Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

• 1989. január 18., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) got a társadalomban uralkodó nézetek. Szólt az elméleti elbizonytalanodás sokat emlegetett kérdéséről, kifejtve, hogy ennek a gyakorlat válsága az oka. Szilárd János az elmúlt negyven évhez való viszonyról szólva annak tisztázását sürgette, hogy miről kell lemondania a pártnak. Szerinte az utóbbi időben szinte csak arról esik szó, amitől el kell határolni magunkat arról pedig alig, ami eredmény és amihez ragaszkodnunk kell. Ahhez, hogy az MSZMP a magyar társadalomban vezető szerepben maradhasson, elvszerű álláspontra van szükség. Tény, hogy a pártban is többféle nézet hat ós él. Ezért is kulcskérdésnek tartotta a feladatterv kiegészítését, s egyúttal felhívta a figyelmet a gyorsan változó politikai helyzetben szükséges gyorsaságra, határozottságra, a megye lakosságát foglalkoztató kérdésekben való nyilvános állásfoglalások szükségességére. Vastagh Pál arról szólt, hogy ez a föladatterv csak egy politikai lépéssorozat első fázi6a lenne amelyben az egyes kérdések szervesen összekapcsolódnak. Az alapkérdés: képesek leszünk-e versenyben maradni, korszerű párttá válni. Történelmi modellváltás idejét éljük, amelyhez a módszereket nekünk kell kialakítani. E feladattervvel próbáljuk megkezdeni azt a folyamatot, amelynek célja egy versenyképes párt megteremtése — mondotta. Kifejtette: nehéz föltételek között kell az első lépéseket megtennünk, úgy, hogy sok, korábban meg nem oldott problémával is szembe kell néznünk. Nyomatékosan szólt arról nem lehet olyan politikai alapállást kialakítani, amelyben a lényegi, median izmusbeli hibák feltárása helyett az előző korszak reprezentánsainak pellengérre állításával törekszünk népszerűségre. El kell határolni magunkat minden etikátlan magatartástól, de generációk és vélemények közti ésszerű kompromisszumokkal kell keresni a kibontakozás lehetőségét, amellyel a megyei pártbizottság fölsorakoztathatja maga mögé a párttagság sokféleségből összeálló egészét. A párt önfinanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy az MSZMP vállalatainak adóiból jelenleg évi 200 millióval többet fizet be a költségvetésbe, mint amennyi támogatásban részesül. Ettől függetlenül szükségesnek tartotta a pártgazdálkodás felülvizsgálatát és hangsúlyozta, hogy az új párttestületeknek és tisztségviselőknek lélegzetnyi időre is szükségük van megalapozott döntésekhez Szalay István kifejtette, alapvetően fontos a munkamódszerek megválasztása. A retorika módszere nem lehet a párté, legfeljebb az ellenzéké, amelyen úgysem kérik számon a megvalósítást Javasolta a feladatterv kiegészítését néhány konkrét témával. Fritz Péter az időtényezőről szólt és a feladatterv mellett a program igényét hangsúlyozta. Szükségesnek tartotta egy megyei gondolkodás kialakítását Pn%hatzka Ottó olyan feladatterv iránti igényét fejezte ki, amely alkalmas arra, hogy a pártnak megszerezze a többség támogatását Cidnyi Zoltán azt hangsúlyozta hogy amenynyiben a párt meg akaria őrizni vezető szerepét, elébe kell mennie a jövőbe mutató társadalmi folyamatoknak. Peterdi László egy politizáló pártban a nyílt légkör fontosságára hívta fel a figyelmet és arra, hogy nagyobb segítséget kell kapniuk munkájukban az alapszervezeteknek. Judik István, az MSZMP KB tagja sok sikert kívánt az új pártbizottság munkájához, és kifejezte szoros együttműködés iránti készségét. Módosító javaslatokat fűztek még a feladattervhez Papp István és