Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

JF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 20. szám 1989. január 24., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÍIa\i előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Modellváltás idejét éljük A megyei pártbizottság ülése — Hegválasztották az új végrehajtó bizottságot Tegnap, hétfőn megtartotta elsó ülését a decemberben megválasztott új megyei pártbizottság. A korábbi, a pártnyilvánosság fejlesztésére vonatkozó határozat szerint, a tanácskozás nyilvános volt, az érdeklődók az ülésteremben történteket az újszegedi pártiskola előcsarnokában elhelyezett monitoron figyelhették. A tanácskozáson Fraknóy Gábor, a pártbizottság titkára elnökölt, ö terjesztette elö a napirendet. Javasolta, hogy a testület vitassa meg a megyei pártbizottság számára készült feladattervet, illetve 1989-es munkatervjavaslatot és a végrehajtó bizottság első felévi üléstervét. Ugyancsak javasolta a megyei pártbizottság hatásköri listájának áttekintését, s azt. hogy a testület hallgassa meg Y'astagh Pál első titkárnak a megyei pártértekezlet óta eltelt időszak politikai eseményeiről szóló tájékoztatóját. Utolsó napirendként pedig a végrehajtó bizottság és a pártbizottság munkabizottságainak megválasztása szerepelt az előterjesztésben. A javasolt napirendet a megyei pártbizottság elfogadta. Feladattervből program A megyei pártbizottság feladattervére és 1989-es munkatervére, valamint a végrehajtó bizottság első félévi üléstervére készült írásos javaslatokhoz, előterjesztésekhez Sebe János, az MSZMP megyei bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban elmondta, hogy a feladat- és üléstervet a pártértekezlet iiltal választott szerkesztőbizottság nevében terjeszti elő. A tervezet elkészítésében három albizottság működött közre, amelyek a pártpolitikai, a társadalompolitikai, valamint a gazdaságpolitikai kérdéskörrel kapcsolatos megyei teendőkre tettek javaslatokat. A bizottság munkamódszeréről elmondta, hogy részletesen áttanulmányozták a pártértekezlet teljes jegyzőkönyvét, konzultáltak valamenynyi pártbizottsági taggal, és a pártértekezleti küldöttek jelentős részével. Rövid, áttekinthető föladattervet igyekeztek készíteni, olyant, amelynek teljesítéséhez a szükséges föltételek megvannak. Külön kiemelte azt az igényt, hogy új alapokra szükséges helyezni a párt szövetségi politikáját, különös -tekintettel az értelmiségre és az ifjúságra, s kiemelten kell foglalkozni a Dél-Alföld gazdasági és szellemi potenciálja jobb hasznosításának lehetőségeivel. A párt tevékenységének egészére nézve pedig korszerű, demokratikus, mozgalmi és politizáló párt kiépítésének igényét hangsúlyozta, amely nyílt légkörben végzi munkáját, döntéseinek előkészítésében és döntéseiben pedig támaszkodik a nyilvánosságra. + A következőkben a szerkesztőbizottság három albizottságának vezetői szóltak röviden munkájuk tapasztalatairól. Tóth Károly a pártpolitikai kérdéseket tárgyaló munkabizottság nevében kiemelte, hogy á következetes gazdasági és társadalmi reform előfeltétele a pártélet radikális átalakítása, például: a káderhatáskörök felülvizsgálata, fontos kérdésekben a pártértekezleti küldöttek egyes csoportjának meghallgatása, a nyilvánosság szerepének erősítése és a párt megyei objektumainak közcélú hasznosítása. Rákos Istvánné a társadalompolitikai kérdések kapcsán hangsúlyozta többek között a