Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

1989. január 19., csütörtök 181 Független A napokban megalakult Budapesten az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási Dolgozók Független Szakszervezete, Az új szerveződés alapitó levele — amely kedden jutott el az MTI-be — egyebek között részletezi annak okait, hogy miért vált lehetetlenné az állami lakásállomány állagmegóvása, karbantartása és felIjjítása. A dokumentum 6zerint a felügyeleti szervek bürokratikus szervezetté formálták az állami ingatlanokat kezelő gazdálkodó egységekel. Az általuk diktált statisztikai szemlélet a bérlők érdekeivel ellentétben sokszor nem a ténylegesen szükséges, szakmailag indokolt állagmegóvást eredményezte. Ezért e vállalatok és dolgozók megítélése — önhibájukon kívül is — kedvezőtlen társadalmi, politikai visszhangot eredményezett. Napjainkra a tényleges helyzetet jórészt nem hetósége — egy ésszerű szervezeti korszerűsítés helyett — az e területen dolgozó több tízezer, zömében jószándékú és szakmailag felkészült munkavállaló és hozzátartozóik létbizonytalanságát eredményezte. Ebben a kritikus helyzetben nem érzékelhető a szakszervezet érdekképviseleti tevékenysége, ezért az űj szervezet az eddigi formális működés helyett az adott területen dolgozók körében fejti ki tevékenységét — függetlenített, fizetett apparátus nélkül — a magyar szakszervezeti mozgalmon belül. Az űj szervezet nemcsak az ingatlankezelésre és a városgazdálkodásra háruló központi feladatok megoldásán fáradozik, küzd társadalmi problémák megszüntetéséért is. Az alakuló gyűlésen kinyilvánították, hogy az Ingatlankezelési és Városgazismerő útkeresők megoldási dálkodási Dolgozók Függetjavaslatai az állami ingat- len Szakszervezete az alkotlanvagyon állagmegóvására Hánynak, valamint a szakmeglévő intézményrendszer szervezeti jogokat rögzítő nemzetközi okmányoknak a (elszámolását követelik. E szeiiemében kíván tevéjavaslat elfogadásának le- kenykedni. Képviselők újonnan létrejött csoportja Független képviselők csoportja néven megalakult kedden a Parlamentben az országgyűlési képviselők nem párttag frakciója. Az újonnan létrejött csoport elnökévé Fodor Istvánt (Pest m.), alelnökeikké pedig Benjámin Juditot (Budapest), Eke Károlyt (Csongrád m.) és Márton Jánost (országos lista) választotta. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a párttag képviselők csoportjának vezetője üdvözölte . a jelenlévőket és együttműködést javasolt a két csoport között. Schmidt Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének egyetemi tanára a jogállamról, a politikai rendszerről, és az alkotmányosságról tartott előadást. Az alakuló ülésen részt vett 51 képviselő egyetértett abban, hogy a csoport létrehozásának oka többirányú informálódásuk segítése, a munkájukhoz, döntéseikhez szükséges ismeretek szélesebb körű megvitatása. Hangsúlyozták, hogy a csoport nem valakik, vagy valami ellen szerveződött, hanem a képviselők közötti kapcsolat teljesebbé tételére, a képviselői munka könnyítésére. Javaslatok tanácsi vezetőkre Varosunk közéletének alakításában nagy, felelősségteljes, űj szellemiséget megtestesítő munkát vállalt föl a szegedi népfrontbizottság, elnöksége, és tulajdonképpen minden vállaLkozó aktivistája. Időt, fáradságot •nem sajnáltak, éltek javaslattételi jogukkal a tanácsi tisztújítás kérdéskörében. Mint arról beszámoltunk, heteken, át faggatták tanácstagjainkat, kérték a lakók, vagyis a választópolgárok és szervezetek, testületek véleményét azért, hogy a jelenleg 89 tanácsi képviselő közül kiknek adunk mi bizalmat ahhoz a munkához, amely a vezető jelzővel minősíthető. Az előzmények ismeretében általános igényként fogalmazódott meg az etikai, erkölcsi tisztaság, a szakmai alkalmasság, és bár tisztelet az életkornak, egyfajta fizikai képesség, aktivitás a terhek viselésére. A népfrontosok mindezek mellett szorgalmazták, mintegv a demokratizmus biztositékaként a tanács végrehajtó bizottsági tagságára, a tanácselnökségre 8 többes jelölést. a széles nyilvánosság kontrolljával. A tanácstagok által javasolt emberekkel külön beszéltek, vállalnák-e. avagy sem q megbízatást. Nem feledkeztek meg a régi vb tagjairól sem, és fölvállalták azokat a megbízatásokat is, amelyekről jól tudták, jogrendDöntött o népfrontelnökség az aktív dolgozók kapjanak helyet A megyei párt-vb úgy foglalt állást: jó lett volna, ha az egész váras tudott volna több jelöltből választani. Am idő nem volt az előkészületekre. Egyetért és nincs kifogása a népfront jelöltjeivel (ellen), illetve a tanácsra bízza a döntést. . Közölte a lakossági véleményeket is. Nagyon sokan javasolták Ténvi Mária professzor jelölését a vbbe (a réginek is tagja volt), akit frissiben megkérdeztek, s aki hozzájárult, vegyék föl a listára. E téma tárgyalásakor egyébként az regen, a helyi elnökség kénytelen volt zottság és a szembesülni azzal a ténynyel is, hogy sokunk személyeskedő, szubjektív hangon nyilatkozott meg. elég gyakran névtelenül. ..! (Közéleti tisztaságot, pedig csak tisztességes, közösségi érdekek képviselői kívánhatnak, ugye?) A KISZ Szeged Városi Bizottsága a jelenlegi tanácstagokat és a választási torvényünket sem tartja alkalmasnak az új vb-tagok és az elnök kiválasztásához. összességében miáltalunk nem bővült a jelöltek köre, inkább csak a bírálatok, kritikák szaporodtak. Az elnökség ezután a taViták az alapszervezetekről Ki, hol legyen párttag? gatartása és a káder ki választásban történt részre, hajlása miatt. Kora miatt sem ért egyet jelölésével a népfront. Benedek Tibor „ellen" több lakossági észrevétel érkezett, és a szakszervezetek városi bizottsága is apellált. Hofgesang Péter, Frányó József, Hörömpő József, Ruzicska László jelölésétől nyugdíjas koruk miatt állt el a népfront Szőcs Lajossal kapcsolatban az egészségügyi pártbizottság és munkatársai éltek kifogással, Mendebaba Rádó Tóth Csabával szemben „vesztett" Szönépfrontbitanács tagok véleménye alapján. Ma, szerdán délután 4 órakor a városi tanács klubjában a tanács tagjainak és az országgyűlési képviselőknek mutatkoznak be a jelöltek. M. E. Ezt a szándékot üdvözölték a móravárosi pártalapszervezet tagjai is. Lapunk először ezen a vitán vett részt. A fórumra meghívták a kender- és kábelgyár, a textilművekben dolgozó párttagokat, a területen lakó kommunistákat. A vitaindítóban sok alapvető kérdés merült föl, hiszen a meghirdetett politikai reform szellemében a pártalapszervezeteknek napról napra alkalmazkodni kell a változó helyzethez, és különböző kihívásokra is kell válaszolni. Ehhez meg kell változnia a pártmunkának is. Sokan úgy érezték, hogy eddig csak a végrehajtásban számítottak rájuk, a különböző döntések meghozatalában nem. A lakóterületi pártmunka leértékelődött, és a városi pártbizottság nem törődött velük. A tórum résztvevői abban mindannyian egyformán vélekednek, hogy az alapszervezetek döntsenek saját dolgaikban. Abban, hogy ki, hol legyen párttag — munka-, vagy lakóhelyén — már nem ilyen határozott az egység. Az egyik felszólaló a dokumentumtervezet néhány részletét zavarosnak tartja, és szerinte rengeteg adminisztrációval járna, ha a lakóterületen élő, de a munkahelyükön dolgozó párttagokat regisztrálni kellene. Többek véleménye szerint a tagokra kell bízni, hol kívánnak pártmunkát végezni. Üzemi tapasztalat, hogy jó néhány, vidékről bejáró dolgozó, eddig is szívesebben végzett volna otthon pártmunkát. A választás lehetőségét meg kell adni mindenkinek, de erősíteni Kell az üzemi és lakóterületi kommunisták kapcsolatát. Arról is szó esett, hogy régen — úgy négy évtizeddel ezelőtt — a pártmunka még nem volt hivatali elfoglaltság. Ma a pártbizottságok felduzzasztott apparátusa, a bürokratikus elemek túlburjánzása, az alapszervezeti tagságtól való elszakadás is hozzájárult a párton belüli bizalmi válsághoz, az abból adódó feszültségekhez. Felmerült a kérdés, vizsgálták-e már, hogy több ezer párttag miért lepett ki az utóbbi időkben, és ezek közül miért olyan sok az 50 éven felüli és a munkás, A cél a bizalom visszaszerzése, de ez nemcsak a Rákóczi téren (megyei pártbizottság), vagy a Felső Tisza-parton (városi pártbizottság) dolgozó apparátuson múlik, hanem az alapAz MSZMP májusi országos értekezlete után a Központi Bizottság úgy határozott, hogy