Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

1988. december 13., kedd Tények, teóriák, tudomány... A tüz csiholója Adytól tudhattuk meg az igazság költői fenségességében, hogy a tüz elsó fellobbantóját embertársunk­nak kell tisztelni. De ki volt ó. s hol került sor a nagyszerű tettre? Nagyon valószínű, hogy erről kaptunk hírt két dél-afrikai kutató­tól. A magasföld Swartkarns bar­langjában, ahol az Australopithecus és a Homo erectus egy-másfél millió éves maradványait fedezték fel. el­szenesedett csontdarabokat is talál­tak. A vizsgálatok bizonyították, hogy e csontok 300-400 fokos hőnek voltak kitéve, ami nem más, mint a tábortűz hőmérséklete. Ezek az ed­dig ismert legrégibb ilyen leletek. A csontokon kőszerszámok okozta vágásnyomokat is felfedeztek. Semmi kétség tehát: tiszteletre méltó őseink dobálták tűzre e cson­tokat. Biztonsággal csak ennyi állítható. Az ugyanis, hogy hússütés eredmé­nye lenne e pörkölödés, nem bizo­nyítható, bár nagyon valószínű. Hogy miféle csontok kerültek a tűzbe? Volt antilop, zebra, varacs­kos disznó, pávián, sőt az Australo­pithecus robustus csontjai is. Hogy ez utóbbiak is lakoma alkalmából kerültek-e a tűzbe, ugyancsak titok marad, akárcsak az, hogy ók ették-e egymást, vagy őket ették az egy fokkal feljebb álló Homo erectus urak és hölgyek. A tény azonban tény: több, mint egymillió éves az ember által rakott tűz. még ha nem mai mércével mért kultúrtettek esz­köze is volt. (Nature) Szegedi helyesírás Nemrégiben a Délmagvaror­szágban címhetükben olvashat­tuk: Hurokk kincsek a Fekete-ltáz.­bun. Csakhogy ez az építészeti és történelmi emlékhelyünk nem va­lamely Fekete vezetéknevű tulaj­donosról. hanem az idók során megsötétedett falairól kapta a ne­vét. Ne tévesszünk tehát meg hi­bás írásával senkit, sót inkább iga­zítsuk el: írjuk úgy. ahogy a wa­shingtoni Fehér Házat szoktuk: Fekete Háznak. (Ámbár lehet, hogy ha a Közművelődési Palotát — mint kitöm — kifehérítik, ha­marosan azt is Fehér Háznak hív­hatjuk. így különböztetve meg egymástól a Móra Ferenc Múzeum két nagy épületét.) így kell — vagy inkább kellett — írnunk az Oskola utcai egykori Török Házat is. mivel annak sem Török vezetéknevü volt a birto­kosa. hanem a hagyomány szerint török bazár vala. majd a XVIII. században megyeháza, utóbb la­kóház. becses műemlékünk, míg­nem értetlen vezetők utasítására minden tiltakozásunk ellenére le nem bontották. Van még néhány helyesen — vagy inkább helyén valón — írnt­valónk. Ilyen a Város, ha Szegedet értjük rajta. Bálint Sándor hozta szokásba ezt a városszeretetből fa­kadó szegedi helyesírást: ha a ró­mai polgár számára Róma az Urbs volt. nekünk szegedieknek Szeged a Város. Ahogy régi helyi szokás szerint az I87Ő-1 nagy árvizet a Víznek írjuk, mondjuk, vagy (egy­beírva) nagyvizitek, nagyárx íznek. Ahogy a Szeged pályaudvart nagy­állomásnak. a hivatalosan I. sz. postahivatalt nagypostának, eset­leg fópostának. Éhhez hasonlóan egy időben hajlottam arra. hogy a piarista gimnáziumot, a kegyes­rendiek iskoláját szintén egybe kegyesoskolának írjam. De ne hányjunk fittyet a magyar helyes­írás szabályainak, ha nem föltétle­nül szükséges. írhatjuk