Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

DEL VILÁG JROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mm 7!). évfolyam, 17. szám 1989. január 20., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ILni előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Adószámításunk első éve Soron kívüli Ülést tartott a Minisztertanács A mezőgazdasági kister­melők esetében — legyen szó részesmúvelésról, ki­helyezett állatneveléséről, hagyományos érteledben vett „háztáji" gazdálkodás­ról, vagy akár hobbiker­tészkedésról — a jövedelem félmillió forint összegha­lárig. amint arról már a so­rozat előző részében szó esett — adómentes. Az te­hát, akinek bevételei az adott esztendőben az 500 ezer forintot nem haladták Meg, nem köteles adóbeval­lást készíteni, hacsak egyéb, több forrásból származó jö­vedelmei ezt indokolttá nem teszik. Bevételnek számít a kis­termelő által értékesített termék, vagy állat eladási ára: az egész összeg, még sikkor is, ha annak egy ré­sze nem a kistermelőt illet­j.é meg. A termékek beta­karítására irányuló részes­snűvelés esetén — ez a te­vékenységek jól körülhatá­rolható köre — a szerződő gazdálkodó szervezet közli a termelővel, hogy mekko­ra bevételt kell figyelembe vennie. A kihelyezett állat érté­kesítéséért járó bevételből, természetesen le kell vonni a kihelyezett állat értékét, tehát azt az összeget, ameny­jtyibe az a kihelyezés nap­ján került. Adókedvezmény a családnak jár A félmillió forintig terje­dő adómentesség jelentós kedvezmény, az adórendszer ezzel ismeri el a kisterme­lőknek az ellátásban ját­szott jelentős szerepét, és egyúttal arra is törekszik, hogy fenntartsa, illetve, ha lehet, még erősítse is a ter­melési kedvet. A félmillió forintot azonban nem egy­egy családtagra, hanem egy­egy termelési egységre — családra, együtt élő hozzá­tartozókra — kell számíta­ni. Az együtt dolgozó csa­ládtagok — ebből a szem­jwntból a 16 éven felüli, közeli • hozzátartozókat, a házastársat, gyereket kell figyelembe venni — közösen számolhatnak el 500 ezer forint értékhatárig adó­mentes bevételeket. A személyi jövedelemadó rendszernek, amely általá­ban szigorúan a meghatáro­zott személy jövedelmeit vizsgálja, ezekre vetítve ad kedvezményeket, és az adót is mindenkinek saját adó­alapja szerint kell fizetnie, ez a megoldás egyedi, és sa­játos vonása. Az itt alkal­mazott gyakorlat már bizo­nyos fokig a családi jövede­lemadó ' elképzeléséhez kö­zelít. Az 500 ezer Ft-ot megha­ladó, mezőgazdasági kis­termelésből származó jöve­delmek már adókötelesek, de ezeknek is jelentós há­nyadát költségként ismeri el a törvény, tehát a bevé­telnek csak egy meghatáro­zott — úgynevezett „dik­tált" — hányada után kell adót fizetni, az tekinthető adóalapnak. Állattenyésztők és növénytermelők Az adóköteles hányad az állattenyésztés és a növény­termelés esetében más és más. Mig az állattenyésztés esetében az elért árbevétel­nek — a félmillió forintéi meghaladó bevétel esetében is — csak 10 százaléka szá­mít bele az adóalapba, ad­dig a növénytermesztés be­vételeinek már 30 százaléka adózik. és az adót az együttes ösz­szeg alapján kell meghatá­rozni. A megosztott adóalap A kistermelők jelentós ré­szénél természetesen nem­csak ebből, vagy csak abból származnak bevételek. Ab­ban az esetben, ha valaki­nek mindkét művelési ág­ból származik jövedelme, az adómentes részt, tehát az 500 ezer forintot a kétféle bevételből, a bevételek ará­nyának megfelelően kell le­vonni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha valaki, mondjuk, 1 millió forint ér­tékben jut bevételhez, mint mezőgazdasági kistermelő, és ebből a millióból 600 ez­ret növénytermesztéssel, 400 ezret pedig állattenyész­téssel keresett meg, akkor 300 ezer forintból 30 száza­lék, kétszázezer Ft-ból pe­dig csak 10 százalék számít adóalapnak. A gazdálkodó