Szentpéteri János. A vitában elhangzottakra Sebe János válaszolt. A témakört az elnökló Fraknóy Gábor foglalta öszsze, részletesen ismertetve a módosító javaslatokat. A pártbizottság úgy döntött: 5 tagú bizottságot hoz létre a tervezet véglegesítésére, amelyet programként ezt követően nyilvánosságra hoznak. A megyei párttestület ezután a megyei pártbizottság hatásköri listájának módosítására vonatkozó javaslatot tárgyalta meg. Novákné Halász Anna, a megyei pártbizottság titkára szóbeli ki egészítőjében elmondotta, hogy a javaslat kidolgozásánál a politikai tapasztalatokat, valamint a jelenlegi társadalmi helyzetet, illetve annak várható változásait vették figyelembe. A kádermunkában azt az elvet szükséges érvényesíteni, hogy személyi kérdésekben ott döntsenek, ahol a vezetőnek javasolt személyek alkalmasságát, munkáját legjobban meg tudják ítélni, és e tevékenységben a demokratizmust szélesíteni szükséges. A téma vitájában kérdéséket tett fel, illetve javaslatát elmondta: Pap István, Peterdi László, Bódi György, Csányi Zoltán, Halmosi Károly, Perjési József. A vitát Novákné Halász Anna foglalta össze, majd a javaslatot a pártbizottság egyhangúlag elfogadta. \ Tájékoztató a megye/ pártértekezlet óta eltelt időszak politikai eseményeiről Vastagh Pál első titkár tartott tájékoztatót ezután a megyei pártértekezlet óta eltelt időszak politikai eseményeiről. Ismertette a párttaglétszám csökkenésének országos adatait, majd elmondotta, hogy az elmúlt évben megyénkben is mintegy 2000-rel csökkent a párttagság, 220-an nem vették át új tagkönyvüket. Hangoztatta, hogy szükséges feltárni azokat az okokat, amelyek a pártból való kilépéshez vezettek. A pártszervezetek gyakoroljanak hatást környezetükre, és meggyőző munkával segítsék elő az emberek párthoz való közeledését. Szólt arról, hogy az elmúlt időszakban a pártértekezlet lázában éltek és dolgoztak a kommunisták. Az országban eddig hét megyében és 49 városban tartottak pártértekezletet. Ezek pozitív hatása abban jut kifejezésre, hogy nagy erővel mutatkozik meg a párttagság politikaalakító szándéka és a pártélet új, demokratikus formái alakultak ki. Tapasztalhatók azonban illúziók is; sokan úgy vélik, hogy a pártértekezlet megtartásával egy csapásra megoldódnak a problémák, amit az élet nem igazol. A lakosság politikai hangulatára rányomja bélyegét a nemrégi áremelés. A közéletet a különböző politikai erők közötti harc kiéleződése, a versenyhelyzet jellemzi. Vannak olyan törekvések, amelyek negatív módon akarják befolyásolni a párt politikáját, támadják a hatalom intézményeit. Mindezzel a helyzettel tartósan számolnunk kell. A pártban a megújulási törekvések érvényesülnek, azonban ezek egyenlőtlenül hatnak. Mind a pártban, mind a társadalomban jelentős rétegek eddig még nem nyilvánítottak véleményt. A feladatokra vonatkozóan a párt rövid távú programmal rendelkezik, de hiányzik a stratégiai kérdésekben egy megalapozott, hosszú távú program. Az elmúlt 40 év tudományos vizsgálatának tapasztalatait lehet majd felhasználni e hosszú távú program kidolgozásához. A megyében felvetődő kérdésekkel kapcsolatban elmondotta, hogy a pártnak és a KISZ-nek vannak ingatlanai, objektumai, amelyek saját tulajdonát képezik. Korábban a párt tulajdonában levő objektumokat állami tulajdonba adták, pedig azokat jórészt a párttagság tagdíjából építették. A Minisztertanács tavaly december végén hozott határozatot arról, hogy újra a párt tulajdonába kerülnek azok az objektumok, amelyeket addig is ténylegesen a párt birtokolt. A párt és az állam szétválasztásából adódóan is szükséges tisztázni a párt tulajdonjogát. Mind a szegedi pártszékház, mind a KISZ-iskoIa ügyével összefüggésben hangsúlyozta, hogy azt kell tisztázni: milyen forrásból épültek ezek, illetve milyen költséggel építették át? A KISZ-iskola létesítésénél KISZ-íiatalok nagyarányú társadalmi munkát is végeztek, s a szegedi pártszékház felújításával állami intézmények (tv-stúdió) elhelyezését is megoldották. Az objektumok egy része megosztott tulajdonba is kerülhet. Erre kívánnak olyan megoldást alkalmazni a szegedi pártszékház esetében, hogy az a párt és*a tanács építésifelújítási költségviselésévei arányos tulajdona legyen. Politikai kérdéseket érintve arról szólt, hogy a megyei pártértekezleten Grósz Károly által is bírált reformkör szervezőinek szándéka nem frakció létrehozása volt, hanem a párt keretében vitalehetőség teremtése,, hasonlóan a Politikai Főiskola kezdeményezéséhez. A Tiszatáj-ügyről elmondotta, hogy az nem Szegeden kezdődött. A Politikai Bizottság is elismerte korábbi határozatai túlhaladott voltát. Amit a megyei párttestületek saját hatáskörükben megtehetnek, azt meg kell tenniük. A politikai döntés után a lapfenntartó szervek dolgozzák ki a megoldás konkrét módját. Az oktatási igazgatóság sorsával, a pártapparátus csökkentésével kapcsolatban a pártbizottságtól felhatalmazást kért a tervezett változtatások kidolgozására. Elmondotta, hogy e változtatások a pártoktatás rendszerének módosításától függenek. Nem szükséges, hogy minden megye pártoktatási központtal rendelkezzen, elégséges, hogy az egész országban 4—5 regionális bázis működjön. Az oktatási igazgatóság épületének hasznosítására elsősorban felsőoktatási és középfokú oktatási célú javaslatok születtek, amelyeket megvizsgálnak majd és utána döntést hoznak. A javaslat szerint a pártapparátusnak három tevékenységi területe lesz: pártpolitikai. társadalompolitikai — beleértve az oktatás és a művelődés kérdéseit — és gazdaságpolitikai, amely magában foglalja a párt gazdálkodását is. Nem lesznek osztályok, az egyes területek, csoportok munkáját a pártbizottság titkárai irányítják. A pártmunka elméleti . és tudományos megalapozása érdekében 3 tagú elemző és koordináló csoportot hoznak létre, amelyet közvetlenül az első titkár irányít. Szólt a jelenleg folyó és a később sorra kerülő pártviták, majd az új alkotmányr.yal foglalkozó társadalmi vita fontosságáról. Beszélt a megyében is létrejövő baloldali, a párttal együttműködő alulról építkező szerveződések tevékenységéről, a párt szövetségi politikájának fejlesztéséről. A tájékoztató után Szilárd János a párt- és a KISZ-objektumok tulajdonjogával kapcsolatos vitára utalva kérte, hogy a párt körültekintően és hosszú távra megalapozottan alakítsa ki álláspontját. Keserű Imre ugyancsak arra hivta fel a figyelmet: a párt úgy alakítsa ki saját álláspontját a vitatott kérdésekbe. hogy ne kerüljön vesztes helyzetbe. Halmosi Károly sürgette: az oktatási igazgatóság épületének hasznosítására minél hamarabb dolgozzanak ki javaslatot. Tráser László a pártépítő munkában céltudatosabb, átgondoltabb tevékenység szükségességére hívta fel a figyelmet. Csányi Zoltán elmondotta, hogy a KISZ-iskola a továbbiakban majd gazdasági vállalkozási formában működik és az ifjúsági turizmus céljait .szolgálja. Szálai; István is a párt. és KISZ-objektumok tulajdonjogával kapcsolatban megalapozottabb álláspont kidolgozását sürgette. A felvetésekre Vastagh Pál válaszolt hansúlyozva, hogy az említett kérdésekben párttestületek döntenek majd. A tájékoztatót a pártbizottság elfogadta. A megyei párttestület ezt követően titkos szavazással megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjait, majd a munkabizottságokat. (Ezek névsorát az első oldalon közöljük.) Végül a megyei párttestület ad hoc bizottságot választott, amely a megyei pártbizottság, a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok munkamódszere, munkastílusa és ügyrendje, valamint az apparátus helye szerepe és szervezeti felépítése cimű témák kimunkálását végzi, és elkészíti javaslatait. A bizottság vezetője Frilz Péter (Hód. mezővásáhely), tagjai: Gilicze Éva (Szeged), Mucsi Imre (Hódmezővásárhely). Pap István (Kistelek), Seres Gyula (Makó). Tráser László (Szeged), Dóczi Gábor (Szentes), Szentgyörgyi Pál (Szeged), Kiss Péter (Csongrád), Keserű Imre (Szentes). A pártbizottsági ülés után a megválasztott végrehajtó bizottság megtartotta első ülését Gorbacsov és Bush telefonbeszélgetése 0 Moszkva (MTI) Mihail Gorbacsov és George Bush telefonbeszélgetést folytatott egymással — jelentette műsorát megszakítva hétfőn este a szovjet tévéhíradó. Az új amerikai elnök a beszélgetés keretében ígéretet tett arra, hogy elnöksége alatt folytatni fogja azt a politikát, amely a két ország közötti együttműködés és megértés elmélyítésére irányul, s egyben a világ javát is szolgálja. Mihail Gorbacsov rámutatott arra, hogy a szovjet vezetés nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet—amerikai kapcsolatoknak, s változatlanul kész keresni az utakat azok további javításához, ami minden kétséget kizáróan kihat a nemzetközi légkör alakulására is. A szovjet televízió közlése szerint a szovjet—amerikai telefonbeszélgetés során egyes konkrét kérdéseket is megvitattak, s az eszmecsere — a szovjet—amerikai kapcsolatokra az utóbbi időszakban jellemző — kölcsönös jó szándék szellemében, őszinte és konstruktív légkörben zajlott le. Az egészségügyben dolgozók központi bérrendezésének idei feladatait tárgyalta meg hétfői ülésén az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége az EDOSZ-székházában. A vitában megfogalmazódott, hogy az egészségügyben dolgozó egyéb diplomások bérezéséről egyelőre nem esik szó. Pedig nagy szükség van a mérnök, a közgazdász és a többi, nem orvosi munkát végző munkatársra is. Többen furcsállták, hogy előbb valósul meg a háromműszakos szakdolgozók béremelése, mint az orvosoké. Az ülésen részt vett és felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Az egészségügyi dolgozók mostani bérrendezéséről szólva kifejtette: akkor történhet igazán helyesen, ha végrehajtásában minél kevesebb lesz a központi megkötés, és nagyobb teret kap a helyi kezdeményezés. Pusztító földrengés Tádzsikisztánban © Moszkva (MTI) Tádzsikisztánban kormánybizottságot hoztak létre a hétfőn hajnalban történt földrengés következményeinek felszámolására. A katasztrófa sújtotta térségbe néhány órával a tragédiát követően 35 különleges orv->Rc«opo'-'ot küldtek a sérültek ellátására. Moszkvából baleseti sebészek egy csoportja indult a helyszínre. A dusanbei kórházakban jelenleg 104 sérültet ápolnak. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, valamint a szovjet kormány mély részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és a természeti csapás minden károsultjának. Jllyílt levél az adófizető vÁllatttpolqáehoz jCrj *0ö.(t L°veiuriu , n Clrr)ére aJ°k "^M n»9 >*^ar 3, UÖvüziQII /f7 01. / / .....tó., .. ' ' • ' í • Mi: • ; , V. VA;•Mi."'*•••»»»(•'• +>,..