Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

19S9. január 14., szombat 3 Energiatakarékos cukorgyártás Az Ercsi Cukorgyárban az idei, csaknem 90 napos kampányban mintegy 26 ezer tonna cukrot gyártanak. A múlt évben az úgynevezett cukoroldalra beszerelt Siemens-főzöautomaták jól beváltak, igy az idén jelentős energiamegtakaritással tudják előállítani a cukrot. A képen: Kovácsné Kovács Erzsébet Siemeas-számítógéppcl irányítja a főzési folyamatot Tetőpontján az influenzajárvány Az influenza Európában változatlanul Svédországban, Norvégjában, Franciaországban és Magyarországon okoz járványokat — tájékoztatta Vass Adám. a Szociális és Egészségügyi Minisztérium főorvosa az MTI-t. Hazánkban a járvány 5 hete alatt január 8ig több mint 372 ezren betegedtek meg influenza A H3N2 altípusú vírus okozta fertőzésben. Ügy tűnik, hogy a járvány a tetözés felé közeledik. A megbetegedések száma az ország keleti felében Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, továbbá a főváriéban már csökken, a dunántúli megyékben viszont még növekedik. A megbetegedések mintegy 5 százalékánál észleltek szövődményt, elsősorban hörghurutot, tüdőgyulladást. A járvány sújtotta területeken az illetékes egészségügyi ' szervek által elrendelt — a kórházban kezelt betegek védelmét szolgáló — kórházi látogatási tilalmakkal kapcsolatban továbbra is kérik n lakosság megértő türelmét A szegedi tömegközlekedésről Kusza vonalak A mindmáig bőven virágzó szegedi konzervativizmusnak biztos terrénuma, um egyben némileg okozója is a városi tömegközlekedés zavaros rendszere. Most hogy a pátriánkat vezérlő hatalmi viszonyok, ha tetszik a gondolkodási mozgások némileg nyilvánosabbá, áttekinthetőbbé válnak, jó volna, ha a fizikai mozgások is ésszerűbben szerveződnének! Mert kérem, akinek az autóbusz-menetrendje zavaros, annak a fejében sincs rend. A szegedi tömegközlekedés alapeszméje („eszmei alapja"): mindent mindennel összekötni! A tervezd mérnökök látnokok vagy szuperkémek módjára próbálnak kitalálni minden viszonylatot, mely a lehetséges utasok fejében megszülethet. Erre tervezik a járatok jó részét. Másik fixa ideájuk, hogy egy bizonyos helyre csak egyetlen jarattal lehet eljutni. Ezt tükrözik például a 10-es, 11-es buszok, amelyek szinte az öszszes lakótelepet bebarangolva jutnak el a Víztorony térig. illetve vissza: a Honved térre és a nagyállomáshoz. A kacskaringók mármár komikus példája a 17es, amelyre kitehetnék a „vn", „városnéző" láblát. A trolikkal is ban van. A Csongrádi sugárút egy szakaszán mind az öt együtt jár (s persze gyors egymásutánban, az összes, majd fél óráig semmi), csupán végállomásaik ágaznak el 2—3 megállónyira. Ebben a nagy összeviszszaságban legöregebb járműveink a legkorszerűbbek. Igen, a három villamos! Ezek ugyanis hosszú, világos egyenes útvonalon közlekednek, s meglehetősen egyenletes ritmusban. Az erös konzervativizmus persze nem annyira a vállalat, mint inkább a szegedi ember sajátja. Neki ugyan— Kcrem, mennyi idő alatt juthatok el a Hungária Szállóhoz? — Busszal negyed óra, gyalog öl perc. is visszamaradt egy kisvárosi kényszerképzete: nem szeret átszállni! Ezéft igényli, hogy minden mindennel össze legyen kötve. Szeged azonban visszavonhatatlanul nagy várossá vált, ahol ez mind nevetségesebb kívánság. Nagy várossá, nagy sugárutakkal, körutakkal, azaz világos, szabályos sugaras szerkezettel, mely szinte sugallja a szimmetriát. Na erre kellene épiteni a tömeg- közlekedést is, s nem olyan járatokra, melyek kicsúfolják, cselezni próbálják e szimmetriát! Sűrű járatok a kör- és sugárutakra, szép, lendületes ívek, nagy egyenes törekedések — persze átszállással. Nem kűsza, hanem egyenes vonalak. A csatlakozási pontokat pedig ajánlom az újság-, hamburger-, virág- és egyéb árusok figyelmébe! Márok Tamás fl vendéglátás új árai Hogyan alakulnak az idén a megyei vendéglátó vállalat által biztosított étkez-, letés árai? A tavalyi évben 17 forint 81 fillér volt az elófizei-ses étkeztetés ételeinek nyersanyagára — a mai ez-el szemben 23 forint 50 fillér. A különbség 5 forint 69 fillér, ez a nversanyagdremelkedésbő! adódik. De mivel a nyersanyagok árának emelkedése melleit árrésre is igényt tart a vállalat, a régi 28 forint 50 filléres eladási ár 33 forint 20 fillér lesz. Az árkülönbség tehát 4 forint 70 fillér. Az általános IskoláKnál, ahol tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak a gyerekek — tehát a napi öt étkezésből hármat —, a nyersanyagár 23 forint 50 fillérről 28 forintra emelKedik, az eladási ár pedig 37 forint 60 fillérről 44 forint 80 fillérre. Tehát 7 forint 20 fillér a különbözet. A ielsöfoku oktatási intézményekben, ahol csak ebedszoigáltatas látezik, a régi 20,£0 Ft-os nyersanyagár 24 forintra nő, az eladási ár pedig 32,80 Ft-ról 38,40 Ft-ra Előadás a politikai akadémián Az MSZMP Szeged VárosBizottságának időszerű kérdésekkel foglalkozó akadémiáján január 18-án, szerdán délután fel 3 ónai kezdettel a Szabadság filmszínházban Kiss Barna, a JATE adjunktusa, Alkotmányunk a reform előtt címmel tart előadást. Az előadás után filmvetítés lesz. A politikai akadémia miatt a meghirdetett első mozielőadás elmarad. emelkedik. A különbség 5,60 forint. Ott, ahol a 17 forint 61 filléres régi nyersanyagértékü étkezéssel, szemben a szolgáltatás nyersanyagertéke egyébként is magasabb volt — most értelemszerűen még magasabbá válik. Ha | például az egykori nyersanyagár 23,40 volt — ez 27,50-re emelkedik. A különbség 4 foring 10 fillér. A régi, 37,40-es eladási ár helyett ez már 44 forint. A már említett 4,70-es árnövekmény helyett 6,60 a változás. Az á la carte szolgáltatás árnövekményei az eddig emiitettektói eltérőek. A III. osztályú éttermikben az ételek eladási árai 5—6 forinttal nőttek átlagban; a II. osztályűakban pedig 8— 10 forint az átlag-árnövekedés. Azokból a nyersanyagokból készült ételek, melyek ára január 9-étől r>z átlagnál lényegesen magasabb mértékű — az ílatlísi ar az említettnél magasabb. A vendéglátó vállalat próbálkozik olyan új, olrsobb nyersanyagok beszerzésevei, fölhasználásával, melyek az áremelkedéseket tompíthatják. S, hogy a vállalat miért nem csökkenti a saját árrését? Az ételáremelkedések melle't egyéb költségek is megnövekedtek, s februármájus között energiaáremnlkedések is lesznek. Ez indokolttá tenné a rezsiköltség emelését- —, de a vállalat jelenleg ezt nem növeli. A csökkentésre viszont nincs lehetőség. Változó vitásan, szocialista célokért... Beszélgetés Koczkás Ferenccel, a munkásőrség megyei parancsnokával Janiiurban országszerte munkasőr-cg-yscggyüléseken értékelik a testület tagjai elmúlt évi tevékenységüket, és ilyenkor határozzák meg a jövőben teljesítendő feladatokat is. Már ez a teny elegendő ahhoz, hogy egy újságíró alkalmat találjon arra — beszélgetésre kéri föl a munkásőrség megyei parancsnokát. így történt ez tavaly, de bevallom, ebben az évben a beszélgetés alapjául sokkal inkább azok a viták szolgáltak, amelyek az elmúlt hónapokban politikai intézményrendszerünk megújítása ügyében zajlanak országszerte. Az alábbi beszélgetésben arra kértük Koczkás Ferencet, a munkásőrség megyei parancsnokát, hogy összegezze a munkásörök véleményét, és mondja el. megítélése szerint milyen szerepet szánnak e fegyveres testületnek mai hétköznapjainkban. — Legutóbb, egy évvel ezelőtt beszélgettünk a munkásőrség napi feladatairól: arról, hogy a testület hogyan kíván megújulni, igazodni a változó körülményekhez. Nos, azóta kiderült, a vártnál is gyorsabban értékelődik át országunk politikai intézményrendszere, £ bizony kemény viták kereszttüzében áll nem egy régii intézményünk. Ezek közé sorolható a munkásőrség is, amelynek létét több szempontból is megkérdőjelezték az elmúlt időszakban. Ezek a nyilatkozatok napvilágot láttak, arról viszont keveset tudunk, hogyan itéli meg a munkásőrség ezt a helyzetet — mennyire tartja jogosnak a kritikakat? — Megítélésem szerint a kritikák jó része abból fakad, hogy korábban elég kevés információ jelent meg a munkásőrségről, így a szélesebb közvélemény nem ismeri testületünk céljait, tényleges feladatait. A vélemények bizony nemegyszer irritálták a munkásőr-közvéleményt. Ez történt például a városi pártértekezlet után, amikor megyénkbén aláírásokat gyűjtöttek, s levelet küldték a párt Központi Bizottságához, valamint a Munkásőrség Országos Parancsnokságához kérve, hogy a központi vezetés foglaljon állást abban, szükségesnek tartja-e a munkásőrség fenntartását, e témában határozottan nyilvánítsa ki véleményét. A most lezajló egységgy üléseinken — így például a szentesin — egy levél fogalmazódott meg miniszterelnökünknek címezve, és tudomásom szerint a szegedi Gera Sándor munkásőregység a párt főtitkárát keresi fel hasonlo tartalmú levéllel, amelyben sürgetik a mielőbbi állásfoglalás kidolgozását. A vádakra egyéb reagálás is történt. A munkásőrségben korábban szolgálatót teljesítők, az egykori karhatalmisták szolidaritásuk kifejezéseként kezdeményezték a munkásőrség baráti köreinek létrehozását. Szegeden az elmúlt héten e baráti kör több mint hatszáz fős létszámmal alakult meg, Csongrádon hatvanan csatlakoztak a felhíváshoz, míg Makón, Szentesen és Vásárhelyen a szervezőbizottságok most készítik elő az alakuló üléseket. Előreláthatóan mintegy ezer ember vállalja megyénkben a baráti körök céljait. Ügy érzem, tisztázni kell: ez nem ggy második munkásőrség létrejöttét jelenti, mint ahogy az alapszabályokban ezt rögzítik is. — A munkásőrség támogatói — hallgatva a bírálatokat — igy fogalmaznak: csak az nyilatkozhat elítélően e testületről, aki nem ismeri munkáját. Nos, mint ön is említette tény, hogy a munkásőrség hétköznapjairól kevés információ jutott el a széles közvéleményhez. Épp ezért most arra kérem, adjon részletesebb értékelést megyénk munkásőreinek munkájáról. — Talán azzal kezdeném, hogy napjainkban zajlanak a munkásőr-egységgy ülések, amelyek sok éve-már jelentós politikai eseményei testületünknek. Az ünnepi alkalomhoz kapcsolódva tudom, kívülállókban egyéb kérdések is fölvetődnek. Például az, sokat vállalnak-e munkásőreink? Megítélésem szerint igen. Becsülettel dolgoznak munkahelyükön, szolgálatot teljesítenek, részt vesznek gyakorlatainkon, a kiképzéseken, a rendőrség igénye alapján több mint ezer órát segítették megyénkben a közrend és közbiztonság fenntartását. Folytathatom a sort azzal, hogy ..részt vettünk szökött bűnö. zők elfogásában, eltűnt kisgyerekek felkutatásában is. Emellett a testület tagjainak több mint hatvan százaléka más közéleti tisztségben is dolgozik, s ne feledkezzünk meg arról, hogy a család eltartása érdekében bizony munkásűreinknek is pluszmunkákat kell vállalniuk. Itt szeretném kihangsúlyozni: a munkásőrség tagjai ellenszolgáltatás nélkül végzik feladataikat. — Mint említette, a most tanácskozó egységgyülcseken egyik feladat a múlt értékelése, de legalább ilyen fontos az új célok megjelölése. ön miben látja napjainkban a testület legfontosabb feladatait? — A mi életünkben jelentős politikai esemény volt tavaly júniusban a munkásőrparancsnokok országos tanácskozása. Itt az országos pártértekezlet elfogadott határozataira építve határozták meg a főbb tennivalókat. Kihangsúlyozták: támogatjuk a párt reformtörekvéseit, a kormányprogramot, és ebből adódóan most legfontosabb kötelességünknek a termelőmunkában történő fegyelmezett helytállást tekintjük. A munkaidőalap védelme erdekében 72 órás kiképzési -időnket 31 órára csökkentettük, es a munkából történő kikérés az összes igénybevételnek mindössze 28-30 százalékát éri el a korábbi 40 százalékhoz képest. Itt szeretném megjegyezni, hogy ilyen kikérések esetén a munkásőrség megtéríti a kimaradt munka ellenértékét, és az ezzel együttjáró közterheket. Csak Csongrád megyében tavaly közel 1 millió forintot fizettünk a vállalatoknak azért, hogy munkásőreinket munkaidőben is igénybe vehettük. S ha már pénzügyi kérdésekről beszélünk, szólnék arról az oly sokat feltett kérdésről is. vajon sokba kerül-e a munkásőrség ennek az országnak? Mi ugy ítéljük meg. hogy nem. 1988-ban a Csongrád megyei munkásőrség költségvetése közel 7 millió forint volt. Ez több mint 2 ezer 500 munkásőrre vetítve nem lehet 6ok. Ehhez hozzátenném, hogy munkásőreink tavaly mintegy egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek lakókörzetükben, amely éppen megfelel két munkásóregvség éves költségvetésének. Pénzünkből egyébként sok nagycsaládos munkásőrünknek is adtunk segélyt, ezzel segítve gyermekeik beiskolázását. Testületünk az elmúlt időszakban uz érdeklődés középpontjába került. Ezt jónak tartjuk abból a szempontból, hogy a jószándékú emberek is jobban odafigyelnek arra, mi történik a munkásőrségben, hogyan élnek tagjaink. Akik nem ismerik céljainkat, napi munkánkat, sokszor kinyilatkoztatják, van-e még szükség a testületre, nem kellene-e megszüntetni. Megítélésem szerint köztük sok olyan akad, akit nem tiszta szándék vezet, hanem kifejezetten politikai öllel támadja a munkásőrséget. E támadások során elhangzik az is, hogy egy pártnak ne legyen fegyveres testülete. Itt szeretném hangsúlyózni, a munkásőrség nem a párt fegyveres testülete, bár az igaz, hogy 1956 decemberében az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának kezdeményezésére döntöttek létrehozásáról. De 1957 februárjában az Elnöki Tanács már törvényerejű rendeletben úgy fogalmazta meg a munkásőrség feladatait, hogy e testület kötelessége a népi demokratikus államrend védelme. Az 1976barv jóváhagyott honvédelmi törvény is külön fejezetet szentel a munkásőrség feladatainak, ugyanis hazánkban 1972-ben megszűnt a belső karhatalom, és ez időtől számítva egv sor feladatot a munkásörségnek kellett és kell ellátnia. Gondolok itt a hátországvédelemre, a közrend és közbiztonság fenntartásának segítésére, a határőrizeti feladatokban való részvétel6 re, különböző (és nemcs.tf? párt-) objektumok őrzésére, az elemi csapások és tömegkatasztrófák következményeinek felszámolásában való közreműködésre. valamint az ország fegyveres erőinek támogatására. A munkásőrség tehát társadalmi alapon szervezett önkéntes fegyveres testület, és feladatait állami jogszabályok határozzák meg. Érvényesül ugyan a pártirányítás, de ez elsősorban politikai tartalmat fejez ki. Megítélésem szerint azelőbb felsorolt feladatok ellátását legolcsóbban a mi testületünk tudja biztosítani. Úgy érzem, nem árt megjegyezni, hogy a munkásörséghez hasonló jellegű szervezetek a világ szinte minden országában működnek. az USA-ban például nemzeti gárdának hívják. S ha már a névnél tartunk: az elmúlt időszakban többen 'avusolták a munkásőrség elnevezés megváltoztatását. ígv például azt, hogv hívják nemzetőrségnek. Ma a munkásőrségben társadalmunk valamennyi rétege képviselteti magát, és több nemzedék dolgozik egvütt. vagyis h nemzeti ielleget megvalósítottnak látjuk, és a névváltoztatást sem tartjuk indokoltnak. E témakörben engedjen meg egv idézetet: Kádár János 1981 decemberében a következőket hangsúlyozta: ..A munkásőrség nem tvárthadsereg soha nem is válhat azzá. Nem ez a funkciója. A munkásőrség ösztálvszervezet a magvr szociálist-* társadalmi rendszer intézménye." Befejezésül tehát annyit mondanék, hogy testületünk a jövőben is támogatja a párt politikáját, amely a szocializmus megőrzését célozza. A munkásőrség közéleti emberek szervezete, akik érzelmekkel és értelemmel, ha nem is mindig vitamentesen, de évek óta a megújulást szolgálva teljesítik feladataikat. Bátyi Zoltán