oszlik, tehát összesen 110 ezer fo­rintnyi összeg után adózik. Ezután, amennyiben más, ezzel összevonandó jövedel­me nincs, vagyis csak ebből él, az adó összege 15 400 fo­rint, az adóívhez mellékelt útmutató táblázataiból ki­olvasható. Abban az eset­ben, ha a mezőgazdasági kistermelés mellett más for­rásból — munkaviszony­ból, találmányi díjból, és igy tovább — is vannak bevéte­lei, akkor az adó megállapí­tásához azokat az így meg­határozott adóköteles jöve­delemmel össze kell vonni. Abban az esetben, ha a családtagok is közreműköd­nek a jövedelem megszer­zésében, tehát a termelő­munkában, akkor az így ki­számított adóalapot a csa­ládtagok között egyenlő arányban el kell osztani. A fent említett példánál ma­radva, ha az így kiszámított 110 ezer forintos adóalap egy négytagú család mun­kájának gyümölcse, akkor az összeget négyfelé kell osztani, és a családtagoknak, saját adóbevallásukban, mezőgazdasági kisterme­lésből származó adóköteles jövedelemként — az adóív 6. rovatába — 27 500 forintot kell beírniuk. Az a tény, hogy a jövede­lemből kiszámított adóalap a családtagok között meg­mindenképpen ked­vező minden adófizető ré­szére, hiszen így a család által megszerzett bevéte­lek nem egyetlen személynél összpontosulnák, és nem olyan magas adókulcs sze­rint, magasabb sávban vagy sávokban kell utánuk ki­számítani az adót. Az adó kiszámítása ugyan­is mindig a különböző jöve­delmek összesítése után tör­ténik, és bizonyos összegha­tárokon felül az ezen túl megkeresett összegek egyre nagyobb és nagyobb száza­lékát kell adóként befizetni. Csík István Erősíteni kell a kormány politikai karakterét, a tes­tületnek ki kell alakítania saját arculatát — állapítot­ták meg egyhangúlag a Mi­nisztertanács csütörtökön megtartott, soron kívüli ülésén, amelyen megalakí­tották a kormány szűkebb körű, hattagú kabinetjét is. Az összejövetelen egyetlen napirendi pontként a kor­mányzat működési mecha­nizmusának kérdéseit vitat­ták meg a résztvevők. Az eszmecseréről Raft Miklós államtitkár, a Miniszterta­nács Hivatalának elnöke tá­jékoztatta Frank Róbertet, az MTI munkatársát. Elmondotta: a kormány az utóbbi években rend­szeres időközönként átte­kintetté munkamódszerét, kritikusan elemezte döntési mechanizmusát. Németh Miklós kormányfői tényke­dése idején ez volt az első alkalom, amikor időt szen­teltek e kérdések áttekinté­sére. A kormány tagjai kö­zött egyetértés alakult ki abban, hogy a markáns po­litikai álláspont kialakításá­hoz a kormánynak jól át­gondolt stratégiai koncep­cióra van szüksége, ennek részeként — egyebek kö­zött — világosan megfo­galmazott gazdaságpolitiká­ra, szociális és művelődési programra. pirendi pontjainak előter­jesztőit, hogy végezzenek széles körű érdekfeltáró te­vékenységet, folytassanak vizsgálatokat a tervezeti döntések várható hatásai­ról, és végrehajtásuk felté­teleiről. ' Arról is határoztak, hogy a Minisztertanácson belül a jövőben egy szűkebb kö­rű kabinet működik. Ez nem döntési fórum, hanem sok­kal inkább a kormányzati politika formálásának mű­helye, a stratégiai kérdések Az ülés eredményeként megvitatásának színtere lesz. értékelhető: a kormány vi- A kabinetnek állandó tag­lágosan körvonalazta azt jai: a miniszterelnök és az álláspontját, hogy a Mi- helyettese, az államminisz­nisztertanács nem érdek- terek, valamint a belügy­egyeztető, hanem döntés- és a külügyminiszter. A hozó fórum. Az érdekegyez- kabinet munkájában — tel­tetést a döntések előkészí- jes jogú tagként — mindig tésének különböző fázisai­ban kell megvalósítani. Ez­zel összefüggésben arra kö­telezte az ülések egyes na­részt vesz az a miniszter is, akinek ügykörét a kabinet­ülés napirendjének témája érinti. Rendelet a vállalkozásról Vehetünk kamiont és buszt is Állampolgári jogon tart­hatunk ezután teherautót. Jogos a kérdés: eddig is voltak