátorságra van szüksége egy helyi tanácsel­nöknek ahhoz, hogy más törek­véseket képviseljen a saját ta­nácsában. mint amit tőle a megyénél elvárnak. A megyé­nek ebből a szerepköréből kö­vetkezik. hogy az irányítása bü­rokratikus. energiát feleslegc­sen emésztő. Ismétlődő, for­malizált az ellenőrzési rend­szere. Nem veszi figyelembe, hogy a helyi tanács munkáját ténylegesen a választóknak kell ellenőrizniük, s a megye be­avatkozására csak akkor van szükség, ha a testület megszegi a törvényeket. Nagy erőket fordít a megelőzésre, informá­ciók gyűjtésére. Jelen kíván lenni minden helyi fórumon, hogy hatással lehessen az ott hozott döntésekre. Jellemző példája ennek, hogy még a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás ki­vetését sem bízták a „vélet­lenre". Nem egy helyen retor­ziót helyeztek kilátásba, ha azt a tanács nem támogatná. Nyugodtan leszögezhetjük, hogy a megyei tanácsok nem a helyi tanácsok „szövetségei", hanem a kormányzati döntések megvalósításának a közvetítői, ellenőrzői. Ebben a szerepben nem segítik, hanem fékezik a helyi önkormányzati fejlődést. A kérdés most már az. milyen legyen ez a szint? A válasz egyértelmű, hogy a megye va­lós'önkormánvzat legyen, s fel­ügyeletet annyiban lásson el, amennyiben ez a társadalom érdekei szempontjából nélkü­lözhetetlen. Égy ilyen megyei tanácsnál milyen szervezeti struktúra épüljön ki. milyen legyen a tanács összetétele, fenntartható-e a jelenlegi tele­pülésarányos képviselet a tes­tületben. vagy minden telepü­lést egy tanácstag képviseljen, legyenek-e képviselői a megyei érdekszövetségeknek (pl. Mé­szöv. Teszöv. MTESZ. Jogász Szövetség stb.), maradjon-e meg a vb. hogyan épüljön fel a szakapparátus és még sorolhat­nánk a különböző megválaszo­lásra váró kérdéseket, ame­lyekről jelenleg folyik a szak­mai vita. Nincs kész recept, csak egy látszik elvszerűen megfogalmazhatónak, és ez így hangzik: A kétszintű igazgatás az általános reform része, amely reform fokozatosan és a legszélesebb közvélemény be­vonásával. aktív részvételével valósítható meg eredményc­sen. Ehhez igyekeztem szerény mértékben hozzájárulni. Kallenbach Jenő a JATE adjunktusa 1989. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: JULIANNA, LILLA A Nap kel 6 óra 49 perekor, és nyugszik 17 óra 08 perckor. A Hold kel 12 óra 30 perckor, ós nyugszik 4 óra 49 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 84 cm (áradó) nap műsora. 19.30: Tv-napló. 20.00 Ku­pagyőztesek Európa Kupája. 20.50: II. félidő. 21.30: Hírek. 21.40: Szórakoztató program. 22.25: Művészeti est. 23.55: A pénteki műsor Ismertetése. SKY 7.00: Gyermekműsor. 9.30: Vigjátékso­rozat. 10.00: Panel Pot Pourrl (Játék­show). 11.30? Sky-krónika. 12.30: Sulli­vanék. 13.00: Egy másik világ. 14.00: Az Eurosport csatorna műsorából. 15.00: Változó világ. 16.00: Szeretni. 16.30: Fia­tal orvosok. 18.00: Családi ügy. 18.30: Édes hármasban (vigjátéksorozat). 19.00: Az Eurosport csatorna műsorá­ból. 01.30: Channell műsorai. ma|d zene műsorzárásig. SUPER 8.00: Egyveleg. 15.30: Tarcklng. 16.30: Forró drót. 18.30: Élve vagy holtan. 19.00: A megmentő (kalandfilm-soro­zat). 20.00: A műit szorításában. 21.45: Hírek. 22.00: Apritógyár. 00.00: Egyve­leg. TV 5 16.10: A fekete képisapkás ember. 16.30: Jó napot, jó étvágyat! 17.00: Falu a felhók között. 17.30: Számok és betűk. 18.00: Úri fajta. 19.30: Csillogó papiros. 20.00: Champs-Élysées. 21.30: Fekete szemüveg a fehér éjszakákhoz. 22.35: Hiányjelek. 23.30: Esély a daloknak. 00.00: Személyiségek. 01.00: Műsorzá­rás. SZÁZTÍZ ÉVE született Hébelt Ede (1879 -1961) szociál­demokrata politikus, ügyvéd. HATVAN ÉVE született Hera Zoltán (1929-1987) József Attila-dijas költő, publicista, 1953-tól a Sza­bad Nép. ma|d a Népszabadság munka­társa. főmunkatársa, később a kulturális rovat helyettes vezetője NAGYSZÍNHÁZ Nincs előadás MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután há­romnegyed 6 órakor: A dokumentátor l-il. (színes magyar film III helyár!) fél 4 órakor A fantasztikus labirintus (színes m. b. ame­rikai film. III helyár!). Fáklya: fél 3 órakor Nebulók (színes, m b. csehszlovák rajzfilm) háromnegyed 5 órakor A leghosszabb nap l-ll. (m b ame­rikai háborűs film. II dupla helyár1) Szabadság: 3 órakor, negyed 6 és fél 8 órakor Szörnyecskék (színes |apán krimi. III. helyár!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor Alombri­gád (színes magyar film ). Kiskörössy halászcsárda: (videomozi) délután 4 és este 8 órakor Megszegett eskü (szirtes hongkongi karatefilm ). Éva presszó: este 8 órakor Shaolm 36. terme (színes hongkongi harcművészeti film.) ÜGYELETEK GYÓGYSZERTAR: Klauzál tér 3 szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓ­GIAI: Ma a balesetet szenvedett személye­ket a II. Kórház (Tolbuhin sgt 57.) veszi fel. sebészeti felvételi ugyeletel az I sz Sebé­szeti Klinika (Pécsi u 4.) urológiai felvételi ugyeletet a II Kórház tarl A balesetett szenvedeti gyermekekel a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermekbelegeket a se­bészeti klinikán látják el ÉJSZAKAI ORVOSI: Este fél 6 órától reggel fél 8 óráig a felnöttlakősság részére Szeged. Hunyadi János sgt. 1 sz alatt. Telefon 10-100 GYERMEKORVOSI: Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20 sz alatti körzeti gyermek­orvosi rendelőben történik a surgos esetek orvosi ellátása GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI: Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Úiszegedi Gyermekkórház Szeged.' Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655 FOGORVOSI: Hétfőtől péntekig 22 órá­tól reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig Szeged, Zöld S u. 1-3. Telefon 14-642. S. O. S. LELKISEGÉLY-SZOLGALAT: Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. O 0 Rádió BUDAPESTI. 9 00 Képű|Ság 9.05 Tévelorna 9.10: Déry Tibor Óriás - Magyar tévé­film 10.30: Tizenhatévesek - Litván lóvé­film-sorozat 11.35: Mozgató 11.45: Képűjság 16.35: Hírek 16 40: Dél-dunántúli hírek. informá­ciók. események 16 50 Hírek szerbhorvát nyelven 16 55 Hármas csatorna 17.40 Négy nap lóvéműsora 17 50 Az élő bolygó 18.45 Házi gondozás, ápolás 19.00 Reklám 19.05 Műsorajánlat 19.15 Lottósorsolás 19.20 Reklám 19 25 Közlemények, műsorajánlat 19.30. Híradó 20.05: Mi van magával, doktor űr? 21.30 Hazai Tükör 22 50 Híradó 3 BUDAPEST 2. Tv 2 Kudlik Júliával és Déri János­sal 17 00 Képu|Ság 17.15: Tv 2 Benne Riportok — ldő|árás ­Tévétorna — Reklám — Zene 17.45 Mozaik — Telefonos |áték 18 00 Telesport 18 30 Gyerekeknek1 19 00 A hitelkártya rab|a - Kanadai tévé­film 19 54 Tv 2 Benne Reklám — Julia-napi köszöntő 21.00 Híradó 2 21.20 Tv 2 Benne Nézze meg az ember! 21.30 Egy angyal a földön ­(NSZK—francia film) 22.53: Tv 2 — Napzarta KÜLFÖLDI TÉVÉADÖK MŰSORÁBÓL BELGRADI. 8.20: Tv-naptár. 8.30: Gyermekműsor. 9.00 és 10.35: Téli Iskolai program. 15.15: Éjszakai program Ismétlése. 16.30: Tv-híradó magyar nyelven. 17.15: Tv-napló. 17.35: Gyermekműsor. 18.05: Számok és betűk. 18.25: Rajzfilm. 18.30: Filmsorozat. 19.30: Tv-napló. 20.00: Po­litikai magazin. 21.00: Szórakoztató ze­nei műsor. 22.10: Tv-napló. 22.30: Éjsza­kai program. BELGRAD2. 17.45: Tv-naptár 17.55: Hírek. 18.00: Oalméclal regionális program. 18.45' A KOSSUTH 8.20: Szalad-e a Puli? - Antal Éva ri­portja 8.30: Nyolc rádió nyolc dala. 9.00: Verbunkosok, katonadalok. 