Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

1988. december 9., péntek Hangfotók Csongrád megyéböl-a rádióban A Csongrád megyei párt­értekezlet előestéjére idő­zítve. ma, pénteken, 19 óra 15 perckor a Kossuth rádió sugározza Mary György dokumentumműsorát, mely­nek címe: Meddig lehet ti­inonyozni? — avagy a ha­ladásról és maradásról, meg hírhedtté vált ügyekről. A cím besaédes, a műsor minden bizonnyal sok hall­gatót vonz szűkebb hazánk polgárai közül. A doku­men tum-ös6 zeál 1 i tásba n közreműködnek: Anderle Adám. (JATE), Eke Károly Csongrád országgyűlési kép­viselője), Forgó Islván (Ma­kó nyugalmazott tanácsel­nöke), Halász Miklós (a Délmagyarország rovatve­zetője), Kanyó Ferenc (me­gyei pártbizottság oktatási igazgatósága), Szabó Sándor (a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára), Sza­káll Andrásné (nyugdíjas tsz-tag), Székely Sándor (a városi pártbizottság újravá­lasztott első titkára), Papp György (az NKFV szegedi üzeme pártbizottságának titkára), Peterdi László (Makói Lenin Tsz), Szalay István (JATE), Tráser László (SZOTE). Tanácsülés Mórahalmon Mórahalom Városi Jogú Nagyközség Tanácsa tegnap délután tartotta az idei ne­gyedik rendes ülését. A művelődési házban előbb a testületet tájékoztatta a ta­nácselnök, Murányi György, a lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról, majd Papdi Istvánná osztályveze­tő szólt az adóügyi felada­tokról, az adórendszer re­formjának gyakorlatáról. A tanácsülésen beszéltek még művelődési, egészségügyi, szociális és munkaügyi kér­désekről. A tanácsülés vé­gén a tanácselnök javasla­tot tett a tanács 1989-es évi munkatervére. MHSZ-élet '88 Új szakosztályok, sikeres vállalkozások Ha manapság egy újságíró arra kéri valamelyik szerve­zet (gazdasági egység stb...) vezetőjét: ugyan, beszéljen már az elmúlt időszak főbb alap az egyes kisebb szerve- honvédelmi többtusa foglal­eseményeiről, sorolja a si- zetek új típusú munkájához, koztatja a legtöbb generá­kereket, netán vállalja a ku- Nekünk, vagyis a városi, ne- ciót. S ne feledkezzünk meg darcokat, szinte biztosra ve- tán még kisebb csoportok- arról sem, hogy ma 84 klub heti — panaszok, gondok, nál, kluboknál pedig arra működik a városunkban, kö­kifogások váltakoznak a kell ügyelni, hogy ebben a zülük nem egyben országos mondatokban. Hogy a kül- szinte napról napra. változó szinten is elismert munka sö és belső feltételek, no meg világban megőrizzünk min- folyik. a kedvezőtlen adottságok, den olyat, amely segíti a — S ahogy hallom, ujak is nem is szólva a szubjektív színvonalas munkát, de föl- alakulnak... es objektív feltételekről... leljük azokat a formákat is, — Mint mondtam; a leg­Ugye értik? amelyekkel újabb tagokat fontosabb megérezni, mit is No mindezek ellenére tá- toborozhatunk. Így például a igényelnek az újabb korosz­vol áll tőlem az általánosítás történelmi hagyományok tályok. Pár évvel ezelőtt még szándéka, de azért bevallom, ápolására nagy gondot fordi- elképzelhetetlen lett volna jólesett végre optimista nyi- tunk (jó alkalom volt idén az MHSZ berkein belül, latkozást hallgatni. A hely- erre a megalakulás 40. évfor- mondjuk egy számitógépes 'szín nem titok: az MHSZ dulójához kapcsolódó ren- klub. Ma már elmondhatom, városi vezetőségét látogat- dezvénysorozat), s nagyon hogy a Mikromat névre ke­tam meg, ahol Ungi Ferenc, vigyázunk arra, hogy a bará- resztelt számítógépes verse­a szövetség szegedi titkára ti légkör továbbra is alapjel- nyünk „befutott", s látva a beszélt 1988 főbb MHSZ-es lemzője legyen egy-egy jégsport nagy szegedi nép­eseményeiröl. S mint már MHSZ-es közösségnek. Ná- szerűségét, segítséget nyúj­emlitettem, optimistán. lutik például nem érzek ge- tottunk ahhoz is, hogy létre­— Ennyire