Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

' (t 1989. január 27., péntek Rendkívüli Románia-nap Franciaországban O Párizs (MTI) Rendkívüli Románia­nappá nyilvánította janu­ár 26-át, Nicolae Ceausescu elnök 71. születésnapját a Franciaországban múlt hé­ten alakult (Nemzetközi Sür­gősségi Bizottság. Ez alka­lomból kiadott felhívásában tiltakozásra szólította fel a nyugati közvéleményt a ro­mán vezetés politikája el­len és pénzadományokat gyűjt a nélkülözők megsegí­tésére. A „Románia haldok­lik — cselekedjünk" című felhívást csütörtökön több francia lap ismertette. A felhívás szerzői egyebek között rámutatnak, hogy „Európa szívében él egy 23 milliós nép ..., amely fá­zik, éhezik és fél, magánéle­tét naponta megsértik, em­lékezetét szétzúzzák, szabad­ságát sárba tiporják". A fel­hívás követeli „a szervezett hiány azonnali leállítását, az orvostudomány politikai célokra való használatának, a rendőri zaklatás, a kultu­rális örökség és a falusi élet­mód szétrombolásának ha­ladéktalan megszüntetését". A dokumentumot közel 40 francia művész, tudós, iró irta már alá. A iLe Figaro c. lap a lasi­ban élö Dan iPetrescu íróval közöl interjút. Petrescu be­számol róla, hogy az 1987-es brassói munkáslázadás után valamit javult az élelmiszer­ellátás, de azóta megint visszaesett a régi szintre. Az embereknek naponta órákat kell sorba állniuk a leg­szükségesebb cikkek beszer­zéséért. Ilyen megnyomorí­tott állapotban nem tudnak törődni magukkal, és félnek egyetlen tiltakozó szót kiej­teni. Az Antenne 2. televíziós csatorna este mutatja be egy belga forgatócsoport szep­temberben készített romá­niai riportját. A lapok bő ismertetésekben ajánlották olvasóik figyelmébe a mű­sort, amely beszámol anél­különbözésről, és ízelítőt ad a bukaresti belváros letárolá­sának és a román falvak le­rombolásának képeiből. A Le Figaro kritikusa a tv-ri­port kapcsán megállapítja, hogy a román vezetés hosz­szú ideig „nemzetközi hitel­re és elismerésre talált, a Nyugat szintén jóváhagyta ténykedését", most pedig kezdi felfedezni, mi a va­lóság. Az PKP lapja, a L'iHuma­nité cikkírója a mai nélkü­lözések fő okát abban látja, hogy a bukaresti vezetés a lakosság szükségleteivel nem törődve 1090-re vissza akarja fizetni Románia egész külső adósságát. A kommunista kritikus bírálja a riport egyoldalúságait, túlzásait, de egészében elis­meri, hogy a mai Romániá­ban nehéz élni, és hogy az elnöki család kisajátította a hatalmat. Ezt úgy tekinti, mint „a politikai rendszer eltorzitását, ami a patriar­chális hagyományokból és a nemzeti eszme túlhajtásá­ból táplálkozik. Ezek idege­nek a demokratikus esz­ménytől, aminek hordozója a szocializmus és olyan meg­nyilvánulások, amelyeket a francia kommunisták is el­ítélnek". A L'Humanité emlékeztet a Georges Marchais-val a múlt héten folytatott fv-be­szélgetésre, amelyben az FKP főtitkára kijelentette, hogy „határozottan elítélem, ami Romániában folyik. Ez az emberi jogok tűrhetetlen megsértése és semmi köze a szocializmushoz." Hamisított üdvözletek Ceausescunak 0 London (MTI) A Daily Telegraph című brit, lap „Ceausescunak szóló hamisított üzenet savanyít­ja a kapcsolatokat Magyar­országgal" című csütörtöki jelentésében megállapítja: a Grósz Károly magyar pártfőtitkárnak tulajdoní­tott és a román államfő szü­letésnapja alkalmából Bu­karestben közzétett koholt üdvözlet kapcsán „még ece­tesebbé váltak a két ország kapcsolatai..." Az újság emlékezteti ol­vasóit, hogy nem ez az el­ső eset, amikor Romá­niát nyilvánosan megvádol­ják a vezetőjét feldicsérő .külföldi üzenetek" hami­sításával. Tavaly ilyenkor a brit kormány volt kénytelen •tiltakozni amiatt, hogy egy román magazin II. Erzsébet angol királynőnek tulajdoní­tott „születésnapi üdvözle­tet" tett közzé (más euró­•'/pai uralkodóktól is szár­maztatott, soha el nem kül­dött hasonló „üzenetek" csokrában). GRÓSZ KAROLY INTERJÚJA Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön fogadta Markiku Vaiinot, a Finn Népi Demokratikus Szövet­ség napilapja, a Kansan Uutiset külpolitikai rovat­vezetőjét, és interjút adott számára. KISEBB FÖLDRENGÉS ZALA MEGYÉBEN Kisebb földrengést észlel­tek Zala megyében csütör­tökön a délelőtti órákban. Szeidovitz Győző, a buda­pesti földrengésjelző obszer­vatórium vezetője az MTI munkatársának érdeklődé­sére elmondta: a műszerek természetesen érzékelték a rengést, amelynek mérete a Richter-skála szerint 3,4-es volt. A földrengés Bérbalta­vár—Zalavég térségében ke­letkezett. A környék lakói érezték a rengést, s kisebb tárgyak elmozdulása is tapasztalható volt. A mérések szerint a ren­gés epicentruma: a 47-es szélességi és a 17-es hosz­szúsági fok, a fészekmélység 7.5 kilométer. A rengésnek a Mercalli-skála szerinti erősségét a helyszíni megfi­gyelések kiértékelése után határozzák meg a szakem­berek. A kétségek eloszla­tására az obszervatórium vezetője azt is hozzáfűzte a tájékoztatáshoz, hogy nincs összefüggés a magyarországi földmozgás és a hajnali tadzsikisztáni rengés között. A csütörtöki földrengés egyébként valamivel na­gyobbnak minősíthető, mint a tavalyi Kaposvár-környé­ki, illetve az idén január 8-án, a délutáni órákban bekövetkezett peremartoni földmozgás volt. A VÍZERŐMŰRŐL Elkészült az Országgyűlés által tavaly életre hívott bős-nagymarosi ad hoc bi­zottság idei programja, amely a vízi erőmű építésé­vel kapcsolatos ökológiai feladatok megvalósítását hivatott nyomon követni. A húsztagú társadalmi bizott­ság, mint ismeretes, akkor alakult meg, amikor a Par­lament tudomásul vette az építkezés folytatását, ám ezt a következő szigorú fel­tételekhez kötötte: teljes nyilvánosság mellett élvez­zenek elsőbbséget az öko­lógiai szempontok, s az erő­mű csúcsrajáratása csak a térséget érintő szennyvíz­tisztítási program megvaló­liitása után indulhat. E szempontok érvényesülését kíséri figyelemmel a bizott­ság s tapasztalatairól időről időre beszámol a Parlament­nek. Kormányszóvivői tájékoztató A tájékoztatót követően a kormányszóvivő az újság­írók kérdéseire válaszolt. A Magyar Rádió munka­társa arról tudakozódott, mikor lesz Nagy Imrének és társainak a temetése, és nyilvános lesz-e ez az ese­mény, vagy szűk családi körben rendezik. Másik kér­dése arra vonatkozott, hogy a személygépkocsi-gyártás­sal kapcsolatos eddigi válla­lati tervek mindegyike zöld utat kap-e? A kormányülésen a teme­tés időpontjáról nem volt szó, de ez nem is a Mi­nisztertanács hatáskörébe tartozik, erről az érintettek maguk fognak dönteni. Ar­ról, hogy nyilvános lesz-e a temetés, ugyancsak a hoz­zátartozók határoznak — válaszolta Marosán György. A személygépkocsi-gyártás megteremtésével kapcsolat­ban vannak kormányzati, il­letve vállalati szintű fel­adatok. A kormány abban illetékes, hogy megfogal­mazza azokat az általános gazdasági feltételeket, ked­vezményeket, amelyek min­den olyan vállalatra érvé­nyesek lesznek, amely be­kapcsolódik a személygép­kocsi-gyártásba, vagy az al­katrészellátás javításába. Ezeknek a feltételeknek a kidolgozása a közeljövőben megtörténik. Az egyik le­hetőségről, a már korábban felmerült szovjet—bolgár— magyar kooperációról ha­marosan felsőbb szintű tár­gyalásokon döntenek. Az MTI munkatársa meg. kérdezte: hol tart az az ügyészi vizsgálat, amely az­zal a bejelentéssel foglalko­zik, hogy állítólag a ma­gyar—román határon 18 le­lőtt menekültet találtak? — A Legfőbb Ügyészség vizsgálata még tart, ezért a végleges eredményről még nem tudok beszámolni — mondta a szóvivő. Amint a vizsgálat lezárul, a Legfőbb Ügyészség sajtótájékoztatót tart a témáról. Annyit si­került megtudni, hogy a mai napig a határon holt­testre nem bukkantak. Az is bizonyos, hogy a vizsgá­lat még ezen a héten befe­jeződik. A Magyarország munka­társa Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatban arról érdeklődött. hogy az exhumálásnál bevonnak-e hazai vagy külföldi szakér­tőket az azonosítás elvég­zésébe. Hazai és külföldi szak­emberek részvételéről nem volt szó, arról viszont igen, hogy a kormány szakértői mellett a hozzátartozók ál­tal felkért szakértők is részt vehessenek az azonosítás­ban — válaszolta Marosán György. A Veszprém Megyei Nap­ló munkatársának kérdései­re felelve elmondta: a sze­mélygépkocsi-gyártásba be­kapcsolódó vállalatok a gaz­daságpolitikai prioritások­nak megfelelően számíthat­nák bizonyos támogatásra. De ennek normatívnak, az­az minden egyes vállalko­zásra egyaránt érvényesnek kell lennie. Tehát nem for­dulhat elő, hogy az egyik vállalat több, a másik pedig kevesebb támogatásban ré­szesül. Ami a miniszterek fizeté­sét illeti — erre vonatko­zott a másik 'kérdés —, a szóvivő rámutatott: Ma­gyarországon a miniszterek, csakúgy, mint minden ál­lampolgár, a jövedelmük után adót fizetnek, és adó­bevallásukat ugyanoda nyújtják be, mint minden­ki más. Mivel a miniszte­rek fizetése viszonylag ma­gas, az adó is jelentős ösz­szegű. Konkrétan egy mi­niszter bruttó fizetése 65 ezer forint, s ebből 36 ezer forintot kap kézhez. Ide tartozik az is, hogy bizo­nyos poszton felül mellék­állásra, vagy egyéb jövedel­mi forrásra nemigen van lehetőség. Még tartott a Minisztertanács csütörtöki ülése, amikor Marosán György, a kormány szóvivője meg­tartotta tájékoztatóját, amelyen első alkalommal a ha­zai újságírókon kívül külföldi sajtóorgánumok képvi­selői is részt vettek. Bevezető nyilatkozatában elmondta: a kormány első napirendi pontként a munka törvénykönyve mó­uositasaroi es a sztrájkjog gyakorlásáról szóló tör­vényjavaslatokról tárgyalt. A széles körű társadalmi vita eredményeként a Minisztertanács több lényeges ponton megváltoztatta a torvénytervezetek szövegét Az elfogadott javaslat a nemzetközi murikaügyi egyez­ményeknek megfelelően, továbbá a társasági törvény alapelveit szem előtt tartva garanciát nyújt a kollektív szerződés megkötésére, s azzal az esettel is foglalkozik, ha az érintett felek tárgyalása nem hoz eredményt A sztrájkjogot illetően a korábbi megfogalmazás olyan bevezető rendelkezéssel bővül, amelynek értelmében a dolgozókat munkaviszonyuk keretében jogos érdekeik védelmére illeti meg a sztrájk joga. Ezt egyébként végső eszközként lehet alkalmazni. A kormány megvi­tatta a közigazgatási bíráskodásról szóló tervezet el­veit. Az ezzel kapcsolatban hozott határozat leszögezi, hogy az államigazgatási tevékenység bírósági ellenőr­zése az állampolgári jogok jelentős kiterjesztése, mivel általános szabállyá teszi a hatósági döntések bírósági felülvizsgálatát. Ugyancsak a törvény-előkészítő munka részeként foglalkozott a kormány a személyes adatok kezelésé­ről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló tör­vény elveit magában foglaló előterjesztéssel. A leendő törvény garantálja, hogy az állampolgárokról készített információkkal ne lehessen visszaélni, ezeket általában ne lehessen összekapcsolni. Az elvek között szerepel az is, hogy az érintetteknek törvényes joguk megis­merkedni a róluk készített nyilvántartásokkal, kérhe­tik a téves adatok kijavítását, jogszabályellenes keze­lés esetén pedig jogorvoslatra nyílik lehetőségük. A kormány határozatot hozott az Idegenforgalmi Alapról. Az alap 1989-ben mintegy 1,3 milliárd forint­tal gazdálkodik. Ennek meghatározó forrása továbbra is a konvertibilis valutabevétel. Az odaítélendő támo­gatásoknál az idegenforgalmi és a gazdaságossági érde­kek az irányadóak. A jövőben a pályázati úton kiutalt összegeknek csupán 35 százaléka lehet vissza nem té­rítendő támogatás. Ugyanakkor 50 százalékra emelték fel az egyes fejlesztésekhez nyújtható támogatás mér­tékét A Minisztertanács elfogadta a kormány tagjainak idei látogatási és fogadási tervét. A kormány tárgyalt a hazai személygépkocsi-gyár­tás és -ellátás kérdéseiről. Az ipari miniszter előter­jesztését értékelve megállapította: jelentős társadalmi és iparpolitikai érdek fűződik a hazai személygépko­csi-ellátás javításához. A kormány tudomásul vette azokat a vállalati kezdeményezéseket, amelyek a sze­mélygépkocsi-gyártás megteremtésére irányulnak. Szükségesnek tartotta, hogy kidolgozzák azokat az ál­talános gazdasági feltételeket és kedvezményeket, ame­lyekre bármely vállalat számíthat személygépkocsi­gyártásra, vagy alkatrészellátás javítására vonatkozó döntéseinél. Ami a személygépkocsi-importot illeti, en­nek jelentős növelésére a közeljövőben nincs reális esély. Némi javulást hozhatnak a magánimportot könnyítő vámrendeikezések. Végül a Minisztertanács meghallgatta az igazság­ügy-miniszter tájékoztatóját a Nagy Imre és társai el­leni büntetőügyben, valamint az 1956. október 23-át követő eseményekkel kapcsolatban kivégzettek kegye­leti kérdéséről. A hozzátartozók együttes óhajának megfelelően az eltemetésre a jelenlegi nyughelyen, a Kozma utcai temetó 301-es parcellájában kerül sor. A Magyar Hírlap munka­társa Nagy Imre és társai temetésére vonatkozóan azt a kérdést tette fel: tud­ják-e, hogy hol vannak a holttestek? Marosán György válaszá­ban kifejtette: az igazság­ügy-miniszter tájékoztatása szerint Nagy Imre, Maiéter Pál, Gimes Miklós és Szi­lágyi József sírhelyéről vi­szonylag pontos adatok áll­nak rendelkezésre. A bünte­tőeljárás alatt elhunyt Le­sonczy Géza földi marad­ványainak azonosítását je­lentősen megkönnyíti a ha­lála után végrehajtott bon­colás. Tehát többé-kevés­bé pontosan megállapítható, hol nyugszanak ezek a sze­mélyek. Az azonosítás azért okoz gondot, mert a 30l-es parcellában temettek el több halálbüntetésre ítélt személyt. Egy, a legutóbbi időszakig érvényes rendelet szerint — amelyet egyébként éppen Nagy Imre írt alá — a ha* Iáira ítélteket jeltelen sírba kell eltemetni. A Népszava munkatársa megkérdezte: továbbra is fenntartja-e a kormány azt a véleményét, hogy politi­kai és szolidaritási sztrájk­ra ne legyen lehetőség. A kormány és a szakszer­vezetek álláspontja ebben a kérdésben nem közeledett egymáshoz. A Miniszterta­nács abból indul ki, hogy a dolgozókat megilleti a sztrájk joga. Ügy ítéli meg, hogy a sztrájknak akkor van értelme, ha azoknál okoz hátrányt, akiknek módjukban áll orvosolni az adott problémát. Amennyi­ben a dolgozók ki akarják fejezni szolidaritásukat, vagy politikai kérdésekben nemtetszésüknek akarnak hangot adni vagy nyomást kívánnak gyakorolni a kor­mányra, akkor erre törvény­ben meghatározott lehető­ségük van, hiszen a Parla­ment a legutóbbi üléssza­kán elfogadta a gyülekezési jogról szóló törvényt. A sztrájktörvény tervezetét egyébként széles körű tár­sadalmi vitára bocsátják, ennek tapasztalatait a kor­mány figyelembe veszi, és a törvényjavaslat előterjesztő­je ezekre a kérdésekre ki fog térni a Parlamentben — mondotta a szóvivő. A Magyar Nemzet mun­katársának kérdésére vála­szolva a kormányszóvivő hangsúlyozta: a romániai menekültek ügyével foglal-2 kozó koordinációs bizottság csütörtöki ülésén egyetértet­tek azzal, hogy hazánk csat­lakozzék az ENSZ mene­kültügyi egyezményéhez, amelynek főbizottsága feb­ruár 6. és 9. között egyéb­A Sajtóház a hirdetések feldolgozására jól gépelő adminisztrátort keres azonnali belépéssel. Jelentkezni a főkönyvelőnél. Tanácsköztársaság útja 10. ként látogatást tesz Magyar­országon. A Magyar Hírlap mun­katársának kérdéseire felel­ve kifejtette: még nem szü­letett döntés azzal kapcso­latban, hogy — a munka­időalap megóvása érdeké­ben — március 15. helyett melyik ünnepnap válik munkanappá. A sztrájktör­vény pontosan felsorolja azokat a területeket, ahol nem lesz lehetőségük mun­kabeszüntetésre. Az általá­nos megítélés szerint a ter­vezet lényegében megfelel a nemzetközi szabványoknak, nem szigorúbb és nem is engedékenyebb azoknál. A Reuter munkatársa Nagy Imre és társai elteme­tésének időpontjáról érdek­lődött, illetve megkérdezte: ki döntött arról, hogy a szó­vivői értekezletek nemzet­közivé váljanak. A temetés időpontjáról — mondta a szóvivő — nem a kormány dönt. Valószínű, hogy a holttestek azonosítá­sa elhúzódik, ezért leg­előbb március vége felé ke* rülhet sor a temetésre. Hozzáfűzte: a kormány a hozzátartozók kérésének tett eleget ezzel a kegyeleti in­tézkedéssel, amelynek a cél­ja az emberiességi szempon­tok érvényre juttatása és a társadalmi megbékélés elő­segítése. A tervek szerint havonta egy alkalommal tartanak a kormány munkájáról nem­zetközi sajtótájékoztatót. Gondolkodnak azon, hogy ne a Minisztertanács ülé­sét követően, hanem egy nappal később, délelőtt ren­dezzék meg a szóvivő és a nemzetközi sajtó találko­zóit. A Dunántúli Napló mun­katársának kérdésére vála­szolva Marosán György el­mondta: a jelenleg érvényes szabályozás szerint a kül­földiek, ha nem rendelkez­nek devizahatósági enge­déllyel, nem árusíthatnak a vásárokon és a piacokon. Ez a kérdés tehát nem igényel újabb minisztériumi vagy minisztertanácsi állásfogla­lást. Az úgynevezett „KGST-piacok" kialakulá­sa arra vezethető vissza, hogy a szocialista országok­ból hazánkba látogató tu­risták jelentős része nem rendelkezik a magyarorszá­gi tartózkodáshoz szüksé­ges turistaellátmánnyal. A magyar hatóságok a turis­taforgalmat illetően a je­lenleg érvényas vám- és de­vizaszabályokon túlmenően nem terveznek korlátozást. Magyarország sem rövi­debb, sem hosszabb távon nem érdekelt valamiféle vámháborűban. Ez ugyanis csak nehezíti a turistafor­galmat, a kereskedelmi el­látást pedig érdemben nem tudja befolyásolni. A személygépkocsik ma­gánbehozatalával kapcsolat­ban felröppent hírekre — miszerint az adóhatóság ál­talános forgalmi adóval kí­vánja sújtani a magánim­portot (Magyar Rádió) — reagálva Marosán György kifejtette: a közeljövőben semmiképp sem várhatók olyan döntések, amelyek a jelenlegi szabályozást meg­változtatnák. (MTI) Hirdetmény Szeged Megyei Városi Tanács megalkotta a Szervezeti és Működési Szabályzat módosí­tásáról szóló 5/1988. (XII. 31.) SZMVT rendeletét; az állami tulajdonban lévó há­zingatlanok elidegenítési feltételeinek mó­dósításáról v/óló hJ1988. (XII. 31.) SZMV1 rendeletét; a mezőgazdasági őrszolgálati járulékról szóló 7/1988. (XII. 31.) SZMVT rendeletét; az egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról, a lakás- és telekgazdáíko­dásról, a támogatás rendszerének módosí­tásáról szóló 8/1988. (XII. 31.) SZMVT rendeletét; valmint a közműves vízellátás szabályainak módosításáról szóló 9/1988. (XII. 31.) SZMVr számú rendeletét. A tanácsrendeletek kihirdetése a Szeged Me­gyei Város Tanácsának közlönye 1988. de­cember 31-én megjelent 11 — 12. számban történt meg. A közlöny a Szeged Megyei Városi Tanács VB-llivatal Ügyfélszolgálati Irodájában (Szeged, Széchenyi tér II.) 1989. február l-jétől vásárolható meg. Vb-titkér

Next

/
Thumbnails
Contents