külön is. de — oskolának. Viszont a Tömörkény és Móra kezevonásával szentesített Somogyi-könyvtár írásmódjában el kell térnünk a szabályzattól, mégha nyomdász barátaink tilta­koznak is. és kéziratunk ellenére Somogyi Könyvtárnak szedik is. Ez utóbbi alakban ugyanis rendre összetévesztik a szegedi Somogyi­könyvtárat a kaposvári. Somogy megyei könyvtárral. Nemegyszer ment oda postai küldemény, pedig nekünk szánták. Tessék megnézni majd az átalakítás után megnyíló múzeum második emeletén az egykori olvasóterem bejárata fö­lött: márványba van vésve a kötő­jeles írásmód. A hagyományt ezút­tal a célszerűség is támogatja. Ahogyan a hagyomány élteti a Délmagyarország írásmódját is. 1960-ban. éppen az én javasla­tomra. átváltott a lap a helyesírás szerinti Dél-Magyarország for­mára. Szerkesztőváltozáskor. 1966-ban. visszatért a hagyomá­.nyoshoz. Kérdezhetik: mit szólok hozzá? Azt. amit Lórincze Lajos, amikor a változtatáskor vélemé­nyét kértük. Akár Délmagyaror­szág. akár Dél-Magyarország, él­jen sokáig! Van azután olyan íratlan szabály is. hogy Szegeden, az ö-zés köz­pontjában. helyéit valóbb az iro­dalmi és a köznyelv ö-s változatai­nak előnyben részesítése. Ez sok esetben másutt is szebb, mint az A paprika tudósa Hazánkban a paprikát a 16. század óta termesztik, számos változatban s fajtában, elsősor­ban a szegedi és a kalocsai táj­körzetben. E kiváló fűszernö­vény igazi rangját elsősorban Obermaver Ernő vegyészmér­nök-növénynemesítőnek. Kos­suth-díjas (1949) akadémikusnak köszönheti. A hazai termesztés­ben szereplő csípős fajták 80 szá­zaléka az ő kísérleteinek eredmé­nye. A fűszerpaprika nemesítése mellett szárazságtűrő étkezési paprikát is előállított, és ezzel a modellel napjaink egyik nagy problémájára is időben felhívta a figyelmet. Obermaver akadémikus 100 éve, 1888. december 13-án szü­letett a Veszprém megyei Som­lószöllösön. Pécsett érettségi­zett. majd a budapesti műegye­temen szerzett vegyészmérnöki diplomát. Diplomadolgozatá­ban a paprikák olajtartalmával foglalkozott, s ettől kezdve élete végéig hű maradt a papri­kához. és legjelentősebbeket e növény nemesítésének és ter­mesztésének fejlesztésében al­kotott. miközben foglalkozott kereskedelmi kérdéseivel, vala­mint ipari feldolgozási techno­lógiájával. Fiatal kutatóként a magyar­óvári nóvénynemesítési intézet­hez került, ahol elsősorban a kémia eredményeinek mező­gazdasági alkalmazástechnikai kérdéseivel foglalkozott, a ku­tatás és a gyakorlat szoros kap­csolatában. Innen 1918-ban az Országos Chemiai Intézetbe he­lyezték, majd Kalocsára azzal a megbízással, hogy szervezze meg. és irányítsa a paprikane­mesítést. Itt végzett kiemelkedő munkássága elismeréseképpen 1931-ben Szegedre, a Vegykí­sérleti és Paprikakísérleti Állo­más élére helyezték. Itt és a „Kenderakadémia" más intéze­teiben végzett közel harminc­éves tevékenysége során alig volt a paprikának olyan ügye. amelyben hasznosan ne vett volna részt. Sikeres eredményeinek elis­meréseképpen 1940-ben kísér­letügvi főigazgatónak nevezték ki. Nyugállományba 1956-ban vonult. Fő témája mellett eredmé­nyesen foglalkozott a makói vö­röshagymával (Brúder János mellett), a cirokkal, a majo­rannával, a szójababbal, a rici nussal és a gyapot hasznosításá­nak kérdéseivel. Kutatási ered­ményeit azzal is igyekezett a gyakorlatba mielőbb átültetni, hogy gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a kereskedőkkel és a termelökkel. Sokat tett a hazai rizstermesz­tés meghonosításáért (ezért kapta Kossuth-díját), és ebben a tevékenységében munkatársá­val. Somorjai Ferenccel (1900-1981). az intézetnek ké­sőbbi igazgatójával közösen ve­tették meg a hazai rizstermesz­tés alapjait, a fajtakérdés és a termesztés kérdéseinek kidol­gozásával. Azt. hogy ma a rizs az Alföld biztosan termő növé­nye, mindkettőjük kitartó mun­kájának köszönhetjük. Alapos és minden körül­ményre kiterjedő figyelmére ta­lán az a legjobb példa, hogv a búza és a rozs virágzásának, valamint megtermékeny ülésé­nek vizsgálati eredményei", ame­lyeket 1917-ben publikált, még ma is több vonatkozásban szol­gálnak elméleti alapul a nemesi­tők gyakorlatában. Obermayer Ernő, a tudós és vezető egyéniség mindig azzal mutatott példát környezetének, Itogy pontosságban, a szakma iránti lelkesedésben, a tudomá­nyos igényességben nem ismert mást, csak az előrehaladást. A legkisebb feladatot is a legna­gyobb precizitással oldotta meg. Emberi magatartását a mélysé­ges humánum hatotta át, mun­katársaival sohasem a beosztott és a főnök viszonyában tárgyalt. Minden okos szót, gondolatot tudományos csírának tekintett, akárhonnan is származott az. Alkotó munkásságának legje­lentősebb színhelyén. Szegeden halt meg. .1969. május 27-én. A Belvárosi temetőben nyugszik. Bátyai Jenő A centenárium alkalmával ma, 11.30 órakor a Fi KI park­jában lévő szobránál emlékün­nepséget tartanak. e-iö. Sokszor elmondtam, leírtam már. hogy mivel minden negyedik magánhangzónk nyílt e. nyelvünk — különösen idegen fül számára — egyhangúnak érződik. Nyel­vünk ..elszikesedése" ellen részint a rövid zárt é használatával vehet­jük föl a harcot, ahol csak ismerik ezt a hangot, részint pedig — ahol lehet az ö-s változattal. Felemelke­dés, felmelegedés helyett mennyi­vel változatosabb a fölemelkedés, fölmelegedés; de nálunk a fölszabadulás is helyesebb, mint a felszabadulás. Szegedi íróklasszi­kusaink. Tömörkény és Juhász Gyula következetesen föl igekötőt használtak a fel helyett. (Móra következetlenül, mert őfélegyházi nyelven beszélt és írt. s ott a fel — fél.) A fölszabadulás utáni Délma­gyarországban Erdei Ferenc ve­zércikkeiben is következetes az ö-zö változat. Ám Ady. bár szi­lágysági volt. ahol nem ismerik az ö-zést. szintén előnyben részesí­tette az ö-ző változatot, mert vagy ösztönösen megérezte, vagv tud­ván tudta, hogy változatosabb lesz tőle a stílusa, a nyelve: Föl-földo­bott kőről írt. nem fel-feldobott­ról. Ezért lenne helyes, ha helység­és utcaneveinkben is következete­sen élnénk az ó-zéssel. Ezzel a vendégeinket is jellegzetes, sajá­tos. egyedi, nem szokványos, má­sutt ismeretlen nevekkel örven­deztetnénk meg. amilyen már most is az Oskola utca. Kacsa utca. Tarján széle. Budzsák stb. Ifi­ben sikerült elfogadtatni a Föltá­madás utca nevét. így kellene hi­vatalossá tenni Fölsöváros. Fölső Tisza-part nevét is. Sőt