tehertaxik, akkor mi most az állampolgári jog? A taxisok nem polgárok? Dehogynem, csak ők mun­kaeszközként használtak­használják. Ezután bárki vehet magának teherkocsit, mondjuk azért, mert mé­hész. es vándoroltatja kap­tárait. Eddig még megvették A primőr zöldség sosem volt népclelmezési ciltk, s vélhetően nem is lesz egy­hamar. Akiknek telik rá. megveszik, de akiknek nem, azok szörnyülködnek az árán. A Szegedi Felszaba­dulás Tsz üvegházából a szezonban 30 vagonnyi uborkát, és 60 vagonnyi pa­radicsomot küldenek a ke­reskedelembe; zöme Buda­pestre kerül. A kereslet hullámzóbb mint tavaly, a fizetésnapok körül csúcsoso­dik. Eddig még megvették, de ezután? senmidt Andrea felvételei f :•^•ji •Hmm & - , aJBga IW^ a v !.gf . sitt ­w. 'lÉflgEfll W0 %*mM ! &r MM 0® . m Az elmúlt év december 20-án megjelent rendelet teszi ezt lehetővé január el­sejétől. Ezután vállalkozás lesz. A rendelet értelmében megindult a versenypiac, mivel a Volán és más szál­lítóvállalatok — egyenrangú fuvarozó partnerek lettek. Akinek pénze van, vállal­kozhat, vásárolhat. Értsék a szó pontos értelmében, hi­szen vehető szippantóautó, busz, daruskocsi, kamion, de tarthatunk alkalmazot­takat is. Az engedélyt a helyi ipar­hatóságoknál kell kérni. Érthető a hasznossága akár a szippantónak, akár a te­lásra a parkolót, több jár­művel viszont közterület nem foglalható el. Az alkalmazottnak ugyan­olyan képesítéssel kell ren­delkezni, mint a tulajdonos­nak. Menetlevelet — kivéve a személyszállító taxisokat — mindenki köteles vezet­ni, még akkor is, ha saját magának fuvaroz. Ezentúl nem korlátozzák az autó életkorát. A for­galmi engedély érvényessé­ge teherkocsinál 6 éves ko­rig 2 év, utána csak egy. Szintén egy évig érvényes a forgalmi engedély a sze­mélyautóknál. Ez a Volánra és más vállalatra is vonat­herautónak, de mit kezdeni egy busszal vagy kamionnal? Az előbbivel különjáraton vagy menet­rendszerű munkásjáratban lehet kőzik. Egyszerűnek tűnik mind­ez, de a gyakorlatban szi­gorú feltételeket szabnak. , , ..... . . . Nem „engedik át".a mű­do goznl- az ut?dbilval akar szakin - többek között ­külföldre is szállítani. Az autómentésre alkalmas jár­művel természetesen autót menteni, taxival taxizni. Ezekre akár együttesen, akár külön-külön adnak iparengedélyt. Feltételek? könyöklők, Erkölcsi bizonyítvány, jo- rozsdapöttyes gosítvány, amely a vásárolt jármű vezetésére jogosít, és pályaalkalmassági vizsga. Ezek birtokában kötelező el­végezni egy szaktanfolya­mot. Erre a kérelmet a Csongrád megyei közlekedé­si hatósághoz kell benyújta­ni. Akik most kezdik a szakmát, azok az idén jú­nius 30-ig, akik már te­herfuvaroztak, 1990. június 30-ig kell végezni a tanfolyamot. Amennyiben minden együtt van, akkor a hatáság ellen­őrzi a járművek tárolási helyét, azok tulajdonviszo­nyát. Ha a géppark elér­te a tízet, fuvarvállalási irodát kell nyitni. Tudni kell, hogy egy taxi esetében engedély nélkül le­het használni éjjeli parko­az ecsettel javított, vagy kittel „ékesített" jármüve­ket, azokat sem, amelyek­nek nehezen csukódik azaj­taja, rosszak a tömítések, hamutartók, a karosszéria, „kiült", kényelmetlen az ülés. Ez a rengeteg felté­tel közül csak néhány. Kötelező a taxi felirat a 6 tonna össztömegű jármű­ig. A tulajdonosnak válla­lási kötelessége van. Ha a jelzés szabadot mutat, a fu­var nem tagadható meg. Szigorúan veszik az elő­írások betartását. Bármi­lyen szabálysértés esetén 2 évre visszavonják az en­azoknak gedélvt. Lehet ez fuvarmeg­tilos-el- tagadás, gyorshajtás, ban parkolás stb. A megyei tanács közleke­dési osztályán tájékoztattak erről, és megtudtam azt is, hogy az eddig beérkezett mintegy 50 kérelemre ezen a héten kiküldik a határo­zatokat, és a jövő héten hétfőn és szerdán kell vin­ni műszakira az autókat. Ács S. Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents