Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

1989. január 19., csütörtök 3 Honosítják a Plaisant Évről évre növekszik az őszi árpa vetésterülete; a termelők sürgetik az újabb fajták megjelenését. Ennek az igénynek tesz eleget az új, francia eredetű fajta, a Plaisant, amelynek hivatalos vizsgálata befejeződött, éspedig kedvező eredménynyel. A franciaországi Maisseben kitenyésztett növényt a Gabonatermesztési Kutatóintézet és a Vetőmagtermeltetó és Értékesítő Vállalat együttműködésével honosítják meg az országban. A termelők számára máris biztosítják a folyamatos vetőmagellátást, s ez azt jelenti, hogy az eddig köztermesztésben levő magyar nemesítésű Omega és a külföldi eredetű Rodnik-fajta rövid időn belül fölzárkózhat a Plaisant. Az új árpaféle termőképessége a magyarországi kísérletek szerint jó; a kisparcellás próbák során, 3 év átlagában csaknem 10 százalékkal többet termett, mint az összehosonlításnál alapul vett magyar fajta. Tenyészideje valamivel hosszabb, ez azonban a termelők szempontjából hátrányt nem jelent. A francia növény télállósága is megízható, ami növeli a hazai termesztés lehetőségeit. Az új őszi árpa fajtát olyan területeken termesztik majd, ahol az igényesebb gabonafélék nem biztatnak kellő eredmény^ nyel. (MTI) A magyar kultúra napja A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a közelmúltban döntött arról, hogy január 22. legyen a magyar kultúra napja. Ezen a napion — 1823. január 22-én — írta ugyanis Kölcsey Ferenc a Himnuszt. A HNF OT felhívása szorgalmazza, hogy minden évben január 22-én a magyar kultúra valamennyi barátja és művelője, itthon és szerte a világban emlékezzen meg a magyar nemzeti műveltség és kultúra eredményeiről. Ez évben a Hazafias Népfront karöltve a Helikon Filmmel a Budapest Kongresszusi Központban rendezi meg a magyar kultúra napját. A délután 3 órakor kezdődő rendezvényen elhangzik majd a népfront felhívása, és levetítik a Gulyás testvérek Erdélyről készült filmszociográfiáját. A január 22-i műsoros rendezvényre a belépés díjtalan. Vendéglátás és vállalkozás Már majdnem úgy kezdtem ezt az írásomat, hogy „Kockázatos mostanában vendéglátóipari vállalkozásba fogni kis honunkban, mert az alig másfél héttel ezelőtti ársokk tömegeket szoktatott le az étteremben, sörözőkben, borozókban, presszókban való üldögélésröl." Szóval, majdnem kész volt a panelmondatom, amikor eszembe jutott, hogy az elrettentés egyáltalán nem 1989. január 9-től datálható. A sikeres elvon ók úrá n ezen a területen már régen-régen túl vagyunk. A Flora-Rex Kft. pedig néhány napja nyitotta újra a szegedi Gösser sörözőt S amikor a váltás 'körülményeiről érdeklődni benyitottunk az üzletbe, felvilágosítást egy máshonnan ismerős vendéglőstől, Veres Jánostól, a Lesőharcsa (volt PJT) Kft ügyvezetőjétől kaptunk, ö itt ügyvezetőiségi tag, mivel a Flora-Rex Kft-ben a Lesőharcsa és a Szőregi Virág- és Dísznövénytermesztő Afész társult. — Alkalmas most az idő a vendéglátóipari beruházásra, újdonságok bevezetésére? — Lehet hogy első pillanatra meglepő, de egészen biztosan igen. Ha valaki 1 milliót akar keresni, akkor 4 milliós bevételre kell szert tennie, mert 3 millió a kötelezettségek teljesítésére kell. Akinek p>énze van — ebben az inflációs időben — minden érdeke azt diktálja, hogy minél előbb elköltse. Sőt, még a lehető legnagyobb összegű hitelt is vegye fel hozzá. — Húsz százalék körü,li kamattal is megéri a vállalkozónak kölcsönt felvenni? — Még 25-tel is. Ha öt évig marad ez az inflációs szint, könnyű kiszámolni a tiszta nyereséget. A vendéglős saját tőkéje egyetlen napig se maradjon otthon. Persze, ugyanezt nem merem rámondani annak a magánkereskedőnek a pénzére, aki — mondjuk — élelmiszer-kereskedéssel foglalkozik. — S ha nem lesz pénzük az embereknek arra, hogy betérjenek o Gösser be? — Ide egy .réteg jár be. S nekik továbbra is lesz pénzük a jó sörre. Ha kizáródtak volna ebből az élvezetből ennek az egységnek a vendégei, akkor az már tavaly, vagy tavalyelőtt megtörtén volna. Két és fél m'Jlióan élnek a társadalmi minimum alatt, ök régebben is hasonló helyzetben voltak, legfeljebb a statisztikai adatokban így nem szerepel hettek. Nem ők a mi embereink. Kocsmába békében és háborúban, gazdasági válság és fellendülés idején is bemennek az emberek. D? mindenki a maga kocsmájába. — Térjünk vissza az átszervezésre! Ha erre szükség volt, akkor hiányzott eddig innen valami... — Leginkább a tulajdonosi szemlélet. Az alkalmazottat nem érdekli, hogy van-e a szomszédos sarki boltban az az ital vagy más ínyencség. amit a vevő keres. Az 1-1,5 százalékos jutaléka „reményében" nem megy át. A korábbi cég pedig nem tudott ennél többet fizetni. — S most? — Lesz melegkonyha. A tojásételeket tanyai tojásból készítjük. A mama — az anyósom — fő feladata, hogy ezt beszerezze. Szarvas-, borjú, és pacalpörköltet kínálunk, zónaadagot csészében. Ezeket a Roosevelt téri báziskonyhánkban készítjük el és itt melegítjük. — Azt hallottam önről, hogy a ,,vendéglöláncot" a Szeged étteremmel és bárral is bővíteni akarja. — Csak akartam. Ezt a tervemet a város szokásai szerint megfúrták. Korrupciós híreket terjesztettek rólam. Pedig aki tisztában van a kft működési szabályaival, az tudja, hogy ebben a formában erre nincs lehetőség. Igy nélkülem szervezték át a Szegedet. Ha pénzt nem sikerül szerezni a felújításhoz, akkor ez az üzlet nem támad fel. — önnek lett volna arra is tökéje? — Hitelből igen. Sck embernek van ma pénze. Olyan jelentkezővel is találkoztam, aki több millióval szállt volna be. A hit talán a Lesőharcsa sikereiben gyökerezik. Kívülről úgy tűnik, mintha átfestették volna a Gössert. Sokkal fehérebb, mint a környező épületek. Tisztasága néhány tíz liter meleg mosószeres víznek köszönhető. Egyszerű ötlet. Veres János azt mondta: ezután kéthetente elvégzik ezt a műveletet. B. I. Párt viták előtt... Milyen legyen egy alapszervezet? Talán már valamenn>i párttag kézhez kapta a vitaanyagot, s az is elképzelhető, hogy néhány közösségben a felvetett kérdésekre is megszületett a válasz: hogyan igazodjanak a mai. mind hevesebben politizáló társadalom igényeihez a munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek, milyen legyen az MSZMP új választási rendszere. E vitasorozathoz kapcsolódva kerestük fel Oláh Miklóst, a városi pártbizottság titkárát, arra kérve: foglalja össze a további tennivalókat, s beszéljen arról, miben vár leginkább segitséget tagságától a párt területi szervezete. — Kezdjük talán azzal — mi indokolt egy ilyen széles körű vitát? — Ennek oka kettős. Egyrészt a téma fontossága követeli meg, másrészt a párt munkamódszerének változása. Az országos pártértekezlet Tiagy hangsúllyal állást foglalt, hogy a parttagokat meg , kell kérdezni