Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

1989. január 19., csütörtök 3 Honosítják a Plaisant Évről évre növekszik az őszi árpa vetésterülete; a termelők sürgetik az újabb fajták megjelenését. Ennek az igénynek tesz eleget az új, francia eredetű fajta, a Plaisant, amelynek hivata­los vizsgálata befejeződött, éspedig kedvező eredmény­nyel. A franciaországi Maisse­ben kitenyésztett növényt a Gabonatermesztési Kuta­tóintézet és a Vetőmagter­meltetó és Értékesítő Válla­lat együttműködésével ho­nosítják meg az országban. A termelők számára máris biztosítják a folyamatos ve­tőmagellátást, s ez azt je­lenti, hogy az eddig közter­mesztésben levő magyar ne­mesítésű Omega és a kül­földi eredetű Rodnik-fajta rövid időn belül fölzárkóz­hat a Plaisant. Az új árpa­féle termőképessége a ma­gyarországi kísérletek sze­rint jó; a kisparcellás pró­bák során, 3 év átlagában csaknem 10 százalékkal töb­bet termett, mint az össze­hosonlításnál alapul vett magyar fajta. Tenyészideje valamivel hosszabb, ez azonban a termelők szem­pontjából hátrányt nem je­lent. A francia növény tél­állósága is megízható, ami növeli a hazai termesztés le­hetőségeit. Az új őszi árpa fajtát olyan területeken ter­mesztik majd, ahol az igé­nyesebb gabonafélék nem biztatnak kellő eredmény^ nyel. (MTI) A magyar kultúra napja A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a közelmúlt­ban döntött arról, hogy ja­nuár 22. legyen a magyar kultúra napja. Ezen a na­pion — 1823. január 22-én — írta ugyanis Kölcsey Fe­renc a Himnuszt. A HNF OT felhívása szorgalmazza, hogy minden évben január 22-én a magyar kultúra va­lamennyi barátja és műve­lője, itthon és szerte a vi­lágban emlékezzen meg a magyar nemzeti műveltség és kultúra eredményeiről. Ez évben a Hazafias Nép­front karöltve a Helikon Filmmel a Budapest Kong­resszusi Központban ren­dezi meg a magyar kultúra napját. A délután 3 órakor kezdődő rendezvényen el­hangzik majd a népfront felhívása, és levetítik a Gu­lyás testvérek Erdélyről ké­szült filmszociográfiáját. A január 22-i műsoros rendez­vényre a belépés díjtalan. Vendéglátás és vállalkozás Már majdnem úgy kezd­tem ezt az írásomat, hogy „Kockázatos mostanában vendéglátóipari vállalkozás­ba fogni kis honunkban, mert az alig másfél héttel ezelőtti ársokk tömegeket szoktatott le az étteremben, sörözőkben, borozókban, presszókban való üldögélés­röl." Szóval, majdnem kész volt a panelmondatom, ami­kor eszembe jutott, hogy az elrettentés egyáltalán nem 1989. január 9-től datálható. A sikeres elvon ók úrá n ezen a területen már régen-régen túl vagyunk. A Flora-Rex Kft. pedig néhány napja nyitotta újra a szegedi Gösser sörözőt S amikor a váltás 'körülmé­nyeiről érdeklődni benyi­tottunk az üzletbe, felvilá­gosítást egy máshonnan is­merős vendéglőstől, Veres Jánostól, a Lesőharcsa (volt PJT) Kft ügyvezetőjétől kaptunk, ö itt ügyvezetőisé­gi tag, mivel a Flora-Rex Kft-ben a Lesőharcsa és a Szőregi Virág- és Dísznö­vénytermesztő Afész társult. — Alkalmas most az idő a vendéglátóipari beruhá­zásra, újdonságok bevezeté­sére? — Lehet hogy első pilla­natra meglepő, de egészen biztosan igen. Ha valaki 1 milliót akar keresni, akkor 4 milliós bevételre kell szert tennie, mert 3 millió a kö­telezettségek teljesítésére kell. Akinek p>énze van — ebben az inflációs időben — minden érdeke azt diktálja, hogy minél előbb elköltse. Sőt, még a lehető legna­gyobb összegű hitelt is ve­gye fel