Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

« 94 1988. december 10., szombat Szeged - tanácselnök nélkül (Folytatás az f. oldalrol.) Gyula nyugdíjazása miatti felmentési kérelmét. S egy­úttal felmentette öt a mun­kavégzési kötelezettség alól. A tanácsi ügyeket tehát má­tól felelős vezetőként az al­talános elnökhelyettes viszi tovább. (Olvasóink bizonyá­ra emlékeznek rá: Csonka István maga ellen kert ösz­szeférhetetlenségi vizsgála­tot, erről a tanacs december 8-an dönt.) Tekintettel ar­ra. hogy a tanácselnök ha­taskörileg a megyei pártbi­zottság végrehajtó bizottsá­gához tartozik és ismerete­sen a vb-t a december 10-i megyei pártértekezlet után választják meg, e körülmé­nyek miatt nagy valószínű­séggel mar csak 1989. ja­nuarjában tudjuk majd meg, ki lesz Szeged tanácselnöke. Pálfy Katalin Végszó helyett Két mozzanatot emelnék ki végül a nyolc és fél óráig tartó vita és szavazási folyamat jellemzésére: az egyik, hogy a szavazás végére, bizonyára alapos ok­ból, két tanácstag elhagyta az üléstermet, igy a mi­nősített többség elérésének kisebbedett az esélye. És ha olvasóink végig követtek az aranyokat, láthatják, egy-két szavazatnak is „perdöntő" szerep jutott. A másik: ha a vita után bárki is változtatott eredeti, hetek alatt kialakult, s talán nem balgaság feltételezni, hogy választói előtt is vállalt véleményén, azt érthetőnek és ter­mészetesnek tartjuk. De hogy a szavazás egyik fordulójá­tól a másikig valaki átértékelje azt, miként ítéli meg az összeférhetetlenség kérdését, az enyhén szólva, fur­csa. Üjfent ismételgetni a szavazásokat addig, míg nincs meg a minősített többség, az nem csupán az ügybeni állásfoglalások szilárdságát teszi kétségessé, hanem a tzstü'.eti döntés megalapozottságai is. Nem szeretnék senkit tétovasággal vádolni, de mintha a fél 9-töl este háromnegyed hatig tartó ülésezésben kifá­radtak volna a tanácstagok. Talán azért is döntöttek, úgy, hogy ötadjére még tesznek egy kísérletét. Si­került. Corazon Aquino fogadta Várkonyi Pétert 0 Manila (MTI) Corazon C. Áquino, a Fülöp-szigetek köztársasá­gi elnöke pénteken fogadta Várkonyi Péter külügymi­nisztert, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik Mani­lában. Az elnök asszony közölte, hogy országa kész a kap­csolatok fejlesztésére. Ér­deklődéssel fogadta Várko­nyi Péter tájékoztatóját Magyarország politikai és gazdasági reformtörekvé­seiről. A magyar diplomá­cia vezetője átadta Corazón 'Aquinónak Straub F. Brú­nó levelét, amelyben ak El­nöki Tanács elnöke ma­gyarországi látogatásra hívta meg a Fülöp-szigetek államfőjét. Konkrét gazdasági kérdé­sekről esett szó Várkonyi Péter es José Concepción kereskedelmi és ipari mi­niszter találkozóján. Elvben megállapodtak, hogy üzleti tanács létesül Budapesten, illetve Mandaban, külkeres­kedelmi cégek bevonásával. Kicserélték azokat a listá­kat, amelyek a lehetséges együttműködési területe­ket összegzik. Manila első­sorban a magyar textilgép­gyártás es a vegyipar ter­mékei iránt érdeklődik. Ma­gyarország kész részt ven­ni egy olyan csomagtervben, amely Fülöp-szigeteki el­lenüzleteket, illetve keres­kedelem-fejlesztési elkép­zeléseket tartalmaz. Ezak részleteiről tárgyalt Várko­nyi Péter az Országos Gaz­dasági Fejlesztési Hivatal­ban és a Kereskedelmi es Iparkamarában. Folyton változó mezőgazdaság A tsz-szővetség székházá­ba tegnap, pénteken kötet­len beszélgetésre hívták az tájságírókat. Évről évre visszatérő hagyomány, hogy a sajtónap közeledtével kö­szönetüket fejezzék ki azon munkatársaknak, akik az ágazattal összefüggő kérdé­sekkel igyekeznek a közvé­leményt megismertetni. Molnár Lajos, a Teszöv elnöke emellett szólt a fe­szítő gondokról is, hisz míg országos szinten azt hang­súlyozzák, hogy jó évet zárt a mezőgazdaság, me­gyénkben korántsem ilyen rózsás a helyzet. Az aszály és fagykárok jelentős ki­esést okoztak, ez párosul­va a szigorú közgazdasági szabályozókkal, tíz szövet­kezetünkben mérleg sze­rinti veszteséghez vezetett. S ami még elgondol kod ta­tóbb, hogy a. derékhad is az egyszerű újratermelés esélyéert kénytelen kapasz­kodni. Haskó Pál, a szövetség titkára elmondta, hogy a csökkenő nyereség vagyon­feléléshez vezet, & 1989 megalapozasa is csorbát szenved. Több gazdaságnak gyengébb minőségű vető­magra tellett csak, s a mű­trágya-felhasználás is meg­csappant. Hosszabb távon meg kelj szabadítani a szö­vetkezeteket a bürokratikus terhektől, av bonyolult elvo­nási formáktól, s új agrár­politikát kell folytatni. A szövetség jelmondata a ta­nácsterem felirata szerint: „A szövetkezet soha sin­csen készen, mint létreho­zó okaitól leválasztható for­mula: minden történelmi helyzet és minden gazdasá­gi-társadalmi törekvés cél­kitűzéseihez képest folyton változó formát ölt, és foly­ton újjászületik." (Erdei Ferenc) T. Sz. I. Pártközi eszmecsere Crósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken a Közpon­ti Bizottság, székházában fogadta a Brazil Kommu nista Párt küldöttségét, amely Salomao Maiina párt­elnök vezetésével tartózko­dik hazánkban. A delegá­ció tagia Antonio Resk, a BKP KB tagja, a párt Sao Paolo-i városi bizottságá­nak titkára Grósz Károly tájékozta­tást adott a magyarországi változások hátteréről és fő vonásairól, az MSZMP meg­újulási törekvéseiről, a párt előtt álló időszerű felada­tokról. A brazil vendégek szóltak az országukban zaj­ló demokratizálódási folya­matokról/ a brazil kommu­nisták tevékenységéről Repülőgép­eltérítés W Moszkva (MTI) Csütörtökön az észak­kaukázusi Ordzsonikidze városában fegyveres bűnö­zők egy csoportja hatalmá­ba kerített egy autóbuszt, amelyen 30 iskolás, egy ta­nár, és az autóbusz vezető­je tartózkodott. A bűnözők igy akarták biztosítani sa­ját külföldre távozásukat — jelentette pénteken gyorshírben a TASZSZ. A túszok életének meg­óvása érdekében az ország vezetése úgy határozott, hogy szállító repülőgépet bocsát a bűnözők rendelke­zésere. Az állambi+Hn.sági szervek más hatóságokkal együttműködve kiszabadí­tották a túszokat. Vala­mennyi gyermek, a tanár és a sofór kiszabadult, egészségi állapotuk a jelen­tés szerint kielégítő. A repülőgép a bünözöV követelésének megfelelően elindult egy külföldi repü­lőtér felé — irta jelentése végén a TASZSZ. Hírügynökségi jelentések szerint a túszejtők egy II— 76 típusú óriás szállítógé­pen távoztak a Szovjet­unióból, a gép Izraelben le­szállt. Albert Vlaszov, a No­vosztyi szovjet sajtóügy­nökség elnöke a hírrel kap­csolatban csak annyit kö­zölt, hogy geprablasi kísér­let történt. A nyugati be­számolók szerint az 11—76­cs megkapta a felszállási engedélyt és a számítások alapján — közép-európai idő szerint délután négy óra körül Izraelbe érkezett. Megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása (Foiytatas az 1. oldalról.) kítására, a szakszervezetek törvényes jogállásának meg­határozására irányuló mun­kálatokat —, hogy csak a legfontosabbakat eijilitsem — tagjaink érdeklődéssel kisérik, egyebek mellett ezektől is egy demokratiku­san működő társadalmi-po­litikai modell kialakulását várják. lényegesen bonyolultabb kérdés az. egypártrendszer­többpártrendszer problé­mája, amely ma számos he­lyen és formában felmerül. A magyar szakszervezeti mozgalomnak,, az általa képviselt dolgozóknak nem áll érdekében, hogy a szak­szervezetek kisebb-na­gyobb politikai csoporto­sulások harcainak szinteré­vé váljanak. A magyar szak­szervezeteknek a jövőben is meg kell kísérelniük kü­lönböző érdekekkel, ideoló­giai felfogással, politikai né­zetekkel rendelkező tagjai összefogását meg valósi ta­ni, mert ez teremt esélyt ér­dekérvényesítési lehetősé­geik javításához, a társada­lom előtt álló bonyolult fel­adatok megoldásában ob­jektíve rájuk háruló teen­dők ellátásához. Ez más ol­dalról azt is jelenti, hogy a szakszervezeti mozgalom­ban nem a monolitikus szervezeti-politikai egység­re, hanem az alapvető ér­dekek azonosságán nyug­vó, az ország, a tár­sadalom legalapvetőbb er­dekeit szem előtt tartó ösz­szefogásra kell tennünk a hangsúlyt. Azt ajánljuk az országos értekezletnek, hogy erősítse meg: a jövő­ben valóságos szövetségi alapokon, a tagság, a tag­szervezetek elhatározása alapján létrejövő önkéntes szövetség formájában mű­ködjön a szakszervezeti mozgalom a szervezet min­den szintjén. Ez a felfogás feltételezi, hogy nagy önállósággal ren­delkező szakszervezetek önkéntes tömörülései alkot­ják a szakszervezeti mozga­lom gerincét, azaz közkeletű kifejezéssel élve az egész mozgalom, az egész szerve­zet alulról építkező, alulról meghatározott. Ez a szerve­ződési elv lehetővé teszi, hogy erőteljesebben érvény­re jusson a tagság szakmai, foglalkozási ágak szerinti differenciáltabb szervezke­dési igénye, egyben azt is feltételezi, hogy az önálló szakmai, foglalkozási szer­vezetek ágazati tömörülése­ket alkotnak, megvalósítva mind a szakmai, mind az adott munkahelyhez kötődő érdekek képviseletét, védel­mét. Másként szólva azt is mondhatnám: fel kell ol­danunk azt a szigorú elha­tárolást, amely szerint a szakszervezetek szervező­dése vagy szakmái, vagy ágazati. Ügy gondolom, hogy tör­ténelmi tradíciónknak, mai viszonyainknak é.> a Jövő követelményeinek akkor tu­dunk megfelelni, ha a dön­tés jogát a legilletékesebbre, a tagságra bízzuk: a szak­mai és ágazati szerveződés miiyen kombinációjától vár­ják érdekeik jobb feltárá­sát. hatékonyabb érvénye­sülését. — Ahhoz, hogy az elmon­dottak a valóságban is ér­vényesüljenek, hogy a szak­szervezeti mozgalom a vá­zoltak szellemében működ­hessen, új alapszabályra, il­letve, javasolt nevén: új alapokmányra van szükség. Ennek kidolgozásúhoz ké­rünk felhatalmazást az. or­szágos értekezlettől. Itt sze­retném megemlíteni azt a kérdést is. hogy javaslatunk értelmeben a létrejövő szö­vetség nevét is célszerűnek tartjuk megváltoztatni. Ncnt azért, hogy átfessük a cég­táblát. hanem azért, mert a javasolt új elnevezések pon­tosabban kifejezzék a szán­dékolt új tartalmat. Ami a konkrét elnevezést illeti: én személy szerint a Magyar Szakszervezetek Demokrati­kus Szövetsége elnevezést ajánlom. — Amikor a szakszerveze­tek véleményt mondanak a gazdaság helyzetéről, az élet­színvonal és a szociálpoliti­ka kérdéséiről, akkor ezt alapvető funkciójukból fa­kadóan a munkavállalói ér­dekeket szem elótt tartva, és azok érvényesitesére töre­kedve teszik. Teszik ezt annak ellenere, hogy talán évtizedek óta nem volt ilyen szúk a moz­gástere az érdekérvényesí­tésnek. A hosszabb ideje csökkenő életszínvonal, az ugyancsak több éve csökke­nő reálbérek ellenére a vi­ta még mindig ném a visz­szaesés megállításáról folyik, hanem a további csökkenés üteméről, annak lehetséges mérsékléséről. A szakszervezetek meg­ítélése szerint a politikai vezetés, a kormányzat az­zal, hogy a 80-as évtized' elejen, közepén kitért a valóságos helyzet bemutatá­sa elöl, súlyos felelősséget vállalt magúra. A Parla­ment ülésszakán tett beje­lentés szükséges lépés volt a társadalmi-gazdasági hely­zetünkkel történő szembe­nézés útján. Szükséges, de nem elégséges. Hátra van még a felelősség megálla­pítása, annak feltárása, hogy milyen döntési me­chanizmus okozta, hogy hosszú ideig ilyen nagy­ságrendű terhek halmozód­hattak fel. és ezt a közvé­lemény. söt a vezetés jó része elöl is el lehetett tit­kolni. En itt elsősorban nem a személyi felelősség megállapítására gondolok — bár nyilván az sem ke­rülhető meg —, hanem az Intézményi, működési okok bemutatásáru — hangsú­lyozta a SZOT főtitkára. — Úgy gondolom, hogy a megújuló szakszervezeti mozgalom a jövőben sem mondhat le a nemzetközi tapasztalatok hasznosításá­ról, mi több. az új helyzet­ben ennek jelentősége fel­értékelődik. •A péntek esti órákban befejeződött az országos szakszervezeti tanácsko­zás első munkanapja. Emelkedik a napilapok ára A Minisztertanács döntése alapján 1989. január l-jétől emelkedik a napilapok ára. A jelenlegi árak 1985-tól vannak érvényben. Időköz­ben számottevően növeked­tek a papírárak, az előállí­tás költségei (nyomdai), veszteségessé vált a Posta hírlapterjesztési tevékenysé­ge, és jelentős mértékű ál­lami támogatással lehetett csak a jelenlegi lapárakat fenn»a-tani. Az állami tá­mogatás megszüntetése, és a költségnövekedés miatt elke­rülhetetlen a nápüapok árá­nak emelése. Az országos napilapok kö­zül a Népszabadság, a Ma­gyar Hírlap, a Magyar Nem­zet és a Népszava példá­nyonkénti ára a hétköznapi számoknál 1,80 forint he­lyett 4.80 forint, a nagyobb terjedelmű szombati, illetve ünnepnapi számnál pedig 2,20 forint helyett 5,80 fo­rint lesz. A megyei napila­pok árai általában a hét­köznapi számoknál 1,80 fo­rintról 4,30 forintra, szom­bati illetve ünnepi számok nál 2,20 forintról 5,30 fo­rintra nőnek. Az Esti Hír­lap új ára 3,80 forint, a Népsporté 4,30 forint lesz. Az árintézkedéssel egyidejű­leg a lapok január l-jétől a korábban megszokott na­gyobb terjedelemben jelen­nek meg. 1989-re a Magyar Posta az előfizetéseket már az új árakon fogadja el. Az előfi­zetéses rendszerben fennma­radnak a különböző kedvez­mények. Ezekről az egyes lapok kiadói külön tájékoz­tatják olvasóikat. A Minisztertanács dön­tése alapján a lapkiadás és -terjesztés 1989-től önálló üzleti vállalkozásként mű­ködik. Ennek megfelelően az ésszerű gazdálkodási szem­pontokat is figyelembe vé­ve az előállítás, a kiadás és terjesztés egyaránt sz-abad­árformába kerül. A későb­biek folyamán tehát az egyes napilapok árai a költségek és olvasói igények változá­sainak megfelelően módosul­hatnak (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület az Országgyű­lés következő ülésszakát 1988. december 20-án, ked­den 10 órára összehívta. A Minisztertanács indít­ványozza, hogy az Ország­gyűlés tűzze napirendjére: a minisztériumok felsoro­lásáról szóló törvény módo­sítására, a Magyar Népköztársaság 1889. évi költségvetésére, a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény módosítására, az illetéktörvény módosí­tására, a Társadalombiztosítási Alapra, a szakképzési hozzájáru­lásra és a Szakképzési Alap­ra, a Polgári törvénykönyv módosítására. a külföldiek magyarorszá­gi befektetésére, az alkotmány módosításá­ra, az egyesülési jogra, vala­mint a gyülekezési jogra vo­natkozó törvényjavaslatuk megtárgyalását. Az Elnöki Tanács hatá­lyon kívül helyezte a lő­fegyverekről és a lőszerek­ről szóló 1908. évi 23. tör­vényerejű rendeletet. — E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni. Az 1989. január l-jén ha­tályba lépő, a gazdasági tár­saságokról szóió törvény tör­vényerejű módosításokat tett szükségessé. Az Elnöki Ta­nács ennek megfelelően mó­dosította a felszámolási el­járásra vonatkozó, valamint a bírósági cégnyilvántartás­ról szóló, korábban hozott törvényerejű rendeleteket. A felszámolási eljárás haté­konyabbá válik, és egyszerű­södik. A jövő évtől a gaz­dasági társaság bejegyzése cégjegyzékben kötelezővé vá lik, módosul a törvényessé­gi felügyelet formája, ame­lyet már nem a minisztériu­mok, illetve a tanácsi szak­igazgatási szervek, hanem a cégbíróságok fognak ellátni a módosításra került tör­vényerejű rendeletben fog­laltuk szerint. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban a kincstárjegy­ről szóló törvényerejű ren­deletet módosította annak érdekében, hogy a kincstár­jegy a jövőben újabb, kor­szerűbb formában is meg­jelenhessen. A testület személyi kér­désekben határozott, bírákat mentett fut és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé megválasztotta Petrik Fe­rencet, aki Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt a hivatali esküt le­tette. Az eskütételen jelen volt Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának veze­tője. Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszter, Szilbereky Jenő. a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Katona Irn«re, az Elnöki Tanacs titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1988. decem­ber 31-i . hatállyal Török István kereskedelmi minisz­tériumi államtitkárt e tiszt­sége alól saját kérésére, er­demei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette. A Magyar Népköztársasig Elnöki Tanácsa Krasznai Lajos alezredest vezérőr­naggyá kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kun Lász­lót, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát ve­zérőrnaggyá kinevezte. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents