Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, 79. évfolyam, 23. szám 1989. január 27., pcntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IIa\i előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Az ellátásban színvonalcsökkenés várható Ma reggel fél kilenctől a városi tanács dísztermében ülést tart Szeged tanácsi testülete. A nyilvános ülés Vá­lasztással kezdődik — mint ismeretes, új végrehajtó bi­zottságot és tanácselnököt választ a város 89 tanácstagja. (A három jelöltet lapunk 3. oldalán mutatjuk be.) Majd a:', idei esztendő gazdálkodási tervét terjesztik — vitára ás e,fogadásra — a testület elé, s kidolgozzák a testűlet, va­lamint a szegedi népi ellenőrzési bizottság idei munka­iervét. A tanácsülés előterjesztésekkel, interpellációkkal, bejelentésekkel zárul. Tekintettel a napirend zsúfoltságá­ra, és emiatt a tanácsülés várható elhúzódására, a költ­ségvetési és fejlesztési terv fontosabb elemeivel már ma szeretnénk megismertetni olvasóinkat. (Azzal a megjegy­zécsel, hogy a tervezet itt leírt adatai, természetesen, mó­dosulhatnak, a tanácstagok mai döntése szerint.) A társadalmi közkiadások csökkenése, a tanácsi fele­lősség hangsúlyozása és a tanácsi gazdálkodásra érvé­nyes szabályozás közti el­lentmondás, a város norma­tív módon megállapított fejlesztési lehetőségeinek korlátozása, a még mindig érvényes céltámogatási rendszer miatt a városi ta­nács gazdálkodásában csak­is a meglevő intézményhá­lózat üzemeltetése, a mű­ködési feltételek biztosítása szerepelhet első helyen. S még ez sem kis dolog, ha tudjuk: az idei 3,7 milliárd forintos előirányzat nomi­nálértéke 24,9 százalékkal több ugyan a tavalyinál, de reálértéke számottevően ki­sebb. Az ágazatok szerinti bon­tásban a következőképp ré­szesednek az egyes feladat­csoportok a működési ki­adások tételéből: a város­üzemeltetési feladatokra 11,1, az egészségügyi ellá­tásra 19,3, a szociálisra 5.6, oktatásra 40, kulturális szolgáltatásra 7,8. a nevelő­otthonokra és a testnevelés­re, sportra egyaránt 1,4, igazgatás címszó alatt 3,7, intézményfelújításrp 4.6. a régi Hungária felújítására (a* megyei tanácstól szár­mazóan) 1,1, a közlekedési vállalat támogatására 4 szá­zalék jut További tételes részletezés helvett néhány figyelemre méltó mondat a ma vitatandó elóterjesztés­4döl: az utak-hidak karban­tartására kevesebb iut, mint 1980-ban. Az egész­ségügyi intézmények moso­dai gépei elhasználódtak; a szcciális ellátás gondja, hogy az élelmezési nyers­anyagnormákat emelték. Hattal több lesz az általá­nos iskolás csoport, tízzel több a napközi, héttel a szakmunkástanulói, 17-tel a gimnáziumi, hússzal a szak­középiskolai osztályok szá­ma — de a tanteremhiá­nyon túl az épületek álla­pota is feszítő probléma már. A fejlesztési forrásokat 1988 és 1990 között 762,6 millióval csökkentette és csökkenti az állami támo­gatás megvonása — ennek idei hatása az lesz, hogy több beruházást később le­het elkezdeni, illetve meg­valósításuk ütemét lassíta­ni kell. Előbbire példa az Északi vízmű továbbfejlesz­tése. a Marx téri piac és az Indóház tér rekonstrukció­ja, a makkosházi piaoéoí­tés, a troli fejlesztés, utób­bira a makkosházi és róku­si óvoda, a rókusl bölcsőde, a villamwehélózat rekonst­rukciója. A fejlesztési lehetőségek közül a fontosabbak: víz-, csatorna- és gázvezeték Rókus II/2-es ütemében, csatorna- és útépítés Petó­fi telepen iBank bán—Csap utca), kohósalakos parkoló a Hont Ferenc utcában, te­lefonhálózat Rókus II/l. ütemében. Mi várható a kereskedelemben ? ABC­áruház a Francia utcában (a tető lefedéséig készül el az idén — hasonlóan a Te­leki utca—Lenin körút sar­kán építendő ABC-áruház­hoz), s gyógyszertár Róku­son. Műszaki tervek az önerős csatornaépítéshez, tanácsi hozzájárulás a Maros-tői övcsatorna épí leséhez, 112 szociális bérlakás és 72 ál­lami lakás elkészülte — jobbára Rókuson, erdőtele­pítés, fűtő- és elektromos­vezeték-építés — el nem hagyható fejlesztési szük­ségletek ezek. A városi ká­beltelevíziós rendszer fej­lesztésének ügyében az elő­zetes vitakon megoszlottak a vélemények — döntést ma hoz a tanács. Az egész­ségügyben látványos fej­lesztést nem hoz az idei év, az oktatásügy tanteremfej­lesztései már biztatóbbak, noha alagsor- és lakásátala­kítással, konténerek felállí­tásával is számolni kell. Az egyes lakóterületek fejlettségi szintjének .javí­tására is vannak javaslatok az idei tervben. Petőfi tele­pen főgyűjtőcsatorna és szennyvízátemelő épül, Makkosház parkolókat kap, s a lakóterületi központja működéséhez helyiséget, mely a rókusiakat is befo­gadja majd. Ugyancsak Makkosházon orvosi rende­lő építéséhez fognak hozzá az idén. Rókuson 16 tanter­mes iskola épül, a béketele­pi kerékpárút mellett köz­világítás . lesz. Algyón ki­mozdul a holtpontról a mű­velődési ház ügye. összességében — állapít­ja meg a terv — a taná­csi gazdaság mind az üze­meltetés, mind a fejlesztés területén a korábbi évek­hez viszonyítva is rosszabb pozícióba kerül az idén. Ha a források tovább nem csökkennek, ha takaréko­san gazdálkodik a tanács, ha szervező munkája szín­vonalas lesz, és támaszko­dik a lakossági kezdemé­nyezésekre és önerőre, a tervben megfogalmazott cé­lok elérhetők mégis. Bár az áremelkedések ellentéte­lezésének hiánya miatt az ellátási színvonal csökkené­se várható. v Vita a HNF szerepéről A Hazafias Népfront meg­újulásáról, vállalt és vállal­ható feladatairól, valamint a mozgalom IX. kongresszu­sának előkészületeiről foly­tattak vitát csütörtökön a HNF Országos Tanácsa székházában az országos el­nökség szervezési és mód­szertani bizottságának tag­jai. A vitát .követően a szer­vezési és módszertani mun­kabizottság úgy határozott, hogy a HNF IX. kongresz­szusát október helyett leg­alább a nyár elejére java­solja előrehozni. A válasz­tási program-ajánlás (felhí­vás) és a választás menetét rögzítő tervezet kidolgozá­sával ad hoc bizottságot bíztak meg. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki ülésén előterjesztést hallgatott meg a Munka törvénykönyve módosításá­ról és a sztrájkról szóló tör­vényjavaslatokról. A kormány tudomásul vette és a további előké­szítő munka alapjául elfo­gadta az igazságügyminisz­ter tájékoztatóját a közigaz­gatási bíráskodással, vala­mint a személyes adatok kezelésével és a közérdekű 'adatok nyilvánosságával kapcsolatos törvényjavaslat szabályozási koncepciójáról. A kormány előterjesztést tárgyalt meg a hazai gépko­asigyártás feltételeinek megteremtéséről, valamint az idei és a jövő évi gép­kocsi-behozatalról, annak növelési lehetőségeiről és a vámcsökkentés prognoszti­zálható hatásairól. A Minisztertanács jóvá­hagyta az idegenforgalmi alapról szóló javaslatot. A Minisztertanács előter­jesztést tárgyalt meg a Nagy Imre és társai elleni bün­tetőügyben, valamint az 1956. október 23-át követő ellenforradalmi események­kel kapcsolatban kivégzettek kegyeleti kérdéseinek rende­zéséről. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon is­mertetjük.) Tavalyi tények, idei tervek Az 1988-as év a megválto­zott körülmények, az új ne­hezedő feltételek ellenére jó évnek mondható az algyői olajmezőn. A számszerű ér­tékelés még tart, de a muta­tók már körvonalazódtak. Kőolajból közel 20 ézer ton­nával termeltek többet a ter­vezettnél. A gáztermelés 4 százalékkal elmaradt a várt eredménytől. A gazolinoknál is hasonló tényeket rögzíte­nek a vállalati évkönyvek. Ennek az a magyarázata, hogy az ország szükségletét importíorrásokból is fedet­ték. Az üzemi eredmény ki­emelkedően jól alakult, ár­bevételük 307 millió forint­tal több volt, mint tervez­ték. Köszönhető ez a szelek­tív termeltetésnek, mellyel a dúsgázokból értékesebb, a kereskedelemben jobban el­adható termékeket tudnak gyártani, s nagymértékben hozzájárult az eredményhez még a termékszerkezet-vál­tás is. 123 ezer tonna külön­böző gázterméket exportál­tak, mely közel 50 százalék­kal haladja meg az előző A szegedi olajmedence termeléséről Az alkotmányos jogál­lam kialakításának tár­sadalmi igénye szükséges­sé teszi az alkotmánybíró­ság létrehozását — véle­kednek az új alkotmányt előkészítő szakemberek. A nemrég elkészült alkot­mányszabályozási kon­cepcrótervezetben rögzí­tették az alkotmánybíró­ság szervezetére, hatáskö­rére vonatkozó javaslatai­kat. Megítélésük szerint ez a bíróság a hagyományos igazságügyi szervezettől elkülönülten, önálló testü­letként működne, bíróit az Országgyűlés választaná. Szervezete elnökből, el­nökhelyettesből, bi rákból és hivatali apparátusból állna. Az alkománybírákat az Országgyűlés vála ttja majd a nagy tekintélyű el­méleti jogászok és a széles körű tapasztala tóikkal ren­delkező jogalkalmazók közül, 70. életévük betölté­séig terjedő időre. A ter­vezet szerint az alkot­mánybíróság elnöke és tag­jai a képviselőkkel azonos Az alkotmánybíróságról mentelmi jogot élveznek, más tisztséget nem tölt­hetnek be, képviselőnek nem választhatók meg. Tu­dományos és Oktatói tevé­kenységen kívül más tevé­kenységet nem végezhet­nek. Az alkotmánybíróság fó hatáskörében felülvizs­gálna: nem sérti-e az alaptorvényt valamelyik jogszabály. Ha megállapít­ja az alkotmányellenessé­get, felfüggeszti a szó­ban forgó torvény végre­hajtását, illetve érvényte­lennek nyilvánítja a kifo­gásolt alacsonyabb szintű jogszabályt. Az alkotmánybíróság — az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök (a ter­vezet számol azzal, hogy ez a tisztség lép az Elnöki Ta­nács helyébe) felkérésére — előzetesen. a törvény kihirdetése előtt ts állást foglalthat: összhangban van-e az adott jogszabály az alkotmánnyal. Hatáskö­rébe tartozhat egyebek kö­zött az alkotmányban rög­zített lapjogok védelme. A szakemberek egyetér­tettek abban, hogy az Or­szággyűlés, az Országgyű­lés bizottságai, meghatáro­zott számú országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb (Bíró­ság, a legfőbb ügyész, a kormány, az állampolgári jogok szószólója —, ha lét­rehozzák ezt a tisztséget —, a jogalkalmazó és. az országos érdékképviseleti szervek kapjanak jogosít­ványt alkotmánybírósági vizsgálat indítványozásá­ra. Jelenleg még vitatott kérdés, hogy állampolgá­rok is kezdeményezhes­sék-e az alkotmánybíróság eljárását. Kétségtelen, hogy az alkotmányjogi pa­nasz intézményének meg­teremtése az alkotmánybí­róság túlterhelését, az ügyek elhúzódását ered­ményezheti. Növelheti azonban az alkotmány ér­tékét, s hozzájárulhat az állampolgárok és az állam közötti bizalom erősítésé­hez — állapították meg a jogászok. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének több módját javasolták: köztük azt. hogy az állampolgár nem közvetlenül fordul az alkotmánybírósághoz, ha­nem az ügyében folyamat­ban levó bírósági vagy ha­tósági eljárás során kez­deményez vizsgálatot, ar­ra hivatkozva, hogy az ügyének elbírálására al­kalmazandó jogszabály al­kotmányellenes. •Az alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kőtelező — hangsú­lyozták a szakemberek. Az alkotmánybíróság szervezetéről és működésé­ről külön törvény rendel­kezik majd. évit. Az export 16 millió 124 ezer dollár árbevételt hozott az országnak. A beruházásokra tavaly 818 millió forintot költöt­tek. Űj olajgyűjtő-állomást építettek fel a Tisza—Maros­közben, tárolótartály épült, korszerűsítéseket végeztek az üllési gázüzemben, a nagynyomású kompresszor­ház végleg elkészült, a közel 100 kút bekötéséhez 80 kilo­méternyi vezetéket építet­tek. A dolgozók évi átlag jöve­delme 162 ezer forint volt, mely nettó értékben — az adószázalék elvonása után — 115—120 ezer forintot jelent. Az 1989. évi tervszámok a kutatások eredménytelensé­ge és a még kitermelhető készletek fogyása miatt csökkenő tendenciát mutat­nak. Kőolajból 9 százalékos termeléscsökkenés várható, földgázból il százalék, gazo­linokból 3 százalék. A kész­letek még két évtizedre ele­gendőek, de csak csökkenő kitermelés mellett. Főleg Al­gyó térségében jelentősek u tartalékok, s hogy földgázból jóval kevesebbet kell ter­melni, annak indoka, hogy szovjet importból több érke­zik a korábban tervezettnél. Az idei beruházások kivi­telezése egyelőre a pénzügyi források miatt bizonytalan. A költséggazdálkodásnál <s vannak kétségek. Ugyanez a helyzet a bérfejlesztési, la­kás- és egyéb juttatások te­kintetében, a szabályozókban történt módosulások miatt. De várhatóan a beruházások megkezdéséig, márciusra ezek a pénzügyi kérdések tisztázódnak. Olyan beruház zásokat kell megvalósítani, melyek rövid idő alatt pro­duktumot hoznak. A jelentő­sebbek; Kiskundorozsmán a vízbesaj tolás beindítása és a termálrendszer üzembe he­lyezése, a BSB gázelőkészítő rekonstrukciója, kénhidro­gén-mentesitő üzem építése, a gázüzemi fáklyarendszer átépítése, számítástechnikai központ bővítése. A környezetvédelmet ki­emelten kell kezelni, a leve­gö-, a víz-, a talajszennye­zettség megelőzése minden dolgozó elsődleges feladata kell, hogy legyen. A létszámgazdálkodásnál törekedni kell a munkaerő­megtakarításra. Fontos a gépek, berendezések kihasz­náltságának növelése, a gaz­daságtalan tevékenységek felszámolása, a mezőgazda­sági károk megelőzése. A feladatokat jobb előké­szítéssel, a munkafegyelem erősítésével és a társadalmi tulajdon fokozott védelm í­vel kell megoldani. A munkaverseny-mozga­lom válságát éli. Gazdája nem akar lenni, külső segít­séget nem várhatnak részt­vevői, ezért belső erőből kell megújulni nagyobb önálló­sággal, pénzügyi keretek biz­tosításával és több kezde­ményezéssel. A helyi mozgalmak to­vábbfejlesztésére új módsze­rek keresésével tettek erőfe­szítéseket. A szocialista bri­gádok hagyományos formája mellett tovább folytatták a minőségi körök szervezéséi, főleg beruházási munkák megvalósítását, költségcsök­kentését elősegítve, igaz nem sokan kapcsolódtak bele c tevékenységekbe. A vállal­kozói típusú brigadmunka lehetőséget adott, hogy kü­lönböző munkákra térítés ellenében szerződéseket kös­senek. Azonban az anyagi elismerés formája még nincs kellően szabályozva. A kifi­zetéseket adminisztratív korlátok nehezítik. A ren­delkezésre álló pénzügyi ké­retek behatárolják a vállal­kozások számát, holott jóval több tevékenységet el lehet­ne végezni, mint amiért most fizetni tud a gazdasági vz­zetés. P. Szabó Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents