Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

1989. március 25., szombat 3 ,Önvizsgálat" az autóklubban Népszerű szolgáltatások, de fehér foltok is... Milyen fellételek közepette, s milyen hatásfokkal tevékenykedett az autóklub Csongrád megyei szervezete az elmúlt fél évtizedben? Erre a kérdésre választ adandó, a közelmúltban az országos elnökség „ünvizsgálati" beszámolót kért a megyei szervezettől, melynek elnökét, Faragó Aurélt arra kértük, foglalja össze az elhangzottakat. — Csak a fontosabb változásokat említve: 1984-ben Szentesen, tavaly Vásárhelyen nyitottunk műszaki állomást. Bővítettük a miniállomások hálózatát — már 14 működik. Vásárhelyen indítószolgálatot szerveztünk, s a közlekedésbiztonsági nyilt napokat nem számolva, a megyében 34 helyen lehet belépni a szervezetbe. Van szállítószolgálatunk két utánfutós Volgával, s a segélykocsikat is felszereltük CB-vel. Jó üzletnek bizonyult a gépkocsikölcsönzés. Rendezvényeink — a november 7-i emléktúra, a vetélkedők és ügyességi versenyek, az iskolások kerékpáros vetélkedője, az autósbálok, a veterán autók seregszemléje, a homok rally, s a felszabadulási autós rally — egyre népszerűbbek. — Meglátszik ez a taglétszámon is? — Attól függ, honnan .nézzük, Ot év alatt 14 és fél ezerről 19 ezer fölé ugrott a tagok száma, ám a személygépkocsik száma is szaporodott, s így a kettó aránya, az úgynevezett szervezettségi mutató alig-alig lendült előrébb. Azokon a településeken, ahol helyben nyújtunk műszaki szolgáltatásokat. a szervezettség is kedvezőbben alakul. A megyei átlag 27,7 százalék — Szegeden 46,6 százalék! — Adódik hát a következtelés: el kell tüntetni a fehér foltokat! — Elképzeléseinket pontosan megfogalmaztuk; Vásárhelyen meg kell teremteni a zárt technológiás műszaki vizsgáztatás feltételeit. Üjabb míniállomásokat kell létrehozni elsősorban Mórahalom, Szentes és Makó térségében. Ez utóbbi városban egyébként 1993-ig, Csongrádon pedig 1995-ig részben saját erőből, de központi támogatásra is számítva, műszaki állomást kell létrehoznunk. Szegeden szeretnénk egy belvárosi irodát nyitni. Ami pedig a szervezeti életet illeti, 1990-ig fel kell készülnünk az önálló gazdálkodásra, s a klub alapszabály-módosításához is ki kell dolgoznunk a magunk javaslatait. S mivel a legjobb klubpropaganda a kifogástalan, megbízható munka, a főhivatású dolgozók munkakörülményeit, a műszerezettséget javítanunk kell. Ez idő szerint 7360 forint az átlagbérük! Elképzelhető, milyen csábításnak vannak Kitéve a* legjobb szerelőink ... Egyébként a bérproblémák megoldásához az országos elnökség segítséget ígért. Szóba hoztam a beszámolónk kiegészítéseképp azt is, hogy az autóklub központjának és a megyei szervezetnek a viszonyát, valamint a társadalmi vezető testület és a profi alkalmazottak kapcsolatát is újra kellene gondolni. Mi úgy látjuk, a megyei szervezetek vezetőségeinek hatékonyabb érdekképviseleti funkciót kell a jövőben betölteniük, amellett, hogy menedzseri feladatokat is föl kell vállalniuk. Azt tapasztaljuk, hogy a Magyar Autóklub országos elnöksége e törekvéseket helyesli. Talán ennek is kifejezője, hogy a Csongrád megyei szervezet munkáját — jegyzőkönyvbe foglalt — dicséretben részesítette. P.K. Nem eszi meg a hivatal ? Keresem a szenzációt abban, hogy együttműködési megállapodást kötött az Atikövizig és a megyei természetvédelmi egyesület, a Csemete. Miután a két fél Simády Béla igazgató és Szókefalvi-Nagy Iléla egyesületi elnök vezetésével asztalhoz ült — latolgatva 3 jövőjüket —, kérdés, nem valamiféle divathullám hivta-e életre a hivatal és a zöldek együttműködését. Valaki megjegyezte, hogy már az is szenzáció, hogy az Atikövizig szóba állt a „csemetösékkel". Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a felek, feladják álláspontjukat, sót elképzeléseik szerint heves viták várhatók. Hogy mi lesz a kecskével és a káposztával? Alaptörvény, hogy mindkettőnek meg kell maradnia. Azt sem árt tisztázni, jelen esetben mi melyik. Egy oldalon áll-e a lakosság, a Csemete és a hiva-^ tal? Siimády Béla még akkor is vállalta hovatartozásukat, amikor némi provokációval (megkérdeztük, a vízügyi hivatal munkája alapvetően nem természetellenes-e, hiszen mesterségesen beavatkoznak a környezetűnkbe. Melyék az teazgató érvei? ök sem akarják kirabolni a természetet gazdálkodni szeretnének annak kincseivel. Egyszerre kell érvényesülnie a természet széoségének és az emberi igényeknek. Azt már a ..csemetéBek" közül jegyezte meg valaki, hogy sajnos nálunk roppant alacsony a környezetvédelmi kultúra, almi éppúgy megmutatkozik a viselkedésünkben, mint az oktatásban, az iparban, a mezőgazdaságban. Mennyire kritikus a helyzet a Dél-Alföldön? A szakemberek igazolták sejtésemet miszerint ez a vidék nem tartozik a legveszélyeztetettebbek közé. Köszönhető ez a körültekintő ipartelepítésnek, ami egyébként nem jelenti azt, hogy ne érhetnének bennünket meglepetések. Mindkét fél közös érdeke a környezet feltérképezése, a megelőzési stratégia kidolgozása. Mert ugye eddig jellemző volt a 'tűzoltómunka, ideje, hogy rendszerben lássuk a tennivalókat. Melyek ezek? Sürgetöek "DáIdául a szén-monoxid-mérések, a vízminőség ismerete, a a szennyezőforrások feltérképezése. Tudjuk, a hivataltól a nagyközönséghez áttételeken jutnak az információk. A „csemetések" többek között azt is elhatározták, hogv ezen változtatnak. Társadalmi szemként kezdeményeznek. amihez segédkezet nyújtott az Atikövizig is. Es ami italán egy kicsit szenzációértékű, a hivatal átutalt a „cseinetéseknek" hatezer forintot, és a további húszezer forintról számlák ellenében térítést ad. Ebből 0 gesztusból kiderül, mindkét fél valóban egy oldalon áll, és ígv talán tényleg megmarad a kecske és a káposzta is. B. E. Mezőgazdasági körkép — 1888 Hiányok és pótlások Az öttömösi Magyar László Tsz 1988-as növénytermelési szerkezete: gabonafélék, burgonya, napraforgó, tölteni való paprika, sárgarépa, spárga, alma, őszibarack, szőlő és oltványok. S mindebből a spárga, az alma ós az oltvány az amire nem fizettek rá. Az aszály, a fagy, a burgonya értékesítési nehézségei miatt a tervezett 36 millió forintos árbevétel helyett csak 22 millió sikerült. Az ágazati veszteség 2,3 millió forint. S hogy mégsem csuklott össze a gazdaság, az az állattenyésztésben bekövetkezett fordulatnak és az alaptevékenységen kívüli tevékenységnek köszönhető. A szarvasmarha-tenyésztés ugyan csak félfordulatot hoÉrtékálló I befektetések A Zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezet területének fele közös, fele tagi művelésű. Ez annyit jelent, hogy ez utóbbi rész nem lehet hosszú távon veszteséges, hisz ai emberek éjt nappallá téve dolgoznak, s termelik a munkaigényes zöldség- és gyümölcsféléket, állatot tartanak. A közöstől csak azt várják, hogy a trágyázáshoz, szántáshoz időben megkapják a segítséget, a gépi munkát, az állattartáshoz itt vásárolhassanak takarmányt, s a felvásárló telepen tisztes árat kapjanak portékájukért. A közösben a napraforgó és a lucerna, s a bérbeadott legelő hozott hasznot, a gabona még árkiegészítéssel sem. Maróti Antal elnök szerint szakszövetkezeti környezetben a nagyüzemi állattenyésztés is nehezen lenne nyereséges, így nem is foglalkoznak vele Jövedelem csak az alaptevékenységen kívül „terem". A struktúráját úgy alakították, hogy folyamatos árbevételt hozzon. Húsz kocsival fuvaroznak, kereskednek a tagok által megtermelt javakkal, több apróbb szolgáltatást végeznek, s fémmegmunkálással is foglalkoznak. Hitel nélkül tudnak gazdálkodni, s így a kamatterhek miatt sem fáj a fejük. Növénybiztosítást nem kötnek, hoszszabb távon ebből is megtakarítás származik. Annyi tartalék meg van, amiből egy-egy elemi kár saját rendezésére futja. Tavaly 9 millió forintot forgattak be a „pénzügyi ágazatba". Eddig a betétgyűjtést találták a legjövedelmezőbbnek, de tavaly általuk értékállónak tartott befektetésként kftk.be is beléptek. Remélik, néhány év múlva többet hozhat a konyhára. zott, ugyanis összességében veszteséges maradt, de enrfek mértéke jelentősen mérséklődött a szarvasmarha-hizlalás eredményessége révén. A juhászat egy év alatt közel egymillió forint hasznot hozott a korábbi másfél milliós ráfizetés után. A Skálával hosszútávú értékesítési szerződést kötöttek, jelenleg biztosnak tűnik a piac. A birkákat öt évre vállalkozóknak adták ki, az együttműködés most lépett harmadik évébe. A közösben maradt állományt sem kívánják csökkenteni. A több kis semlyéket így tudják hasznosítani. Időközben újabb igénylők is jelentkeztek. A bevételek kétharmadát az ipari, építőipari munkák, az erőteljesen fejlesztett szállítás és kereskedelem adta. Ahhoz, hogy az idén túlszárnyalhassák pz l',8 milliós csekély nyegeséget közepes időjárás esetén a növénytermesztéstől várnak többet. A burgonya területét közel harmadával csökkentik; ha másutt is így tesznek, talán elkerülhető lesz a túltermelés, s nem ismétlődik meg a mostani helyzet. December végén ugyanis még 40 vagon burgonyára nem volt vevőjük. Az őszibarack és szőlő egy részét selejtezni kellett az utóbbi években, helyettük kisebb területen újat telepítettek, illetve telepítenek. Ügy érzik, a gyenge homokon hosszabb távon ezeket a most rossz passzban lévő ültetvényeket sem nélkülözhetik. — Ezzel még csak lehet valahogy szerkezetet váltani. Dc mi legyen a sertéssel, szarvasmarhával? A támasz megingott A korábban kialakult, 25-30 millió forintos nyereségszint után, tavaly 16 milliót terveztek a Pusztaszeri Hét Vezér Tsz-ben, s a valóságban hárommillióval zártak. A növénytermesztésben a kukorica, a fűszerpaprika sínylette meg leginkább a szárazságot, csak fél termést adott. A gabona viszont itt rekordnak számító, 4,1 tonnás átlagot produkált, összességében, a növénytermesztés nem okolható a visszaesésért. A szarvas mar hu tartás gyengélkedésébe az is belejátszott, hogy a legelő meg nyáron sem adott megfelelő táplálékot, kiegészítő takarmányra volt szerint kideríthetetlen okból, nagyfokú elhullás hozta leszükség. A pecsenyekacsa-tartást, az eddigi vizsgálatok szerint kideríthetetlen okból nagyfokú elhullás hozta lehetetlen helyzetbe. Az igazi veszteség, vagy, jobban mondva, jövedelemhiány, az eddigi támasz, a szárítóüzemi számlájára írandó. A termeléscsökkenés már a tervezés, időszakában ismert volt, s eset bekalkulálták. Csak azt', nem, hogy a 14 par!tnergazdasághan jószerivel a — kevesebb — szerződött mennyiség fele termett. Ez egyenlő 10 millió forint váratlan eredménycsökkenéssel. Az egyéb zöldségszárítmányokból többet készítettek ugyan, de a pótláshoz ez édeskevés. Ráadásul a szárító költséges felújítása is épp erre az időszakra esett. Ugyanakkor úgy érezték, az alapvető termelőterületeken a korábbi keresetekkel nem tarthatók meg az emberek, a bérköltséggel nem spóroltak. Úgymond, a vezetés elsőrendű céljának 0 műszaki, gazdasági fejlesztést és Ü tagi jövedelem gyarapítását tartotta. A nyereség megítélésének csalóka voltát jelzi, hogy a kisebb eredmény ellenére, pénzügyileg jobban állnak, mint egy évvel ezelőtit. A kintlevőségek behajtása sokkal nagyobb hangsúlyt kapott. S hogy a jövőbenn is a szárítót szánják támasznak, azt erősítik. Más vállalatokkal együttműködve, azok kamatmentesen befektetett 15 millió forintjával, megteremtik a lehetőségét, hogv a száritóban eladható exporttermékek készüljenek. Ettől remélik, hogy e megingás csak egyszeri eset volt. n Miniszteri dicséret" Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az országos téeszkonlerencián a felszólalók panaszáradata után az önbecsülést helyreállítandó, megpróbált egy kis buzdítást adni. — Ma olyan a közhangulat, hogy nem divat jót mondani, vagy valamiről jó véleménynyel lenni. Mégis tény, hogy a mezőgazdaság tavalyi termelése a kistermeléssel együtt átlagosan 4-6 százalékkal növekedett akkor, amikor sem az iparban, sem az építőiparban nem-javult a helyzet. A pénzügyi eredmény azonban nem áll arányban e teljesítménynövekedéssel. Nincs még egy ország Európában, amelynek mezőgazdasága Ilyen kevés állami támogatásban részesülne. Továbbra is fönn kell tartani a beruházások, az export és a kedvezőtlen adottságú területek támogatását. Az új szövetkezeti, a föld- és az átalakulási törvény szabad mozgásteret teremtenek majd. A hatalom nem védi meg a nagyüzemeket. A leendő törvények értelmében saját vagyonukkal a nagyüzemek rendelkeznek. Akár fel is oszthatják, el is adhatják. A magánvállalkozók ugyanolyan feltételekkel gazdálkodhatnak. Aki kész ma Magyarországon földet művelni, az megérdemli, hogy földhöz jusson. Az ötszáz hektáros területről 96 tag, s ebből 60 aktív dolgozó várja a megélhetést túl a Tiszán, Algyő tanyavilágában, a Rákóczi Tsz-ben. Az egyesülést. nagyobb szomszédhoz való csatolást szorgalmazó időkben úgy sikerült megtartani a függetlenséget, hogy soha nem voltak veszteségesek. Mire 1986-ban és 87-ben alámerültek, alábbhagyott e központi szándék, önmaguk próbálkozhattak a felkapaszkodással. Tavaly minimális, 300 ezer forintos nyereséget sikerült kigazdálkodni. A mód a veszteségforrások — jelen esetben a közösben végzett állattenyésztés — leépítése. Augusztusban saját tagjaiknak adták ki a sertéstelepet. A 60 tehén és szaporulata az idén kerül vállalkozókhoz, jelentkező már akadt. A jól Á legkisebb téesz gépesített gazdaságban a takarmány termesztést szorgalmazzák. A túlságosan kötött, de alapjában véve jó föld tavaly 1,4 millió forintnyi eredményt produkált. A melioráció haszna, hogy az aszály idején kétszáz hektáron tudták nedvesen tartani a talajt. Itt 70 mázsa kukorica is megtermett hektáronként, ahol nem volt elég a víz, ott csak harminc. Öntözni csak a háztáji fűszerpaprikát tudták. A szóját új növényként 40 hektáron termelték, jövedelmezően sikerült, így az idén 60 hektárra növelik a területét. A lucernából a tagoknak is értékesítettek. Egyéb takarmányokkal is ellátják tagjaikat, itt szinte mindenki foglalkozik jószágtartással. A közösnek is megvan a haszna rajta, hisz az értékesítés rajta keresztül történik. A csatornák környéke Jól legeltethető, ezt az adottságot a magángazdaságok tudják előnyösen kihasználni. A kiegészítő jövedelmet adó szállítási és. egyéb bérmunkák fogyóban vannak. Ha a szarvasmarhatartásból is felszabadulnak emberek, szükség van új munkahelyre, feladatra. Most egy kemencebelsőt gyártó kis kerámiaüzemet állítanak munkába. Ha még futja az energiából, az uborka- és vetőmagtermesztésbe is belevágnak. A változó körülményekre a válasz csak az ésszerűen változó magatartás, újraformálódó munkamegosztás lehet. S akkor a legkisebb „nagy" is élni tud. Morzsák Az országos téeszkonferencián fölszólalt földijeink aranyigazságaiból: „Piaci szabályozás van, piac nincs." „A régi szénakazal éric meg az újat!" — Molnár Imre (Szóreg). „Tényleg drága az élelmiszer, annál már csak az ipar.'cikkek és szolgáltatások drágábbak Magyarországon. «»Akik az agrárgazdaság árait szidják, ugyan nézzék már meg, hogy a magyar turisták nyugatról mit hoznak be!" „Aki ma beruház a mezőgazdaságba, olyan, mint a vásározó cigány lova; nem vak, csak vakmerő" — Nagy Húszéin Tibor (Bordány). Az index: elégtelen Megyénk szövetkezeteiben tavaly az előző évinél 13,7 százalékkal többet fizettek kl kereset gyanánt. (Bruttóban) Ez kézhez kapva már csak 97,4 százaléknak felelt meg. Még szerencse (?), hogy a létszám 4,7 százalékkal csökkent, így egy átlagember mégis 2,1 százalékkal több pénzhez jutott. Láthatóan a felszaba. duló bértömeget nem teljes egészében osztották ki gazdaságaink. No nem a vásárlóerőt fekezó önkorlátozástól, még csak nem is a nyereségcsökkenéstói való félelemből. Igen egyszerű volt az ok: nem volt több pénz a kasszában. Az inflációs rátát még megcélozni sem tudták, nemhogy elérni. Nesze neked belső érdekeltségi rendszer, közös munkára ösztönzés! Az első oldalon lévő Földközelben című cikket írta és az összeállítást készítette: Tóth Szeles István. Karikatúra: Németh György.