Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

•r 2 1989. január 20., péntek Ulótalálkozó-epilógus O Becs (MTI) Eduárd' Sevardnadze csütörtökön a kora délutáni órákban Bécsben megerősítette, hogy a Szovjetunió a Közép-Európából kivonandó szovjet egységekkel együtt kivonja azokat a harcászati nukleáris fegyvereit, valamint rövid hatótávolságú rakétáit is (az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakétákat), amelyek strukturálisan a visszavopandó alegységekhez tartoznak. A szovjet külügyminiszter ilyen értelmű bejelentést csütörtök délelőtt, a bécsi utótalálkozó zárószakaszában elhangzott beszédében is tett, a megerősítés, a részletesebb okfejtés egy nemzetközi sajtóértekezleten azután következett, hogy Sevardnadze a Szovjetunió nevében aláírta az ENSZ decemberben elfogadott kábítószerelleni konvencióját. A délelőtti órákban ugyancsak kézjegyével látta el a dokumentumot Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. A kivonandó harcászati atomfegyvereket — hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Sevardnadze — működésképtelenné fogják tenni. A Szovjetunió ebben a pillanatban nem modernizálja harcászati atomfegyvereit, s javasolja, hogy ezen fegyverfajta modernizálását hagyják abba — nyomatékosította. A múltban a Szovjetunió csak olyan mértékben hajtott végre korszerűsítést harcászati nukleáris fegyverein, amely nem ütközött szerződéses vállalásaival — tette hozzá. Shultz külügyminiszter két nappal ezelőtt, ugyancsak Bécsben a NATO harcászati nukleáris arzenáljának korszerűsítése mellett foglalt állást. Sevardnadze megerősítette azt, hogy a Szovjetunió mind a fegyvereket, mind a katonák létszámát tekintve olyan felső határban érdekelt, amelyek csak és kizárólag a védelmet szolgálják. Természetesnek nevezte, hogy az amerikai kormány kérte a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről folyó tárgyalások felújításának elhalasztását február 15. utánra. Invalidusokról Hz Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése — A fogyatékos emberek zavartalan társadalmi beilleszkedése közérdek — mutatott rá Chikán Csaba, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének elnöke az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának csütörtökön, a Parlamentben Pesta László Elnökletével tartott ülésén, amelyen a mozgáskorlátozottak és az értelmi fogyatékosok érdekképviseleti szervezeteinek helyzetét tekintették át a képviselők. A tanácskozáson Ritterné Józsa Judit az értelmi fogyatékosok országos érdekvédelmi szövetségének főtitkára egyebek közt elmondotta: napjainkban mintegy 300 ezerre tehető azok száma, akik idegrendszeri károsodással jöttek világra, közülük minden ötödik közepes mértékben, vagy súlyosan fogyatékos. Az értelmi fogyatékosoknak, csakúgy, mint az egészségeseknek joguk van az anyagi biztonságra, a termelőmunkára, vagy más elfoglaltságra. A rehabilitáció állami feladat, nem hárítható át a vállalatokra. Létre kell hozni azt a foglalkoztatási láncot, amely lehetővé teszi, hogy a fogyatékos emberek megmaradt képességeiket hasznosíthassák. Eke Károly (Csongrád megye) a Szociális és Egészségügyi Minisztérium illetékeseinek figyelmébe ajánlotta, hogy a csongrádi gimnázium vállalkozna szociális szervezők képzésére. Bush O Washington (MTI) Bruce Gelb, egy gyógyszeripari vállalat menedzsere lett az amerikai kormány tájékoztatási hivatala, az USIA új elnöke. E szervezet ápolja a külfölddel a sajtóés a kulturális kapcsolatokat, és az utóbbi években növekvő szerepe volt a gyorsan fejlődő amerikai—magyar kapcsolatokban, ezen belül az ösztöndíjasok cseréjében. Gelb, a Bristol-Myers konszern vezérigazgató-helyettese volt, és tevékenyen részt vett George Bush 1980as, majd legutóbbi választási kampányában. Az új elnök Fred Zedert nevezte ki az Overseas Priváté Investment Corporation elnökének. E kormányhivatal garanciákkal támogat külföldi amerikai beruházásokat. Hazánk célja e támogatás megszerzése: a képviselőház tavaly elutasította a javaslatot. Reagan Az amerikaiak 72 százaléka helyesli Reagan elnök külpolitikáját, elsősorban az a Szovjetunióval fenntartott viszonyban tapasztalható enyhülést — ez tűnik ki a The New York Times felméréséből. A visszavonuló elnök népszerűbb, mint bármelyik elődje volt a háború óta. A lakosság 68 százaléka ért egyet általános politikájával. Ez a mutató távozó elnököknél 1945 óta mindig 60 százalék alatt volt, Nixon esetében mindössze 24 százalék. Míg Reagan külpolitikájával elismerést aratott, belpolitikája megítélésében már jobban megoszlanak a vélemények, elsősorban a faji határok mentén: a feketéknek csak 40 százaléka ért egyet Reagan tevékenységével. A munkásőrség nyilatkozata Híre kelt: a munkásőrök aláírásokat gyűjtenek Pálfi Dénes, Zalaegerszeg 3. számú választókerülete országgyűlési képviselőjének viszszahívására, mert nem szavazta meg az idei költségvetést. Az értesülés a Magyar Nemzet, illetőleg a Magyar Hírlap csütörtöki számában látott napvilágot, s elhangzott a Magyar Rádió ugyancsak csütörtöki Déli krónikájában is. Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának szóvivője nyilatkozatban cáfolta a hír hitelességét: vizsgálatuk szerint a Zala megyei munkásörök ilyen akciót nem kezdeményeztek, aláírásokat nem gyűjtöttek, s nem is gyűjtenek. Kovács József, a munkásőrség megyei parancsnoka az esetről értesülve személyesen kereste meg Pálfi Dénest, aki tájékoztatásul közölte: ő sem hivatalosan hallott az ügyről. (MTI) Tíz számla helyett négy Annak kellene könyvelni, számlázni, bért számfejteni, aki mindezt kitalálta! — bosszankodnak sűrűn a vállalatoknál a túlzott pénzügyi adminisztráció, felesleges, többszörös könyvelés, számlairás miatt. Az általános forgalmi adó bevezetésével a számviteli munka az elmúlt évben még bonyolultabbá vált. Szükség van-e ilyen túlzott adminisztrációra? Aligha. Többek között erről hallhattak a vállalatok szakértői, meghívott vendégek előadást tegnap, csütörtökön délután a technika házában. Nagy János, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a számviteli rend korszerűsítéséről tájékoztatta a hallgatókat. Az előadás előtt rövid beszélgetésre kértük a főosztályvezetőt: — A korszerűsítés menynyire jelent egyszerűsítést is? — Mindenképpen komoly könnyítést jelent a számvitelben dolgozóknak. Már tavaly új mérlegrendeletet adott ki a minisztérium, módosítottuk a számlakereteket is. A számviteli bizonylatok rendje is egyszerűsödött. Meg kellett hallanunk azt a kritikát, hogy ne csak a költségvetés érdekeit, hanem a gazdálkodók szempontjait is vegyük figyelembe. Kiderült, hogy az áfa-törvény túlbonyolította az elszámolást. Például külön kellett elszámolni a konvertibilis és nem konvertibilis beszerzéseket. — Milyen pozitív változásokra számíthatnak az idén a gazdálkodók? — Az áfa könyvviteli elszámolásában jelentős egyszerűsödés lesz. Eddig tíz számlát kellett csatolni hozzá, ezután elég lesz négy is. Komoly egyszerűsítést jelent az is, hogy a 250 milliós árbevétel alatti vállalkozóknál a teljes kettős könyvelés helyett egy ' egyszerűsített formát vezetünk be. A jövőben elmarad a vállalatoknál a szeptember 30-i háromnegyed évi mérleg. Általában is csökken a mérlegekhez megkövetelt mellékletek száma. Eddig a belső tevékenységről is külön számlát kellett kiállítani, ezután sokkal egyszerűbb okmánnyal is megelégszünk majd. A kétféle szociális és kulturális, fel nem osztott költség helyett csak egy lesz a jövőben. — A magánvállalkozók számlarendje egyszerúsödik-e? — Akik csak személyi jövedelemadó alá eső tevékenységet folytatnak, azoknál a jövőben megelégszünk a könyvelés helyett egy egyszerűbb pénztárkönyvvel is. Itt lenne a bürokrácia vége? Aligha! Legfeljebb egy olyan folyamat indul meg az idén, amit már sokan régen sürgettek. Kár, hogy egy-egy rendelet, törvény megalkotása előtt nem kérik ki azok véleményét, akikre a munka, a végrehajtás hárul. Ok ugyanis mindezt már jóval előbb megjósolták volna. R. G. Vita az Uj Symposion körül Az Újvidéken lezajlott vitát négy beszámoló vezette be. Fenyvesi Ottó költő a folyóirat történetéről beszélt, a jugoszláviai magyar kultúrában betöltött szerepét elemezte. Az Új Symposion — állapította meg — a provincializmus, a bezárkózottság és az önelégültség ellen