Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

JF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ 79. évfolyam, 18. szám 1989. január 21., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ílavi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint Nyilvános ülést tart a megyei pártbizottság A decemberi megyei pártértekezletcn megválasztott, új Csongrád megyei pártbizottság holnapután, hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel tartja első ülését, az MSZMP oktatási igazgatóságának épületében (Üjszeged, Bal fasor 39—41.). Ami pedig az ügyben elsőként tarthat számot közérdeklődésre: a korábbi, a pártnyilvánosság fejlesztésére vonatkozó határozat alapján első izben nyilvános lesz a pártbizottság tanácskozása. Az érdeklődők zárt tévéláncon a helyszínen tanúi lehetnek az ülcsen elhangzottaknak. Minderről tegnap tájékoztatta a sajtót Sebe János, a megyei pártbizottság titkára, aki emellett a pártbizottsági ülés előkészületeivel kapcsolatos háttér-információkkal is szolgált. Mint az köztudomású, ennek a tanácskozásnak lesz feladata, hogy megválassza az új megyei végrehajtó bizottságot. Emellett az értekezlet napirendjén szerepel a megyei pártbizottság feladattervére és munkatervére vonatkozó javaslat megvitatása, döntés születik majd személyi hatásköri kérdésekről, és egyúttal a megyei párttestület áttekinti a megyei pártértekezlet óta eltelt időszak politikai eseményeivel kapcsolatos kérdéseket. A napirend hátteréül megtudtuk, hogy a pártértekezlet által választott szerkesztőbizottság teljes konszenzussal készítette el a megyei pártbizottság feladattervére vonatkozó javaslatát, úgy, hogy konzultáltak az új bizottság valamennyi tagjával és pártértekezleti küldöttekkel. Olyan feladatokat igyekeztek meghatározni, amelyek végrehajtásához a reális feltételek megvannak, s amelyeket jórészt a párt következő kongresszusáig meg is lehet valósítani. A legfontosabb elvi kérdései e tervezetnek : korszerű, demokratikus, politizáló párt kialakítására van szükség, amely őszinte, nyílt és alkotó légkörben dolgozik, és a társadalom nyilvánossága előtt végzi munkáját. Éppen a nyilvánosság kontrolljára építve terveznek radikális változtatásokat a döntési mechanizmusban, át kívánják értékelni a testületek az apparátus és az alapszervezetek kapcsolatrendszerét. Napirenden van a pártobjektumok közcélú hasznosításának kérdése is. Alapelvként tekinthető a jövő számára, hogy az MSZMP-nek a demokratikus szocializmus pártjává kell válnia, együttműködve minden progresszív, a reformnak elkötelezett erővel, beleértve az alternatív szerveződéseket is, amennyiben mód nyílik közös cselekvésre. A most a pártbizottság elé kerülő feladatterv-javaslat mindemellett még számos konkrét kérdésre kitér. Többek között a társadalomtudományi műhelyek lehetséges szerepére a döntéshozatalban, a szocialista nemzettudattal kapcsolatos problémákra, a fölső- és középfokú oktatás ügyeire, a politikai intézményrendszer szükséges korszerűsítésére, a gazdaságpolitikai teendők között pedig például a megyei stabilizációs és kibontakozási program szükséges fölülvizsgálatára, az arányosabb településfejlesztési politika igényeire és a regionalis kapcsolatrendszer kérdéA Tiszatáj-ügy hátteréről Tegnapi tájékoztatóján Sebe János részletesen informált bennünket a Tiszatájügy előzményeiről, illetve a jelenlegi helyzettel kapcsolatos kérdésekről. A jelenlegi helyzet és megoldásra váró probléma — keletkezését tekintve — nem helyi kérdés. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1986. július elsején — a titkárság javaslatát akceptálva — olyan döntést hozott, hogy mivel az az évi 6. számú Tiszatáj Nagy Gáspár ellenséges tartalmú versét közölte, a lap szerkesztőbizottságának kommunista tagjait felelősségre kell vonni, illetve a folyóirat megjelentetését az új szerkesztőbizottság felállásáig szüneteltetni kell. Ezt követően a megyei párt-végrehajtóbizottság július 4-i ülésén fölmentette Vörös Lászlót főszerkesztői beosztásából, de nem tartotta indokoltnak a lap megjelenésének szüneteltetését, illetve a folytonosság érdekében szükségesnek látta a szerkesztőség többi tagjának további munkáját. Egy hónapon belül újabb központi döntés szülelett a Tiszatáj szerkesztőségének teljes átszervezése és a lap megjelenésének felfüggesztése ügyében. A megyei párt-végrehajtóbizottság ennek alapján augusztus 25-i ülésén (1986-ról van szó) fölmentette állásából Annus Józsefet és Olasz Sándort is, és a Tiszatáj volt szerkesztői ellen pártvizsgálatot indítottak, amelynek eredményeként pártfegyelmi büntetésben részesültek. Ezeket a döntéseket sem a közvélemény, sem a párttagság, sem az irodalmi élet nem tartotta elfogadhatónak. Ugorjunk két évet az időben! 1988 őszén döntés született a megyei pártértekezlet összehívására. Ennek hírére 1988. október 6-i dátummal a kulturális élet 54 jeles személyisége levelet intézett Szabó Sándorhoz (a megyei pártbizottság akkori első titkárához), illetve a megyei pártértekezlet küldötteihez. (A levelet a héten lapunkban ismertettük.) Az ügyben Szabó Sándor a Politikai Bizottsághoz fordult, ahol 1988. november 15-én újabb döntés született. E szerint az J986. július l-jei határozat korszerűtlen és túlhaladott. Állami folyóirat ügyében politikai határozat született, és nem vették tigyelembe, hogy a helyzet rendezése a megyei tanacs és végrehajtó bizottságának jogköre. Egyúttal a határozat kimondta: keresni kell a módját a rehabilitációnak. A decemberi megyei pártértekezlet beszámolójában — amelyet a pártértekezlet elfogadott — kimondták: a '86-os döntés politikai türelmetlenséget tükrözött, a közvéleményben ellenérzéseket váltott ki, és ártott a párt szövetségi politikájának. Tartalmazta a beszámoló azt is, hogy a Tiszatáj új szerkesztősége a kialakult nehéz helyzetben megpróbálta életben tartani a lapot, de a folyóirat ügye nem tekinthető rendezettnek. Megszakadtak ugyanis kapcsolatai a korábbi döntés következtében a helyi írótársadalom és az országos irodalmi élet jelentős hányadával. Feladatként jelölte meg a megyei pártértekezlet a tanulságok levonását, és a közmegegyezés keresését a megoldás érdekében. A hogyan tovább kérdése: A hétfőn megválasztandó új megyei párt-végrehajtóbizottság feladata lesz az 1986os végrehajtó bizottsági döntések korrigálása és hatályon kívül helyezése. A személyi kérdésekről és a szerkesztőség jövőbeli összetételéről a lapgazdának, a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kell döntenie. Nyilván olyan megoldásra van szükség, hogy egzisztenciális sérelem sanKit ne érjen. Országos és helyi művelődéspolitikai érdekek egyaránt azt követelik, hogy igazságos és megnyugtató megoldás szülessen az ügyben. Erre az adhat garanciát, hogy a döntésekre a lyilvánosság előtt és ellenőrzésével kerül Isor. Munkásűrök számadása Kitüntetések, elismerések Tegnap, pénlcken délután, az ifjúsági házban tartotta meg ünnepi gyűlését a szegedi Móra Ferenc nnnkásőregység. Az eseményen részt vett Székely Sándor, a városi pártbizottság clsó titkára; Csonka István, a tanács általános elnökhelyettese; Csányi Zoltán, a KISZ meg'yei bizottsága első titkára; Koczkás Ferenc, a munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka: Kecskés Zoltán, az országos parancsnokság osztályvezető-helyettese és Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár. Az elnökségben foglalt még helyet Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára, valamint Szeged és a városhoz tartozó községek párt-, állami, társadalmi, gazdasági egységek képviselői. Először Balatoni István, a Móra Ferenc munkásőregység parancsnoka az elmúlt évről beszélt. A szónok — bevezetőjében így szólt az egységgyűlésen részt vevő munkásőrökhöz: „Ismét számadásra jöttünk össze. Azt hiszem, itt a teremben mindenki egyetért velem, ha azt mondom, hogy 1988ra úgy tekintünk vissza, mint a több mint három évtizedes múltunk legmozgalmasabb esztendejére. 1988 fordulópont volt hazánk és a mi közösségünk, a munkásőrség életében. Felgyorsult a társadalom élete mind politikai, mind gazdasági területen. Az év elején alig fejeztük be a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat, amikor már készültünk az országos pártértekezletre." Ezt követően a májusi pártértekezletet követő változások hatásáról, a bizonytalanságról szólt és arról, hogy korábban elfogadott és elismert értékeink és normáink kérdőjeleződtek meg, szinte minden átértékelésre került. Szinte divattá vált a munkásőrség létének, szükségességének megkérdőjelezése is. Az elmúlt hónapokban a munkásőrséget nevezték már a „diktatórikus szocializmus eszközének", a „sztálini rendszer maradványának", és az a vád is érte őket, hogy a munkásőrök az élet különböző területein jogtalan előnyöket élveznek, és ezért a reform ellenségei. Balatoni István minden munkásőrtársa nevében viszszautasította a felsorolt vádakat. Elmondta: a több mint három évtizedes múlt, az elmúlt időszak végzett tevékenysége alapján a munkásőrség emelt fővel állhat a társadalom széles rétegei elé, hiszen öntevékenyen szerveződött, tevékenységéért ellenszolgáltatást nem váró és nem kapó munkásokból, értelmiségiekből, idősebbekből és fiatalokból álló testületként mindig becsülettel dolgozott. A reformfolyamatok támogatására a vezetés felismerte, hogy az egyik legfontosabb munka a gazdaság erősítése, ezért 52 óráról 31 órára csökkentette a kiképzési időt. Manapság sokan teszik fel a kérdést, mi a feladata a munkásőrségnek? A válasz nagyon egyszerű: a munkásőrség olyan társadalmi alapon szervezett önkéntes fegyveres testület, amely állami feladatot hajt végre. A munkásőrök nem különleges emberek, nem hő(Folytatás a 2. oldalon.) Tarifaváltozás február elsején A közlekedési vállalatok nem gazdagodnak! Február elsején lépnek' életbe az új tömegközieke-' dési tarifák, melyekről tegnap kaptunk részletes információkat a Tisza Volán és az SZKV közös sajtótájékoztatóján. Elöljáróban: az árbevételi többlet nem marad a vállalatoknál, ugyanis az áremelés arányában csökkentik állami dotációjukat. Számottevő fejlesztésekre tehát nem, legfeljebb a jelenlegi szolgáltatási színvonal megőrzésére számithatnak az utasok. A kedvezmények köre sem bővült lényegesen, noha a 6 évesnél fialalabbakon, a 70 éven felülieken és a tagsági igazolvánnyal rendelkező vakokon, gyengénlátókon kívül ezentúl az egyenruhás sorkatonák is ingyen utazhatnak a helyi járműveken. A diákok kedvezménye, hogy 40 km-es körzethatáron belül 50 százalékos engedményt kapnak a helyközi buszjáratokon. Az is az utasoknak kedvező változás, hogy Szegeden az összvonalas autóbuszbérlet a Volán és az SZKV buszaira is érvényes lesz. Lehetőség lesz ezentúl ún. félhavi bérlet váltására is: ezek a teljes ár kétharmadába kerülnek, és |a hónap 16-i napjától a körvetkező hónap ötödik napjáig érvényesek. Egyes bérletfajták azonos árai miatt február l-jétől megszüntetik a csak trolira, valamint villamosra — autóbuszra szóló általános, diák- és nyugdíjasbérleteket. Emelik a jegy nélkül, vagy érvénytelen jeggyel, bérlettel utazók pótdíját: 200 forintra. Ezen felül kell 500 forintot fizetnie annak, aki 200 forintos tartozását 30 napon belül nem egyenlíti ki. Noha a részletes ártájékoztatót valamennyi jegy- és bérletpénztárban. kifüggesztik, néhány gyakrabban vett jegy- és bérletárat talán nem felesleges közölnünk. Villamoson és trolin 5 forint lesz a mindkét járművön használható, egységes jegy ára, SZKV- és Volánbuszon pedig 6 forint. (A betűjelzéses, idény-, telkes-, színházi, fürdöjáratokon kétszer 6 forint.) A villamosbérlet 120, a trolira és villamosra szóló 150, az egyvonalas buszbérlet 120, az összvonalas buszbérlet 180 forint lesz. A kombinált bérlet 240 forint, a tanulók és nyugdíjasok villamosbérlete 30 forintba, a villamostrolira szóló 40-be, az autóbuszra érvényes 45 forintba, a kombinált pedig 60 forintba kerül. Az új tarifák szerinti előreváltható menetjegyek várhatóan áprilisban kerülnek forgalomba, addig a régi jegyeket árulják: árukat átírják és pecséttel hitelesitik. Az utasoknál jelenleg levő menetjegyek is használhatók persze — március 31-éig —: vagy több jegynek — az új árat fedező! — kilyukasztásával, vagy úgy, hogy a jegypénztárakban — a többletár megfizetésével — hitelesítő pecsétet kér a jegyre az utas. Olvasóink figyelmébe ajánljuk, hogy a helyközi tarifák is változnak, átlagosan 10 százalékkal, valamint átlagosan 15 százalékkal emelkedtek január 1jétől a hatósági árformába tartozó darabáru-fuvarozás díjai. Szabadáras lett a közúti árutovábbítás több díja — kivéve a propán-bután gaz, háztartási tüzelőolaj és szilárd tüzelő házhozszállítási díját. Ez utóbbiak maximáltak. Az ifjúsági kiránduló, országjáró különjáratú buszpk díjai 50 százalékkal nőnek. A sajtótájékoztatón lapunk munkatársa kérdésére a két vállalat vezetői elmondták: az SZKV-nal a villamos- és trolivezetők 15 ezer forintra, a buszvezetők 25 ezer forintra, a Volánnál a buszvezetők 38 ezer forintra emelt évi forgalmi juttatása együttjár azzal, hogy minőségi munkát — egyebek közt az utastájékoztató berendezések használatát — várják el, s követelik meg a járművezetőktől. Azt is ígérik, hogy az utazási szokások várható változását figyelemmel kísérik, s a szűkös fejlesztési lehetőségeket a kulturáltság javítására aknázzák ki Várható — ha a Ganz-gyár is úgy akarja —, hogy új csuklós villamossal gazdagodik az idén Szeged, illetve 11 új busz áll forgalomba. Tervezik, hogy a Szatymaz utca környékén átadandó lakások elkészültére a 2es vonalon betétjárattal kötik össze a Vértói úti végállomást és a belvárost. Sokkal látványosabb változásokra azonban aligha telik az idén .. P. K.