jól mennek a neraciós ellentéteket — a ti- jöjjön egy nemzeti bajnok­dolgok'' nikorosztály éppúgy találhat ságba is benevezni tudó jég­Fgy pjiianatig sem álli- klubjainkban hasznos el- korongszakosztály. A Tisza tom, hogy azok a bizonyos foglaltságot, mint az idősebb Füszért honvédelmi klubja gazdasagi viszonyok, az egy- generáció. Talán ez " ­re szűkülő anyagi források, szövetségünk egyik netán tagjaink nagyobb, zóbb oldalát. adja emellett vállalkoz.ik arra is, legvon- hogy a magasabb szintű mű­korcsolyázás oktatásából is egyéb irányú elfoglaltsága ne - Tehát ami jo. azt meg- részt vállaljon. Végül meg­okozna néha gondokat, de őrizm. De manapsag, amikor említenem a termeszetjarast, tény: az MHSZ ma is váltó- célok és funkciók oly gyor- hiszse területen .s alakulnak zatlanul betölti azt a szere- san átértékelődnek, mi is UJ klubjaink, pet, amelyet céljaiból adó- tulajdonképpen egy honvé- — A mai gazdasági hely­dóan szánnak neki. No per- delmi szövetség konkrét fel- zetben — hogy is mondjam sze az is igaz, hogy igyek- adata? — kicsit meglepő ez a nagy szünk minél ügyesebben ha- — A honvédelmi nevelés Pezsgés. ladni a korral. A júniusban ma is egyik legfontosabb ~ Pedig'gazdagnak aligha megtartott országos közgyú- tennivalónk, így részt ve­lésen például elfogadták a szünk az iskolások honvédel­szervezet új, ideiglenes alap- mi tárgyainak oktatásában, szabályát, amely lényege tö- és a sorkötelesek katonai mören így foglalható össze: felkészítésében. Hasonlóan a az MHSZ oly mértékben tár- hagyományos feladatok közé kellett magyarazgatni, mit is sadalmasítsa munkáját, hogy sorolhatjuk a tömeg- és mi- Jelent az MHSZ-váüalkfezás, egyértelműen tómegszerve- nöségi sportokat — szegeden zetté váljon. Ez persze csak leginkább a lövészet és a nevezhetjük magunkat. Leg­feljebb így mondanám: igyekszünk élni gazdasági téren is az új lehetőségek­kel. Egy-két éve még úgy Nem tréfa... 1988-ra pedig már 12 klu­bunk próbálkozik ezzel, nem kevés hasznot hozva az egyénnek éppúgy, mint a szövetségnek. — tgy már érthető az op­timizmus. — Még inkább az lesz,* ha elmondom; a társadalmasí­tás nagyon is kézzelfogható gyakorlata az, hogy szinte minden állami és társadalmi szervezet szívesen segíti munkánkat. Az utóbbi idő­szakban a tanácsi és párt­szervek mellett nagyon sok üzemmel, iskolával alakult ki napi, élő kapcsolatunk. Űjra csak igazolódott a mondás: az emberek akara­tán, összefogásán sok min­den múlik. S ha ehhez hoz­záadom a klubokban dolgozó társadalmi munkások telje­sítményét, fogalmazhatok így is: majdnem minden eredmény ennek köszönhető. Bátyi Zoltán Megyei pártértekezlet előtt Súlyos tehertételekkel Tagadhatatlanul nagy ké­sedelemben ivagyunk. Amit megújulásnak nevezünk a haza! közéletben és a párt­ban, a magyar végeken ne­héz kitapogatni. Főleg a megyei pártvezetést éri fo­lyamatosan szigorú kritika már tavasz óta. A párttag­ság jelentős részének az volt a benyomása hónapo­kon át, hogy itt szervezett erők szinte testületileg tor­laszolták ed az utat a tag­ságban erjedő szándékok és a májusi ösztönzések előtt •Ezt ma már hihetetlenül egyszerű logikai rendbe szedni. A lánc szemei vala­hogy így következnek egy­más után: önkényes, régi­módi formula szerint ment végbe az országos pártérte­kezlet küldötteinek (kivá­lasztása; a megyei küldött­csoport nem tudott ér.dem­ben hozzájárulni- az orszá­gos értekezlet progresszív irányzatához; méltatlan huzavona itámadt a megyei pártértekezlet megrende­lésének kívánsága körül, inelyben elhamarkodott, in­kább szándékon, mint meg­győződésen alapuló vezetői nyilatkozat vágott a tagsá­gi akarat elé; a megyei pártbizottság 19 alaposan megindokolt felszólalás el­lenére elzárkózott a gondo­lat elöl, de még azután sem kezdeményezett a megyei pártvezetés fölmérést a tag­sági akaratról; frakciózás gyanújába keverték a dön­tést vitatókat; káros tehe­tetlenséget tanúsított a ve­zetés a közvéleményt föl­kavaró etikai vétségek ren­dezésében. Magyarán szól­va: a megyei pártértekezle­tet erőnek erejével kellett kikényszeríteni. Csoda-e, hogy elfogyott a párttagság bizalma? Cso­da-e, hogy kimondta az íté­letet küldöttcsoport-meg­beszéléseken , taggyűlése­ken, sajtóvitában: politikai stílusban, vezetési módsze­rekben, személyi összetétel­ben generális megújulásra van szükség, ijielynek vég­hezvitelére a hét végére ki­tűzött, megyei pártértekezlet hivatott! Magam is egy küldött jo­gán szólok az előzetes vitá­ban, s lehet, indulatosab­ban, mint elvárható lenne, de idegeimben érzem a dele­gáló pártalapszervezetek indítékait; ismerem véle­ményüket és gondolataikat. S nem szomorkodom amiatt, hogy ezekben a kérdések­ben megbomlott a pártegy­ség. Törvényszerű következ­mény ez, s egyúttal bizo­nyítéka az egységről alko­tott régi fölfogás kudarcá­nak és tarthatatlanságának. A vezényelt egység elvének maradi és lejáratott erőlte­tése, s látszat tisztelete ve­zetett Ide éppen: „Csak mondjátok, mi meg majd határozunk és a határozat ellen nincsen apelláta!" Csakhogy a párttagság már régen vitában él, s amit az eszmecsere folyamán végül is az országos értekezleten kikovácsolt, arról nem mond le tekintélyelv vagy veze­tői, akár testületi ellenállás esetén sem. Komolyan vesz­szük és építkezünk. „Alul­ról" — ahogy a régi szótár­ból! kölcsönvett kifejezéssel mondják, pedig eppen „föl­felé". Politikát akarunk csinálni, s nem elégszünk meg az engedelmes és fe­gyelmezett végrehajtók­nak kijáró, leereszkedő vállveregetéssel. Sajnála­tos, hogy annyi „verekedés" árán jutottunk csak el de­cember tizedikéig — ezek az energiák jobb szolgálatot tehettek volna a program­építésben. Egyet természetesen na­gyon megtanulhattunk: a harc nem idegen egypárt­beliektől sem, s nem a vita heve, keménysége vagyakár szikrázása az azonos aka­rathoz vezető leghosszabb út, hanem éppen annak lát­szata, hogy az egység do­minál, miközben sértettnek, megcsalatottnak érezzük ma­gunkat. Biztosan tudom, hogy ez a mostani megyei pártértekezlet ezzel a ha­talmas lelkiismereti teherrel ül egybe, tetézve a türelmet­lenség, a megfáradás, az él­kedvetlen edés és a bizal­matlanság súlyaival is. Mégis jó lenne ezeket a ter­heket a ruhatárban hagy­ni és maradék vitakedvün­ket a megoldások, a prog­ram, a jövő vitorláiba te­relni. Hiszen a beszámoló­tervezet ds hagy éppen elég megfontolni valót. Sejtése­ket is alig tartalmaz az alapszervezeti, s különösen a lakóterületi pártmunka új elemeiről és szükségleteiről túlságosan tétova az alter­natív mozgalmakhoz, cso­portosulásokhoz való vir szony meghatározásában, a velük való együttműködés lehetőségeit alig-alig meri fölvállalni; mégkerüli a megye és a városok viszo­nyának sajgó vagy már zsibbadó elemeit; bátortalan a pártmunka nagyobb ará­nyú társadalmasításának gondolatkörében; nem tar­talmaz igazi Indítékokat az apparátus átalakítására ... Módszertanilag 'igen jellem­ző rá, hogy túl nagy örök séget testál a majd megvá lasztandó testületekre — nem tár fel alternatívákat a párt szervezeti megújítá­sára. Keresi benne magái munkás és fiatal, értetlmisé­gi és falusi, s majd mind elvesz a szokásos egyensú­lyozásban. 'De a nemzeti és helyi sorsproblémák ds ha­loványak, erőtlenek, pedig most biztosan ezek 'lenné­nek a legelőbbre valók. Tu­dok harcos értelmiségi in­dulatokról, munkásfájdal­makról, a panasztság iránti közöny panaszairól, ifjúsági keserűségekről, s nem hi­szem, hogy ilyen frontok nyitása bármi haszonnal ke­csegtetne. Lehet sorrendeket állítani — a sor minden­képpen hosszú lenne. A párt akcióképességének megteremtésénél, politikai hatásának megélénkítésónél, társadalmi -befolyásának újmódi érvényesítésénél előbbre való dolga nem le­het ma helyi pártértekezlet­nek. Ebben bizonyosan egy­ségre juthatunk, ha nem is „mindent elsöprő" módon. Hiszen mástól-mástól re­méljük ennek garanciáit is. Magam például — számos ;lv társammal és delegáló közösségeinkkel együtt— az első hangsúlyt feltétlenül u 'személyi garanciákra te­szem. Bizalmat teremteni csak merőben más típusú, stílusú, összetetelú .vezetők­kel és vezető testületekkel lehet. Politikai, erkölcsi, emberi hitel; a megújulás folyamatában tanúsított el­szántság és érzékenység; a személyiség szervező ereje; a kapcsolatteremtés kepes­sége — ilyenféle tulajdon­ságokból jön már össze az alkalmasság. Ezért nagy hi­ha lenne, ha a hagyomá­nyos statisztikai szemlélet kerekedne felül, amire még most is oly nagy a csábítás. Egy bizonyos: Csongrád me­gye, melynek jórészt okklii keveredett kétes híre idén a hazai közéletben, a politi­kai tehetetlenség, tétovaság bélyegét csak a megújulási készség elszánt és karakte­res , demonstrálásával tud­ja letörölni a homlokáról. Nagyon hiszem, hogy a me­gyei pártértekezlet meg tud felelni a párttagság és a közvélemény elvárásai­nak, s de tudja küzdeni az erkölcsi bénultságot. Sz. Simon István Légi járat Tel Avivba Egy titkárjelölt véleménye A megyei pártértekezlet előkészítő bizottsaga a he­lyi lapiókban e hét kedd­jén közzétette a számítás­ba vehető jelölteket a megyei pártbizottsági tit­kári funkciókra. Ezek kö­zött szerepel nevem is. Az, hogy szóba kerül­tem, és az a tény, hogy többen szívesen láttak volna politikai funkció­ban, fölfogható lenne igen jó doldgként is. Azonban a valóság egészen más. Szóba kerülésemet az új­ságból tudtam meg, abból a közleményből, amely felsorolta a jelölteket, és közöttük két személyt is megjelölt, hogy ők ugyan szóba kerültek, de nem vállalták. Ebből követke­zik, hogy a többiekkel az egyeztetés megtörtént. Amiért tollat ragadtam. A Domaszéki Szőlőfürt Mg. Szakszövetkezet elnö­ke vagyok, az 1500 tagunk bizalmából választott ve­zető. A mezőgazdasági szövetkezetek, így mi is, nehéz gazdasági éveket élünk át. Beruházásokba kezdtünk, amelyekhez a tagok megtakarított pén­zére is számítunk célrész­jegy formájában. Ebben a helyzetben könnyű elbi­zonytalanítani a tagságot egy olyan tartalmú közle­ménnyel, amiből az derül ki, hogy elnökük más be­osztásokra pályázik. Ilyesmivel tönkre lehet tenni egy szövetkezetet. Megköszönve a bennem bízó küldöttek bizalmát, ezúton közlöm, hogy nem állt, és nem is áll szán­dékomban a választáson részt venni. Kalivoda Imre .... ami az Arany János utcában látható. Igen lassan itt is úgy tűnik, nemcsak a színházi kellékeknek van he­lye, hanem az elnyűtt „kis" Zastava autókaszninak is. Lehet, hogy a gyerekek örülnek a teljesen szétszedett autóroncsnak, de igazán nem városi jelentőségű. Talán az egykori autó tulajdonosa is belátja ezt. Márciusban indítja meg rendszeres járatait Budapest és Tel Aviv között az El A1 izraeli légitársaság. Ked­denként heti egy, júniustól pedig hetente két alkalom­mal indulnak El A1 gépek, és — mint közölték — a Bécs—Tel Aviv járatnál ol­csóbban kínálják majd a jegyeket az utasoknak. Ez a tény, továbbá a repülési idő lerövidülése egyaránt lökést adhat a kétoldali tu­ristaforgalom növekedésé­nek Helyreigazítás Tegnapi számunkban ösz- bevezetőjében tévesen je­szefoglalót közöltünk a Köz- lent meg az az információ, ponti Statisztikai Hivatal . _ . . ... , megyei igazgatóságának hogy a Jelentest eljuttattak a frissen készült gazdasági megyei pártértekezlet részt­elemzéséből Ezen apyagunk vevőihez. i v

Next

/
Thumbnails
Contents