Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 79. évfolyam, 40. szám 1989. február 16., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ha\i előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint A statisztika más helyzete Néhány napja egy, május első napjaira tervezett tanács- — Végig kell gondolnunk kozás előkészítése miatt Szegeden járt Végvári Jenő a a statisztikai információkKözponti Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. A vele ké- ró! nyúj,tott tájékoztatása, ink rendszeret. A kormány szitett beszelgetes alkalmat adott a szakterület hazai hely- azt tartja jónak, ha a vizctének áttekintésére. — Elnökhelyettesként mi- egyedi adatoknak a tegkitapartnerei is jól informáltak. Tehát hivatalunknak az is feladata, hogy a külyen részterületek tartoznak sebb nyilvánosság elé bo-> lönbözö társadalmi szerveÖnhöz? — A gazdaságstatisztika, vagyis az ipar, építőipar, csátása is. A titkok kiszivárogtatását az 1973. évi V. törvény tiltja. Ehhez a kereskedelem és mezőgazda- KSH mereven ragaszkodik, felság tényeinek mérése, dolgozása, publikálása. — Van-e valamilyen új sajátossága a KSH nemrég indult új évének? — Más helyzetben vagyunk, mint az előző évekkor az államigazgatási költ ségek mérséklését határozta el. Ez a döntés természetesen bennünket is érint. Próbálunk úgy gazdálkodni megmaradt erőforrásainkzeteket informálja. Néhány hónapja — éppen Szegeden — az MDF népesedési fórumán például félreinformált szakértők foglaltak állást, vontak le téves következtetéseket nyilvánvalóan rossz adataikból. — Azt kívánja mondani: de ez a saját érdekünk is. Még az APEH-nek sem állunk a rendelkezésére. Ha munkánk titkosságával kapcsolatosan kétely merülne fel az adatszolgáltatóinkban, ha elóbb a KSH.tól kérnek akkor legközelebb megta- . gadnánk az adatok kiadá- "dalokat, akkor ez nem /őrben. Az Országgyűlés az sati vagy meghamisítanák dult volna elő? idei költségvetés tárgyalása- ai:okat , •• — Kiskonyvtarnyi publi— Mekkora a megyei hi- kációt hoztunk nyilvánosvatalaik — mondjuk éppen ságra, és ezek túlnyomó réti Csongrád megyei egysé- sze budapesti könyvesbolgük — önállósága? tunkban most is megvásá— - A megyei hivataljaink r°U?ató- se,?k> e,°l nincs kai, hogy az általunk ösz- az 50-es években alakultak elzarva. Ezentúl a KbH mszegyűjtött információk ér- meg. Eleinte a központ szi- formációs szolgalata mintéke ne csökkenjen, vagy gorú pórázon tartotta őket. senkinek ad eligazítást, legalább kevésbé essen visz- Azóta Szegeden is ütőképes __ Mi lefret a biztosítéka sza, mint a mi anyagi lehe- közösség alakult ki. így a a poiitikában kezdö szervetoségeink. bábáskodásnak már nem zeteknekt az érdeklődő ál— Milyen kevésbé fontos sok értelme van. Mára iampolgárnak-arra, hogy vaterületekről veheti le figye- majdnem teljes az ónállóság lódi nem manipulált odalő tekintetét a KSH? »«. Budapestről csak az or- tofcat talál ezekben a pub. - Rangsort kellett felál- £Zf,s°sJ feladatokat közvetít- likációkban? ütanunk a különböző infor- ,del es *hl]e\ adunk A ,tati„(ika olv.,n anyagi kereteket. A meg- — A statisztika olyan oldás módszereibe, létszám- szakma, amely a tényeket ba. bérbe már nem szólunk el'ogultság nélkül tárhatja bele. a döntéshozók elé. Rosszul, szakszerűtlenül, netán egy- A 15 százalékos leépi- oldalúan nem 'tájékoztathat, minősíti hitelünket. mációink között. Természetesen a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet elhanyagolni a külkereskedelemmel kapcsolatos adatok gyűjtését es feldolgozását, tesi kényszer a megyei hi- mert e^elT^ját hitelét De a jövőben például ki- vatalt sem került el? kockáztatná. A magyar stasebb gyakonsaggal tajeko- _ Leép^ jtt is lesz, de tisztika módszereit, adatazodunk a termeloszovetke- kisebb mértékű. Hat száza- it, elemzéseit fenntartások zetek gepa omanyárol, es lékkal csökken az idejutó nélkül a fejlett országokban kevesebb alkalommal szam- pénzösszeg. Kevesebb lesz is elfogadják. Úgy hiszem, laljuk a kistermelők allata- az jde leosztott feladat is. ez a tény mindennél jobban A nehéz döntések megyei — Ha végre mind több szinten nem kerülhetők el. területén a hazai gazdaság- A pénzügyi egyensúly megnak létrejön az olyannyira teremtéséhez, a szükséges óhajtott versenyhelyzet, a béremelésekhez elkerülhegazdálkodó egységek mind- tetlen a létszámleépítés. inkább féltik majd a ver- _ Egyre több egyesület, senytarsaktól belső adatai- pdrt alakul az országban. A kut. Nehezebb lesz-e ezzfl politikai programok' kialaa statisztikusok dolga? kitásahoz, de „csak" a poli— Világszerte szembe tizáláslioz is szükség van kell nézni azzal az axióma- tények ismeretére, statiszval, hogy aki statisztikai tikai adatokra. Felkészültek adatot szolgáltat, az kiszól- a KSH-nál a társadalomgáltatja magát. Ezért szá- nak erre az új tulajdonsámunkra szigorúan tilos az gara? Bölc István Grósz Károly látogatása Prágában Grósz Karoly, a Magyar litikai Bizottság tagja. A MSZMP eltökélt szándéka, Szocialista Munkáspárt fő- tárgyalásokról közlemeny hogy folytatja a gazdasági titkára, Csehszlovákia Kom- jelent meg, amely hangoz- törvényszerűségek ervényemunista Pártja Központi tatja: sülése alapján hatékonyan Bizottságának meghívására működő szocialista piacgazszerdán reggel baráti mun- Grósz Karoly, a Magyar daség kialakítását, a politikalátogatásra Prágába uta- Szocialista Munkáspárt fő- kai intézményrendszer rezott. titkára Csehszlovákia Kom- formját, a többpártrendszer• „,„ re való áttérés feltételeinek A Grósz Károlyt és kísé- mumsta Pártja Kozponti megteremtését rétét szállító különgép a Bizottságának meghívására magyar és a csehszlovák 1989. február 15-én baráti Milos Jakes tájékoztatást nemzeti zászlókkal díszített „ adott a 6azdasae' mecharuzynei repülőtéren landolt, munkalatogatást tett a nizmus átalakításával, és a A repülőtéren Milos Jakes, Csehszlovák Szocialista Köz- társadalmi élet demokratia CSKP KB főtitkára fo- társaságban, és megbeszélő- zálásával kapcsolatban a gadtu. seket folytatott Milos Jakes- ^SKP előtt álló időszerű r.rós? Károlv és Milos feladatokról. Ramutatott arJakes a CSKP KB székhá- sel' Csehszlovákia Kommu- ra, hogy Csehszlovákia tárjaKes a LSKé ts.ű szenna ; partja Központi Bi- ^daimi életében növekszezaban tartotta meg targya- 20ttságána' főtit£rával. A ^ef a „em^^frontbT töközlemény többek kö- mörült politikai pártok és Grósz Károly és kísérete zött megállapítja: A ba- szervezetek feladatai, az esti órákban hazaérke- ráti, nyílt légkörű zett Prágából. A Ferihegyi megbeszéléseken Grósz Ká- Grosz Karoly es Milos repülőtéren fogadására meg- roly részletesen szólt az Jakes megbeszélései, elméjelent Lukács János, az MSZMP KB február 10— lyült, elvtársi és konstrukMSZMP KB titkára, a Po- 11-ei üléséről. Kiemelte, az tiv légkörben zajlottak le. A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről 0 Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása (Tervezet) 1. Pártunk történelmi j'e- haladás ellenére az elmúlt lentőségü feladat valóra egy-másfél évtized során váltását, a demokratikus fokozatosan gazdasági-poszocializmus új, magyar litikai és erkölcsi válság gyakorlatának kialakítását alakult ki hazánkban. Entűzi ki céljául. Az MSZMP nek oka a világgazdasag 1988. májusi országos érte- robbanásszerű átalakulása kezlete megnyitotta a gaz- által kiváltott új helyzethez dasági és politikai reformok való alkalmazkodásunk elátfogó, következetes megva- maradásában is megjelöllósitásának útját. A politi- hető. Ez hozta élesen felkai rendszer mélyreható színre a szocializmus eddiváltozására azért van szük- társadalmi-politikai seg, mert jelentós eredme- b nyeink, az ország moderni- rendszerenek mukódesi zálásában elért történelmi elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt — kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocia(Folytatás a 2. oldalon.) ' Országos tanácskozás Országos szójatermelési sonlítják össze. A szója tanácskozás kezdődött szer- aszálytűrő képességét bizodán Harkányban. A kétna- nyitja, hogy például a bólyi pos eszmecserét a hazai kombinát kukoricatábláin szójatermelés szakmai gaz- 40 százalékos, a szójaföldedája, a Bólyi Mezőgazdasági ken viszont csak 15—20 Kombinát szervezte azzaL a százalékos kiesést okozott a céllal, hogy felmérjék az új szárazság, növényi kultúra h'elyzetét, megvitassák jövőjét. A tanácskozás csehszlovákiai, jugoszláviai, NSZK-beli és osztrák szakemberek is részt vesznek. Az elmúlt évben — mint Kiss József, a Bólyi Kombinát vezérigazgatója megnyi Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miSÍ,!? niszterhelyettes emlékeztette a gazdasági vezetőket arra, hogy 1986-ban egy tonna szója még 186 dollárba került, napjainkra azonban megduplázódott az ára. A MÉM azért hirdette meg a tójában elmondta — ha- . _ zánkban minden eddiginél ^^ területről — ke sékelnl lehessen a szójabei ™ _ hozatal évről évre növekvő pénzügyi terheit. A program eredményesnek nagyobb reken 65 ezer hektárról — takarították be a szójatermést a nagyüzemek, mégpedig hektáronkénti 1,7 bizonyult. A szója termőtonnát. A szélsőséges időjá- területe az utóbbi években rási körülmények között ez csaknem háromszorosára jó eredménynek számit, ki- nőtt, termelésével ma már váltképpen, ha más növé- 300 mezőgazdasági nagynyek terméshozamával ha- üzem foglalkozik. Ma már minden hétre jut bukás, elmarasztalás, fölmentés, lemondás. Több éve történtekről derül ki, hogy bár törvénybe nem ütköztek, ám etikai normákat sértenek. Az ügyek egy része elszomorítóan pitiáner. Fogadtatásuk is vegyes. Hiszen a botlásokkal összemérik az érdemeket. Azt, hogy ki, milyen sokat tett a településért, a közösségért; elintézett, éjt-nappallá téve fáradozott. Az érdemek valóságosak, a helyi közvélemény megbocsátó. Olykor a leleplezők, esetenként a sajtó ellen fordul. „Fölfújták az ügyet" — hangzik az érvelés. Más szóval: az a kisebb-nagyobb előny jár, megszolgált érte a most erkölcsében elmarasztalt. Ha az ember jól meggondolja, valóban a felszínt kapirgáljuk. Hiszen ami törvénybe nem ütközik, ami csak az erkölcsi tartástól függ, azzal a jog semmit nem tud kezdeni. Jogsértés nem történt. A jog kiskapuin bárki szabadon közlekedhet. Az erkölcsi norma pedig igencsak képlékeny fogalom. Föllazul, mindenekelőtt föllazítja a szükség. Csúszópénz, protekció — bevett szokássá vált nálunk. Valljuk be őszintén: nem azt tekintjük-e élelmes, ügyes Erkölcsből elégséges ? embernek, aki megszerzi a hiánycikket, aki valamit, valahol el tud intézni? Es már-már dicsfény Övezi, ha önzetlenül, ha másokért teszi. Még az is felötlik: a vességek és viszontszivességek láncolata. Az egymusra utaltak ódzkodnak bármifele szankciótól, pereskedéstől. Jobb a békesség, a fehér kisebb-nagyobb botlásokat asztal mellett megkötendő igazságos ellenszolgáltatásként lehetne megszavaztatni. Benne volt a játékszabályban, hogy bizonyos funkciónak mi a fizetés melletti hozadéka. A játékszabályok szorulnak tehát korrigálásra! A mindmáig érvényesülő szabályok két alappillére: a hiány és az eredményesség igénye. Az utóbbival kezdjük. Akár társadalmi tisztségét, akár gazdasági pozíciót tölt be valaki, eredmenyt várunk tőle. Az eredményhez elvileg képességek és tisztes munka szükségeltetik. Legalábbis akkor és ott, amikor és ahol a produktum létrejöttét nem gátolják külső körülmények. Csakhogy gátolják. Gondoljunk csak példának okáért a vállalatok szerződéses fegyelmére, a szerződések megkötésére. Piaci feltételek határozzák meg? Hát persze. Hiány, esetenként mesterséges hiány jellemzi ezt a piacot — tisztelet a kivételnek —, amelyben az üzleti kapcsolat egyúttal szíújabb és újabb alku. A vállalat így prosperál, a dolgozók is ettől elégedettek. Ha egy vezető mindept az előírásokat szó szerint értelmezve tett, s kudarcot vallott, megnézhette magát. Nem hiszem, hogy felmérés készült volna róla, pedig tanulságos lehetne, miként is oszlottak meg a települések fejlesztésére szánt közpenzek. Nem a nagy összegek, a központilag elhatározott fejlesztési költségek, hanem a maradványok. Sokszor esett szó dicsérőleg a sajtóban is azokról, akik igazan leleményesen álltak elő egyegy jó ötlettel, megoldva a pénzosztás gondját. Talpraesett, jó vezetők — állítottuk róluk, és nem ok nélkül. Miért ne jutna előbb új iskolához, rendelőhöz és a többihez az, aki a legjobb időben jelentkezik? Nem is a beruházás teljes összegéért, csak kisebb-nagyobb hányadáért Magúra vessen az a település, amelyik kevésbé ötletdús vezetőt választott vagy kapott. És eközben hajlamosak voltunk megfeledkezni arról, hogy ennek az elosztásnak vajmi kevés köze van a szükségletek rangsorolásához, az esélyek egyenlőségéhez. Még akkor is, ha a szerzéshez nem kellett — csakis a körülmények megismeresét, a tisztánlátást szolgáló — „terepszemle", vadászattal netán, avagy önköltséges helyi termékkel, a vendéglátás csip-csup ajándékaival kiegészítve. Ne áltassuk magunkat, mindez a szemünk láttára történt. Nem tudtunk mindenről, de sok mindenről tudtunk. Mármint mi, helyi lakosok. Közpénzből közpénz fiadzott — a mi javunkra is. Napjainkban valami megváltozott, pontosabban fogalmazva valami változóban van. A gazdasági-társadalmi radikális átalakulás ezeket a korábban megtűrt, nemegyszer szentesített módszereket nem viseli el. Következésképpen a tegnapi erkölcs legjobb esetben is elégséges osztályzatot kap. A bukottakat mentegetném? Nem, éppen az erkölcsi tartásukat mindezek ellenére megőrzők tisztelete miatt sem. Csak elhelyezni próbálom a jellemző részt az egészben m. n.