Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

Akfxito VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam , 14. szám 1989. január 17., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IIa\i előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Versenyképes takarék szövetkezetek illést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága hét­főn másodízben tűzte napi­rendjére a takarékszövetke­zetekről szóló törvényerejű rendelet módosításának ter­vezetét. A legutóbbi — ja­nuár 10-i — ülésen ugyan­is a testület az előterjesz­tett jogszabály-módosítást nem találta kellően előké­szi tettnek. Az ülésen Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes ismertette az újonnan átdol­gozott törvénytervezetet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy január l-jétől a bank­rendszer átalakulásában je­lentős lépések történtek. Mindinkább csökkennek az adminisztratív korlátozások, s ezért igen sürgető, hogy a takarékszövetkezetekről szó­ló új jogszabály is mielőbb életbe lépjen. Elmondta, hogy a korábbi elképzelé­sektől eltérően az átdolgo­zott tervezet nem limitálja 100 millió forintban azok­nak a takarékszövetkezetek­nek az alaptőkéjét, amelyek bővíteni kívánják tevé­kenységi területüket. Azon­ban most sem terjeszkedhet­nek teljesen szabadon: sza­bad forrásaiknak legfeljebb G0 százalékát fektethetik be űj szövetkezeti egységek lé­tesítésébe. A megkötések — akár az alaptöke növelésé­ről. akár egyéb feltételekről van szó — elsősorban a tagság érdekeit szolgálják. Ez garantálja ugyanis, hogy a több mint kétmillió ta­karékszövetkezeti tag biz­tonságban tudja pénzét és a szövetkezet mindenkor ele­get tudjon tenni fizetési kö­telezettségeinek. Könnyebbséget jelent a ta­karékszövetkezeteknek az az átmeneti intézkedés, amely szerint a részjegyek után 3 évig az adózatlan nyere­ségből fizethetik ki az osz­talékot. Az új törvényterve­zet egyébként 500 forintban határozza meg a minimális részjegy összegét, szemben az eddigi 100 forinttal. Ez egyrészt a takarékszövetke­zelek tőkeerejének növelé­sére vonatkozó szabályozás miatt indokolt, másrészt azért, mert a jelenlegi pénzügyi viszonyok között már irreálisan alacsony 100 forintos minimumot előír­ni. Azonban, hogy a taka­rékszövetkezetek jelenlegi tagjait e rendelkezésből sé­relem ne érje, az új előírás csak az 1989. január 1-je után jegyzett és befizetett részjegyekre vonatkozik. Annak érdekében, hogy a takarékszövetkezetek tőke­ereje növekedjék és banki státusuk erősödjön, az újon­nan induló takarékszövetke­zetek számára 100 millió fo­rint részjegyállományt ír elő a tervezet. S bár ez magasnak tűnik, még így is lényegesen kisebb a más pénzintézetektől megköve­telt tőkeerőnél, mivel sza­kosított pénzintézet alapí­tásához minimálisan 500 millió forint, bánik alapításá­hoz pedig — a takarékszö­vetkezeteket kivéve — leg­alább egymilliárd forint alaptőke szükséges. Majoros Anna, a Szövosz takarékszövetkezeti főosz­tályának vezetője elmond­ta, hogy az ország 260 ta­karékszövetkezete 1800 he­lyen működik, de több mint 3300 település lakóit szolgál­ja ki. Immár két esztendeje működik Budapesten is ta­karékszövetkezet, a tapasz­talatok szerint eredménye­sen. A tagság létszáma meg­haladja a kétmilliót, gya­korlatilag eddig még nem volt rá példa, hogy valakit kizártak volna a tagok sorá­ból. A Szövosz úgy látja, hogy a takarékszövetkezetek fel tudják venni a versenyt a sokasodó kereskedelmi bankokkal, különösen ak­kor, ha megalakul a Taka­rékszövetkezeti Bank, amely az elképzelések szerint még ebben a félévben megkezdi működését. Ezzel jelentős mértékben bővül a takarék­szövetkezeti tevékenység, hi­szen, a bank vállalatoknak is nyújthat majd hitelt. Az előterjesztést követő­en ezúttal nem bontakozott ki éles vita, noha néhány képviselő ismét hangot adott annak a véleményé­nek, hogy sokallják az újon­nan induló takarékszövetke­zetekre előírt részjegyállo­mányt, s a különféle meg­kötések miatt úgy látják, hogy az igazi bankverseny kialakulását továbbra is több tényező fékezi. Többen kiegészítő megjegyzéseket fűztek a tervezett jog­szabályhoz, de felhív­ták a figyelmet arra is, hogy ilyen nagy hordere­jű változásokat korábban kellene nyilvánosságra hoz­ni, időben elkészíteni a ter­vezetet és megtárgyalni, hi­szen az új törvényerejű ren­deletnek már életbe kellett volna lépnie. A testület végül elfogadta a takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosításának tervezetét. A vitában felszólaltak: Puskás Sándor (Heves me­gye, az ülés elnöke), Kato­na Sándor (Fejér megye), Szabó Kálmán (Budapest), Kovács András (Heves me­gye), Séra János (Komárom megye), Szabó Tamás (Fe­jér megye), Nagy Endréné (Heves megye), Bognár Jó­zsef (országca lista). (MTI) Tanácskozás Az Állami Gazdaságok Or­szágos Egyesülésének igaz­gató tanácsa hétfőn ülést tartott Budapesten. A testü­let az állami mezőgazdasági nagyüzemek múlt évi mun­kájáról, ez évi tennivalóiról és a gazdaságok helyzetéről tárgyalt. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Né­meth Miklós, a kormány el­nöke is. Grósz Károly fogadta az amerikai küldöttséget Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn a KB szék­házában fogadta azt az ame­rikai képviselőházi küldött­séget, amely Tom Lantos magyar származású, demok­ratapárti kaliforniai képvi­selő vezetésével tartózkodik Magyarországon. A szívé­lyes légkörű beszélgetésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes, (Folytatás a 2. oldalon.) Telefon a hónunk alatt... Előfizetők és igénylők figyelmébe! „A távközlés nagyarányú fejlesztés előtt áll, s ez csak akkor lehetséges, ha az ott képződő nyereséget nem vi­szi el a többi postai szolgál­tatás" — olvashattuk a ja­nuár 9-e előtt megjelent köz­leményben egyes postai árak változásának indokaként. Ha egészen pontosak akarunk lenni, az árdrágulás magya­rázataként. Egyetlen, az emelt szolgáltatási árakat csökkentő tételt fedezhet­tünk fel a listán: a főállo­mások 120, s az ikerállomá­sok 100 forintos előfizetési díjából 20 forintot elenged a posta, ha saját készülékét használja telefonálásra az előfizető. Hogyan kell ezt kezdeményezni, illetve a posta tudomására hozni? — kérdeztük Vojnár László távközlési-műszaki igazgató­helyettestől a szegedi igazga­tóságon. Egyáltalán: mikor­tól kérhetik a kedvezményt azok, akiknek van saját ké­szülékük? Megtudtuk: akik január 15-ig meggondolták magukat és visszaadták a postai tulaj­donú telefont, már január­ban az alacsonyabb alapdíjat fizetik — a következő havi számlából levonva a különb­séget. (A tarifaváltozás mi­att az e havi számlák várha­tóan késnek egy-két napot, ezért a befizetéseket január 23-ig fogadja el a posta!) Ez­zel a lehetőséggel persze ez­után is lehet élni: aki feb­ruár 15-ig leadja a készülé­ket, annak már februárban jóváírják a 20 forintját. Két helyen lehet a hónunk alá vett készüléket leadni: a Széchenyi téri l-es postának a harmadik emeletén, a Csongrád Megyei Távközlé­si Üzemben, vagy az igazga­tóság melletti, Lenin körúti ügyfélszolgálati irodában. (Délelőtt 10-kor nyitnak, hétfőn este hatig, egyébként négyig fogadják az ügyfele­ket!) Természetesen a pos­ta csak azt a készüléktípust A téeszek gazdálkodása Az elmúlt évi gazdálkodás alapján várhatóan 150—160 termelőszövetkezet lesz fize­tésképtelen az idén, s a me­zőgazdasági szövetkezetek­nek sürgősen további 4,5—5 milliárd forintos nettó álla­mi támogatásra lenne szük­ségük, hogy a kritikus hely­zetet elkerüljék — állapítot­ta meg a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsanak elnöksége hétfőn Budapes­ten megtartott ülésén. A testület Szabó István elnök­letével a termelőszövetkeze-; tek gazdasági helyzetét és működési feltételeik javítá­sát vitatta meg, a február 23 —24-én összehívandó orszá­gos termelőszövetkezeti kon­ferencia előtt. A tavalyi gazdálkodási adatok szerint az 1247 tsz, a 64 szakszövetkezet, a 14 ha­lászati szövetkezet és 59 tár­sulás együttesen 287 milli­árd forint termelési értéket állított elő. A tsz-ek nyere­sége az előző évhez viszo­nyítva 30, a szakszövetkeze­teké 20 százalékkal csök­kent, egyedül a közös válla­latok értek el mérsékelt nyereségnövekedést. A tsz­ek közül, mintegy 150-160 veszteséggel zárta az évet. Döntés még nem született, de várhatóan szanálják a veszteséges szövetkezeteket. A fizetésképtelenség okait mindenekelőtt a nyári aszályban, a termelési költ­ségek és a kamatok emel­kedésében, valamint a (ható­sági áras termékek túlsú­lyában látják a szakembe­rek. Az elnökség tagjai el­mondták, hogy ezek a té­nyezők nemcsak a vesztesé­ges, hanem valamennyi tsz gazdálkodását és fejlődését nehezítették. Kór-körkép A szegedi gyászertárak­ban igazán forró a hangulat, nemcsak az ónaktól, hanem a kígyózó sorban állástól is. Ezt a rohamot még állniuk kell a gyógyszerészeknek és az asszintenseknek. Ilyenkor mar fogytán a türelem mind­két oldalon, s jó azt tudni, hogy közel 1700-fajta gyógy­szer ára változott, ét. még nem említettük a gyógyszer­alapanyag áremelkedéset sem. A múlt héten váro­sunkban több helyen meg leltároztak a patikák, de péntektől már a megszokott nyitva tartással dolgoznak. Sehmldt Andrea felvételei • ^BsSHBaBr JmBomBMMHMH RHESíi'1 JI1 •1 KM^JBBBm^'^tBi; tója veszi vissza, amelyiknek át­vételét az előfizető az állo­más beszerelésekor aláírásá­val igazolta. Kérik hát az ügyfeleket, más készülék le­adásával ne próbálkozzanak. Megkérdeztük azt is, hogy megvásárolhatók-e a posta telefonjai — hiszen havi 20 forintjávái számolva néhány év alatt bejöhet a vételára. Nos, a posta értékesítéssel is foglalkozik, s az általa aján­lott típusok javítását is vál­lalja. Hogy melyek ezek, azt a következő telefonszámla mellékleteként kiküldött tá­jékoztatóból részletesen el­olvashatják az érdeklődök. (A szabványtól eltérő készü ­lékekkel vigyázni kell: javí­tásukat a posta pénzért sem vállalja! Ingyen pedig csak a posta tulajdonában mara­dókat javítja!) Még egy, e témakörhöz tartozó információ — az át­utalási betétszámla-tulajdo­nosok figyelmébe. Az alap­diykedvezményt ők az adott hónap 15-éig leadott telefo­nok esetében sem élvezik már abban a hónapban — a jóváírás a számlán később lesz az ő esetükben. Az ügy­félszolgálati irodában és a távközlési üzemben egyéb­ként az érdeklődők további információkat is kaphatnak a készülékleadás mikéntjé­ről. Ugyancsak az ügyfélszol­gálattól szerezhetik be az Igénylőlapot azok, akik sze­retnének előfizetők lenni, de eddig még nem töltöttek ki űrlapot. Sok reményük az új, 20 ezres kapacitású köz­pont 1992-ben várható elké­szültéig nincs ugyan azok­nak sem, akik már régebben beadták az igénylőlapjukat, de a posta a nyilvántartása pontosítása végett mégis le­vélben fordult régi igénylői­hez. Vagy tízezer, a várako­zólistán szereplő névre kül­denek ezekben a napokban tájékoztatót és űrlapot, hogy megtudják: fenntartja-e régi igénylését az illető. (Hiszen közben vehetett kötvényt, beszerelhették arra a tele­font, vagy elköltözött, netán megunta a várakozást a cim zettá A megújított igénylé­seket az eddig nyilvántartot­tak 70 százalékára becsülik a postán — hogy végül is mennyi lesz valójában, az a számítógépes feldolgozás után kiderül. Az érdeklődés mindenesetre nagy: a régi igénylők is egymásnak adják a kilincset az ügyfélszolgála­ti irodában, meg a most je­lentkezők is. Januárban a múlt hét végéig háromszáz új igénylést adtak be! V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents