Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

197 1989. január 27., péntek Kft. vagyonvédelemre Megalakult a TÜVAT1 Kft. — Tűz- és Vagyonvédelmi Tanácsadó Vállalkozó Iroda —, amely családi otthonok, termelőüzemek védelmére ajánlja szolgáltatásait. A vállalkozás tagjai a Magyar Hitel Bank, s olyan nyugállományú rendőr- és tűzoltótisztek, akik széles körű szakmai ismereteiket a különböző értékek megóvására hasznosítják. A társaság mindenekelőtt összeállította azoknak a kisvállalkozóknak, szövetkeze'.eknek a listáját, amelyek a vagyonbiztonság területén dolgoznak, illetve állítanak elő termékeket, így a többi között. zárakat, rácsokat, riasztóberendezéseket, tűzoltókészülékeket, s egy-egy megbízás elvállalásánál közülük, választja ki az adott feladatra a legalkalmasabbat. Ié-nyegében versenyt teremt közöttük, ami rendszerint kedvezőbb árakban és a garantáltan jó minőségben kamatozhat. Mivel a tűzesetek, betörések száma az utóbbi időben megszaporodott, máris nagy az érdeklődés a kft. szolgáltatásai iránt, elsősorban közületek, vállalatok raktári készleteit óvják meg a TÜVATI közreműködésével. Éppen az élénk keresletre tekintettel a kft. Biztonság címmel hamarosan saját folyóiratot is megjelentet, amelyből a vállalati rendészek, tűzvédelmi megbízottak, illetve más, érdeklődők informálódhatnak a legújabb technikai berendezésekről. A negyedévenként megjelenő lap többi között a számítástechnikai adatok biztos megőrzésének a lehetőségeivel is foglalkozik. (MTI) Gazdász téli esték A régi gazdakörök hagyományait fölelevenítve, téli kertgazda-estéket, kistermelő találkozókat, tanfolyamokat rendeznek a jászsági, a nagykunsági és a tiszazugi települések művelődtsi házaiban, közösségi helyiségeiben. A kistermelést érintő agrotechnikai kérdésekről, vetőmagellátásról, az új növényfajtákról, a termelési technológiákról, az oltvénykészítésről s az állattartás szakmai kérdéseiről a nagyüzemi gazdaságok, termeltető vállalatok szakemberei, kutatók tartanak előadásokat. A szakmai ismeretek bővítését szolgáló rendezvények jelentőségét érzékelteti, hogy Szolnok megye ötmilliárd forintot meghaladó mezőgazdasági termelésének egyharmadát a kistermelők, háztáji gazdaságok adják. Holtponton Tanácselnökjelöltek Csonka István: 1940. december 6-án, Szegeden született Nős, három gyereke van. Az MSZMP tagja. A textilművekben kezdett dolgozni gépésztechnikusként 1965-től 68-ig a városi KISZ-bizottság szervező titkára volt, majd 1975-ig a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. 1975-től 1977-ig a Mészövnél titkárságvezető, 1977 őszétől 1985 júliusáig a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának. vezetője. 1985 júliusától a városi tanácselnök általános helyetteseként dolgozik. Iskolai végzettsége: 1979-ben szerzett jogi diplomát, elvégezte az ML esti egyetem szocialista politikai gazdaságtan szakát, 1987-ben diplomázott a Politikai Főiskolán. Programja: — Mint már nyilatkoztam, a jövőben növekedni fog a helyi tanácsok szerelje. Legsürgetőbb feladatnak látom, hogy a gazdasági krízist kivédjük, városunk és intézményei zavartalanul működjenek. Ezzel egy időben meg kellene kezdeni az új körülményeknek megfelelő tanácsi szervezet kialakítását, úi alapokra helyezni a felsőoktatási intézményekhez. és a politikai szervezetekhez való viszonyunkat Elodázhatatlan a város infrastruktúrájában jelentkező gondok megoldása — legalábbis hozzá kell fogni. Ügv érzem, az eddig szerzett várospolitikai gyakorlatom, valamint a velem együttműködő szervezetek támogatásai alapot nyújtanak arra, hogy egy ilyen nehéz helyzetben is — megválasztásom esetén — eredmény reményében fogjak a munkához. Takács János 1935. szeptember 23-án született Makón. Nős, három gyereke van. Az MSZMp tagja. Szakmai — kivitelezési, beruházási, tervező, pénzintézeti — vonalon dolgozott, 1969 és 73 között a szegedi városi tanács építési osztályának vezetője volt, közben a tanácselnök helyetteseként is dolgozott. 1985 óta Csongrád megye főépítészé. Iskolai végzettsége: ács és kőműves szakmákkal rendelkezik, Szegeden szerezte az építésztechnikusi képesítést. Budapesten, a Műegyetemen építészmérnöki diplomát kapott. Az ML esti egyetem szocialista politikai gazdaságtan szakát is elvégezte. Programja: — Első: a város státusához elengedhetetlenül szükséges tisztaság megteremtése a szó minden értelmében, de ezen belül elsősorban a közéleti tisztaságé. Idetartozónak érzem a valóban nyílt és nyitott várospolitikát, a néhai lokálpatriotizmus újraélesztését. az ismert és látens szellemi tőkének az eddiginél lényegesen nagyobb mértékű hasznosítását. Végül, de nem utolsósorban emberközpontúbbá változtatni a tanácsi intézmények működését. A másik: a következő választásokig még a korábbi mechanizmuson alapuló középtávú terv lehet az irányadó, az ismert — sajnos, negatív korrekciókkal. Mos. tani szegénységünk nem jelentheti azt. hogy csak a túlélésre koncentráljunk. Arra kell törekednünk, hogy a város éljen, és ahol csak lehet, • próbáljunk könnyíteni az állampolgári terheken. Vámosiné Karsay Éva: 1952. szeptember 15-én Baján született. Elvált, két gyereke van. Pártonkívüli. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál kezdett el dolgozni elemző közgazdászként. 1977 júniusában került Szegedre, a kábelgyár tervező-elemző közgazdásza volt. 1979 óta' a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat üzemgazdasági osztályát vezeti. Iskolai végzettsége: közgazdászdiploma a pécsi egyetemen, a közgazdaságtudományi egyetemen a gazdasági ellenőrző szakot is elvégezte, valamint a Pénzügyminisztérium tanfolyamán okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett 1985-ben doktorált. Programja: — A tanács működési mechanizmusa lehetővé tett olyan visszaéléseket, amelyekre az utóbbi időszakban derült fény. Szorgalmaznám a működési rendszer reformját, hogy még a visszaélések lehetősége is kiküszöbölhető legyen. Kezdeményezném a tanácsi apparátus önköltségének felülvizsgálatát. és megszüntetném a felesleges adminisztrációt. A költségvetés szervezési munkájának javítása érdekében az előkészítésbe külső szakértőket vonnék be, és nagyobb nyilvánosságot adnék a munkának. Véleményem szerint ösztönözni kellene a tanácsi intézményeik, vállalatok vállalkozói magatartását Érdekeltségi rendszerük javítása szükségeltetik. A várható munkanélküliség megoldása érdekében új, lehetőleg termelő munkahely létrehozását támogatnám. M

egyénk mezőgazdaságában az 1988ias év vízválasztó, a jelentős aszálykárok és a szigorúbb közgazdasági szabályozók hatására a téeszek és szövetkezetek eredménye az előző évi 1 milliárd 213 millió forintról, becslések szerint, 720 millió forint körüli összegre csökkent. Ez több mint 40 százalékos pozícióromlásnak felel meg. A veszteségesek száma, s a veszteségek összege nem jelentős, az igazi' veszélyt az jelenti, hogy bővült a fejlesztésre képtelen, vegetáló középmezőny. A tartalékok kimeriilőben, így egy hasonló megrázkódtatást már jó részük nem tudna átvészelni. S ez a bukás tömegew méreteket ölthetne. A szövetkezeti mozgalom erőfeszítése ennek a helyzetnek a visszafordítására összpontosul. Sikere ma az igazi tét. . Ásotthalmon, az Alkotmány Szakszövetkezet hosszú idő óta stabilan gazdálkodott, most súrolják a lécet Az utóbbi tíz évben a pár milliós nyereség mindig megvolt, a számítások szerint az idei zárszámadáson. talán 30 ezer forint nyereségről tudnak számot adni. Erről is úgy, hogy másfél millió forint nyereségtartalékot használnak .fel, s 800 ezer forintnyi értékcsökkenési leírást késleltetnek. Vagyis mindent össze kell söprögetni, hogy ne maradjon üres a markuk. Még egy ilyen dobásuk már nem lehet, hisz épp most szűnt meg az adózatlan nyereség tartalékolásának a lehetősége. Az értékcsökkenés késleltetése meg egyenlő a fejlesztésről való lemondással, a szövetkezet vagyonának felélésével. Mégis, mi vezetett idáig, hisz az 1039 hektáron gazdálkodó, 320 fős tagság ugyanúgy serénykedett, mint idáig, s a vezetőség, az elnök személye sem változott. Demus László elnök a legfőbb okként a kíméletlen természeti erőket említette. Ennek alátámasztására a megyei tanácsnak készített felmérés adata a legalkalmasabb. Az aszály a bázisidőszakhoz képest 65 százalékos termeléskiesést okozott. Egész évben 386 milliméter csapadék hullott, s a tenyészidőszakra ebből csak 150 milliméter jutott. Emellett az áprilisi fagv a szőlőtermés kétharmadát előre „leszüretelte". Míg 1987-ben 327 napon paradicsomot értékesítettek, addig tavaly 120-on. A 120 vagonnyi sütőtök is fele a korábbinak. A szakszövetkezet léte alapvetően függ a háztájiban termelt javaktól, ez 40 százalékkal csökkent. Igy a kedvezőtlen termőhelyi adottságot kompenzáló árkiegészítés is 2 millió forinttal kevesebb lett. Tavaly még tudtak beruházni, 2.5 millió forint értékben, vásároltak géneket, telepítettek szőlőt. Annyira nem volt vizük. hogv a 10 hektáros területen úgv tudták csak meglocsolni az elültetett, szőlőtöveket.. hogy a szomszédos mórahalmi víztározóból vettek „kölcsön". S ha már a kölcsönnél tartunk, az idén először erre is rászorulnak. Ugyanis eddig bankhitel nélkül gazdálkodtak. Májusig körülbelül elég lesz a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjából felvett összeg, amelyre azért jogosultak, mert az ö pénzük is benne van. Májustól, amíg az első termésekért nem jutnak pénzhez, egyértelműen bankhitelt kell felvenni Igényüket imár jelezték, amire azt a választ kapták, hogy körülbelül 40 százaléka teljesíthető. A többit oldják meg váltóval. A nagy kérdés, ugyan ki fogja egy kis szövetkezettől a vásárlások fejében ezt elfogadni. Erről, a tavalyi gyakorlat alapján igen rossz tapasztalatok forognak közszájon. A tagi gazdaságok tartalékai is megcsappantak, remélhetően kibírják még ezt az évet. Az, hogy nem vesztették el hitüket, egy igen hétköznapi jelből érzékeLhető: a szerves- és műtrágyavásárlás a megszokott mértékű. Ha végre a kedvező, vagyis a katasztrofálistól egy fokkal jobb időjárás visszaállna, talán nem a csőd felé lendülnek a holtpontról. Az állattenyésztés a rossz takarmánytermés s a szalámigyár által meghirdetett, a környező megyékénél 1-2 forinttal alacsonyabb felvásárlási ár miatt 20-30 százalékkal kisebb a korábbiaknál. Aztán mégiscsak jött egy telex, hogy a szalámigyár emel a téten. A szövetkezet még úgy szeretne lendíteni a termelési kedven, hogy az árkiegészítést me geszt ja tagjaival. A legnagyobb tett most: úgy elbukdácsolni az idén, hogy 1990-ben ne kelljen szanálni a gazdaságot Először is a takarékosságra helyezik a fő hangsúlyt. Például a talajerő-utánpótlásban az eddigieknél is jobban építenek a tápanyagvizsgálatok eredményére. Fokozatosan csökkentették és csökkentik az adminisztratív és középvezetői létszámot. A jövedelmezőség javítása érdekében egy kft. keretében a zöldség-gyümölas értékesítést kiterjesztik a Dunántúlra, azt remeive, hogy így a termelésben elért hasznot egy kicsit megfejelhetik. Biztató, hogy iparilag feldolgozható paradicsomra jelentős a kereslet, s a pritiaminpaprika termőterülete is növelhető. A

szakszövetkezetben nem honosodott meg az alaptevékenységen kívüli tevékenység. Valaha mindent arra tettek fel, hogy a földből is meg kell tudni élni. Most. mikor már látszik, hogy ez igen nehéz feladat, már nehezebb találni olyan é'etképes terméket, ami még nem „foglalt". Az elnök szerint a pesszimizmusra addig nincs igazából ok, míg a tagok nem adták fel. S a jelek szerint, ha másuk nincs is, de a „termelési kedvük" az még megvan Tóth Szeles István Hol az alagút vége ? Az új adórendszer nem más, mint az ember szellemi és fizikai elnyomorításából kiválóan vizsgázott „szocialista" pénzügyi bűvészmutatvány. Többen egyetértettek Fabula Andrásnénak ezzel a kijelentésével, ami a tegnapi szmt-ülésen hangzott el. Nem tudjuk, mi értelme volt meghívni Horváth Gyulát, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóját erre a fórumra. Az egybegyűltek többsége fogalmazott igy a szünetben, miután sokadik kérdésükre sem kaptak választ. Seláf Boldizsárné például azt kérdezte, miért sújtják a vállalati üdültetést személyi jövedelemadóval? Az is érthetetlen számára, miért adóztatják a nőnapi ajándékokat, a gyári kirándulásokat, a. Télapó-ünnepségeket és a sportversenyeket. Kovács Lajos azt nehezményezte, miért nem tudják behajtani a magánkereskedőktől, a kisiparosoktól a személyi jövedelemadót. A bérből, fizetésből élők járnak rosszul, hiszen ezek a jövedelmek pontosan kimutathatók. Kovács Lajos drámaian tette fel a kérdést: újra a 3 millió koldus országává válunk? ^ Többen firtatták, mekkora adót szedtek be eddig Csongrád megyében. Nem kaptunk választ, azaz Horváth Gyula „nem tudómmal" felelt. Az viszont biztos, hogy az APEH-nek 500 milliós bevételt kell produ-. kálnia a megyében. Nem derült ki, hogy milyen alapon. Sokan felhördültek arra. hogy egyetlen országban sem vezették be az új adórendszert olyan gyorsan, mint nálunk. Ez erénynek aligha tudható be. Bodó Márta azt kérdezte meg, miért nem vezethető be nálunk a családi jövedelemadó? A szakember válasza egyszerű: csupán hangzatos megfogalmazásról van szó, a szociálpolitikai intézkedéseket nem lehet családi jövedelemadóval pótolni. Biró Lajos elmondta, semmilyen formában nem ért egyet az új adórendszerrel. Humorosan megjegyezte, rosszabb, mint a mohácsi vész. Az embereket érdektelenné teszi a munkában, a gazdaságot leblokkolja, és nem onnan szívja el a pénzt, ahol van. Most nem engedik, hogy dolgozzunk. Felelősök pedig igenis van-' nak, a mulasztásokat nem lehet 10 millió felé osztani. Ágoston József azt fogalmazta meg, hogy fiskális szemlélet alapján az öszszes terhet a dolgozókra hárítják. Ez az adórendszer népellenes, és a nyomor perspektíváját veti fel. Az állam' nem mutat példát a takarékosságra, nem tudunk arról, hogy állami apparátusokat felszámoltak volna. Az is kétségtelen, hogy ennek az adórendszernek teljesítmény-visszatartó hatása van. Most első az adó behajtása? Hol marad a bérreform? Sebők János szerint az adóreform munkavállalóellenes. Az pedig felháborító, hogy megadóztatják a szociális és a jóléti kiadásokat. A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa levélben fordul a SZOT-hoz és az adóhatóságokhoz, hogy a személyi jövedelemadó alól mentesítsék a fenti kiadásokat. Horváth Gyula többször hangsúlyozta, ők a pénzügyi kormányzat akaratát hajtják végre. Mindezt anélkül, hogy lenne ár-, bér-, költ-' ségvetési és szociálpolitikai reform. Azt pedig legfeljebb csak találgathatjuk, hol az alagút vége. Van egyáltalán? B. E. Olajszennyeződés a Dunán Dunakiliti magasságában, az 1840-es folyamkilométerszelvénynél megsérült egy gázolajat szállító osztrák uszály, s ennek következtében gázolaj került a Dunába. A zátonyra futott uszályt a Duna csehszlováJc oldalán még szerdán kikötötték, és szerda estére befejezték a gázolaj új tartályokba szivattyúzását. Bár a kifolyt olaj mennyiségére vonatkozóan még nincsenek pontos adatok, az valószínűleg nem érte el még a közepes szenynyezettségnek tekinthető tíz köbmétert sem.