a régi és népi Csöngőiét, a térképészek ke­zén és a hivatalnokok száján Csen­gelévé szürkült községnevet is. Végül egy sajátos írásmód. Ma általános a nincstelen szó. F.z a szegedi tájnyelvből keriilt az iro­dalmi nyelvbe, de eredetileg nincset­lerí alakban. I86()-ban a Szegedi Híradó még helyesbítette, amikor a lapban nyomdahibából nincstelen jelent meg. Tömörkény és Juhász Gyula következetesen így hasz­nálta. Juhász Gyula és József Attila Szépség koldusa című verseskötete elé írt előszavában is így van; meg­maradt a kézirata, bizonyítható te­hát. Ha nyomtatott műveikben nincstelen áll. a nyomdászok az okai. mert íráshibának, géphibá­nak vélik, s „kijavítják ". Saját gya­korlatomból számtalan példát tu­dok: alig győzöm a korrektúrában visszajavítgatni. Legutóbb egy kéz­iratomnak békéscsabai lektora ér­tetlenkedett. és akarta „helyesbí­teni". míg meg nem győztem, hogy Tömörkény meg Juhász jobban tu­dott magyarul, mint ő. * Szegedi helyesírás? Van ilyen? Mint látható, van: csak apró ár­nyalatban tér ugyan el az országos­tól. de ennyivel mégis sajátos és jellegzetes, alkalmas a napjainkat annyira jellemző uniformizáltság elkerülésére. írásunk, nyelvünk változatosabbá tételére. Péter László HÁZASSÁG Mouakni Ahmed és Gali Erzsébet. Farkas István és Víg Mária Magdolna. Bende János Imre ós Vida Ágnes, Borbély László István és Tóth Éva. Gergi Péter Miklós és Major Zsu­zsanna. Nóvé Ferenc és Ottlik Márta. Győrfi László és Bogár Klára. Körösi Gyula János és Pál Tünde Andrea. Menyhárt Mihály és Szeles Krisztina házasságot kötöttek SZÜLETÉS Seprenyi Lászlónak és Hatvani Jo­lánnak László. Hatvani Sándornak és Lakos Kátalin Erzsébetnek Andor, Farkas Antalnak és Sipos Idának Ti­bor, Szerencsés-Fekete Károlynak ós Szűcs Piroskának Rita, Diósi István Gábornak és Metzinger Krisztinának Áron, Petrovszki Sándornak és Ba­jusz Irénnek Tamás. Huszta Imrének ós Horváth Máriának Gábor, Dobay Imre Ferencnek és dr Török Erikának András Imre, Nagy Józselnek ós Vass Zsuzsannának Anett. Tóth Lajosnak és Halász Évának Levente Lajos, Far­kas László Jenőnek ós Krajcsik Etelka Katalinnak Gábor Levente, Kőműves Sándornak és Bán Katalinnak Renáta Katalin. Farkas-Csamangó Ferenc­nek ós Kovács Zsuzsannának Ferenc. Lázár Miklós Istvánnak és Kontor Emi­liának Bence. Borbás Gábornak és Fodor Éva Etelkának Bálint György. Seprenyi Zoltánnak és Farkas Marian­nának Anett Georgina. Tóth Imrének és Budai Évának Anita, Szajma Lász­lónak és Vastag Gizellának Éva Domi­nika. Sáfrány Istvánnak és Szabó Ka­talin Annának Attila István Ábrahám Családi események Sándornak és Vass Katalinnak Mó­nika, Kovács Attila Elemérnek és La­katos Évának Vivien Éva, Tóth Imré­nek és Németh Andreának Anita, Pa­jor Sándornak és Tóth Erikának Zsolt Dávid. Sopsits Gyulának és Ország Éva Andreának Gábor Gyula. Rácz József Lászlónak és Tokai Edit Máriá­nak Krisztián József. Pap Zoltánnak és Moldován Gabriella Máriának Ró­bert. Sziráki Zoltánnak és Bodó Kata­linnak Andrea. Peták Nandornak és Nagy Juditnak Róbert Nándor, Hor­váth Lászlónak és Sallay Erika Iloná­nak Boglárka. Kelle Lászlónak és Oláh Évának László, Lázár Dezső Ist­vánnak és Csuka Irénnek Mónika, Ka­masz Bélának és Sári Valériának Mó­nika, Bárkányi Jánosnak és Terhes Mária Arankának János, Vass József­nek és Kozák Etelkának Alexandra. Papp Tibornak és Huszár Zsuzsanná­nak Ditta. Berecz Lászlónak és Da­róczi Zsuzsannának Adrienn, Nagy Bélanak és Barabás Ildikónak Brigitta nevű gyermeke született HALÁLOZÁS Kispéter Istvánná Kucsora Rozália. Bódi Imréné Rakonczai Etelka. Bernát lllésné Illés Erzsébet. Horváth Péter, Dobó Istvánné Szekeres Margit, Men­tus Miklósné Szóké Irén, Kocsis And­rás. Makra Jánosné Kószó Mária, Ko­vács Sándor Papp István Huszár Pé­terné Tóth Piroska, dr Pólay Elemér Károly. Borbás József. Csúcs Vero­nika. Makai Istvánné Hell Ilona. Módra Györgyné Czékus Hermina, Horváth Lajosné Hudoba Mária, Horváth La­josné Kothencz Mária. Kálmán Jó­zsefné Nagy Julianna. Kátai Erzsébet. Haderspeck Tádéné Silli Magdolna. Szalai Szilveszter, Molnár Istvánné Zádori Aranka. Mihácsi Ernöné Barna Ilona Etelka. Molnár Józsefné Jakab Etelka. Kovács Ferenc, Varga Sándor, Rúzsa Miklósné Borsos Julianna. Su­lyok Ferencné Szögi Rozália, Maróti Ferenc, Gyulai Jenő Ferencné Roh­nyák Vilma Julianna. Rády Sándor Szilveszter, Kárpáti Mihály Antalné Györkös Anna. Kávási András, Stefán Jakabné Szuhai Erzsébet. Macsán Já­nosné Fejes-Nagy Erzsébet, Sári Ká­roly. Sánta Józsefné Széli Piroska. Takács Sándor. Császár István, Szabó Jánosné Sós Ilona. Farkas Imre, Bezdán Ferencné Szögi Etelka, Harkai Jánqs, Szabó Jánosné Nádud­vari Katalin. Linczer János. Szikora Károly. Tóth András. Kisbán Sándor József. Buza István. Gamsz Józsefné Bajalits Jusztina Selymes Ferenc. Kassai Istvánné Szél Margit. Tari Má­ria. Borbás Ottó. Baranyai Mária, Te­mesvári Andrásné Dózsa Eszter. Szabó Józsefné Horváth Margit, Barna István, Ofella Imre. Séllei Lajosné Nagy Erzsébet, Koza Ferencné Szanka Luca, Jármai Éva. Rutsch­mann Ferencné Bánáti Gizella, Süli János. Tóth György, Fekete László Mihály, Bakacsi Lászlóné Kovács'Er­zsébet, Endrődi Antalné Sárkány Ro­zália, Tóth Györgyné Szekeres Etelka, Bálint Péter Pál. Úrban György, Tábith Mária Terézia. Bakaity István. Vass János, Andrei József meghaltak 1988. DECEMBER 13., KEDD — NÉVNAP: LUCA A Nap kel 7 óra 24 perckor, és nyugszik 15 óra 53 perckor. A Hold kel 10 óra 52 perckor, és nyugszik 20 óra 32 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 213 cm (apadó) SZÁZHUSZONÖT ÉVE született Kolbányi Géza (1863— 1936) mér­nök, repülőgép- és repúlógépmolor-szer­keszto a magyar repülés neves úttörője. SZAZ ÉVE született Obermayer Ernő (1888-1969) Kossuth-díjas vegyészmérnök és mezőgaz­dász. akadémiai levelező tag. a szegedi Vegykisérleti Állomás (1927). majd a Nő­vénytermesztési és Nővénynemesítő Kísér­leti Állomás igazgatóta (1931). Jelentós ered­ményeket ert el a hazai fűszerpaprika neme­sítésében és termelésének fejlesztésében HATVANÉVES Magyar Gábor (sz 1928) állami dijas agrár­mérnök. a nádudvari kukorica- és iparinö­vény-termeiési együttműködés igazgatója 20.55 Reklám 21 00 Stúdió '88 - A Televízió kulturális hetilapia 21.45. Ki a tettes'— Hol vagyok otthon 22 30: Híradó 3. leve 8.55 9 00 905 955 10 05 10 30 10 40 16.10 16 15 16.20 17.Ó0 17.40 17.50: 1820: 1830: 18 35 19.00: 19.25 19.30 20 00 20 05 BUDAPEST 1. Tévétorna nyugdi|asoknak Képuiság Téve-téka — Hármas csatorna IV/3. rész Képes hazajárás (ism.) Mi-tu-ház 15. Kóborlás a nyugati parton 6 — NSZK ismeretteriesztó rövidfilmsoro­zat Tevetorna mozgáskorlátozottaknak Képuisag Hírek Három nap tévéműsora Tizen Túliak Társasága ..Egy szó mint száz" - Nyelvi leitoró iatek Reklám Taiak. városok, emberek... ­Algéria válaszúton Reklám Tévétorna Níls Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal. — NSZK rajzfilmsorozat Esti mese Reklám Híradó Reklám Özvegyek — Angol bűnügyi leveliim-sorozat 10 HATVANÉVES Majoros János (sz. 1928) kétszeres Mun kácsy-di|as keramikus, érdemes művész. 22.20 Főleg kerámia falképeket készít (a Szegedi Biologiai Központban is). NAGYSZÍNHÁZ 7 órakor Szerelmi ba|ilal (Juhász—Jancsó bérlet) KISSZÍNHAZ 7 órakor Huza-vona (bérletszünet) MOZIK Vörös Csillag: délelőtt tOórakor A tekele özvegy (színes, m. b. amerikai film. IV. hely­ár1) fél 4 és háromnegyed 6 órakor Krokodil Dundee (színes ausztrál filmvígjáték. IV. helyár!) este 8 órakor: Rocktéritó (színes magyar film) Fáklya: (él 3 és háromnegyed 5 órakor A dzsungel könyve (szines, m. b. amerikai rajzfilm), 7 órakor Én vagyok a szomszédom (szines csehszlovák filmvígjáték). Szabadság: 3órakor Macskafogó (szines magyar rajzfilm. III helyár!) negyed 6 órakor A fekete özvegy (színes m b amerikai film), fél 8 órakor A partner (olasz film). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor Ezek a fiatalok (magyar film). Klskórössy halászcsárda: (videomozi) délután 4 és este 8 órakor A testőr (szines francia filmvígjáték). Éva presszó: este 8 órakor Erőszakos rendőrök (szines olasz krimi). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál ter 3. szám (13/57-es) Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben' BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebeszeti Klinika (Pécsi u 4 | veszi fel. sebészeti és urológiai felvételi ugyeletet a II kórház (Tolbuhin sgt 57.) tart Gyermekserultek es gyereksebeszeti be­legek ellatása a Gyermekklinika gyermekse­bészeti osztályán történik ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnóltlakos­ság reszére. Szeged. Hunyadi János sgt 1 sz alatt Telefon: 10-100 GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel tél 8 óráig, szombaton, vasárnap es munka­szüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt 20. sz alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a surgós esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Uiszegedi Gyermekkórház. Szeged. Odesz» szai krt 37 Telefon 22-655 FOGORVOSI ÜGYELET Héttőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától helfó reggel 7 óráig Szeged, Zóld S u 1-3 Teleion 14-642 SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig Telefon 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Héttón és csütörtökön délután 3 óratói 6 óráig hívható. BUDAPEST 2 16 55 Képújság 17 00 Hírek román nyelven 17.05 Kalandozások a zenetörténeiben — filmsorozat 11. 17.55 Csali — Horgászok műsora 18 10 Autó-motorsport 88 19.10 Özvegyek — Angol bűnügyi tévéfilm-sorozat 9. 20 00: Képújság 20.05 Del-alfoldi mozaik - A Szegedi Körzeti Stúdió műsora 21.05 Betúreklám 21.10 Híradó 2. 21.25 Reklám 21.30 Roxinpadon A Hobo Blues Band — Koncert Kepuiság BELGRÁDI. ' 16.50 Magyar nyelvű TV-napló (Bg) 17 25 Hírek (Zg) 17 30 Kicsinyek, nagyok — dokumentum­adás gyermekeknek 18 00 Az emberek beszélnek — művelő­dési program (Bg) 18.30 Rajzfilm (Bg) 18 40 Számok és belük - vetélkedő (Zg) 19 00 TV-kalendarium (Zg) 19 10 Rajzfilm (Zg) 19 27 Ma este (Zg) 1930 TV-napló 19.50 Sport 19 53 ldö|árás (Zg) 20.00 Lottóhúzás (Bg) 20.05 Félix Krull - filmsorozat (Bg) 20.55 Kontakt-magazin 22 25 TV-napló 22 45 É||el is. nappal is — éjszakai program 00 45 Hírek BELGRÁD 2 17 50 Műsorismertetés 17 55 Tudományos beszelgetesek (Zg) 18 25 Krónika (Zg) 19.15 Musorkiegeszilés (Zg) 19 27 Ma este (Zg) 19 30 TV-napló 20 00 Komoly zenei adás (Bg) 20.45 Hírek (Zg) 20 55 Szórakoztató kedd (Zg) 22.25 Adás a kultura kóréból (Bg) Rádió KOSSUTH 8 20 Másfél ora irodalomkedvelőknek 9 44 Sanzonok 10 05 Nepi kerámiák — ipari méretekben 10 25 Magyar muveszek operafelveteleiból 11.00 Nepdalkorók és ctterazenekarok fel­veteleiból 11 34 Prenn Ferenc hányatott élete 12.45 Zenés szomszédolás 13.00 Klasszikusok delidóben (Éló) 14 10 Magyaran szólva 14.25 Orvosi tanácsok 14.30 Dzsesszmelódiák 15.00 Mándy Iván hangiatékaiból 15.21. Kovács Lajos nólakat énekel 15.40 Tudnivalók utazóknak 16 05 Éneklő ifjúság 16.20 A Gyermekradio kívansagmusora 17.00 Neked sem mindegy1 Mi a neved? 17 30 Kodály Karádi nóták 17 38 Rólunk van szóf 17.45 A Szabó család 19 15 Verses összeállítás Áprily Lajos köl­teményéiből 20.10 Katona Klári enekel 20 30 Sokszemközt az egészsegröl 21.00 Zenekari muzsika 22 00 Hírvilág 22.30 Kiss András hegedül. Prunyi Ilona zongorázik (Elo) kb 23 30 Operarészletek PETŐFI 8.05 Slagermuzeum 8 50 Külpolitikai figyelő 9.05 Napközben (Elö) 12.10 Fanfármuzsika 12.25 Háztáji állattenyésztőknek 12 30 Boros Lajos népi zenekara látszik 13 05 Popzene sztereóban 14 00 Nagy nevettetők — Fehér Klára 14 30 Uszkárdijas karikaturista 15 05 Kiss József (oboaj hangversenye a 22-es stúdióban 15.20 Irodalmi rejlvénymúsor fiz percben 15 30 Csúcsforgalom (Eló) 17 30 Helykeresó Eselyekröl. lehetősé­gekről — fiataloknak 18.33 Fiataloknak 20.03 Népdalok 21.05 Almáskert — Veres Péter regénye 21.29 Könnyűzenei stúdiónk u| felveteleiböl 22.00 Kaló Flórián hangjateka 22.50 Az éló népdal — Béres János műsora 23 10 A dzsessz története 23.50 Shirley MacLaine zenés látékokból énekel BARTÓK 9 08 Zenekari muzsika 10 00 Kórusmuzsika 10.30 Diakfélora 11 00 Sebők György zongoraestje 12.33 A Magyar Radio és Televízió ének­kara enekel 13 05 Érzelmek iskolája 14 03 Szimfonikus zene 15.10 Labirintus 15 25 Kókai Rezső István király — orató­rium 17.00 Iskolarádió 17.30: Tudnivalók utazóknak 17 49 Carl Philipp Emánuel Bach művészi pályáia 2. 18.30 A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora 19.05 A Magyar Rádió nemet nyelvű nem­zetiségi műsora 19.35 A Radio lemezalbuma 20.45 Válogatás hazai és külföldi slágerlis­tákról 21 22 Fiatalok a seregben 21 52 Operaest 22 47 Az irodalomtudomány műhelyei 1

Next

/
Thumbnails
Contents