küzdött. Megalakulásakor Magyarországon olyan szellemi légkör uralkodott, amely szigorú ellenőrzés alatt tartotta az írókat, és csöppet sem kedvezett a modernista, a világ felé is nyitott eszmék térhódításának. A szerkesztőség tagjai ezért mindenekelőtt a jugoszláv kultúrközpontok, Belgrád és Zágráb felé fordultak, így a világirodalomban végbemenő változások, a legújabb irányzatok éppen a jugoszláv nemzetek irodalmának közvetítésével jutottak el a jugoszláviai magyar literatúrához. Az Űj Symposion mindig a jugoszláv avantgard hullámhosszán mozgott. Nyitottsága, modernizmusa miatt a folyóirat gyakran meg nem értésre talált az idősebb jugoszláviai magyar íróknál, az adott állapotok híveinél. A magyarországi kultúrpolitika is gyanakodva viszonyult hozzá. A Symposion ellenségei 1983-ban voltak alegkegyetlenebbek: ekkor leváltották az egész szerkesztőséget. Vékás János író szerint a jugoszláviai magyarok kultúráját az elmúlt másfél évtizedben az elszigeteltség jellemezte. A policentrikus etatizmus képviselői megérezték, hogy a szellemi élet további demokratizálása, a szabad eszmék áramlása előbb-utóbb olyan tényezővé válik, amely komoly veszélybe sodorja a hatalmi struktúrákat. Ez különösképpen a nemzetiségek szellemi életére volt kihatással. A jugoszláviai magyarok esetében a szellemi élet mind a két irányban — Magyarország és Jugoszlávia felé is — egyformán elszigetelt volt, és az intézmények csak fokozták ezt a szellemi bezárkózottságot. Losonc Alpár filozófus felszólalásában hangsúlyozta, hogy a vajdasági maJugoszláviában az utóbbi évek legnagyobb irodalom- és kultúrpolitikai botránya bontakozik ki akörül, hogy az Üj Symposion című — magyar nyelvű folyóirat Sziveri János vezette szerkesztőségét 1983-ban leváltották. E kérdésről a Vajdasági íróegyesület elnöksége már novemberben tanácskozott — miután a tavaly októberi tiltakozó tömegtüntetések elsöpörték a Vajdaság szeparatista nézeteket valló párt- és állami vezetőségét —, a napokban pedig nyilvános vitát tartott. gyar kultúra egzisztenciálisan kapcsolódik a. magyarországi és a jugoszláv kultúrához. Sziveri János költő sürgette, hogy a Symposion élére mielőbb állítsanak új szerkesztőbizottságot, mert a jelenlegi, amelyet Purger Tibor vezet, nem képes megfelelni a követelményeknek. Jovan Zsivljak szerb író kijelentette, hogy az Új Symposion szerkesztősége ellen végrehajtott erőszak az egész jugoszláviai magyar kultúra ellen irányult. Végei László publicista megállapította, hogy a szerkesztőséget azért váltották le, mert tagjai másként értelmezték a demokráciát, mint az akkori hatalmi struktúrák. A vitában kemény bíráló megjegyzések hangzottak el Major Nándor, a vajdasági tartományi elnökség volt elnöke, Erdélyi Károly, a vajdasági népfront legutóbbi elnökségi titkára és Fehér Kálmán, az újvidéki Fórum kiadó hajdani igazgatója (Jugoszlávia jelenlegi újdelhi nagykövete) ellen. A vihar túllépte a Vajdaság határait: az újvidéki lapok mellett a belgrádi, a zágrábi és a ljubljanai újságok is kommentárokat fűztek hozzá. Az újvidéki Magyar Szó így írt: „Az a szellemi nyomor és kár, amelyet a folyóirat szerkesztőségének leváltásval a vajdasági politika korábbi irányitói okoztak, jóval nagyobb Jugoszlávia 20 milliárd dolláros külföldi adósságánál. Mert nem csupán egy szerkesztőség menesztéséről van szó, hanem a jugoszláviai magyar szellemiség megcsonkításáról és gúzsba kötéséről is. A jugoszláviai magyar irodalom háború utáni legnagyobb botránya ez, amelynek gyökerei mélyebben keresendők és következményei is meszszebbre hatnak annál, hogy Sziveri János nem szólalhatott fel a vajdasági írókongresszuson, és köteteit a „Fórum" nem jelentette meg. Ezeket a bűnöket tetézik más hasonló esetek, a betiltott könyvek, dobozban tartott filmek, leváltott vagy megfenyített újságírók sorsa. A politika közvetlen ellenőrzése alatt állt az alkotói munka. Ide vezethető vissza a sokévi téves káderpolitika, a becstelen szerepbe kényszerített kiadói tanácsok tevékenysége. Nem fejeket követelnek most azok, akik 5 év után szóhoz jutottak, csak nyilvános kérdőre vonást kérnek". A vajdasági magyarok 5 éve