Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

2 1989. január 14., szombat Munkásörök ünnepe (Folytatás az 1. oldalról.) az egység állományát, s elmondta, li munkásőrség végzett munkája alapján emelt tővel állhat a társadalom ele, hisz önként, ellenszolgáltatás nélkül, tisztességgel, a szavak és tettek egysege alapján dolgozott az évtizedek során. Ma is keresi a megújulás lehetőségeit, s igyekszik megtalálni az egész társadalom szamara hasznos új feladatokat. Majd szólt arról, hogy a párt mind országos, mind pedig helyi szinten megfogalmazta a tennivalókat és ma már a tettekre van szükség. Ehhez kéri a munkásőrség testületének segítségét is. Szekely Sándor beszéde után újabb kitüntetéseket adtak át Szolgálati Érdemérem 30 éves fokozatát, a Késszuronyt s az országos parancsnok köszöntő levelét kapta Bálint Imre, Fekete László és Mucsi Ferenc a tényleges állományból, valamint Késszuronyt cs köszöntő levelet vett ót Bokányi Dezső, Barna Ferenc és Szakács Károly a készenléti tartalékállományból. A Szolgálati Érdemérem 25 éves fokozatát kapta Hódi István, Kószó István, Mucsi Géza, Hácz Imre, Török István, Vincze Sándor, 20 éves fokozatát Kovács Kálmán, Lövei György, Molnár István, Nagyvári László, Szabó Ferenc, Szöllösi István, Vnghváry László, Varga Ferenc és Wcbcl Géza. Ezt követően, a hagyományokhoz híven, a több évtizede szolgálatot teljesítő munkásörök feleségeit köszöntötték, majd a Szolgálati Érdemérem 15 és 10 éves fokozatát adták át, míg 5 éve szolgálatot teljesítők Munkásőr Emlékjelvényt és elismerő oklevelet kaplak. A tényleges állományból leszerelők emlékérmet és emléklapot vehettek át. A sokéves hagyománynak megfelelően az egységgyűlés keretében került sor az új munkásőrök eskütételére. A szolgálat folyamatosságát jelképező fegyverátadás során Országh S. Károly leszerelő munkásőr adta a fegyvert az esküt tett Kelemen Ritának. Az ünnepélyes aktus után Ozvald Imre, a munkásőrség Szeged és környéke baráti körének titkára köszöntötte az egységgyűlést, s bejelentette: immár 600-nál is többen leptek be a baráti körbe, vállalva annak céljait, a munkásőrség támogatását, a szocialista rendszer védelmét. Végül Koczkás Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka kért szót. Elmondta: megítélése szerint a munkásőrség átalakuló társadalmunkban is megtalálja helyét, és hasonlóan az elmúlt évekhez, a munkahelyi feladatok ellátása mellett becsülettel teljesíti munkásőri feladatait. Az idei év tennivalóinak felvázolása után bejelentette, több évtizedes szolgálat után néhány hónapon belül nyugállományba vonul, s egyben megköszönte azt a sok segítséget, amelyet megyei parancsnokként Szeged munkásőreitől kapott. A Gcra Sándor munkásőregység gyűlése az Internacionálé hangjaival fejeződött be. B. Z. Új Galilei Kör „Torzításoktól mentes marxista elméletért..." S ha már a programnyilatkozattal kezdtük, jegyezzük tovább az ebben foglaltakat: „Az Üj Galilei Kör a marxista politikai gondolkodás haladó hazai hagyományainak ápolója, folytatója és továbbfejlesztője kíván lenni. Résztvevői a Galilei Kör forradalmi szocialistáit elődjüknek és példaképüknek tekintik. ... feladatának érzi a torzításoktól, hamisításoktól és leegyszerűsítésektől mentes marxista elmélet megismerését, valamennyi irányzatának tanulmányozását és azoknak széles körben történő megismertetését ... szándéka a társadalmi-gazdasági folyamatok vitákban történő marxista elemzése, következtetések levonása, s azok nyilvánosságra hozatala. Az Üj Gelilei Kör soraiba hív minden marxista meggyőződésű, a létező szocializmus társadalmi-gazdasági megreformálása érdekében közösen gondolkodni és tenni is akaró fiatalt. Rajtuk kívül pártolónak vár mindenkit, aki céljával egyetért. A kör önállóan, demokratikus elvek szerint kíván működni. Szervezeti felépítéséről, működésének módjáról a résztvevők döntenek. Az Üj Galilei Kör együttműködést ajánl más, marxista alapokon önszerveződő ifjúsági kezdeményezéseknek, más ifjúsági szerveződésekkel párbeszédre törekszik ... eszmei rokonságot vállal az MSZMP és a KISZ megújulási törekvéseivel. Felkéri ezek szerveit, szervezeteit, hogy tevékenységében támogassák." Idáig az idézet. S