Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

' (t 1989. január 27., péntek Rendkívüli Románia-nap Franciaországban O Párizs (MTI) Rendkívüli Románianappá nyilvánította január 26-át, Nicolae Ceausescu elnök 71. születésnapját a Franciaországban múlt héten alakult (Nemzetközi Sürgősségi Bizottság. Ez alkalomból kiadott felhívásában tiltakozásra szólította fel a nyugati közvéleményt a román vezetés politikája ellen és pénzadományokat gyűjt a nélkülözők megsegítésére. A „Románia haldoklik — cselekedjünk" című felhívást csütörtökön több francia lap ismertette. A felhívás szerzői egyebek között rámutatnak, hogy „Európa szívében él egy 23 milliós nép ..., amely fázik, éhezik és fél, magánéletét naponta megsértik, emlékezetét szétzúzzák, szabadságát sárba tiporják". A felhívás követeli „a szervezett hiány azonnali leállítását, az orvostudomány politikai célokra való használatának, a rendőri zaklatás, a kulturális örökség és a falusi életmód szétrombolásának haladéktalan megszüntetését". A dokumentumot közel 40 francia művész, tudós, iró irta már alá. A iLe Figaro c. lap a lasiban élö Dan iPetrescu íróval közöl interjút. Petrescu beszámol róla, hogy az 1987-es brassói munkáslázadás után valamit javult az élelmiszerellátás, de azóta megint visszaesett a régi szintre. Az embereknek naponta órákat kell sorba állniuk a legszükségesebb cikkek beszerzéséért. Ilyen megnyomorított állapotban nem tudnak törődni magukkal, és félnek egyetlen tiltakozó szót kiejteni. Az Antenne 2. televíziós csatorna este mutatja be egy belga forgatócsoport szeptemberben készített romániai riportját. A lapok bő ismertetésekben ajánlották olvasóik figyelmébe a műsort, amely beszámol anélkülönbözésről, és ízelítőt ad a bukaresti belváros letárolásának és a román falvak lerombolásának képeiből. A Le Figaro kritikusa a tv-riport kapcsán megállapítja, hogy a román vezetés hoszszú ideig „nemzetközi hitelre és elismerésre talált, a Nyugat szintén jóváhagyta ténykedését", most pedig kezdi felfedezni, mi a valóság. Az PKP lapja, a L'iHumanité cikkírója a mai nélkülözések fő okát abban látja, hogy a bukaresti vezetés a lakosság szükségleteivel nem törődve 1090-re vissza akarja fizetni Románia egész külső adósságát. A kommunista kritikus bírálja a riport egyoldalúságait, túlzásait, de egészében elismeri, hogy a mai Romániában nehéz élni, és hogy az elnöki család kisajátította a hatalmat. Ezt úgy tekinti, mint „a politikai rendszer eltorzitását, ami a patriarchális hagyományokból és a nemzeti eszme túlhajtásából táplálkozik. Ezek idegenek a demokratikus eszménytől, aminek hordozója a szocializmus és olyan megnyilvánulások, amelyeket a francia kommunisták is elítélnek". A L'Humanité emlékeztet a Georges Marchais-val a múlt héten folytatott fv-beszélgetésre, amelyben az FKP főtitkára kijelentette, hogy „határozottan elítélem, ami Romániában folyik. Ez az emberi jogok tűrhetetlen megsértése és semmi köze a szocializmushoz." Hamisított üdvözletek Ceausescunak 0 London (MTI) A Daily Telegraph című brit, lap „Ceausescunak szóló hamisított üzenet savanyítja a kapcsolatokat Magyarországgal" című csütörtöki jelentésében megállapítja: a Grósz Károly magyar pártfőtitkárnak tulajdonított és a román államfő születésnapja alkalmából Bukarestben közzétett koholt üdvözlet kapcsán „még ecetesebbé váltak a két ország kapcsolatai..." Az újság emlékezteti olvasóit, hogy nem ez az első eset, amikor Romániát nyilvánosan megvádolják a vezetőjét feldicsérő .külföldi üzenetek" hamisításával. Tavaly ilyenkor a brit kormány volt kénytelen •tiltakozni amiatt, hogy egy román magazin II. Erzsébet angol királynőnek tulajdonított „születésnapi üdvözletet" tett közzé (más euró•'/pai uralkodóktól is származtatott, soha el nem küldött hasonló „üzenetek" csokrában). GRÓSZ KAROLY INTERJÚJA Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta Markiku Vaiinot, a Finn Népi Demokratikus Szövetség napilapja, a Kansan Uutiset külpolitikai rovatvezetőjét, és interjút adott számára. KISEBB FÖLDRENGÉS ZALA MEGYÉBEN Kisebb földrengést észleltek Zala megyében csütörtökön a délelőtti órákban. Szeidovitz Győző, a budapesti földrengésjelző obszervatórium vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a műszerek természetesen érzékelték a rengést, amelynek mérete a Richter-skála szerint 3,4-es volt. A földrengés Bérbaltavár—Zalavég térségében keletkezett. A környék lakói érezték a rengést, s kisebb tárgyak elmozdulása is tapasztalható volt. A mérések szerint a rengés epicentruma: a 47-es szélességi és a 17-es hoszszúsági fok, a fészekmélység 7.5 kilométer. A rengésnek a Mercalli-skála szerinti erősségét a helyszíni megfigyelések kiértékelése után határozzák meg a szakemberek. A kétségek eloszlatására az obszervatórium vezetője azt is hozzáfűzte a tájékoztatáshoz, hogy nincs összefüggés a magyarországi földmozgás és a hajnali tadzsikisztáni rengés között. A csütörtöki földrengés egyébként valamivel nagyobbnak minősíthető, mint a tavalyi Kaposvár-környéki, illetve az idén január 8-án, a délutáni órákban bekövetkezett peremartoni földmozgás volt. A VÍZERŐMŰRŐL Elkészült az Országgyűlés által tavaly életre hívott bős-nagymarosi ad hoc bizottság idei programja, amely a vízi erőmű építésével kapcsolatos ökológiai feladatok megvalósítását hivatott nyomon követni. A húsztagú társadalmi bizottság, mint ismeretes, akkor alakult meg, amikor a Parlament tudomásul vette az építkezés folytatását, ám ezt a következő szigorú feltételekhez kötötte: teljes nyilvánosság mellett élvezzenek elsőbbséget az ökológiai szempontok, s az erőmű csúcsrajáratása csak a térséget érintő szennyvíztisztítási program megvalóliitása után indulhat. E szempontok érvényesülését kíséri figyelemmel a bizottság s tapasztalatairól időről időre beszámol a Parlamentnek. Kormányszóvivői tájékoztató A tájékoztatót követően a kormányszóvivő az újságírók kérdéseire válaszolt. A Magyar Rádió munkatársa arról tudakozódott, mikor lesz Nagy Imrének és társainak a temetése, és nyilvános lesz-e ez az esemény, vagy szűk családi körben rendezik. Másik kérdése arra vonatkozott, hogy a személygépkocsi-gyártással kapcsolatos eddigi vállalati tervek mindegyike zöld utat kap-e? A kormányülésen a temetés időpontjáról nem volt szó, de ez nem is a Minisztertanács hatáskörébe tartozik, erről az érintettek maguk fognak dönteni. Arról, hogy nyilvános lesz-e a temetés, ugyancsak a hozzátartozók határoznak — válaszolta Marosán György. A személygépkocsi-gyártás megteremtésével kapcsolatban vannak kormányzati, illetve vállalati szintű feladatok. A kormány abban illetékes, hogy megfogalmazza azokat az általános gazdasági feltételeket, kedvezményeket, amelyek minden olyan vállalatra érvényesek lesznek, amely bekapcsolódik a személygépkocsi-gyártásba, vagy az alkatrészellátás javításába. Ezeknek a feltételeknek a kidolgozása a közeljövőben megtörténik. Az egyik lehetőségről, a már korábban felmerült szovjet—bolgár— magyar kooperációról hamarosan felsőbb szintű tárgyalásokon döntenek. Az MTI munkatársa meg. kérdezte: hol tart az az ügyészi vizsgálat, amely azzal a bejelentéssel foglalkozik, hogy állítólag a magyar—román határon 18 lelőtt menekültet találtak? — A Legfőbb Ügyészség vizsgálata még tart, ezért a végleges eredményről még nem tudok beszámolni — mondta a szóvivő. Amint a vizsgálat lezárul, a Legfőbb Ügyészség sajtótájékoztatót tart a témáról. Annyit sikerült megtudni, hogy a mai napig a határon holttestre nem bukkantak. Az is bizonyos, hogy a vizsgálat még ezen a héten befejeződik. A Magyarország munkatársa Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatban arról érdeklődött. hogy az exhumálásnál bevonnak-e hazai vagy külföldi szakértőket az azonosítás elvégzésébe. Hazai és külföldi szakemberek részvételéről nem volt szó, arról viszont igen, hogy a kormány szakértői mellett a hozzátartozók által felkért szakértők is részt vehessenek az azonosításban — válaszolta Marosán György. A Veszprém Megyei Napló munkatársának kérdéseire felelve elmondta: a személygépkocsi-gyártásba bekapcsolódó vállalatok a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelően számíthatnák bizonyos támogatásra. De ennek normatívnak, azaz minden egyes vállalkozásra egyaránt érvényesnek kell lennie. Tehát nem fordulhat elő, hogy az egyik vállalat több, a másik pedig kevesebb támogatásban részesül. Ami a miniszterek fizetését illeti — erre vonatkozott a másik 'kérdés —, a szóvivő rámutatott: Magyarországon a miniszterek, csakúgy, mint minden állampolgár, a jövedelmük után adót fizetnek, és adóbevallásukat ugyanoda nyújtják be, mint mindenki más. Mivel a miniszterek fizetése viszonylag magas, az adó is jelentős öszszegű. Konkrétan egy miniszter bruttó fizetése 65 ezer forint, s ebből 36 ezer forintot kap kézhez. Ide tartozik az is, hogy bizonyos poszton felül mellékállásra, vagy egyéb jövedelmi forrásra nemigen van lehetőség. Még tartott a Minisztertanács csütörtöki ülése, amikor Marosán György, a kormány szóvivője megtartotta tájékoztatóját, amelyen első alkalommal a hazai újságírókon kívül külföldi sajtóorgánumok képviselői is részt vettek. Bevezető nyilatkozatában elmondta: a kormány első napirendi pontként a munka törvénykönyve móuositasaroi es a sztrájkjog gyakorlásáról szóló törvényjavaslatokról tárgyalt. A széles körű társadalmi vita eredményeként a Minisztertanács több lényeges ponton megváltoztatta a torvénytervezetek szövegét Az elfogadott javaslat a nemzetközi murikaügyi egyezményeknek megfelelően, továbbá a társasági törvény alapelveit szem előtt tartva garanciát nyújt a kollektív szerződés megkötésére, s azzal az esettel is foglalkozik, ha az érintett felek tárgyalása nem hoz eredményt A sztrájkjogot illetően a korábbi megfogalmazás olyan bevezető rendelkezéssel bővül, amelynek értelmében a dolgozókat munkaviszonyuk keretében jogos érdekeik védelmére illeti meg a sztrájk joga. Ezt egyébként végső eszközként lehet alkalmazni. A kormány megvitatta a közigazgatási bíráskodásról szóló tervezet elveit. Az ezzel kapcsolatban hozott határozat leszögezi, hogy az államigazgatási tevékenység bírósági ellenőrzése az állampolgári jogok jelentős kiterjesztése, mivel általános szabállyá teszi a hatósági döntések bírósági felülvizsgálatát. Ugyancsak a törvény-előkészítő munka részeként foglalkozott a kormány a személyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény elveit magában foglaló előterjesztéssel. A leendő törvény garantálja, hogy az állampolgárokról készített információkkal ne lehessen visszaélni, ezeket általában ne lehessen összekapcsolni. Az elvek között szerepel az is, hogy az érintetteknek törvényes joguk megismerkedni a róluk készített nyilvántartásokkal, kérhetik a téves adatok kijavítását, jogszabályellenes kezelés esetén pedig jogorvoslatra nyílik lehetőségük. A kormány határozatot hozott az Idegenforgalmi Alapról. Az alap 1989-ben mintegy 1,3 milliárd forinttal gazdálkodik. Ennek meghatározó forrása továbbra is a konvertibilis valutabevétel. Az odaítélendő támogatásoknál az idegenforgalmi és a gazdaságossági érdekek az irányadóak. A jövőben a pályázati úton kiutalt összegeknek csupán 35 százaléka lehet vissza nem térítendő támogatás. Ugyanakkor 50 százalékra emelték fel az egyes fejlesztésekhez nyújtható támogatás mértékét A Minisztertanács elfogadta a kormány tagjainak idei látogatási és fogadási tervét. A kormány tárgyalt a hazai személygépkocsi-gyártás és -ellátás kérdéseiről. Az ipari miniszter előterjesztését értékelve megállapította: jelentős társadalmi és iparpolitikai érdek fűződik a hazai személygépkocsi-ellátás javításához. A kormány tudomásul vette azokat a vállalati kezdeményezéseket, amelyek a személygépkocsi-gyártás megteremtésére irányulnak. Szükségesnek tartotta, hogy kidolgozzák azokat az általános gazdasági feltételeket és kedvezményeket, amelyekre bármely vállalat számíthat személygépkocsigyártásra, vagy alkatrészellátás javítására vonatkozó döntéseinél. Ami a személygépkocsi-importot illeti, ennek jelentős növelésére a közeljövőben nincs reális esély. Némi javulást hozhatnak a magánimportot könnyítő vámrendeikezések. Végül a Minisztertanács meghallgatta az igazságügy-miniszter tájékoztatóját a Nagy Imre és társai elleni büntetőügyben, valamint az 1956. október 23-át követő eseményekkel kapcsolatban kivégzettek kegyeleti kérdéséről. A hozzátartozók együttes óhajának megfelelően az eltemetésre a jelenlegi nyughelyen, a Kozma utcai temetó 301-es parcellájában kerül sor. A Magyar Hírlap munkatársa Nagy Imre és társai temetésére vonatkozóan azt a kérdést tette fel: tudják-e, hogy hol vannak a holttestek? Marosán György válaszában kifejtette: az igazságügy-miniszter tájékoztatása szerint Nagy Imre, Maiéter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József sírhelyéről viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre. A büntetőeljárás alatt elhunyt Lesonczy Géza földi maradványainak azonosítását jelentősen megkönnyíti a halála után végrehajtott boncolás. Tehát többé-kevésbé pontosan megállapítható, hol nyugszanak ezek a személyek. Az azonosítás azért okoz gondot, mert a 30l-es parcellában temettek el több halálbüntetésre ítélt személyt. Egy, a legutóbbi időszakig érvényes rendelet szerint — amelyet egyébként éppen Nagy Imre írt alá — a ha* Iáira ítélteket jeltelen sírba kell eltemetni. A Népszava munkatársa megkérdezte: továbbra is fenntartja-e a kormány azt a véleményét, hogy politikai és szolidaritási sztrájkra ne legyen lehetőség. A kormány és a szakszervezetek álláspontja ebben a kérdésben nem közeledett egymáshoz. A Minisztertanács abból indul ki, hogy a dolgozókat megilleti a sztrájk joga. Ügy ítéli meg, hogy a sztrájknak akkor van értelme, ha azoknál okoz hátrányt, akiknek módjukban áll orvosolni az adott problémát. Amennyiben a dolgozók ki akarják fejezni szolidaritásukat, vagy politikai kérdésekben nemtetszésüknek akarnak hangot adni vagy nyomást kívánnak gyakorolni a kormányra, akkor erre törvényben meghatározott lehetőségük van, hiszen a Parlament a legutóbbi ülésszakán elfogadta a gyülekezési jogról szóló törvényt. A sztrájktörvény tervezetét egyébként széles körű társadalmi vitára bocsátják, ennek tapasztalatait a kormány figyelembe veszi, és a törvényjavaslat előterjesztője ezekre a kérdésekre ki fog térni a Parlamentben — mondotta a szóvivő. A Magyar Nemzet munkatársának kérdésére válaszolva a kormányszóvivő hangsúlyozta: a romániai menekültek ügyével foglal-2 kozó koordinációs bizottság csütörtöki ülésén egyetértettek azzal, hogy hazánk csatlakozzék az ENSZ menekültügyi egyezményéhez, amelynek főbizottsága február 6. és 9. között egyébA Sajtóház a hirdetések feldolgozására jól gépelő adminisztrátort keres azonnali belépéssel. Jelentkezni a főkönyvelőnél. Tanácsköztársaság útja 10. ként látogatást tesz Magyarországon. A Magyar Hírlap munkatársának kérdéseire felelve kifejtette: még nem született döntés azzal kapcsolatban, hogy — a munkaidőalap megóvása érdekében — március 15. helyett melyik ünnepnap válik munkanappá. A sztrájktörvény pontosan felsorolja azokat a területeket, ahol nem lesz lehetőségük munkabeszüntetésre. Az általános megítélés szerint a tervezet lényegében megfelel a nemzetközi szabványoknak, nem szigorúbb és nem is engedékenyebb azoknál. A Reuter munkatársa Nagy Imre és társai eltemetésének időpontjáról érdeklődött, illetve megkérdezte: ki döntött arról, hogy a szóvivői értekezletek nemzetközivé váljanak. A temetés időpontjáról — mondta a szóvivő — nem a kormány dönt. Valószínű, hogy a holttestek azonosítása elhúzódik, ezért legelőbb március vége felé ke* rülhet sor a temetésre. Hozzáfűzte: a kormány a hozzátartozók kérésének tett eleget ezzel a kegyeleti intézkedéssel, amelynek a célja az emberiességi szempontok érvényre juttatása és a társadalmi megbékélés elősegítése. A tervek szerint havonta egy alkalommal tartanak a kormány munkájáról nemzetközi sajtótájékoztatót. Gondolkodnak azon, hogy ne a Minisztertanács ülését követően, hanem egy nappal később, délelőtt rendezzék meg a szóvivő és a nemzetközi sajtó találkozóit. A Dunántúli Napló munkatársának kérdésére válaszolva Marosán György elmondta: a jelenleg érvényes szabályozás szerint a külföldiek, ha nem rendelkeznek devizahatósági engedéllyel, nem árusíthatnak a vásárokon és a piacokon. Ez a kérdés tehát nem igényel újabb minisztériumi vagy minisztertanácsi állásfoglalást. Az úgynevezett „KGST-piacok" kialakulása arra vezethető vissza, hogy a szocialista országokból hazánkba látogató turisták jelentős része nem rendelkezik a magyarországi tartózkodáshoz szükséges turistaellátmánnyal. A magyar hatóságok a turistaforgalmat illetően a jelenleg érvényas vám- és devizaszabályokon túlmenően nem terveznek korlátozást. Magyarország sem rövidebb, sem hosszabb távon nem érdekelt valamiféle vámháborűban. Ez ugyanis csak nehezíti a turistaforgalmat, a kereskedelmi ellátást pedig érdemben nem tudja befolyásolni. A személygépkocsik magánbehozatalával kapcsolatban felröppent hírekre — miszerint az adóhatóság általános forgalmi adóval kívánja sújtani a magánimportot (Magyar Rádió) — reagálva Marosán György kifejtette: a közeljövőben semmiképp sem várhatók olyan döntések, amelyek a jelenlegi szabályozást megváltoztatnák. (MTI) Hirdetmény Szeged Megyei Városi Tanács megalkotta a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 5/1988. (XII. 31.) SZMVT rendeletét; az állami tulajdonban lévó házingatlanok elidegenítési feltételeinek módósításáról v/óló hJ1988. (XII. 31.) SZMV1 rendeletét; a mezőgazdasági őrszolgálati járulékról szóló 7/1988. (XII. 31.) SZMVT rendeletét; az egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról, a lakás- és telekgazdáíkodásról, a támogatás rendszerének módosításáról szóló 8/1988. (XII. 31.) SZMVT rendeletét; valmint a közműves vízellátás szabályainak módosításáról szóló 9/1988. (XII. 31.) SZMVr számú rendeletét. A tanácsrendeletek kihirdetése a Szeged Megyei Város Tanácsának közlönye 1988. december 31-én megjelent 11 — 12. számban történt meg. A közlöny a Szeged Megyei Városi Tanács VB-llivatal Ügyfélszolgálati Irodájában (Szeged, Széchenyi tér II.) 1989. február l-jétől vásárolható meg. Vb-titkér