hozzá. — Húsz százalék körü,li kamattal is megéri a vállal­kozónak kölcsönt felvenni? — Még 25-tel is. Ha öt évig marad ez az inflációs szint, könnyű kiszámolni a tiszta nyereséget. A vendég­lős saját tőkéje egyetlen na­pig se maradjon otthon. Persze, ugyanezt nem me­rem rámondani annak a ma­gánkereskedőnek a pénzére, aki — mondjuk — élelmi­szer-kereskedéssel foglalko­zik. — S ha nem lesz pénzük az embereknek arra, hogy betérjenek o Gösser be? — Ide egy .réteg jár be. S nekik továbbra is lesz pénzük a jó sörre. Ha kizá­ródtak volna ebből az élve­zetből ennek az egységnek a vendégei, akkor az már ta­valy, vagy tavalyelőtt meg­történ volna. Két és fél m'J­lióan élnek a társadalmi minimum alatt, ök régeb­ben is hasonló helyzetben voltak, legfeljebb a statisz­tikai adatokban így nem sze­repel hettek. Nem ők a mi embereink. Kocsmába béké­ben és háborúban, gazdasá­gi válság és fellendülés ide­jén is bemennek az embe­rek. D? mindenki a maga kocsmájába. — Térjünk vissza az át­szervezésre! Ha erre szük­ség volt, akkor hiányzott ed­dig innen valami... — Leginkább a tulajdono­si szemlélet. Az alkalmazot­tat nem érdekli, hogy van-e a szomszédos sarki boltban az az ital vagy más ínyenc­ség. amit a vevő keres. Az 1-1,5 százalékos jutaléka „reményében" nem megy át. A korábbi cég pedig nem tudott ennél többet fizetni. — S most? — Lesz melegkonyha. A tojásételeket tanyai tojásból készítjük. A mama — az anyósom — fő feladata, hogy ezt beszerezze. Szarvas-, borjú, és pacal­pörköltet kínálunk, zóna­adagot csészében. Ezeket a Roosevelt téri báziskony­hánkban készítjük el és itt melegítjük. — Azt hallottam önről, hogy a ,,vendéglöláncot" a Szeged étteremmel és bárral is bővíteni akarja. — Csak akartam. Ezt a tervemet a város szokásai szerint megfúrták. Korrup­ciós híreket terjesztettek ró­lam. Pedig aki tisztában van a kft működési szabá­lyaival, az tudja, hogy eb­ben a formában erre nincs lehetőség. Igy nélkülem szervezték át a Szegedet. Ha pénzt nem sikerül sze­rezni a felújításhoz, akkor ez az üzlet nem támad fel. — önnek lett volna arra is tökéje? — Hitelből igen. Sck em­bernek van ma pénze. Olyan jelentkezővel is találkoz­tam, aki több millióval szállt volna be. A hit talán a Lesőharcsa sikereiben gyö­kerezik. Kívülről úgy tűnik, mintha átfestették volna a Gössert. Sokkal fehérebb, mint a környező épületek. Tiszta­sága néhány tíz liter meleg mosószeres víznek köszön­hető. Egyszerű ötlet. Veres János azt mondta: ezután kéthetente elvégzik ezt a műveletet. B. I. Párt viták előtt... Milyen legyen egy alapszervezet? Talán már valamenn>i párttag kézhez kapta a vita­anyagot, s az is elképzelhető, hogy néhány közösségben a felvetett kérdésekre is megszületett a válasz: hogyan iga­zodjanak a mai. mind hevesebben politizáló társadalom igényeihez a munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek, milyen legyen az MSZMP új választási rendszere. E vita­sorozathoz kapcsolódva kerestük fel Oláh Miklóst, a vá­rosi pártbizottság titkárát, arra kérve: foglalja össze a további tennivalókat, s beszéljen arról, miben vár legin­kább segitséget tagságától a párt területi szervezete. — Kezdjük talán azzal — mi indokolt egy ilyen széles körű vitát? — Ennek oka kettős. Egy­részt a téma fontossága kö­veteli meg, másrészt a párt munkamódszerének változá­sa. Az országos pártértekez­let Tiagy hangsúllyal állást foglalt, hogy a parttagokat meg , kell kérdezni minden olyan fontos ügyben, amely napi életét közvetlenül érinti, s csak ezek után történjen dö>ntés. A párt belső életének formálása pedig a legfontosabb kér­dések közé tartozik. A vita összegzéseit felhasználva re­mélhetőleg végül reális, a valós helyzetet, igényeket tükröző közp>onti döntés születik majd. — Nemcsak az indok, a téma is kettős. Egyrészt az alapszervezetek munkáját kell megreformálni, más­részt az vár eldöntésre, ho­gyan változik a párt válasz­tási rendszere. Nézzük elő­ször az első kérdéskört. Mi­ben foglalható össze az át­alakítás lényege? — Amj közös a munka­helyi és lakóterületi párt­alapszervezetek esetében: a jövőben a mainál sokkal inkább politizáló közössége­ket kell kialakítani mind­két helyen. így például a munkahelyeken jó néhány olyan kérdéssel nem kell foglalkozni, amely korábban a. viták középpontjában állt. Hogy konkrétumokat is mondjak: a pontos bértéte­lek helyett egy-egy vállalai bérpolitikája lehet vitaté­ma, míg a termelés részle­teibe menő szervezési kér­dések helyett a termelés politikai aspektusait kell át­tekinteni. — A lakóhelyi pártszer­vezetektől pedig azt várjuk, hogy még több olyan kér­déssel foglalkozzanak, amely kihat politikánkra. Igy p>éldául a településfej­lesztés irányaitól az életkö­rülményeket befolyásoló té­mákon át a szociálpolitikai kérdésekig minden napi­rendre kerülhet a tagság igényei szerint. Természete­sen ehhez az. kell, hogy a •korábbinál erösebb, több korosztály, társadalmi réte­get összefogó lakóterületi pártszervek jöjjenek létre. A folyamat már elindult, mind több közéleti tisztsé­get betöltő ember jelentke­zik át munkahelyi pártszer­vezetéből lakóhelyéhez, s a vitaanyag is ezt a tenden­ciát erősíti. — Áttérve a másik fő kérdéskörre: milyen jelen­tősebb változások várhatók a párt választási rendszeré­ben? — A javaslatok fő iránya azt mutatja, hogy a párt szeretné mindazokat a vál­tozásokat jogilag is legali­zálni, amelyek az életben már kialakultak, vagyis szülessen válasz minden, ko­rábban felvetődött problé­mára. Így például rögzíti a vitaanyag, hogy két kong­resszusi ciklus között mikor legyen pártértekezlet. Ezzel remélhetőleg elkerülhetők lesznek azok a viták, ame­lyek megyénkben is oly he­vesek voltak tavaly. Másik alapvető tételnek tartom, hogy az alulról fel­felé történő építkezés elve most konkrét garanciákat is kaphat E témakörben — akárcsak számos más kér­désben — a vitaanyag alter­natívákat tár a párttagság elé, épp ezér feltűnő, hogy a választásokat továbbra is csak zárt ülések keretében tartja elfogadhatónak. Azt hiszem, ezen Iheves viták alakulnak majd ki. — Végül szóljunk a viták menetéről is. — A vitaanyagot tudo­másom szerint már min­den párttag megkapta, és kisebb közösségek döntenek arról, hogy párttaggyűlésen vagy netán párt csoportú lé­sen tárgyalják meg a té­mákat. Nem a forma a lé­nyeg, hanem sokkal inkább az, hogy minél több véle­mény összegeződjék február 17-ig. Ezt követően a váro­nli pártbizottságok összesí­tik és továbbítják az el­mondottakat. — Ez a menetrend orszá­gosan helytálló, de úgy tu­dom, városunk " speciális helyzetben van, hiszen újra összehívják a szegedi párt­értekezletet. Napirendjéről pedig köztudott, hogy az új titkár megválasztása mel­lett foglalkozik e vitaanyag­gal is. — Valóbfen így van, a •küldöttek lehetőséget kap­nak egy átfogó összegzés kidolgozására. Itt kell meg­jegyeznem, hogy a viták célja nemcsak az informá­ció továbbítása a végleges dokumentum megszerkasz­tőihez, hanem az is, hogy a párttagok .körében egység alakuljon ki e témakörök­ben. Azt is természetesnek tartom, hogy egy-egy párt­szervezet nemcsak elkészíti véleményösszegzését, hanem annak szellemében máris változtat munkastílusán. Ebben is nagy szerep>e lehet a városi pártértekezletnek, hiszen meggyorsíthatja a változásokat a városi párt­bizottság munkájában, ugyanakkor ösztönzést ad­hat az alapszervezeteknek is. Bátyi Zoltán Jelentés a lakáshelyzetről NYITVA; FÉLFOGA­DÁS; KÖZJEGYZŐ; ZÁRVA... — E föliratok, több száz társukkal egye­temben, a városgazdálko­dási vállalat Bolyai utcai cimfestónészlegének helyi­ségében találhatók a fal­hoz támasztva, illetve a polcokon. Szurdoki Ferencné cím­festő szakmunkás elmond­ta, hogy — igy év elején — viszonylag kevés mun­kájuk van, legalábbis a szokásoshoz képest. _ Ilyen­kor még, tette hozzá, nem aktivizálódtak a vállala­tok, inkább később je­lentkeznek a megrendelé­sekkel. Amikor a részleget tölkerestük — a tudo­mányegyetemnek festettek üvegtáblákat, az olajipar­nak útjelzőtáblákat, kü­lönféle KRESZ-táblákat... Némelyikből pár száz da­rab is kell. Ám tévedés azt hinnünk, hogy ez! unalmn-snak találják a cimfestök . . , Vagy ha igen, úgy vannak vele, Kézremegés kizárva hogy ezen is túl kell len­ni, — de precízen ám, pontosan! —, ezt is meg kell csinálni. S, hogy milyen munkára vágyik a címfestő? Szur­doki Ferencné elmondta, hogy főleg jiyáron, a sza­badtéri és az ipari vásár beindulásakor kapnak ér­dekes feladatokat, sok pénzt ihozó megrendelése­ket. Hogy mik ezek?... Reklámtáblák, ilyesmik ... Általában tehát az év me­legebb felében keresnek a címfestők; amúgy órabér­ben dolgoznak a városgaz­dálkodási vállalatnak. A Bolyai utcai részleg­ben egyébként négyen dol­goznak — a főnök huszon­öt éves praxissal, Szurdoki Ferencné pedig húszéves gyakorlattal, ö egyebkent elmondta, hogy a Tömör­kényben végzett annak idején, díszítőszobrászat­szakon. Két óvig segéd­munkásként dolgozott a cimfestórészlegben, aztán levizsgázott — ekkorra megszerette ezt'va mun­kát is. Eredetileg maket­tező akart lenni. És, hogy mi a jó a címfestő munká­jában? Az, hogy nem le­het pontatlan, nem re­meghet a keze. Az embe­rek viszont alig veszik észre munkájukat —, vagy ha észreveszik, akkor abban nagy hiba van. Ez a nem felemeló érzís a címfestőnek — de leg­alább ritka. Kik jönnek címfestőnek, mi a helyzet az utánpótlás területén? ... Minden év­ben jelentkeznek végzett tömörkényisek. Általában tehetségesek — viszont gyakorlatlanok. És nem kevesebb, mint két év a betanulási idő .. . V. Cs. 1985 óta kevesebb lakás épül központi erőforrásból. A VII. ötéves tervidőszakra a népgazdasági terv 320— 340 ezer, többségében már személyi tulajdonú lakás felépítését irta elő. Eszerint összességében új lakásba költözéssel, lakáscserével, lakásbővítéssel, -felújítással és közművesítéssel mintegy 900 ezer—egymillió család lakáshelyzete javulhat. A VII. ötéves terv időszaká­ban mindössze 1986-ban épült több lakás a tervezett­nél, a tendencia azonban 1985-től az, hogy évről évre kevesebb új lakás készült. Számuk 1987-ben mar csak 57 200 volt, s ez 4,7 száza­lékkal elmarad a tervezet­től. 1987-ben magánerőből építettek kevesebb lakást — lényegesen kevesebbet, mint a megelőző években —, az állami lakásépítés viszont több volt a tervezettnél. Tavaly az első félévben 10 499 új lakás készült el. A községekben 22,2 százalékkal volt több az űj lakás, mint egy évvel korábban, míg Budapesten 34,1 százalékkal kevesebb. Állami források­ból mindössze a lakások 8,2 százalékát létesítették. Je­lentős visszaesés tapasztal­ható az állami építőipari vállalatok lakásépítési tevé­kenységében. Ebből adódóan kevesebb paneles falszerke­zetű lakás, valamint telep­szerű többszintes lakóház épül. Ugyanakkor a kisipa­rosok és a lakosság által kivitelezett lakások száma, téglából vagy kézi falazó­elemmel épített otthonok mennyisége, továbbá a csa­ládi házakban lévő új laká­sok száma jelentős mérték­ben gyarapodott. A csökke­nő állami lakásépítés miatt évről évre nő az emelkedő Jelentős az elmaradás a második 15 éves lakás­építési program végrehajtásában — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett jelenté­se. A kötetből kitűnik, hogy a 15 évre tervezett 1,2 millió új lakásból eddig mintegy egymillió készült el. Ennek alig több mint negyede épült állami for­rásból. A tervidőszak hátralevő két évében évi 100 ezer lakást kellene építeni, ám a lehetőségek ismere­tében valószínűleg ennek fele sem készül el. lakásárak részbeni ellensú­lyozására hivatott helyi tá­mogatás jelentősége. Tavaly ilyen célra a helyi taná­csok összesen 2 milliárd forintot fordíthattak, ami 400 millió forinttal haladta meg az előző évit. E támo­gatási forma jelentőségét azonban csökkenti az a he­lyenként tapasztalható gya­korlat, miszerint olyanok is részesülnek időnként ked­vezményes hitelben, vagy vissza nem térítendő jut­tatásban. akik jövedelmi helyzetük alapján arra nem jogosultak. Ilyen eseteket tárt fel a statisztikai felmé­rés például Csongrád, Szol­nok és Tolna megyében. A magánerős építkezés előtérbe kerülésével mind nagyobb szerepet kap az építőanyag-ellátás. A statisz­tikai adatok szerint folya­matos áru- és választékhiány jellemzi az építőanyag-kíná­latot. Mindössze 1987 első felében volt tapasztalható némi átmeneti javulás. Meg­felelő árualap hiányában az igényeket a legtöbb helyen ma sem tudják kielégíteni. Az építőanyag-hiány helyen­ként és időnként olyan kri­tikus, hogy a folyamatban lévő építkezések anyagigé­nyét még anyagellátási szerződésekkel sem tudják biztosítani. Nem túl biztató a kép a kivitelező kapacitásokat il­letően sem. A lakásépítési piacon — a vállalkozók ér­dekeltségének hiánya miatt — még nem alakult ki ver­seny. A lakásoknak csak kis hányada épül verseny­tárgyalásokon elnyert szer­ződések alapján. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy még a valódi verseny kibon­takozása után is évek kelle­nek ahhoz, hogy az árak csökkenjenek. Vidéken a verseny lehetőségét sok. he­lyütt eleve kizárja, hogy megyénként egy-egy, esetleg két kivitelező vállalat fog­lalkozik lakásépítéssel, a szövetkezetek és a kisszö­vetkezetek pedig általában csak kisebb munkákat tud­nak vállalni. A fővárosban ugyan valamivel kedvezőbb a helyzet, de a versenytár­gyalások itt is főleg a na­gyobb lakásszámú építkezé­sekre vonatkoznak. A vállalkozók köre erősen korlátozott: a 43-as számú ÁÉV és a Budapesti Lakás­építő Vállalat mellett mint­egy hat vidéki vállalat vesz részt a munkákban. A vi­déki vállalkozók némelyike versenyképesebb, mint a fő­városiak, mivel alacsonyabb áraikkal és magasabb ter­melékenységükkel még a nagy szállítási távolságból adódó tetemes többletkölt­séget is ellensúlyozni tud­ják — állapítja meg a KSH jelentése. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents