Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

2 1989. február 16., csütörtök Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a politikai rendszer reformjának időszerű kérdéseiről (Frtytatás az 1. oldalról.) lista országokban is Ikere­sik az átalakítások útját. Saját történelmi tapaszta­lataink azt bizonyítják, hogy n részleges reformtörekvé­sek — amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak — nem ve­zetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-mo­rális viszonyaink megújulá­sát is. 2. Az MSZMP 1988. máju­si országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban kiteljesedett a nyilvánosság, ós megindult a politikai in­tézményrendszer demokra­tizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkí­vüli gyorsasággal bontakoz­tak ki, s teremtettek — el­lentmondásoktól nem men­tes — új közállapotokat. A valóságos gazdasági-tár­sadalmi folyamatok és az in­tézményrendszerek átalakí­tásához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi in­tézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági re­form új stratégiájának kidol­gozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibonta­kozás megalapozása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondo­lások nagyobbrészt az MSZMP-töl indultak ki, de a folyamatok sodrában ese­tenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezé­sekkel lépjen fel. Ebben leg­fontosabbnak a gazdaság te­rületét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának moz­gósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimun­kálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világ­gazdaság követelményeit ér­vényesítő, nyitott, teljesít­ményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenn­tartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két'évtized ta­nulsága, hogy a gazdasági reformnak, az • eeredforduló szerkezeti-minőségi követel­ményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intéz­ményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. 3. A szocialista társadalom működésének eddigi gyakor­lata minden korábbi erőfe­szítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarorszá­gon a demokrácia olyan in­tézményrendszerét, amely­ben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egypártrendszer körülményei nem tették le­hetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetésé^, a szé­les körű társadalmi nyilvá­nosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket for­dított el a politikától, és bi­zalmatlanságot szült a kiala­kult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogal­mazta a demokratikus hata­lomgyakorlás igényét, a poli­tikai pluralizmus megterem­tését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyre­ható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget te­remt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai aka­rattá formálására". Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megje­lenő szerveződések együtte­sen azt mutatják, hogy kiala­1 ulőban vannak a feltételek (lervezet) az egypártrendszef körülmé­nyeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a demokrati­kus hatalomgyakorlás a tár­sadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a több­pártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdemé­nyezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmá­nyos garanciát kapjanak. 4. A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott át­menet csak szerves társadal­mi folyamatok eredménye­ként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megter­vezni, de a bennük részt ve­vő politikai mozgalmak, té­nyezők együttműködése be­folyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megíté­lése szerint a társadalom je­lenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanására". Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok de­stabilizálódása, ellenőrizhe­tetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelőssé­get értő egyetlen politikai erőnek sem állhat érdeké­ben. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszá­míthatóságára, a bizalmat­lanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt fel­gyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megje­lent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta fele­lősséget és -önmérsék létet kell tanúsítaniuk. Az ország előtt álló feladatok megoldá­sához úgy tudnak hozzájá­rulni, ha a kritikai megnyi­latkozások mellett reális programokat képesek felmu­tatni. A nemzet abban érde­kelt, hogy a különböző poli­tikai tényezők között a ki­bontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. 5. Az MSZMP kinyilvá­nítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gya­korlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétek az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szö­vetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, töre­kedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészí­tésére a Központi Bizott­ság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbe­széléseken az MSZMP ajánl­ja az együttműködés tartal­mi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköréül pedig javasolja­az új alkotmány előkészí­tésével és tartalmával össze­függő vélemények egyezte­tését, a választási rendszer kidolgozásával és a válasz­tásokon való együttműkö­déssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság meg­teremtésére vonatkozó né­zetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mind­ez megteremtheti annak le­hetőségét, hogy megalapo­zódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai ténye­zők részt vehessenek a ha­talom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő moz­galmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre tö­rekszik, vitázik, ós amiben szükséges, politikai harcot folytat. 6. A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meg­határozó szerepet kíván be­tölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokra­tikus szocialista fejlődés képviselete, • társadalmi bá­zisai történelmi tapaszta­lata. Az MSZMP meghatá­rozó szerepét politikai asz­közökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájá­val, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a tár­sadalmi változások élén ha­ladjon, mindenekelőtt ön­magát kell megújítania. Ez csak a politikai verseny­helyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdeké­ben világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló straté­giai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell viták­ban kialakítanunk és meg­erősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a párt műkö­désének és döntéshozatalá­nak demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi fe­lelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat »<égi<eha)túsábnn. 7. A politikai intézmény­rendszer mélyreható átala­kulásában meghatározó sze­repe lesz az új alkotmány­nak és a választójogi tör­vénynek. Ezekkel kapcsolat­ban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja ál­láspontját, azt nyilvánosság­ra hozza és pártvitára bo­csátja. A Központi Bizottság bi­zonyos abban, hogy kezde­ményezései a politikai plu­ralizmus folyamatos kiépü­lésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás le­hetőségét, nemzeti céljain­kat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is há­rul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy fe­lelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással le­gyenek részesei társadal­munk megújulásának. Az MSZMP Központi Bi­zottsága felkéri a párt tag­jait, és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. feb­ruár 10—11-i ülésén elfo­gadott és most nyilvános­ságra hozott állásfoglalás­tervezetét. Az MSZMP Központi Bizottságának válasza az Új Márciusi Front felhívására 1. A Központi Bizottság üdvözli az Üj Márciusi Front „Az egypártrendszer­től a képviseleti demokrá­ciáig" című kezdeményezé­sét. Egyetért a benne fog­lalt általános politikai cé­lokkal. Támogatja azt az alaptörekvést, amely a de­mokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban részt ve­vő társadalmi-politikai szer­vezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bi­zottság egyetért azzal is, hogy az MSZMP-nek az ed­digieknél aktívabb kezde­ményező szerepet kell ját­szania a demokratikus át­menet feltételeinek alakí­tásában. Meggyőződése azon­ban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi fo­lyamatai és a pártértekezlet óta eltelt események is bi­zonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötele­zettségét. Elutasítja az Oj Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene meg­váltania erkölcsi belépője­gyét a képviseleti demokrá­ciába. 2. A pártértekezlet állás­foglalása a szocialista plu­ralizmus mellett nem te­kinthető csupán elvi dekla­rációnak: megindult a po­litikai intézményrendszer pluralizálódása, a korábbi­nál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hó­nap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Ujabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottsá­gának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e változások iránya — a számos nemkívánatos kísé­rőjelenség ellenére — ked­vező és előremutató. A Köz­ponti Bizottság támogatja egy olyan politikai egyezte­tő, konzultációs fórum lét­rehozását, melynek alapve­tő feladata, hogy folyama­tos politikai párbeszéddel segítse az új alkotmány és a választásokról szóló tör­vény kidolgozását. Lehetsé­gesnek tartja, hogy az elő­zetes konzultációk eredmé­nyeként létrejövő egyezte­tő tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően is kö­zös álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagy jelentőségű kérdésben. 3. A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmá­nyozási folyamat gyökeres átrendezését. Az' új alkot­mány tervezetét széles körű A sznvjet csapatok kivonultak Afganisztánból © Tcrmcz (TASZSZ) A szovjet hadsereg szer­dán befejezte az Afganisz­tánból való kivonulást. Ma­gyar idő ' szerint reggel 7 óra 55 perckor átgyalogolt a Hairaton afgán város és a szovjetüzbég Termez kö­zött az Amu-Darja folyó fölött ívelő hídon Borisz Gromov tábornok, az afga­nisztáni szovjet erők főpa­rancsnoka. Q volt az utolsó szovjet katona, aki távozott az országból. A szovjet csapatkontingens kilenc évig nyújtott katonai segítséget a kabuli kor­mánynak a külföldről tá­mogatott fegyveres ellen­zékkel szemben. Ötvenhat magyar-szovjet ludósbizollság témája legyen © Tokió (MTI) Teljesen természetes lé­pése a magyar reformfolya­matnak a történelem felül­vizsgálat^, beleértve bizo­nyos átértékelési törekvé­seket is — jelentette ki Oleg Bogomolov szovjet akadé­mikus a Jomiuri Simbun­nak adott exkluzív in­terjújában. A Szovjetunió világgaz­dasággal és a szocialista rendszerrel foglalkozó nagy tekintélyű kutatóintézetének igazgatója a japán lapnak nyilatkozva felvetette a le­hetőségét — és a készségét — arra, hogy —amennyiben azt magyar részről kezdemé­nyeznék — létrehozzanak egy szovjet és magyar ku­tatókból álló bizottságot a történelmi kérdések áttekin­tésére, beleértve 1956 meg­ítélését is. Gépjárműjavító Kisszövetkezet Szeged, Cserzy M. u. 18. sz. alatti üzemébe RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA személy- és kistehergépkocsik garanciális és garancián túli javítását, fényezését, szerviz- és lakatosmunkát, valamint Dacia kopogós sebességváltó javítását is! A HODMLZOVÁSÁRHLL.YI ..RÁKÓCZI" MTSZ a Hódmezővásárhely. Boróka u. 2. sz. alatt bérbe ad két irodahelyiséget, 1 db 25 m:-es raktár-. 1 db 60 m:-es múhelyhelyiséget. 600 m-es betonozott udvarral. Érdeklődni lehet: Hódmezővásárhely, Rárósi út 108. Telefon: 46-8.33/15. társadalmi vitára támasz­kodva kell előkészíteni. Biz­tosítani szükséges annak in­tézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapaszta­latai hasznosuljanak. A törvényesen megválasz­tott Országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támo­gatja, hogy az új alkot­mányt — a parlamenti jó­váhagyás után — népszava­zás erősítse meg. 4. Az Üj Márciusi Front felhívása szerint a társada­lom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és moz­galmainak küldöttei álla­podnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is e demokratikus cél megva­lósításán munkálkodik, s együttműködésre* törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kívánja a már megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai szervezetekkel és mozgal­makkal. A kölcsönös biza­lomra építő párbeszédek so­rán formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti ke­retek, melyek közös célun­kat, a demokratikus és szo­cialista jogállam kiépítését szolgálják. Budapest, 1989 február 11 Mezőgazdasági nagyüzem PÁLYÁZATOT HIRDET zöldség-, gyümölcs- és dísznövény­nagykereskedelmi tevékenység folytatásához, felsőfokú végzettséggel rendelkező felvásárlásvezetöi, valamipt középfokú végzettséggel felvásárlásvezető-helyettesi munkakör betöltésére. A pályázatokat az eddigi szakmai tevékenység megjelölésével kérjük. „Jövedelemérdekeltségü üzemeltetés 697/12" jeligére a Sajtóházba kérjük leadni. A beérkező pályázatokat maximális diszkrécióval kezeljük. A Taurus Műszaki Gumigyártó budapesti telephelyére felvesz BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, 3 műszakos munkakörbe. Feltétel: általános iskolai végzettség. Szállás van. laurus Cím: Budapest X., Újhegyi út 25-31.1108. Telefon: 270-417.

Next

/
Thumbnails
Contents