települési viszonyok stratégiai kérdésként való kezelésének szükségességét, átfogó megyei művelődéspolitikai koncepció kidolgozásának igényét, a nyilvánosság kapcsán a lapstruktúra áttekintésének szükségességét, és a felsőoktatás kiemelt fontosságát. Szarvas Pál a gazdaságpolitikai teendőkkel összefüggésben kiemelte azt az igényt, amely szerint a megyének fokozottabban be kell kapcsolódnia az országos gazdaságpolitika formálásába, és szólt arról, hogy a teljesítményelvű gazdaságpolitika egyúttal föltételezi a szolidaritást és a rászorultság kérdésének kiemelt kezelését. A szóbeli kiegészítőkkel és az írásos előterjesztéssel kapcsolatban Kádár József, Szabó István, Szentpéteri János. Bleier Katalin és Berbekár László tettek föl kérdéseket, amelyek általában a tervezetben foglaltak pontosabbá tételére vonatkoztak. A kérdésekre az előterjesztők válaszoltak, illetve Koczkás Ferenc, SLZ ellenőrző és fegyelmi bizottság elnöke kifejtette, hogy a bizottság ellenőrző tevékenysége mindenekelőtt a megelőzés, a pártdemokrácia érvényesülését, a pártgazdálkodási normák betartását és a pártegységet akadályozó tényezők föltárását van hivatva szolgálni. Ezután vita következett. Seres Gyula kifejtette, elkerülhetetlennek tartja a párt agrárpolitikájának, egyáltalán az agrárpolitikának megújítását. Keserű Imre azt fejtegette, hogy bár feladattervről vitatkozik a pártbizottság, nem programról, mégsem kerülhetők meg a stratégiai kérdések. Mindenképpen föl kell készülni ugyanis a várható politikai változásokra, például a többpártrendszer kiépülésére. Ehhez kell igazítani a párt hatásköri listáját, és olyan pártnyilvánosság megteremtésére van szükség, amely a pluralizmus viszonyai közt is megállja helyét. A párt belső rendjével kapcsolatosan fölvetette, hogy nemcsak munkamódszerről és -stílusról van szó, hanem a struktúrát kell átalakítani. Oly módon, hogy a párt megyei pénzügyeit a jövőben a pártbizottság ellenőrizze, az apparátus létszámát u föladatok és az anyagi lehetőségek függvényében kell megállapítani, s javasolta, hogy a párt mihamarabb térjen át az önfenntartásra. A többpártrendszer várható kialakulásával kapcsolatban fontosnak tartotta, hogy a párt egyértelműen tisztázza viszonyát az elmúlt negyven évhez. Tráser László fölszólalá.suban ugyanennek az igénynek adott hangot. Emellett Bibó Istvára és Bihari Mihályra hivatkozva elmondta: demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni a hatalomtól, bürokratáktól és másként vélekedőktől. Ennek kapcsán kifejtette azt az igényét, hogy a testületi üléseken minden vélemény szabadon hangozhassák el, s kapjanak han(Folytatás a 2. oldalon.) Libanoni küldöttség hazánkban Az új bizottságok névsora A MEGYEI PART-VÉGREHAJTÖBIZOTTSAG TAGJAI: Vastag!i Pál, a megyei pártbizottság első titkára; Fraknóy Gábor, a megyei pártbizottság titkára; Székely Sándor, a szegcdi pártbizottság elsó titkára; Kiss Péter, a Csongrádi Vörös Csillag Tsz pb-titkára; Seres Gyula, a Makói Kossuth Tsz elnöke; Szalay István, a JATE docense; Szarvas Pál, a Szentesi Felszabadulás Tsz elnöke; Kánitz Zoltán, a kisteleki kábelgyár igazgatója; Szabó Gyuláné, a hódmezővásárhelyi városi kórház pb-titkára; Halmos i Károly, a Taurus szegedi gyárának üzemvezetője; Gilicze Eva, a Szegedi Konzervgyár energetikusa; Keserű Imre, a Szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára; Pálmai Antal, a Szegedi Medikémia Isz elnöke; Szűcs Tibor, a szegedi postaigazgatóság technikusa; Szilárd János, a SZOTE rektora. AZ ELLENŐRZŐ ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG elnöke: Koczkás Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka; tagjai: Vittcze János, Gyárfás Mihály, Juhász Péterné, Hoffman Márton. Gyulai István, Szeles Béla, Pete István, Bálint Gyula György. Telkes György (Szeged), Elcfánti György (Kiszombor). Murányi László (Csongrád), Bleier Katalin (Szentes), Fritz Péter (Hódmezővásárhely), Sági Mihály (Pusztaszer). A PÁRTPOLITIKAI BIZOTTSÁG elnöke: Fábián György, a csongrádi városi pb elsó titkára; tagjai: Ocskó Lajos (Üllés—Forráskút), Peterdi László (Makó), Tordai Ferencné (Szentes), Szabó János (Szeged). Vadas József (Szeged), Szabó Mihály (Pankota), Körösi József (Hódmezővásárhely), Kis Ernő (Hódmezővásárhely). Börcsök Józsefné (Szeged), Hajdú László (Mártély). Dóczi Gábor (Szentes), P"p István (Kistelek). Mucsi András (Székkutas), Zákány István (Szeged). A GAZDASÁGI Es SZOCIÁLPOLITIKAI BIZOTTSÁG elnöke: Meszlényi Ferenc, a Szőregi Takarékszövetkezet elnöke; tagjai: Elő Elemér, Klonkai László, Juhász Géza, Nagy Lajos, Magyar István, Nagy Máté, Kotogany Mihály (Szeged), Bugyi Lajosné (Hódmezővásárhely), Zsivity Radivoj, Prohászka Ottó (Szeged). Ábrahám Vince (Rúzsa), Márton György (Mindszent), Deli Pál (Szentes), Perényi László (Szeged), Herczeg Mihály (Csongrád), Kucsora István (Apátfalva), Veres József és Czucz Ottó (Szeged). A TÁRSADALOMÉS IFJÚSÁGPOLITIKAI BIZOTTSÁG elnöke: Tráser László, a SZOTE adjunktusa; tagjai: Fapp István (Szentes), Zékány János, Tóth Györgyné, Sisák Péter, Szemök Árpád, Varga István (Szeged). Bére István (Hódmezővásárhely), Czörulör Judit (Szentes). Nagy Zoltán, Csányi Zoltán, Kecskeméti Andrásné (Szeged), Saigó László (Makó). Kari Csaba, Kónya Sándor (Szeged), Oláh Ferenc (Csongrád), Tóth Sándor (Balástya). AZ OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSPOLITIKAI BIZOTTSÁG elnöke: Szalay István, a JATE docense; tagjai: Labádi József (Nagymágocs), Nagy Edit (Nagylak) Szentpéteri János (Makó). Mucsi fmre (Hódmezővásárhely), Nikolényi István (Szeged), Bárány Ferenc (Szeged), MUjtényiné Turi Katalin (Szentes), Szoboszlai Zsolt (Hódmezővásárhely), Szucsán András (Csongrád). Szarvas Lászlóné (Szeged), Tóth Károly (Szeged), Halász Norbert (Szeged), Vörös László (Szeged), Szalai József (Szeged). Gregor József (Szeged), Tóth Katalin (Szeged). Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Libanoni Kommunista Párt küldöttsége Georges1 Hauinak, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttség tagja Saadallah Mazrani, a politikai bizottság tagja, Dzsafar Husaini. a központi bizottság külügyi osztályának munkatársa. A libanoni vendégek az MSZMP vezetőivel, valamint gazdasági és társadalmi intézmények képviselői-, vei folytatnak megbeszéléseket. (MTI) Gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete A Magyar Gazdasági Kamara keretében hétfőn megalakult a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete. A szervezet foglalkozik a munkáltatók réteg-, és egyéni érdekképviseletével, etikai kérdésekkel, a vezetők munkajogi státusával, a kollektív szerződések megkötéséhez szükséges munkáltatói egyeztetésekkel. Az ideiglenes intéző bizottság — amelynek elnöke Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója — elképzelése szerint a szervezet tagjai lehetnek a vállalatok, szóvetkezetek, gazdasági társaságok első számú vezetői, függetlenül az általuk vezetett gazdálkodók kamarai tagságától. A gazdasagi vezetők érdekvedelmi szervezete a Kamarán belül elkülönült intézményként, alulról építkező. önálló döntési' jogú, önálló költségvetéssel rendelkező szervezetként kíván működni. Ennek érdekében a tagok nettó jövedelmük egy százalékát fizetik tagdíjként. A szervezet első közgyűlését tavasszal tartják, meg. (MTI) Eurocsekket bocsát ki az OTP Az Országos Takarékpénztár megkezdte az eurocsekkek és eurocsekkeket igazoló kártyák kibocsátását deviza-. Illetve utazásiszámla-tulajdonos ügyfelei részére — jelentették be az OTP vezetői hétfőn tartott sajtótájékoztatójukon. Elmondták, hogy az eurocsekk földrészünkön a legnépszerűbb lakossági fizetési eszköz, 40 ország 15 ezer bankja és 211 ezer bankfiókja nyújt szolgáltatást csaknem 40 millió eurocsekk-, illetve -kártyatulajdonosnak. Az OTP hazai ügyfelei az utóbbi években mind nagyobb számban nyitottak deviza-, illetve utazási számlát. Számuk jelenleg megközelíti a 400 ezret. A deviza- és utazási számlákat az országban 70 OTP-fióknál vezetik, s a takarékpénztár most látta elérkezettnek az időt, hogy számlatulajdonos ügyfelei részére a széles körben elterjedt készpénzkímélő fizetési eszközt bevezesse. Az eurocsekkrendszerbe az OTP még a múlt év elején kérte felvételét, s mostanra építették ki a szolgáltatás adminisztratív hátterét. A fővárosban 24, vidéken pedig 46 fióknál veszik fel az ügyfelektől az eurocsekk-kártya igényléseket, s egyúttal részletes felvilágosítást is nyújtanak. A legfontosabb tudnivaló, hogy azok a számlatulajdonosok igényelhetnek eurocsekket, illetve -kártyát, akiknek számláján — ha deviza- és utazási számlával is rendelkeznek, akkor a kettőn együttesen — legalább 35 ezer forintnak megfelelő konvertibilis fizetőeszköz van. Az QTP központjából már kiküldték a deviza- és utazási számlákat vezető fiókokhoz azokat az írásos tájékoztatókat, amelyekből az ügyfelek tájékozódhatnak tennivalóikról, illetve a csekk adta tehetőségekről, igy például arról, hogy a2 eurocsekk-kártya csekkűrlappal együtt külön kiviteli engedély nélkül vihető ki az országból, s a számlatulajdonosoknak sem külföldi utazás előtt, sem utána nem kell a számlavezető fiókot felkeresniük. A számlatulajdonos a számláján elhelyezett összeghez külföldön a csekk segítségével szabadon hozzáférhet: számlája terhére vásárolhat, szállodák és éttermek szolgáltatásait veheti igénybe, a bankban pedig készpénzt vehet fel. Az eurocsekkkártya két évig érvényes, dija naptári evenként 10 NSZK-márka, vagy annak megfelelő konvertibilis deviza. A kibocsátó bank a kártyával garanciát vállal a csekkekért, ha egy csekk összege nem haladja meg a megszabott maximális öszszeget, ami jelenleg 200 USA-dollárnak megfelelő konvertibilis deviza. Az OTP sajtótájékoztatóján részt vett Mark Van Wauwe, az eurocsekkrendszer nemzetköz) központjának főtitkára is. Elmondta, hogy az eurocsekkrendszer 1968-ban jött létre NSZKbeli bankok kezdeményezésére. A rendszer egyik célja a nemzetközi turizmus segítése a sokpénznemű fik zetési eszköz használatának megteremtésével. Az eurocsekk több országban — például Ausztriában, az NSZK-ban, Belgiumban — hazai fizetési eszközként is funkcionál. A csekket jelenleg 30 különböző pénznemben állítják ki az. egyes országokban. így a legtöbb ese'.ben a csekktulajdonosl az átváltási költség sem terheli.