minden olyan fontos ügyben, amely napi életét közvetlenül érinti, s csak ezek után történjen dö>ntés. A párt belső életének formálása pedig a legfontosabb kérdések közé tartozik. A vita összegzéseit felhasználva remélhetőleg végül reális, a valós helyzetet, igényeket tükröző közp>onti döntés születik majd. — Nemcsak az indok, a téma is kettős. Egyrészt az alapszervezetek munkáját kell megreformálni, másrészt az vár eldöntésre, hogyan változik a párt választási rendszere. Nézzük először az első kérdéskört. Miben foglalható össze az átalakítás lényege? — Amj közös a munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek esetében: a jövőben a mainál sokkal inkább politizáló közösségeket kell kialakítani mindkét helyen. így például a munkahelyeken jó néhány olyan kérdéssel nem kell foglalkozni, amely korábban a. viták középpontjában állt. Hogy konkrétumokat is mondjak: a pontos bértételek helyett egy-egy vállalai bérpolitikája lehet vitatéma, míg a termelés részleteibe menő szervezési kérdések helyett a termelés politikai aspektusait kell áttekinteni. — A lakóhelyi pártszervezetektől pedig azt várjuk, hogy még több olyan kérdéssel foglalkozzanak, amely kihat politikánkra. Igy p>éldául a településfejlesztés irányaitól az életkörülményeket befolyásoló témákon át a szociálpolitikai kérdésekig minden napirendre kerülhet a tagság igényei szerint. Természetesen ehhez az. kell, hogy a •korábbinál erösebb, több korosztály, társadalmi réteget összefogó lakóterületi pártszervek jöjjenek létre. A folyamat már elindult, mind több közéleti tisztséget betöltő ember jelentkezik át munkahelyi pártszervezetéből lakóhelyéhez, s a vitaanyag is ezt a tendenciát erősíti. — Áttérve a másik fő kérdéskörre: milyen jelentősebb változások várhatók a párt választási rendszerében? — A javaslatok fő iránya azt mutatja, hogy a párt szeretné mindazokat a változásokat jogilag is legalizálni, amelyek az életben már kialakultak, vagyis szülessen válasz minden, korábban felvetődött problémára. Így például rögzíti a vitaanyag, hogy két kongresszusi ciklus között mikor legyen pártértekezlet. Ezzel remélhetőleg elkerülhetők lesznek azok a viták, amelyek megyénkben is oly hevesek voltak tavaly. Másik alapvető tételnek tartom, hogy az alulról felfelé történő építkezés elve most konkrét garanciákat is kaphat E témakörben — akárcsak számos más kérdésben — a vitaanyag alternatívákat tár a párttagság elé, épp ezér feltűnő, hogy a választásokat továbbra is csak zárt ülések keretében tartja elfogadhatónak. Azt hiszem, ezen Iheves viták alakulnak majd ki. — Végül szóljunk a viták menetéről is. — A vitaanyagot tudomásom szerint már minden párttag megkapta, és kisebb közösségek döntenek arról, hogy párttaggyűlésen vagy netán párt csoportú lésen tárgyalják meg a témákat. Nem a forma a lényeg, hanem sokkal inkább az, hogy minél több vélemény összegeződjék február 17-ig. Ezt követően a váronli pártbizottságok összesítik és továbbítják az elmondottakat. — Ez a menetrend országosan helytálló, de úgy tudom, városunk " speciális helyzetben van, hiszen újra összehívják a szegedi pártértekezletet. Napirendjéről pedig köztudott, hogy az új titkár megválasztása mellett foglalkozik e vitaanyaggal is. — Valóbfen így van, a •küldöttek lehetőséget kapnak egy átfogó összegzés kidolgozására. Itt kell megjegyeznem, hogy a viták célja nemcsak az