készüljön vitaanyag a munkahelyi és a lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól, valamint a párt választási rendjének átalakításáról, és a tervezetet vitassa meg a párttagság. Nos, a vitaanyag 810 ezer példányban jelent meg, és a párt minden tagjához eljutott. A Központi Bizottság szándéka, hogy várhatóan még ez év első felcben véglegesítse a dokumentumot. Teszi ezt azért, hogy a vitákon elhangzó vélemények, javaslatok, álláspontok alapján a tagság részese legyen a párt működésének alapvető kérdéseit érintő döntésnek. szervezetek feladata is. Kívánatos lenne az is, ha az adott lakóterületen élő országgyűlési képviselők, tanácstagok is ott lennének párttagok, ahol élnek, nem a munkahelyükön, hisz ekkor közvetlen kapcsolatban lehetnének az ott élő párttagokkal és pártonkívüliekkel, napról napra tapaszthatnák gondjaikat. Érdekes javaslatként vetődött fel az, hogy a pártalapszervezetc'c irányítsák a pártbizottságokat és ne fordítva. A tagság határozza meg a pártbizottságok létszámát, sőt később az apparátusok költségvetését is. A párt választási rendjéről elhangzott: ne úgy, mint eddig! Meg kell adni minden alapszervezetnek azt a lehetőséget, hogy jelölhessenek, és hogy azt a felsőbb pártszervek el is fogadják, ne statisztikai és egyéb szempontok alapján kerüljenek megválasztásra a testületek tagjai. A munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek kapcsolatainak erősítése nem új keletű igény. Dokumentumok bizonyítják, hogy már az MSZMP XIII. kongreszszusa előkészítésekor is ezt Egy nagyüzemben dolgozó javasolták alapszervezetepárttag tapasztalata szerint a munkahelyi taggyűlések háromnegyed része termelési tanácskozás, és így akár meg is lehetne szüntetni az üzemi pártalapszervezeteket. Amennyiben mindenki lakóterületén lenne párttag, elmosódnának a ma még meglevő generációs problémák, fiatal és idős tájékoztatná, segítené egymást. Ami most történik, arra oda kell figyelni — mondta egy felszólaló —, és a pártnak ott kellene lenni minden, a közvéleményt, a lakosságot érintő kérdés megoldásánál. Többen kifogásolták, hogy az apparátusok tagjai, vezetői korábban nem tartottak élő kapcsolatot az alapszer ink. A városi pártbizottság az utóbbi hónapokban támogatja ezeket a törekvéseket, de ezt megelőzően elhanyagolta. Ez ugyan nem egyedül a pártbizottság hibája, hisz a központi vezetés sem fektetett elég hangsúlyt erre a munkára. Voltak ugyan határozatok, de ezeket nem hajtották végre. Az általános megfogalmazásokat konkrét ' valósággá kell tenni, az üzemekben dolgozó párttagokat arra kell kérni, hogy a lakóterületen segítsék a pártmunkát, minél több tenni akaró párttagot kérnek lakóterületi vezetekkel, pedig csak ott le- alapszervezeteink. Sajnos, az het megismerni és megtudni alapszervezetek tagjai az gondjaink gyökereit, s az esetleges megoldások lehetőségeit. Felülről, íróasztaltól nem lehet irányítani. Sokszor mondják manapság, hogy a pártnak vissza keű nyerni a bizalmat. Kérdés, miért nem kérdezték meg korábban a tagságot, a vezetők miért nem figyeltek fel a jelzésekre. Az is tény, hogy ma sok párttag nem tud eligazodni napjaink politikai harcában. serünk hiátusai miatt nácselnök személyére tett csak nehezítik, bonyolítják javaslatot Előbb, egyhanmajd dolgukat. Nevezete- gúlag megszavazva Csonka sen, foglalkoztak olyan jelöltekkel is, akik Unácstagságeal nem rendelkeznek. A városi népfront bizottságán a jelölés-választás ügyében időközben számtalanszor megcsörrent a telefon. és több levelet is kézbesített a Dastás Ü«vhogv tegnap, kedden Alföldi Lajos. a városi népfronthizottság elnöke azzal kezdte a rendkívüli elnökségi ülést: a sok előkészítő tárgyalás után tegyük le a végleges l>stát Berta István, az elnökség taaia Ismertette a legutóbbi ülés óta történteket A városi párt-vb állásfog'alásában elsősorban a követel. ii;nazta meg. A telölt+'k ellen nem volt kifogása azzal a kitétellel. Istvánt és Vámosyné Karsai Évát. Javasolják a tanácstestületnek, hogy közülük válasszanak. De hogy korrektek maradjanak, alternatív megoldásként javasolják Takács Jánosnak megbízásból való elnöki jelölését. A végrehajtó bizottságba 