9.30: A kül­politikai rovat műsora — ism. 10.05: Embertan — középhaladóknak — A sze­relemről. 10.35: Németh Marika és Ud­vardy Tibor operettfelvételeiből. 11.17: Zeneiskolásoknak zeneiskolások mu­zsikálnak. 11.35: Egy címíró emlékiratai - Barabás Tibor regénye folytatások­ban 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.10: A Nyugat története 3.14.25: Örökzöld film­melódiák. 15.00: Szóról szóra - Zenés irodalmi magazin. 16.05: Éneklő ifjúság. 16.18: Radioton korongokról! 16.20: Az évkör népszokásai - Jégtörő Mátyástól Nagyhétig. 17.00: Ügyelet a baleseti se­bészeten — Veress Ágnes riport|a. 17.25: Ipargazdák. 17.30: Hagyomány­ápolók. 18.00: Zenés játékokból. 19.23: Csókolj meg! - Nógrádi Gábor hangjá­téka 19.59: Jámbor László énekel. 20.30: Korkóstoló - Tudomány - poli­tika — társadalom. 21.00: Kamarazene. 22.00: Hírvilág. 22.30: Régi hires éneke­sek műsorából. 22.50: Mindennapi dog­máink — Rádal Eszter sorozata. 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadómű­vészek. PETŐFI 8.05: Balettzene operettekből. 8.20: A Szabó család - ism. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.05: Napközben (Élő). 12.10: A Napóleon Boulevard együttes lemezei­ről. 12.25: Útikalauz üdülőknek. 12.30: A népművészet ifjú mesterei. 13.05: Nosz­taJgiahullám. 14.00: Jégbor — Radnóti László műsora. 14.45: Hangszerszólók. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv ­Gazdaság és jog — ism 16.00: Népzenei kamarahangverseny. 16.15: Lemezek a tegnap slágereiből. 17.05: Magyar köny­nyüzenel felvételek. 17.30: Gordiusz ­Ismeretterjesztő magazin — fiataloknak. 18.30: Slágerlista. 19.05: Muzsikánál nincs jobb barát. 20.05: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: A nagy koldus elmond|a - Csurka István szatírái - Ism. 22.03: A sárbogárdi és az egerbocsi népdalkör felvételei - ism. 23.15: „Pop-Meccs '88" — Részletek a gálaműsorból. BARTÓK 9.08: Schubert: A négy évig tartó őrség — Egyfelvonásos opera. 9.51: Zenekari muzsika. 10.30: Hárfamüvészek felvéte­leiből. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Magya­rán szólva — Ism. 11.25: Népdalfeldol­gozások kamaraegyüttesre. 11.40: Brahms: d-moll zongoraverseny. 12.32: Magyar szerzők rézfúvós kamarazenéié­ből. 13.05: Nevek ürügyén - Kassák ­Korányi Tamás műsora 14.05: Bach­müvek 15.00: Pophullám. 16.00: Emlék­műsor Lisznyai Szabó Gábor születésé­nek 75. évfordulóién. 17.00: Nyitnikék ­Kisiskolások műsora. 17.30: Fúvós Fó­rum 18.00: Olasz madrigálok. 18.30: Ro­mán nyelvű nemzetiségi műsor. 19.05: Századunk zenéjéről. 19.35: Zenekari muzsika, közben: 20.00: A kép — Cs. Szabó László novellája. 20.29: A Zene­kari muzsika folytatása. 21.00: Ba|nokok - Riporter: Bálint István. 21.15: Top-les — Válogatás hazai és külföldi slágerlis­tákról. 22.00; Magyar művészek ópera­felvételeiböl. 22.30: Napjaink zenéje. 23.14: Weöres Sándor: Panoptikum — Versciklus. SZEGED 66,29 MHz -94,9 MHz 1989. február 17., péntek 5.30-8.00: Alföldi Hírmondó - zenés hírműsor — benne: 5.40: Falurádió a Kossuth rádióból. 6.00: Hírek, űtinform. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Reggeli párbeszéd 7.00: Krónika — Kossuth. Továbbá: Információk Bács-Kiskun. Bé­kés és Csongrád megyéből, program­ajánlat, időjárás-jelentés, sport. Műso­runk tartalmából. — Beszámoló az MSZMP Csongrád Megyei Végrehajtó Bizottságának üléséről. — Tanácskozik az országgyűlési képviselők megyei csoport|a Békés és Csongrád megyé­ben. - Import holmi, de honnan? — Milyen teltételekkel lehet külföldön munkát yállalni? - Bemutató a Békés­csabai Jókai Színházban.

Next

/
Thumbnails
Contents