Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

180 1989. január 19., csütörtök Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztési elképzeléseivel. A pártsajtó a politikai nyilvánosság kiteljesedésével erősödő versenyhelyzetbe kerül. AZ MSZMP befolyását — az új tájékoztatási törvény alapján — az állami irányításban, illetve a szerkesztőségekben dolgozó kommunisták munkája révén kívánja érvényesíteni. • A Politikai Bizottság vitájában az a vélemény alakult ki, hogy a Társadalmi Szemlének, mint a párt elméleti folyóiratának az elméleti jelleg megerősítésével kell elősegítenie a társadalmi, politikai, gazdasági útkeresést. A különböző elképzelések nyílt ütköztetésével, a fő folyamatok bemutatásával, azok következetes értékelésével, a múlt tapasztalatainak elmélyült elemzésével a szocializmus megújítását szolgálja a folyóirat. A testület a Népszabadság szerkesztőbizottságának jelentése alapján megállapította, hogy a Népszabadság az MSZMP központi lapjaként az elmúlt évtizedekben alapvetően betöltötte szerepét, a párt politikáját elkötelezetten, szakszerűen képviselte. Az országban történt változásokkal szoros összefüggésben azonban az utóbbi években a lap struktúrája megmerevedett, stílusa elnehezült. A Népszabadságnak a párt politikáját, céljait, értékrendjét következetesen képviselő, mindenkor vitakész, és a széles néprétegeket meggyőzni képes politikai tömeglappá kell válnia. A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a nyilvánossággal összefüggő mindkét előterjesztést a Központi Bizottság vitaanyagául javasolja. A testület szükségesnek tartja a párton belüli tájékoztatási rendszer megújítását, azt, hogy a párttagok és pártszervek, valamint a pártszervezetek folyamatosan tájékozottak legyenek az MSZMP testületeinek döntéseit megelőző elgondolásokról és a határozatokról. Ezért olyan belső, tájékoztatási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a párt szervezeteinek és testületeinek hatékony működését, és minden fontos pártpolitikai információt eljuttat az MSZMP valamennyi tagjához, vezető szerveihez. A Politikai Bizottság megvitatta a társadalmi szervezetek múlt évi nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatót. Megállapította, hogy munkájukkal hozzájárultak a társadalmi és gazdasági kibontakozást célzó törekvéseink nemzetközi hátterének kedvező megteremtéséhez. További eredményes tevékenységük számára új feltételeket teremt az egyesülési törvény. A testületnek az az álláspontja, hogy az MSZMP, a kormány és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatokat a nemzetközi területen is új alapokra kell helyezni. A Politikai Bizottság az 1989-re tervezett felső szintű tárgyalásokkal kapcsolatban megállapította, hogy — az ésszerű takarékosság jegyében, a kedvező nemzetközi feltételekre is alapozva — hazánknak továbbra is aktív, kezdeményező magatartást kell tanúsítania, amely elősegítheti az ország nemzetközi tekintélyének megőrzését, és hozzájárulhat Európa új arculatának kialakításához. A testület az agrárpolitika megújitásának koncepciójáról beterjesztett javaslatot közbülső jelentésként fogadta el, s javasolja a soron következő központi bizottsági ülés napirendjére. Egyetértett azzal, hogy a Központi Bizottság ülése után kerüljön sor az érdekelt társadalmi, érdekképviseleti és tudományos szervezetek bevonásával széles korú vitára, s a KB ennek figyelembevételével alakitsa ki a párt végleges agrárpolitikai koncepcióját. A párt 1989. évi költségvetéséről szóló előterjesztést a Politikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek összegét — az állami költségvetéssel együtt — 2 milliárd 667 millió forintban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A hiány 562 millió forint. Ezt önerőből kell ellensúlyozni. A pénzügyi helyzetre való tekintettel a pártszerveknek működési és fenntartási kiadásaikat tovább kell mérsékelniük, — bevételeiket pedig növelniük, mégpedig a helyi lehetőségek jobb és eredményesebb hasznosításával, új vállalkozásokkal. A Politikai Bizottság foglalkozott az Űj Márciusi Front felhívásával kapcsolatos pártálláspont kialakításának szükségességével, s úgy döntött, hogy erre vonatkozó javaslatát a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését február 20—21-ére hívta össze. A testület végül hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is döntött. Sajtótájékoztató a napirenden ő kérdésekről Még tartott a Politikai Bizottság ülése, amikor Kimmel Emil, a párt szóvivőhelyettese, Kovács Imre, a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Osztályának vezetője, valamint Farkas Gyula, a párt gazdálkodási osztályának alosztályvezetője tájékoztatta az újságírókat a napirenden szereplő témákról. Kimmel Emil elöljáróban elmondta: az országos pártértekezlet óta immár negyedik alkalommal tárgyalt a testület a nyilvánosság témaköréről, amelyről az átfogó viták, a kiérlelődő vélemények megfogalmazása után a KB egy soron következő ülése elé készít előterjesztést. A Politikai Bizottság megállapította, hogy a politikai nyilvánosság fórumain a párt által elhatározott változások zajlanak, annak felismeréseként, hogy a politikai intézményrendszer demokratizálódásának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás reform értékű megújítása. A Politikai Bizottság foglalkozott a párt belső nyilvánosságának megújításával. Ennek kapcsán szó esett arról is, hogy az anyagi lehetőségektől függően meg kell szervezni a párt közvéleménykutató részlegét. Ezután Kovács Imre az agrárpolitikai koncepcióval kapcsolatos PB-vitáról adott tájékoztatót. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság 1978 márciusában tárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét. Az agrárpolitikában most megújulásra van szükség, ezért kerül most ismét a KB elé ez a kérdés. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP olyan helyzetet teremtett, amelyben a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar fejlődése révén önmaga tudja kitermelni a parasztság boldogulásához szükséges anyagi alapokat. Elemezte az ágazat fejlődését, kiemelve a hetvenes évek eredményeit, közöttük az élelmiszerexport rendszeressé válását. Szólt arról, hogy az előterjesztés foglalkozik az agrárpolitikai gyakorlat hibáival is. Ezek következményeiként említette a tagok elidegenedését a szövetkezettől, a mezőgazdaság fejlesztésének aránytalanságait, s hogy a túlzott mennyiségi fejlesztéssel szemben kevesebb figyelmet «+ent«»ltek a minőségnek. Hozzátette: a hibás lépések nem kérdőjelezhetik meg az ágazat egészének pozitív fejlődését, de tanulságul szolgálhatnak abban a tekintetben, hogy a következőkben hogyan foglalkozzon a párt az agrárpolitikával, a nvej zőgazdaság, az élelmiszeripar kérdéseivel. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy az agrár-, ezen belül az élelmiszer-termelés továbbra is stratégiai fontosságú lesz a magyar gazdaságban. Mindenekelőtt a hazai lakosság ellátása miatt továbbra is jó színvonalú, egyre inkább differenciált, az igényekhez alkalmazkodó ellátást kell biztosítani, s a versenyhelyzetet tudomásul véve, törekedni kell az élelmiszerexportőr pozíció megtartására is. Mindehhez nagyobb önállóságra, mozgástérre, többszektorúságra, az esélyegyenlőség biztosítására van szükség. Kovács Imre kifejtette meggyőződését, hogy a nagyüzemek döntő többsége a versenyhelyzetben is meg tud felelni a követelményeknek. Hozzátette: ahhoz, hogy az ágazat boldogulhasson, megfelelően kell alakítani a közgazdasági feltételrendszert. Szó volt az ülésen a mezőgazdaság kormányzati irányításáról és az érdekképviseletről is. Megállapították: a kormányzatnak olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a termelő szervezetek alkalmazkodni tudjanak a piaci követelményekhez, az ágazatok részére azonos feltételeket kell biztosítani. Arra van szükség, hogy a TOT, a területi szövetségek, az ágazati szakszervezetek, a Gazdasági Kamara bizonyos területei, amelyek egyaránt ellátnak érdekképviseleti feladatokat, markánsan képviseljék a tényleges érdekeket. Pártolni kell azokat a törekvéseket, amelyek új típusú érdekképviseleti szervek, például egy mezőgazdasági kamara vagy egy-egy ágazat érdekképviseletét ellátó, úgynevezett szakmai szövetségek létrehozását szorgalmazzák. A Politikai Bízottság úgy foglalt állást, hogy a koncepciótervezetet a vitában elhangzottak szerint pontosítani kell, s első olvasatra a Központi Bizottság februári ülésén terjesztik elő. A párt vezető testülete nem szakmai részkérdésekben kíván állást foglalni, hanem egy agrárpolitika elveit hagyja jóvá, s felkéri a kormányzatot a konkrét agrárpolitika kidolgozására. Farkas Gyula arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Politikai Bizottság elfogadta az MSZMP 1989. évi költségve1 ráét. Felhívta a figyelmet ...ra, hogy ennek ismertetése mutatja: a párt e témáról is tájékoztatni kívánja a közvéleményt. Elhangzott, hogy nagy gondot okoz a párt kezelésében levő ingatlanok fenntartására, felújítására, karbantartására fordítható összeg kényszerű csökkentése, e célra további 400-450 milliló forintra lenne szükség. A pártlapok, folyóiratok élőfizetőinek 20 százalékos lemorzsolódásával számoltak a költségvetés összeállításakor; esetleges további elvonások a párt vállalatait jövedelmezőség szempontjából nehéz helyzetbe hoznák. A különböző megszorítások váratlanul érték a társadalmi szervezeteket, s ennek oka elsősorban az előkészítés hiányában keresendő. A pénzügyi zavar elhárítása érdekében is a pártot egész tevékenységében önfenntartóvá kell tenni. Az újságírók mindhárom napirenddel kapcsolatban számos kérdést tettek fel. Az Üj Márciusi FYont nemrégiben nyilvánosságra került felhívásának sorsára vonatkozó kérdésre Kimmel Emil elmondta, hogy a Politikai Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatát a Központi Bizottság — mint a felhívás címzettje — elé terjeszti. hiszen a párt nevében a válasz megfogalmazására csakis ez a testület jogosult. Az Agerpress román hírügynökség híradása nyomán elterjedt, hogy Grósz Károly és Nicolae Ceausescu között baráti üzenetváltás zajlott le. Az erre vonatkozó kérdésre Kimmel Emil elmondta: a magyar sajtó nagyon pontos információt adott a tényekről. Az európai szocialista országok szakszervezetei vezetőinek hét végi budapesti találkozója keretében az MSZMP főtitkára vacsorán találkozott a nyolc szakszervezeti vezetővel. Grósz Károly Dohárköszöntőjében arra kérte a jelenlevőket, hogy adják át iókívánságait pártjaik vezetőinek. Az agrárpolitikai koncepció kidolgozásának módszere iránt érdeklődő kérdésre Kovács Imre elmondta, hogy kikérték a Veres Péter Társaság és a Magyar Demokrata Fórum vezetőségének véleményét is, amely sok tekintetben megegyezett az MSZMP elképzeléseivel. Egyetértés volt abban, hogy versenyhelyzetbe, többszektorúságra van szükség, oldani kell a monopolhelyzeteket, s a szövetkezetben a formagazdagságot kell eltérbe helyezni. A Veres Péter Társaság szükségesnek tartja, hogy a parasztság politikai érdekvédelmére létesüljön egy parasztpárt, vagy hogy a vertikális integráció kiépítésével minden élelmiszeripari és kereskedelmi tevékenységet felülről kezdeményezve, a mezőgazdasági üzemekbe kell integrálni. Ezzel szemben a párt úgy foglal állást, hogy szükség van az integrációra, de ezt elsősorban önszerveződés útján, az érdekeltség megteremtésével kell létrehozni, mert éppen ez múltunk egyik tanulsága, hogy amikor akár a politika, akár a kormányzat beavatkozott a gazdasági folyamatokba, az rendszerint nem sikerült. Kimaradtak olyan javaslatok is a koncepcióból, miszerint a nagyüzemi gazdálkodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, tehát nincs létjogosultsága, s egy farmmodellre célszerű átállni. A párt tisztségviselői, apparátusának, intézményeinek vezető munkatársai különböző fórumokon párbeszédet folytatnak az alternatív szervezetek képviselőivel — hangzott a válasz arra a kérdésre, hogy folytat-e az MSZMP hivatalos tárgyalásokat a különböző szerveződések képviselőivel. A szóvivő helyettese arról is tájékoztatta az újságírókat — a Reform című Jap sajtóbotrányához kapcsolódóan —, hogy a testület megfogalmazta: a jogi garanciák, jogi feltételek megteremtésénél mindenképpen ki kell térni az állampol gárok védelmére is akkor, amikor egyes állampolgárok hitelének rontásáról, a sajtóban történő lejáratásáról van szó. Több hozzászólásban fölmerült egy etikusabb újságszerkesztési és újságírói magatartás iránti igény is. A párt gazdálkodására vonatkozó kérdésekre Farkas Gyula válaszában a takarékossági, költségcsökkentő intézkedések között említette a különböző szervek létszámcsökkentéséből adódó összegeket, s a párt tulajdonában levő különböző ingatlanok más ' célú hasznosítását. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy az ingatlanok értéke 7,4 milliárd forint, ezek fenntartására, felújítására évi 450 millió forintct kell fordítani. A vállalkozások közé tartozhat az üdülők bérbeadása. Elhangzott az is, hogy az állami költségvetés 260270 millió forintot von el a pártvál lalatoktól. amelyek közül a Kossuth Könyvkiadó viszont változaftlanul támogatást kap a párttól. (MTI) sA/yí/t levél az fi adófizető ^Állampolgárhoz /W ^HíHbyem ' Uram, AtadAh A ngol és német nyelvtanfolyamokat indítunk felnőtteknek és gyereknek, heti 1x2.1x3.2x2 órában, kezdó. középhalaldó I-Il. cs haladó szinten. Jelentkezés és befizetés a MTESZ székházban (Kígyó u. 4.) január 25—február 3-áig. hétköznapokon 16—19 óra között. Az oktatás díja: 35 Ft/óra. lehetőség van a 2 részletben történó fizetésre is. A tanulmányi idő 12 hét. Szabadidő GMK ^ • Uram) gSppssarste* sisr^Xr Sek°t £ ^ k am'ke*azÜletékes** külön lT '9az°lásokaf. 9 S2er" SSrnem „ zzbkat. Pá üa*özlettei: mmrnm a Postakocsi csárdában 1989.február 4-én. Asztalfoglalás a 73-146-os teletonon. A Délalföldi Pincegazdaság értesíti kedves ügyfeleit, hogy zákányszéki szeszfőzdéjében (Zákányszék, Kiss Imreu. 6. szám. 6787, telefonszám: 81-632) változatlanul bérfőzést végez• Jelenleg szabad kapacitással rendelkezünk! Kcrjük jelentkezésüket mielőbb, előzetes telefon- vagy személyes bejelentéssel. / á