bojkottálják az Üj Symposiont, amelynek 1983-ban elkergetett szerkesztői most végre teljes erkölcsi elégtételt kaptak — mutatott rá a belgrádi Politika. „Egy pogrom szégyenletes története" címú írásában kiemelte: a vajdasági fiatal magyar értelmiség sajátos ellenállást tanúsított a politikai vezetők sztálinista módszereivel szemben —, s mindmáig bojkottálja a folyóiratot. Ez a kitartás valóban elismerést érdemel. A zágrábi Vjesnik „Egy szerkesztőség sorsa" címú háromhasábos cikkében hangsúlyozta, hogy az 1965ben alapított Üj Symposion szerkesztőségének 1983-ban történt menesztése olyan politikai tanulságokkal szolgál, amelyekről még sokat fognak beszélni. Egy zárómondat: a Vajdasági Kommunisták Szövetsége elnökségének hét volt tagját — szeparatista politika sokéves folytatása miatt — a hét végén kizárták a pártból. Márkus Gyula Levélakció az ENSZ-hez, Erdélyért Az Erdélyi Szövetség január 17-én, kedden fölhívással fordult az ország felelősen gondolkodó állampolgáraihoz, hogy „ ... legkésőbb 1989. január 24-ig levélben sürgessék az ENSZ genfi székhelyű emberi jogok bizottságát: tűzze napirendre és vizsgálja meg az elnyomott erdélyi magyarság helyzetét." Tudomásunkra jutott, hogy az erdélyi magyarság nemzeti tragédiáját átérezve a Magyar Demokrata Fórum Szegedi Elnöksége — az idő rövidségére való tekintettel — fölvállalja, hogy segítséget nyújt az egyértileg, idegen nyelven elküldendő, sürgető levelek elkészítésében. Gondoskodik a levél angol nyelvű változatának elkészítéséről és sokszorosításáról. Azok számára, akik egyetértenek és részt kívánnak venni a levélküldésben, az MDF Szegedi Elnöksége tájékoztató ügyeletet tart a Bartók Béla Művelődési Központban (Vörösmarty u. 3.) 20-án, pénteken délután 2 órától este 10 óráig; szombaton és vasárnap reggel 8-tól déli 12 óráig. Itt nvnden szükséges tudnivalót elmondanak, és mindenkinek átnyújtják az angol nyelvű levél egy példányát, aláírás és saját kezű elküldés céljából. Az alábbiakban közöljük a felhívás teljes szövegét: Az Erdélyi Szövetség felhívása Kérjük az Erdélyi Szövetség tagjait, a területi szervezetek kezdeményezőit, a felelősen gondolkodó állampolgárokat, -hogy legkésőbb 1989. január 24-ig levélben sürgessék az ENSZ genfi székhelyű emberi jogok bizottságát: tűzze napirendre és vizsgálja meg az elnyomott erdélyi magyarság helyzetét. A levélírók hívják föl a figyelmet arra: Románia elnyomó nemzetiségi politikája alapvetően sérti a romániai nemzetiségek, közöttük a 2,5 milliós lélekszámú magyarság emberi és kisebbségi jogait. Az angol, francia, német vagy orosz nyelvű levélben kérjük annak megvizsgálását is: milyen jogsérelem érte azokat a polgárokat, akik menekülésre kényszerültek Romániából. Emlékeztessenek a falurombolásra, amelynek teljes megvalósulása esetén visszafordíthatatlanná válna az a romániai terv, aminek célja: véglegesen szüntesse meg az erdélyi magyarságnak, mint közösségnek a létfeltételeit. írjanak, minél többen! Amennyiben elegendő számú magánszemélytől érkezik levél, az ENSZ genfi központjában az emberi jogok bizottsága napirendre tűzi az erdélyi magyarság sérelmeinek tárgyalását. Minden levél erkölcsi és politikai tanúságtétel a végveszélybe került erdélyi magyarság mellett. Kérünk mindenkit: támogassák azokat a szervezeteket, egyesületeket, amelyek azért dolgoznak, hogy minél több honfitársunk küldíön levelet az ENSZ-hez. Segítsék az ügy sikeréért tevékenykedő magánszemélyeket is. Az ENSZ főtitkár-helyetteséhez szóló leveleket a következő címre kell küldeni: Mr. M. J. Martenson UnderSecretary-General for Humán, Rights-United Nations Organisation — Palais des Nations 1211 Geneve 10 — Suisse, Svájc. A borítékon és a levélben egyaránt szerepelnie kell a címzésnek. Fontos, hogy a levelet tértivevénnyel postázzák. A szövelség egyébként állampolgári csoportok és munkaközösségek számára január 18-án, szerdán 14— 18 óra között angol nyelvű leveleket adott. Ezeket csak alá kell írni és azonnal postázni lehet. Kérjük, hogv ne csak egyének, hanem csoportok számára is igényeljenek leveleket. Címünk: 1075. Budapest, Tanács krt. 5., félemelet 3. Erdélyi Szövetség j