Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

1989. január 18., szerda Emlékülés az Akadémián Rusznyák István Kossuth­díjas orvos, akadémikus, egyetemi tanár születésének 100. évfordulója tiszteletére emlékülést rendeztek hétfőn a Magyar Tudományos Aka­démián. Az emlékülést Be­rend T. irón. az Akadémia elnöke nyitotta meg, majd Tigyi József, az MTA alel­nöke Rusznyák István és az Akadémia kapcsolatáról, Hollán Zsuzsa akadémikus az iskolaalapító professzor­ról, Stark Ervin akadémikus pedig a tudósnak Kísérleti Orvostudományi Kutató In­tézetben kifejtett tevékeny­ségéről tartott előadást. Rusznyák István előbb a szegedi, majd 1945 után a budapesti Belgyógyászati Klinika vezetője Volt. úí igazgató Klinika: süllyed-e még ? Ttll*/*íllP 1 -ÍÁn OŰotÍ Óf 1 Március l-jén veszi át a dubnai Egyesített Atomku­tató Intézet vezetését Kiss Dezső akadémikus a Köz­ponti Fizikai Kutató Inté­zet főigazgató-helyettese, akit január 17-én választott meg a dubnai intézet telj­hatalmú megbízottainak ta­nácsa főigazgatóvá. Sze­mélyében első ízben állítot­tak nem szovjet tudóst e nemzetközi kutatközpont élére. Tanácsi tisztségek jelöltjei nyilatkoznak Dékány Géza, a Csongrád Megyei Illetékhivatal veze­tője előbb vállalta, majd visszautasította a végrehajtó bizottsági tagságra való jelö­lését^ akik javasoltak, biz­tosan tudták rólam, szinte nincs a tanácsi munkának olyan területe, amit ne is­mernék, legalábbis a leglé­nyegesebb vonásait. Ez alap­ján n,em lepődtem meg, ami­kor - rámkérdeztek, válla­lom-e. De elgondolkodtam, nem úgy nyilatkoztatták-e a tanácstagokat: egyetért-e Dékánnyal? Az ilyen jelö­lésből nem kérek. Egyálta­lán, nagyon megfontolandó, hogy ma vállaljon-e valaki közéleti tisztséget. A ta­nácstagságomban biztos va­gyok, a választókerületem­ben lakók oda azért delegál­tak, mert megbizonyosodhat­tak, érdemi képviseletet kaptak és kapnak tőlem. Mindezt mérlegelve végül úgy határoztam, nem kell nekem vébétagnak lenni. Maradok tanácstag, mert így nem érhet például a részre­hajlás vádja sem-, a felesé­gem és az idősebb lányom a vb-hivatal igazgatási osztá­lyán dolgozik. S még vala­mi: remélem, betegségem, amivel állandó kezelésre szorulok, még nem akadá­lyoz egyéb társadalmi mun­káimban. Katona Gyula, a Vas- és Fémipari Szövetkezet cso­portvezetője: a régi vb-ben is a munkásosztályt képvi­seltem. Ügy érzem, semmi olyant nem tettem, hogy most, további képviseleti jo­gomról le kellene monda­nom, illetve, hogy ne éljek az újraválasztás lehetőségé­Elkezdtünk egy munkát Móravárosban, a 47-es vá­lasztókörzetemben, egy ön­erős közműfejlesztést, amely csatornamű-társulat lett, s az elnökének választottak. Csatlakoztak hozzánk a 48­as, 49-es körzet lakói, meg a 46-os is. Ez a csatornaépí­tési lakossági akció a szív­ügyem, s úgy gondolom, a peremkerületek kellő képvi­seletére á vb-ben is szükség van. Takács Máté, a Délterv igazgatója: Elfogadtam a vb-tagságra való jelölést (egyébként egyszer már tag­ja voltam korábban a testü­letnek), mert úgy látom, most módja van, lesz az ed­digiektől eltérő módon dol­goznia ennek a testületnek. Sokat várok a tanács szer­vezeti és működési szabály­zatának korszerűsítésétől, a vb-nek pedig nagyobb moz­gásteret szeretnék: erélye­sebb jogkört az egyes hatá­rozatok végrehajtásában, el­lenőrzésben, a beszámolta­tásban. Eddig formális jelen­tések voltak az asztalon ... A tanácselnöki jelölést visszautasítottam — bár 17 éve foglalkozom a várossal —, a választásokig rövid az idő, egy, legfeljebb másfél év. Ennyi idő alatt semmit sem lehet bizonyítani. A Délterv igazgatója két és fél éve vagyok, az itteni szak­mai munkámat sem akarom „darabban hagyni". Király Dezső, a JATE ad­junktusa: őszintén szólva, nem ugráltam a vb-tagság után, a népfrontosokkal való beszélgetésen el is mond­tam. Végül is ők meggyőz­tek; ha ilyen sokan akarják, akkor vállalom a jelölést. Ügy vélem, a bizalommal él­ni kell, és nem visszaélni. Tudják rólam, szeretek vi­tázni, s a véleményem meg is merem mondani. S engem ráadásul minden érdekel. A költségvetés, az oktatás, az egészségügy. Ha megválasz­tanak, legfeljebb még több információ birtokában szor­galmazom a változtatandó­kat. Egy átfogó reform kere­tében, szakítva minden for­malitással, nagyobb felelős­séggel kellene foglalkozni a meglevő problémákkal. Ter­mészetesen minddel, de fontossági sorrend szerint. Szinte vesszőparipám a pe­remkerületek részesedése a városi költségvetésből, vagy műemlékeink áldatlan álla­pota ... El tudnék képzelni új funkciókat az apparátus­nak és a vb-nek egyaránt. Jó ez a többes jelölés, hátha si­kerül friss szellemű, alkal­mas embereket találni. Hofgesang Péter nyugdí­jas: Nézze, 25 éve vagyok tanácstag, önzetlenül fára­doztam a városért. Eltelt az idő, a 63. évemben vagyok. Amikor nyugdíjba mentem, elhatároztam, nem vállalok társadalmi megbízatást. Mit válaszolhattam a vb-tagság­ra való jelölésre? Lényegé­ben ennyit: ha nem lesz elég megfelelő ember, akkor vál­lalom. Csonka Istvánt, a városi tanács általános elnökhe­lyettesét tanácselnöknek ja­vasolták; Ügy gondolom, szólni kell egy pár előz­ményről, mielőtt megindo­kolnám, miért vállaltam a jelölést. Mindenki érzékel­heti, hogy jelenleg a városi tanács apparátusa és testüle­te nehéz helyzetben van. Egyfelől az országos gazda­sági és politikai viszonyok miatt, másfelől pedig mert a szegedi viszonyok sokrétű feszültségei a tanácsnál éle­ződtek ki leginkább. Az az általános tendencia, hogy növekszik a helyi tanácsok szerepe, hosszabb távon mindenképpen helyben kell majd megoldani a fölmerült problémákat, az aktuális fel­adatokat. Jelenleg a legsür­gősebb feladat az minálunk, hogy a gazdasági krízist megfelelően kivédjük, és le­hetőség szerint városunk és intézményei zavartalanul működjenek. Ugyanakkor, ezzel egy időben, meg kell kezdeni az új körülmények­nek megfelelő tanácsi szer­vezet kialakítását, űj ala­pokra kell helyezni a felső­oktatási intézményekkel, az üzemekkel és az új politikai szervezetekkel való viszo­nyunkat. Gondolni kell arra, hiogy a város fejlődésében is jelentkeznek olyan feszült­ségek, amelyek feloldása el­odázhatatlan, legalábbis hoz­zá kell fogni megoldásukhoz. Példának említeném infra­struktúránkat. Mindezek tükrében kellett döntenem. Úgy érzem, az eddig szer­zett várospolitikai gyakorla­tom, valamint a velem együttműködő szervezetek támogatásai alapot nyújtot­tak arra, hogy egy ilyen ne­héz helyzetben is — megvá­lasztásom esetén — ered­mény reményében fogjak a munkához. Szeretem a vá­rost, és ez is erőt ad. Mag Edit Az utóbbi évek legnagyobb egészségügyi beruházása, a szegedi 410 ágyas klinikai tfjmb váratlan süllyedése dkozta rendkívüli helyzet­ben a Szociális- és Egész­ségügyi Minisztérium mi­niszteri biztost állított — még tavaly — az építkezés élére. Ezt a megbízást Or­bán Antal, a Metró Közle­kedésfejlesztési és Beruhá­zási Vállalat gazdasági igazgatója kapta meg. Kér­déseimet hozzá intéztem. — Az elmúlt hetekben — legalábbis klinikai berkek­ben — ismét szárnyra, ka­pott a hír: miszerint a 410 ágyas klinika épülete to­vább süllyed. Megerősíti vagy cáfolja e híresztelést? — Ha azt mondom, hogy az épület süllyedését teljes mértékben megállították, korántsem fogalmazok pre­cízen. Mint ismeretes, min­den űj épület jellemzője va­lamilyen mértékű sülyedés. A klinikai -tömb esetében — a mikrocölöpös megerősítés után — pillanatnyilag az épület ezredmilliméterek­ben kifejezett süllyedése csökkent és várhatóan, az elkövetkezőkben nem mér­hető nagyságrendűvé szelí­dül. A közvélemény megnyug­tatására mondom el; még az elmúlt esztendőben levél­ben tájékoztatta Somogyi T.ászló építési és városfej­lesztési miniszter a szociá­... ts egészségügyi tárcát arról, hogy a jövőben olyan, úgynevezett vetődéses jelle­gű geológiai eseményekre nem kell számítani, ame­lyek az épületben jelentós károsodást okoznának. Kö­vetkezésképpen a klinika üzembe helyezhető. — Az épület műszaki át­adása már néhány hete megkezdődött. Ügy tűnik, a süllyedés miatt módosított határidőt a fővállalkozó Me­dinvest tartani tudja. — A klasszikus értelem­ben vett műszaki átadásról még nem beszélhetünk. Egyelőre a fővállalkozó át­adott területéket a Medicor­nak technológiai szerelésre, illetve megkezdődött bizo­nyos fogyóeszközök átadása­átvétele. A klinika teljes birtokba­vétele két ütemben törté­nik: február 28-áig tervez­zük az épület Semmelweis utcai szárnyának, az ott he­lyet kapó ideg-elme kliniká­nak az üzembe helyezését. A Tisza-parti oldal — amely többek között az idegsebé­szetnek, ortopédiának ad otthont — birtokbavételére május 31-ig számítunk. Re­mélhetőleg az idén nyáron az egész klinika a gyógyító­munka szolgálatába áll. — A minisztérium 200 fős létszámfejlesztést hagyott jóvá. Az ujak, kiegészülve az átköltöző klinikák jelen­legi gárdájával, nem képe­sek ellátni a teljes „üzem" feladatait. — A beruházásoknál a működő üzem költségvetési fedezetét, az azt irányító szerveknek — jelen esetben — a Szociális- és Egészség­ügyi Minisztériumnak kell biztosítania. Az egészség­ügyi tárca anyagi lehetősé­gei — mint mindenki előtt ismeretesek — korlátozot­tak, s csak arra van mód­ja, hogy folyamatosan fut­tassa fel gyógyító tevékeny­ségét. Ez azt jelenti, hogy 1990-re képzelhető el, hogy a klinika teljes kapacitással üzemeljen. — Ügy tudom, hogy mind a mai napig — a technológiai szerelés idején — hiányzik az egyik leg­fontosabb műszer, az angi­ográfiás berendezés. — Az eredeti befejezési határidőre megvolt az erre szánt valuta. Mivel az épít­kezés — az ismert okok miatt elhúzódott, a tárca az akkori devizakeretet más célra fordította. A rákövet­kező években — amikorra a vásárlás ismét aktuálissá vált — a devizakeret szű­kült, a műszerárak pedig jelentősen emelkedtek. Mindezek miatt csúszott az utolsó pillanatig az angiog­ráfiás berendezés megvétele. A műszert már megrendel­tük. A Szociális- és Egész­ségügyi Minisztérium bizto­sítja a valutát. Arra szá­mítunk, hogy az év első hó­napjaiban valamennyi tőkés berendezés megérkezik. A belföldi műszerek pedig már az épületben vannak. K. K. Elképzelések a hazai áruválaszték Elsősorban a belföldi kí­nálat bővítésével, a belke­reskedelem választékának szélesítésével lehet csökken­teni a bevásárló turizmust, visszafogni a lakosság tu­lajdonában lévő konvertibi­lis valuta külföldre vitelét — foglalt állást e kérdés­ben a Parlament legutóbbi ülésszakán Beck Tamás ke­reskedelmi miniszter. Becs­lések szerint a múlt eszten­dőben 800 millió—1 milliárd dollárt költőit el a lakosság Ausztriában, jórészt itthon nem kapható tartós fogyasz­tási cikkek beszerzésére. Hogyan lehet javítani ezek­ből a fogyasztási cikkekből a kínálatot a hazai gyártás bővítésével, az import nö­velésével ? Erről készítettek összeállítást az MTI mun­katársai. A Kereskedelmi Miniszté­riumban a kérdésre csupán annyit mondtak el, hogy az idei forgalmi előirányzatok alapján valamelyest növe­kednek a vállalatok import­beszerzés! lehetőségei. A műit évben a 700 milliárd forintos kiskereskedelmi for­galomnak körülbelül 18 szá­zalékát tették ki az import­termékek. Az import alap­\ vető célja változatlanul olyan cikkek beszerzése, amelyek az országban föld­rajzi adottságoknál fogva nem termelhetők — például kávé, déligyümölcsök, fű­szerfélék — és azoknak a termékeknek a biztosítása, amelyeket Magyarországon nem gyártanak, ilyen pél­dául az óra vagy a személy­gépkocsi. Továbbra is cél a választék bővítése azokból a termékekből, amelyekből a hazai iparnak szegényes a kínálata. A jövőben nagyobb szere­pet kap az import a verseny növelésében. A kereskede­lem arra számít, hogy ha az üzletekben kellő mennyi­ségben, forintért kínálja az eddig csak külföldön, valu­táért beszerezhető cikkek egy részét, ezzel a hazai gyáriókat is jobb minőségű termékek fejlesztésére, ter­melésére ösztönzi. A legkeresettebb tartós fogyasztási cikkeket előállí­tó hazai vállalatok nem sok jóval biztatják az idén a vevőket. A jászberényi Hű­tőgépgyárban elmondották, hogy ebben az évben sem várható lényeges javulás, a gyár a tavalyival azonos mennyiségű — 620 ezer — készüléket gyárt, s ebből belföldre körülbelül 260 ezer jut. Valamelyest több kerül a hazai boltokba a háztar­tási fagyasztókból, valamint a fagyasztóval kombinált hűtőszekrényből is. összes­ségében 175 ezer mélyhűtőt, illetve fagyasztóval össze­épített hűtőszekrényt kap a belkereskedelem. A Videoton az idén 140 ezer színes televíziókészülé­ket szállít a hazai üzletek­be. A hagyományos — már a korábbi években is gyár­tott — készülékek mellett az idén már több lesz a francia Thomson cég licence alapján készített tévé, ám ezek ára meglehetősen bor­sos, 40 ezer forint felett van. Ennél olcsóbban nem tudja ezeket a készülékeket elő­állítani a gyár, mert sok a csak tőkés importból besze­rezhető, itthon nem kapható alkatrész. Mivel a hazai háttéripar még nem nőtt fel a televíziógyártás kor­szerű színvonalához, a Vi­deoton egyes ellenállásokat és kondenzátorokat is csak tőkés piacról tud új típusú készülékeihez beszerezni. Kaolin külföldről Az üveg- és a kerámia­iparban használatos alap­anyagok idei szállításáról állapodott meg a csehszlo­vák Keramika Külkereske­delmi Vállalat és a magvar Mineralimpex Külkereske­delmi Vállalat. A szerződés a tavalyinál 20 százalékkal több, összesen 8 millió rubel értékű kölcsönös szállítást irányoz elő erre az évre. A Mineralimpex hétmillió ru­belért vásárol Csehszlová­kiából kaolint, nyers és égetett agyagot, valamint bentonitot és egymillió ru­bel értékben küld a cseh­szlovák üveg-, kerámia- és építőipar számára nyer*: • anyagféleségeket: perlitet, szigetelő vakolatot és iUitet.

Next

/
Thumbnails
Contents