információ továbbítása a végleges dokumentum megszerkasztőihez, hanem az is, hogy a párttagok .körében egység alakuljon ki e témakörökben. Azt is természetesnek tartom, hogy egy-egy pártszervezet nemcsak elkészíti véleményösszegzését, hanem annak szellemében máris változtat munkastílusán. Ebben is nagy szerep>e lehet a városi pártértekezletnek, hiszen meggyorsíthatja a változásokat a városi pártbizottság munkájában, ugyanakkor ösztönzést adhat az alapszervezeteknek is. Bátyi Zoltán Jelentés a lakáshelyzetről NYITVA; FÉLFOGADÁS; KÖZJEGYZŐ; ZÁRVA... — E föliratok, több száz társukkal egyetemben, a városgazdálkodási vállalat Bolyai utcai cimfestónészlegének helyiségében találhatók a falhoz támasztva, illetve a polcokon. Szurdoki Ferencné címfestő szakmunkás elmondta, hogy — igy év elején — viszonylag kevés munkájuk van, legalábbis a szokásoshoz képest. _ Ilyenkor még, tette hozzá, nem aktivizálódtak a vállalatok, inkább később jelentkeznek a megrendelésekkel. Amikor a részleget tölkerestük — a tudományegyetemnek festettek üvegtáblákat, az olajiparnak útjelzőtáblákat, különféle KRESZ-táblákat... Némelyikből pár száz darab is kell. Ám tévedés azt hinnünk, hogy ez! unalmn-snak találják a cimfestök . . , Vagy ha igen, úgy vannak vele, Kézremegés kizárva hogy ezen is túl kell lenni, — de precízen ám, pontosan! —, ezt is meg kell csinálni. S, hogy milyen munkára vágyik a címfestő? Szurdoki Ferencné elmondta, hogy főleg jiyáron, a szabadtéri és az ipari vásár beindulásakor kapnak érdekes feladatokat, sok pénzt ihozó megrendeléseket. Hogy mik ezek?... Reklámtáblák, ilyesmik ... Általában tehát az év melegebb felében keresnek a címfestők; amúgy órabérben dolgoznak a városgazdálkodási vállalatnak. A Bolyai utcai részlegben egyébként négyen dolgoznak — a főnök huszonöt éves praxissal, Szurdoki Ferencné pedig húszéves gyakorlattal, ö egyebkent elmondta, hogy a Tömörkényben végzett annak idején, díszítőszobrászatszakon. Két óvig segédmunkásként dolgozott a cimfestórészlegben, aztán levizsgázott — ekkorra megszerette ezt'va munkát is. Eredetileg makettező akart lenni. És, hogy mi a jó a címfestő munkájában? Az, hogy nem lehet pontatlan, nem remeghet a keze. Az emberek viszont alig veszik észre munkájukat —, vagy ha észreveszik, akkor abban nagy hiba van. Ez a nem felemeló érzís a címfestőnek — de legalább ritka. Kik jönnek címfestőnek, mi a helyzet az utánpótlás területén? ... Minden évben jelentkeznek végzett tömörkényisek. Általában tehetségesek — viszont gyakorlatlanok. És nem kevesebb, mint két év a betanulási idő .. . V. Cs. 1985 óta kevesebb lakás épül központi erőforrásból. A VII. ötéves tervidőszakra a népgazdasági terv 320— 340 ezer, többségében már személyi tulajdonú lakás felépítését irta elő. Eszerint összességében új lakásba költözéssel, lakáscserével, lakásbővítéssel, -felújítással és közművesítéssel mintegy 900 ezer—egymillió család lakáshelyzete javulhat. A VII. ötéves terv időszakában mindössze 1986-ban épült több lakás a tervezettnél, a tendencia azonban 1985-től az, hogy évről évre kevesebb új lakás készült. Számuk 1987-ben mar csak 57 200 volt, s ez 4,7 százalékkal elmarad a tervezettől. 1987-ben magánerőből építettek kevesebb lakást — lényegesen kevesebbet, mint a megelőző években —, az állami lakásépítés viszont több volt a tervezettnél. Tavaly az első félévben 10 499 új lakás készült el. A községekben 22,2 százalékkal volt több az űj lakás, mint egy évvel korábban, míg Budapesten 34,1 százalékkal kevesebb. Állami forrásokból mindössze a lakások 8,2 százalékát létesítették. Jelentős visszaesés tapasztalható az állami építőipari vállalatok lakásépítési tevékenységében. Ebből adódóan kevesebb paneles falszerkezetű lakás, valamint telepszerű többszintes lakóház épül. Ugyanakkor a kisiparosok és a lakosság által kivitelezett lakások száma, téglából vagy kézi falazóelemmel épített otthonok mennyisége, továbbá a családi házakban lévő új lakások száma jelentős mértékben gyarapodott. A csökkenő állami lakásépítés miatt évről évre nő az emelkedő Jelentős az elmaradás a második 15 éves lakásépítési program végrehajtásában — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett jelentése. A kötetből kitűnik, hogy a 15 évre tervezett 1,2 millió új lakásból eddig mintegy egymillió készült el. Ennek alig több mint negyede épült állami forrásból. A tervidőszak hátralevő két évében évi 100 ezer lakást kellene építeni, ám a lehetőségek ismeretében valószínűleg ennek fele sem készül el. lakásárak részbeni ellensúlyozására hivatott helyi támogatás jelentősége. Tavaly ilyen célra a helyi tanácsok összesen 2 milliárd forintot fordíthattak, ami 400 millió forinttal haladta meg az előző évit. E támogatási forma jelentőségét azonban csökkenti az a helyenként tapasztalható gyakorlat, miszerint olyanok is részesülnek időnként kedvezményes hitelben, vagy vissza nem térítendő juttatásban. akik jövedelmi helyzetük alapján arra nem jogosultak. Ilyen eseteket tárt fel a statisztikai felmérés például Csongrád, Szolnok és Tolna megyében. A magánerős építkezés előtérbe kerülésével mind nagyobb szerepet kap az építőanyag-ellátás. A statisztikai adatok szerint folyamatos áru- és választékhiány jellemzi az építőanyag-kínálatot. Mindössze 1987 első felében volt tapasztalható némi átmeneti javulás. Megfelelő árualap hiányában az igényeket a legtöbb helyen ma sem tudják kielégíteni. Az építőanyag-hiány helyenként és időnként olyan kritikus, hogy a folyamatban lévő építkezések anyagigényét még anyagellátási szerződésekkel sem tudják biztosítani. Nem túl biztató a kép a kivitelező kapacitásokat illetően sem. A lakásépítési piacon — a vállalkozók érdekeltségének hiánya miatt — még nem alakult ki verseny. A lakásoknak csak kis hányada épül versenytárgyalásokon elnyert szerződések alapján. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még a valódi verseny kibontakozása után is évek kellenek ahhoz, hogy az árak csökkenjenek. Vidéken a verseny lehetőségét sok. helyütt eleve kizárja, hogy megyénként egy-egy, esetleg két kivitelező vállalat foglalkozik lakásépítéssel, a szövetkezetek és a kisszövetkezetek pedig általában csak kisebb munkákat tudnak vállalni. A fővárosban ugyan valamivel kedvezőbb a helyzet, de a versenytárgyalások itt is főleg a nagyobb lakásszámú építkezésekre vonatkoznak. A vállalkozók köre erősen korlátozott: a 43-as számú ÁÉV és a Budapesti Lakásépítő Vállalat mellett mintegy hat vidéki vállalat vesz részt a munkákban. A vidéki vállalkozók némelyike versenyképesebb, mint a fővárosiak, mivel alacsonyabb áraikkal és magasabb termelékenységükkel még a nagy szállítási távolságból adódó tetemes többletköltséget is ellensúlyozni tudják — állapítja meg a KSH jelentése. (MTI)