18 „vállalkozó" közül rangsorállítás szándéka nélkül Berta Istvánt, Bolzóki I stvánnét, Katona Gyulát, Kálmánná Nagynál Katalint, Takács Mátét, Ténwi Máriát, Tóth Csabát. Marschalek Gyulát, Király Dezsőt, szavazati többséggel Gyimesi Józsefet. Vámosyné Karsai Évát (ha esetleg nem választanák elnöknek) javasolják. Bánfalvi Géza jelölését az egészségügyi pártbizotthogy szerintük is inkább ság kifogásolja, vesetői maMindenki vállalhat külföldön munkát Január elsejével módosultak a külföldi egyéni munkavállalás szabályai. A leglényegesebb változás: mindenki vállalhat külföldön munkát. Az eddigi előírások csak,azok számára tették ezt lehetővé, akiknek itthon érvényes munkaviszonyuk volt, vagy egyéb kereső foglalkozást űztek, illetve már nyugdíjba mentek. A régi előírások tehát a munkanélkülieket kirekesztették ebből a lehetőségből, most viszont számukra is megnyílt az út. A másik lényeges eltérés, hogy a korábbiakkal ellentétben nemcsak a szakképzettségüknek, illetve az itthoni munkakörüknek megfelelő, hanem bármilyen munkára vállalkozhatnak egyénileg külföldön a magyar állampolgárok. Pontosították a jogszabálynak azt a részét, amely arról intézkedik, hogy ki nem kaphat külföldi munkavállalási engedélyt. A korábbi általános megfogalmazással szemben a jogszabály most kimondja: elkeli utasítani annak a kérelmét, aki belföldön sem létesíthet munkaviszonyt (tehát, aki még nem érte el a munkavállalási kor alsó, 15 éves határát); aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel (mert például, azt a hatóságok valamilyen okból bevonták); illetve akinél ez államtitok, szolgálati vagy üzemi (üzleti) titok megőrzése érdekében feltétlenül szükségesnek mutatkozik. A jogszabály szerint elutasítható a kérelme annak, aki korábbi külföldi munkaválszámított 3 évig áll nástól fenn. Űj előírás az is, hogy a Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Mongóliában, az NDK-ban, Romániában és a Szovjetunióban dolgozóknak semmit sem kell hazautalniuk keresetükből, ha azt a munkaadó ország pénznemében kapják. Némileg egyszerűsödik a kérelmek ügyintézése; a különféle minisztériumok, főhatóságok helyett — bizonyos kivételekkel — januártól a külföldi munkavállalása kapcsán nem, vagy lalási engedélyeket egysékésedelmesen tett eleget ke- gesen a megyei tanácsok — resetéből hazautalási köte- Budapesten a fővárosi talezettségének, illetve annak nács — munkaügyi szakigazesetében, aki korábbi kül- gatási szervei adják ki. földi munkájából nem tért (Kivételek ez alól az egészhaza a jogszabályban elő- ségügyi intézmények egyes irt határidőre. Az elutasí- vezetői, a művészek, a sportás lehetősége azonban az ilyen esetekben csak korlátozott ideig, a korábbi munkavállalási engedély lejártától, vagy ha azt vissza-, vonták, akkor a visszavotolók és a sportedzők, a nemzetközi szervezeteknél dolgozók, valamint a fegyveres erők és testületek, valamint a rendészeti szervek tagjai.) utóbbi időkig alig, vagy nem voltak a munkájukhoz szükséges információk birtokában. Nem volt ideológiai és politikai hátterük. Közös politikai, gyakorlati programot kell kialakítaniuk, nagyobb önállósággal és jogkörrel. Ehhez azonban a lakóterületeken biztosítani kell a tárgyi, személyi feltételeket is. Abban is azonosan vélekedtek Móraváros kommunistái, hogy az alapszervezet legfelsőbb szerve a taggyűlés legyen, és hogy az hozhat csak határozatot személyi kérdésekben is. Kizárólagos joga legyen a tagfelvétel, a fegyelmi eljárás és a pártbüntetés kiszabása, jónak tartják, hogy a lakóterületeken hozzanak létre politikai központokat a munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek hatékony együttműködése érdekében, de azt ne u városi pártbizottság irányjtsa. A móravárosi pártalapszervezet tanácskozása bizonyította azt az óhajt, hogy a párt ügyintéző pártból váljék mindinkább politizáló párttá, ehhez szükséges a párt politikai-mozgalmi jellegének erősítése, a párton belüli demokrácia fejlesztése és az, hogy a párt tagjai ne csak végrehajtói, részesei legyenek a politika alakításának. Ehhez önállóan cselekvő, aktívan politizáló alapszervezetekre van szükség. Cuko János