még annyit: a dokumentumot január 12-i keltezéssel írták alá az alapítók — Basthy Gábor, Gyenessey Edina, Kukla Zoltán, Makó Mária, Mraznicza Judit, Tóth László, Várkonyi Bernát. Közülük kértem Básthy Gábor gépészmérnököt, az Energiagazdálkodási Intézet szegedi kirendeltségének munkatársát — aki egyébként a városi pártbizottság tagja is —, hogy szóljon bővebben a megalakítás indokairól, a kör céljairól. — Napjainkban számos alternatív csoport alakul, s arra gondoltunk, hogy szükség lenne egy, a párttól független szerveződésre, ahol a marxizmus elméletéhez kapcsolódva vitázhatnának a fiatalok. S hogy miért nevezzük önképző körnek? A válasz egyszerű: úgy érezzük, rendkívül keveset tud Napjainkban szinte májr napi hírnek számit egyegy fórum, társaság, kör, vagy c -oportosulás megalakulása. Vagy ahogy a hivatalos nyelv fogalmaz: a platformszabadsag elvont elméletből mindinkább gyakorlattá válik, s nézetek, elképzelések tucatjait jegyezheti a kor krónikása, ha arra kíváncsi, kl és hogyan képzeli országunk, politikai intézményrendszerünk jovójet. Mondom: a hir különösebb meglepetést nem tartogat, legfeljebb akkor, ha túlközpontosított országunkban vidéki „bejegyzéssel" bontakozik ki egy-egy mozgalom. Nos, az elmúlt héten Szegeden tartottak alakuló ülést: az ifjúsági házban Üj Galilei Kör néven alakult — mint a programnyilatkozatban olvasható — „szervezetileg független, marxista ifjúsági önképzőkör". mai társadalmunk a marxizmus elméletéről, s mind több olyan ideológiai, elméleti kérdés vetődik fel, amelyek megválaszolását nem kívánjuk kivárni. Kézenfekvő volt a kérdés: miért ne próbálkozhatnánk mi a magunk válaszának kidolgozásával. — A kör megalakításának szervezésekor gondoltunk arra a tényre is, hogy társadalmunk egyre inkább egy plurális politikai rendszer kialakítása felé halad, s úgy érezzük, ehhez plurális pártra is szükség van. Olyan pártra, amely a mai viszonyok közt érvényes marxista világnézettel rendelkezik. Látjuk azokat a gondokat is, amelyek a politikai oktatás területén jelentkeznek, s arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az elmélet elsajátításának leghatékonyabb módszere az önképzés. Kinyilvánítjuk azt is, hogy csoportunk önszerveződéssel bővül. Tudom, ez sokaknak űj fogalomként hat, pedig látni kell azt, hogy ez a módszer csak az utóbbi 40 évben idegen a munkásmozgalomtól. Miért ne térhetnénk vissza módszereinkben is a munkásmozgalom gyökereihez? Tevékenységünk egyébként véletlenül sem a klasszikusok írásainak elöcitálásából áll majd — mi egy gondolkodásmód kialakítását ajánljuk a hozzánk csatlakozóknak. — Olvasva az alapítók listáját, feltűnt, a városi pártbizottság tagjai közül nemcsak egy vállalta az új szervezetet, Grósz Károly szegedi beszéde után —, amtkorls a pártban alakuló reformköröket a platformszabadság helyett frakciószabadsággal élö csoportosulásnak nevezte — önkéntelenül is adódik a kérdés: vajon, az Ü) Galilei Kör nem egy úgynevezett frakció, vagyis, a mai politikai gondolkodás szerint elítélendő kör lesz majd? Körünket nem kívánjuk párton belüli szerveződésként fejleszteni. Ez nem a pártbizottsági tagok, hanem marxista meggyőződésű egyének kezdeményezése. Így tehát számítunk mindazokra, akik vállalják ezt a meggyőződést, de még nem találtak helyet maguknak a már létező politikai csoportosulásokban. El tudom képzelni például azt is, hogy az alternatív csoportokhoz csatlakozók közt is akadnak olyanok, akik baloldali nézeteiket vállalva részt vesznek vitáinkon. Mi a marxista nézeteket integráló, nem pedig elkülönítő csoportosulást akarunk létrehozni; olyan társadalmi szintű szerveződést, amelynek a hagyományos értelemben vett tagsága nincs, de munkájában bárki rés/t vehet. Persze, nem titok: elsősorban a fiatal értelmiségiekre számítunk. — Végül, egy nagyon gyakorlatias kérdés: az érdeklődök hol és mikor kapcsolódhatnak be a kör munkájába? — Ezen a héten 19-én, csütörtökön, az ifjúsági házban tartjuk első összejövetelünket, ahol természetesen mindenkit nyitott ajtó fogad ... Bátyi Zoltán A Minisztertanács állásfoglalása A január 9-én életbe lépett áremelések nyomán a Minisztertanács és annak elnöke címére számos tiltakozást, felháborodást megfogalmazó felhívást és nyilatkozatot juttattak el. A tiltakozások egy része az áremelések mértékét és körét elfogadhatatlannak minősíti, azok szélesebb körű kompenzálását, a bérek emelését követeli. A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális következményekkel járó döntést hozott. A kialakult helyzetben más választása nem volt, mert a jelen súlyos társadalmi, gazdasági gondjaihoz vezető másfél évtizedes politikai és gazdaságpolitikai gyakorlat nem folytatható. A vezetés hoaizú ideig a politikai stabilitás alapjának az életszínvonal emelését, a gazdálkodó szerveknek a piaci hatásoktól történő túlzott védelmét tekintette, de elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek alapot teremthettek volna a gazdaság megújításához. A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban drágán termel, alacsony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci alkalmazkodásra csak részlegesen képes, a munka szervezettsége és a vezetés színvonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy évek óta növekvő mértékű inflációval kell együtt élnünk. A kormány megérti, hogy a szakszerveztek fellépnek a dolgozók bér- és szociális helyzetének védelme érdekében, ugyanakkor határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a Minisztertanács az egész társadalomért, annak jövője alakulásáért visel felelősséget. A dolgozók érdekeinek védelme all a kormány stratégiai gondolkodásának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a konfliktusok elkerülése céljából továbbra is elkendőzzük súlyos gondjainkat, elmulasztjuk az elkerülhetetlen intézkedéseket. A kormány az egész nemzet érdekeit azzal szolgálja, ha kialakítja az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd feltételeit. Erre van következetességet igénylő programja, ami a reformpolitika kereteibe ilMegegyezés S Bécs (MTI) A bécsi utótalálkozón résztvevő küldöttségek vasárnap utolsó plenáris munkaülésükön végérvényesen szentesítették több mint 26 hónapon át folytatott tanácskozásuk záródokumentumát és annak valamennyi mellékletét. A dokumentumban a Helsinki Záróokmány 35 aláíró állama — 33 európai állam, közöttük Magyarország, valamint az Egyesült Államok és Kanada — új, fontos kötelezettségeket vállal az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbfejlesztésére. Tüntetés Prágában • Prága (MTI) A CTK hírügynökség vasárnapi közleményében „államellenes elemek néhány csoportja provokációjának" nevezte a Vencel téri tüntetést. Azt írta, hogy a demonstrációt a nyugati diverzáns központok, illetve nyugati rádióadók készítették elő. Az állami szervek leszkedik. Az infláció, a szociális biztonság gyengülése nem a reform terméke, hanem a korábbi gazdaságpolitika hibáinak és a valódi reform hiányának következménye. A kormány az áremelések elodázásával a növekvő egyensúlyhiányt nem vállalhatja, mert az a társadalmi és életviszonyok hoszszú ideig tartó, általános romlását idézné elő, és erősödne a dinamikusan fejlődő társadalmaktól való leszakadás mértéke. A gazdaság helyzetéről és a szükségesnek tartott lépésekről a kormány több alkalommal részletesen számot adott az ország közvélemenyének. A követni kívánt gazdaságpolitikai irányvonalhoz az Országgyűlés jóváhagyását kérte, s ennek birtokában kezdte _ meg a terv végrehajtását.' A január 9-én életbe lépett és a meghirdetett további központi árintézkedéseket, valamint a szabadpiaci áralakulást figyelembe véve a terv 1989-re 12-15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT vezetőivel 1988 novemberében folytatott konzultáción — a szociálpolitikai kompenzációra vonatkozóan — az infláció 12 százalékos mértékét alapul véve jött létre megállapodás. A tárgyalások azt is tartalmazták: ha az árnövekedés mértéke az év végéig ezt jelentősen — mintegy 2 százalékkal — meghaladná, akkor ismételten megbeszélést kell tartani a kompenzációról. A januárban bevezetett áremelések alapján még nem lehet- körvonalazni az árszint éves emelkedését, a béremelések mértéke pedig ennél is bizonytalanabbul ítélhető meg. A gazdálkodó szervek az jdén minden korábbinál tágabb lehetőséget kaptak arra, hogy teljesítményük és munkaerő-gazdálkodásuk függvényében növeljék dolgozóik bérét és keresetét. A SZOT és a kormány közötti konzultáció alapkérdése a reálbér, illetve az annak alakulását befolyásoló két fő tényező, az árak és a bérek változásának éves mértéke ma tehát felelősséggel még nem ítélhető meg. A kormány elfogadja az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívására vonatkozó javaslatot, A Minisztertanács ezúton is megerősíti: amennyiben a fogyasztói árak növekedése a kompenzációnál alapul vett, éves szinten 12 százalékos mértéket ténylegesen 2 százalékkal meghaladja, kész a SZOT-tal új tárgyalásokat folytatni a szükséges intézkedésekről. A kormány megítélése szerint erre — a helyzet pontosabb ismeretében — legkorábban májusban-júniusban kerülhet sor. A kormány gyorsítja a piacgazdaság kiépítését az ár-, bér-, költségvetési és elosztáspolitikai reform kidolgozását. Olyan szociálpolitikai fordulatot kezdeményez, amikor a szociális lámogatásban növekszik azon intézmények és szervezetek szerepe, amelyek képesek arra, hogy a támogatásról differenciáltan, a konkrét helyzet ismeretében döntsenek. A növekvő mértékű áremelések a jövőben kizárólag a gazdaság teljesítményének emelésével kerü'-ftők el, csak valós jövedelmek bővítésével mozdulhatunk ki a holtpontról. Gazdasági fellendülés csak eredményes szerkezetátalakítás és egyensúlyjavítás mellett hoz létre elosztható javakat. Ezzel összhangban a kormány egyetért a Magyar Gazdasági Kamara Ugyvezetőségének állásfoglalásával, amely szerint az élelszinvonal-emelés feltétele elsősorban a nemzeti jövedelem, a termelés, a piacj értékesítés hatékony növelése. Ezért ellenzi és minden eszközzel korlátozza a teljesítménynövekedés nélküli béremeléseket, mert ezek újabb inflációs hullámot keltenek. A stabilizációs program végrehajtása közös érdekünk és közös feladatunk. A kormány épít a szervezett dolgozók megfontolt magatartására, és egyetért a SZOT Elnöksége állásfoglalása azon megállapításával, hogy a testület felelőssége tudatában sem most, sem a Jövőben nem követel a kormánytól olyan intézkedést, amely fékezné a kibontakozást és veszélyezte'né az ország politikai stabilitását. ,A kormány azon munkálkodik, hogy következetesen, céltudatosan előrehaladva megteremtse a kibontakozás alapjait. Ehhez kéri a dolgozó emberek, minden magyar állampolgár cselekvő támogatását. (MTI) tilalma ellenére Jan Palach diák értelmetlen öngyilkosságának az évfordulóját arra igyekeztek felhasználni, hogy szocialista ellenes érzelmeket váltsanak ki, és megsértsék a főváros rendjét. A CTK közölte, hogy a rendfenntartó szervek „határozottan felléptek a provokátorok ellen". A hazug Ajvaz Akopján nővére találta ki azt a fantasztikus törtenetet, hogy az ötvenéves leninakáni férfi öt társával együtt 35 napot töltött a romok alatt ia decemberi örményországi földrengés után — azért, hogy fivére a lehető legjobb orvosi kezelésben részesüljön. A hihetetlennek tűnő esetre az Izvesztyija szombati „zárna derített fényt. Akopjan története és fényképe a hét közepén bejárta a vilagsajtót; a férfi — saját elmondása szerint — a december 7-1 tragikus földrengés pillanatában, öt szomszédjával együtt éppen házuk pincéjében tartózkodott, s csak 35 nap múltán találták meg őket a rájuk omlott toronyház romjai alatt Azóta az egyik jereváni kórházban ápolják, s itt többen fel is ismerték, igazolták személyazonosságát. Állítólagos túlélő társai azonban „eltűntek", ahogy azt sem tudni, ki és hogyan mentette ki Akopjánt. Az Izvesztyija cikkírója szerint gyakorlatilag bizonyítottnak tekinthető, hogy a csodálatos menekülés csak mese: Akopján nővére bevallotta, hogy maga találta ki, úton a jereváni kórház felé, azért, hogy évek óta szív- és tüdőbeteg testvére a lehető legjobb kezelést kaphassa. A jereváni kórház orvosai szerint Akopján meglehetősen leromlott állapotban van, lehet, hogy néhány napot valóban a romok alatt töltött, de nem valószínű, hogy 35 napig volt eltemetve. Kórházba kerülése után pszichológusok is megvizsgálták, elmeállapotát normálisnak találták. Most úgy tűnik, megelégelte a vele tortént „csoda" utóhatásait: orvosai szerint azzal fenyegetőzik, hogy ha az újságírók nem hagyják békén, öngyilkos lesz!