Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

feO lo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 288. szám 1988. december 3., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Szeged - tanácselnök nélkül Az előzmények, amik miatt a városi tanács tagjait tegnap rendkívüli ülésre összehívták, ismertek. A testület fölhatalmazása alapján az ügyrendi bizottság vizsgálatot indított, hogy a feltárt tények alapján megállapítsa: összeférhetetlenek-e Papp Gyula tanácselnök tanácstagi funkciójával (és nem — mint azt vélni lehetett volna — elnöki tisztségével!) telektulajdona megszerzésének körülményei. A tanács személyi kérdésekről döntött e fő napirend tárgyalása előtt. A 77-es választókörzet tanácstagjának, Nagy Mihálynak korábbi lemondása miatt hitelesítette az 1985-ben póttanácstagnak megválasztott Wagner Istvánná tanácsagi mandátumát. Majd az üléselnök, Csonka István bejelentette: a tanács titkársága szervezési és jogi osztályának vezetője, Szilágyi György 1989. január l-jén nyugdíjba megy. A tanács legrégibb, 1950 óta aktív dolgozójának felmentéséhez a testület hozzájárult. Ügyrendi viták Még mindig a fő napirend előtt jelentette be az üléselnök, hogy december 2-i, tehát tegnapi dátummal keltezett levélben fordult Papp Gyula a tanácshoz; elnöki tisztségéből felmentést kérve, nyugdíjba vonulási szándéka miatt. De mert az ülés fő napirendje is az ő személyével kapcsolatos, a tanácstagok döntsék el: e kérelemmel az ügyrendi bizottság előterjesztése előtt vagy után foglalkozzanak. A vélemények kétfelé szakadtak. Volt, aki úgy ítélte meg: előbb a felmentés, utána az összeférhetetlenség legyen soron. Mások — köztük Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium jelen levő osztályvezetője — a tanácstörvényre hivatkoztak: addig tisztségviselő nem mondhat le, amíg összeférhetetlenségi vizsgálata folyamatban van. Ez az érv győzött végül, s egy, a szavazatok összeadhatatlansága miatt (?!) megismételt szavazással a 89ből jelen levő 79 tanácstag úgy döntött: a lemondással a vizsgálat lezárása után foglalkoznak. (Többek javaslatát — hogy név szerinAz összeférhetetlenséget nem szavazta meg a tanács ® A figyelmeztetésnek nincs munkajogi következménye S1 December 8-án újabb tanácsülés lesz ti, választóik által is megismerhető, például lapunkban közzétett szavazással döntsenek a tanácstagok minden további kérdésben — az üléselnök végül is meg sem szavaztatta.) Majd a tanács szervezeti sem tanácstag-kollégánk tu dósít tehát! A zárt ülésen — mint utóbb megtudtuk — Dékány Géza ismertette az ügyrendi bizottság jelentését, E szerint az öttagú bizottság 3:2 arányban nem tartja összeés működési szabályzatára férhetetlennek Papp Gyula hivatkozva zárt ülést rendelt telektulajdonának átváltoel— ám emiatt űjabb ügy- zasait és tanácstagságát. A rendi vita bontakozott ki. bjzottság tagjai közül Király Halász Miklós tanácstag Dezső, Kovács Károlyné és ugyanis azt javasolta: az eddig is a közvélemény előtt zajló ügy tárgyalásából ne zárják ki a nyilvánosságot, azaz az újságírókat. Erre azonban a szabályzatmódosítás, a megyei tanácsi vb-jóváhagyás és a kihirdetési kötelezettség hosszadalmassága miatt nem volt mód. tgy aztán korrekt és részletes sajtótájékoztató ígéretével elhagyta e sorok írója is az üléstermet. A zárt ajtón kívül Két dolgot furcsállottunk mi, újságírók, míg a bebocsátásra vártunk. Az egyik az ügyreni bizottság vezetőjének már említett kijelentése: nem az elnöki funkcióval való összeférhetetlenséget vizsgálták. Noha erről a tanácstörvény tényleg így rendelkezik, valamiféle értetlenség érzékelhető Volt már az ülésteremben is. A másik a nyilvánosság kizárásával kapcsolatos: egy tanácstag ugyanis ügy fogalmazott — nyilvánvalóan tanácstag-újságíró kollégánkra, Halász Miklósra célozva, hogy a zárt ülésen történtek sem maradnak belső ügyek, hiszen H. M. úgyis bent marad az ülésteremben. Erről csak annyit; olvasóink tapasztalhatták eddig is, hogy lapunk korrektségre törekedett mindig. Ezúttal Áz alternatívák Mint Dékány Géza, az ügyrendi bizottság elnöke az újságírók kérdésére elmondta, azért kellett a harmadik fordulóban árnyaltabbá tenni a szavazólapok megfogalmazását, mert nem akarták végtelenségig elhúzni a szavazási folyamatot. Abból az eshetőségből, hogy az összeférhetetlenségi indítványt a tanács viszszautasitja, két dolog következhetett: lezárják az ügyet azzal, hogy nincs tovább, vagy pedig figyelmeztetéssel. A másik lehetőségből, az összeférhetetlenségi indítvány elfogadásából háromfelé ágaznak a lehetőségek: 1. az összeférhetetlen magatartást meg kell szüntetni; 2. megszüntetni a tanácstagságot; 3. kezdeményezni a választókerületben a tanácstag visszahívását. Az összesen öt variációból a két reálisat, a finuelmeztetést és a tanácstagság megszüntetését emelték át a szavazólapra, mert erre láttak a vita alapján kellő indokot a tanácstagok. Ezek voltak tehát a számításba jöhető verziók, amelyek közül végül is a figyelmeztetésre voksoltak a tanács tagjai, éppen a szükséges 45 szavazattal. Megkérdeztük a sajtótájékoztatón, e figyelmeztetésnek vannak-e konzekvenciái, összefoglalva: ez egyfajta rosszallást fejez ki, munkajogi következmények nélkül. Ruzicska László amellett volt, hogy a tanácselnököt részesítsék figyelmeztetésben, Bozóki Istvánné és Dékány Géza pedig azt javasolta, a testület mondja ki az összeférhetetlenséget. A tanácstagok a jelentés meghallgatása után kérdéseket tettek fel, majd 24-en szólaltak fel 51 alkalommal. A vita hangulatáról a sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy az fegyelmezett volt, noha időnként élesen, személyeskedve fogalmaztak a felszó lalók. Tájékoztatást kaptak az újságírók a szavazás menetéről is. Először arra voksoltak titkos szavazással a tanácstagok, van-e szerintük összeférhetetlenség, vagy nincs. Mivel nem egyszerű szótöbbség kellett a döntéshez, hanem minősített többség (azaz nem a jelenlevő, hanem az összes, a 89 tanácstag fele plusz egy, vagyis legalábbis 45 voks), s ebben az első fordulóban 42:37 arányban szavaztak az öszszeférhetetlenségre, a szavazást megismételték. Az újabb futam sem hozott minősített többséget. Am az előbbi arány 40:39-re módosult. Ezután úgy döntött a tanács, hogy a szavazólapok szövegét árnyaltabbá teszi. A két alternatíva a következő volt: 1. Papp Gyulát figyelmeztetésben részesítik, 2. megállapítják az összeférhetetlenséget, és megszüntetik Papp Gyula tanácstagságát. (Hogy miért e két alternatíva került a szavazólapra, arról keretes írásunkban lesz szó bővebben.) Az eredmény(telenség): 43-an figyelmeztetnék őt, 36-an összeférhetetlennek tartanák. A feltételes mód amiatt indokolt, mert ez sem volt minősített többség. Üjabb szavazás — újra eredménytelen, majd az ötödik forduló következett, melyben meglett a 45 szavazat, vagyis a tanácselnök figyelmeztetése. Hogyan tovább? Szegednek ez idő szerint tehát nincs 1 tanácselnöke. Azért nincs, mert a tanács elfogadta az ülés végén Papp (Folytatás a 2 oldalon) Felelős és markáns érdekképviselet, érdekvédelem Megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása Pénteken Budapesten, az építők székházában megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása. A 4 millió 200 ezer szakszervezeti tag képviseletében 1014 szavazati jogú küldött vesz részt a várhatóan háromnapos programon. A tanácskozás első napján jelen volt Grász Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Részt vett az állami, a politikai és a társadalmi szervezetek számos képviselője js. A tanácskozást Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a szakszervezeteknek most az a legfontosabb feladatuk, hogy rendezzék soraikat, tisztázzák és egyértelműen fogalmazzák meg nézeteiket, törekvéseiket, a szakszervezeteknek egymáshoz és más szervezetekhez való viszonyát. A megújuló társadalom csak megújult, a tagság által irányított és a tagság érdekeit, céljait szolgáló szakszervezeti mozgalmat tud elfogadni. -A küldöttek ezt követően megválasztották a tanácskozás munkabizottságait. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét és javasolt .napirendjét: a szákszervezeti mozgalom helyzetérői, megújulásának fő irányairól, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység továbbfejlesztéséről, illetve a magyar szakszervezetek új alapokmányának alapelveiről szóló dokumentumok megvitatását. A tanácskozás résztvevőihez írásban eljuttatott előterjesztésekhez Nagy Sándor a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. — A Szakszervezetek Országos Tanácsa többszöri vitában mérlegelte: milyen funkciót, milyen szerepkört kell szánnunk az országos tanácskozásnak. A SZOT azt kezdeményezi, hogy a most összeült országos tanácskozás szabjon irányt a szakszervezetek tartalmj-szervezeti megújulásához, ezzel szoros összhangban adjon felhatalmazást egy, az előzőek szerinti tartalmat tükröző alapszabály — vagy javasolt új nevén: alapokmány — kidolgozásához, és nem utolsósorban körvonalazza a legfontosabb érdekképviseletiérdekvédelmi kérdésekben követendő magatartásunkat, törekvéseinket. Az országos tanácskozásnak vitára és elfogadásra javasolt dokumentumok összeállításakor több fontos kiindulópontot igyekeztünk szem előtt tartani: — az egyik az volt, hogy milyen tanulságokkal szolgálnak számunkra a magyar szakszervezeti mozgalom elmúlt évtizedei, múltbeli tapasztalatai; — a másik szempont arra a kérdésre adandó válaszunk, hogy milyen problémákkal, kihívásokkal kell szembenéznie ma a szakszervezeti mozgalomnak; — a harmadik pedig az, hogy hogyan körvonalazható, hogyan valószínűsíthető a szakszervezeti mozgalom jövőbeli társadalmi szerepe hazánkban. Ami az első kérdést illeti, nem vagyunk könnyű hely zetben, hiszen alapos, körültekintő elemzésekkel, kutatómunkán alapuló megállapításokkal nem rendelkezünk a szakszervezeti mozgalom felszabadulás utáni történelméről. Ezt a munkát természetesen el kell végeznünk a következő kongreszszusig. Annyi azonban bizonyos, hogy a lényeget, a szakszervezetek mindenkori fő funkciójának meghatározása, a szakszervezetek társadalmi-politikai szerepköréről vallott felfogás körül kell keresnünk. Mai helyzetünk, mai körülményeink még egyértelműbben mutatják — és ez a második szempont —, hogy számos nehézség, feszültség, konfliktus közepette a szakszervezetek csak akkor tölthetik be hivatásukat, ha teljes energiájukat a dolgozók érdekeinek képviseletére, védelmére fordítják. Hasonlóképpen kell gondolkodnunk jövőnk felől is, amelyben egy vegyes tulajdonú gazdaság talaján létrejövő és működő plurális politikai intézményrendszer körülményei között kell megtalálni a szakszervezetek helyét, szerepét, alapvető feladatait. Mindezeket a szempontokat csak vázlatosan érintve, de ezeket súllyal figyelembe véve ügy gondolom, a legfontosabb annak leszögezése, hogy a magyar szakszervezetek jelenleg és a jövőben is alapvető feladatuknak, egész tevékenységüket átható fő törekvésüknek a dolgozók érdekeinek felelős és hatékony képviseletét, védelmét tekintik. Némi túlzással azt is állíthatnám: tanácskozásunk legfontosabb feladata, hogy ebből a tényből, tehát egy felelős és markáns érdekképviselet, érdekvédelem elvállalásából adódó összes fontos konzekvenciát levonjuk. — Ezek sorában első helyen szeretném megemlíteni, mint alapvető jelentőségű kérdést: a Magyar Szocialista Munkáspárthoz fűződő viszonyunk alakulását. A szakszervezetek céljai egybeesnek a párt által vállalt történelmi hivatással, ezért olyan társadalomban kivannak munkálkodni, amelyben e párt társadalmi vezető szerepe érvényesül Maguk is egy alulról építkező, demokratikus szocializmus megvalósításán munkálkodnak, támogatják a párt erre irányuló törekvéseit. Ugyanakkor mindezt úgy értelmezik, hogy a párt és a szakszervezetek viszonya partneri viszonyt, jelent, ahol nem az alá- és fölérendeltség, hanem a társadalmi-politikai egymásrautaltság a fő rendező elv Ilyen módon minden kétséget kizáróan le lehet szögeznünk. a magyar szakszervezetek teljes önállóságot élvezve, véleménynyilvánítási és cselekvési szabadságuk birtokában fejtik ki tevékenységüket, azaz más szervezetektől függetlenül látják el feladataikat. Jól tudom, hogy itt sokakban felmerül a politikai függetlenség kérdése, ahogy azt a dokumentumok vitája során is tapasztalni lehetett. Én sem kívánom ezt a kérdést megkerülni Személyes véleményem is, hogy a függetlenség deklarálásának nincs semmiféle akadálya. Még csak különösebb politikai kurázsi sem kell hozzá A szakszervezetekben lezajlott viták alátámasztják, hogy a dolgozók nagy része támogatja az alapvető állampolgári jogok garanciáinak megteremtésére, a szocialista jogállamiság kiteljesítésére irányuló lépéseket Az új alkotmány kidolgozására, a gyülekezési és egyesülési jog szabályozására, az új választási törvény megalkotására, a sztrájkjog törvényi feltételeinek kiala(Folytatás a 2. oldalon.) Megalakult a párttagok reformköre Lapunk november 29-ei számában jelent meg (Reformköröket a pártban is! címmel) az a felhívás, amely a párton belüli horizontális kapcsolatokat és a mozgalmi, jelleget erősítő, öntevékenyen politizáló, a párthierarchiától független körök megalakítását kezdeményezte — reformelkötelezett párttagok között. Az alakuló összejövetel tegnap délután volt a Sajtóház klubjában. A kezdeményezők 25-en írták alá a felhívást az alakulásra körülbelül 120 párttag gyűlt öszsze, akik kimondták a Csongrád megyei reform kör megalakulását. Ügy döntöttek, hogy a céljaikat megfogalmazó felhívást országos nyilvánosságra bocsátják, hogy az e célokkal egyetértő párttagok mindenütt hasonló körök létrehozását kezdeményezzék. Megállapodtak, hogy a megye más városaiban, községeiben, régióiban és Szegeden létrejövő reformkörök koordinációs csoport segítségével tájékozódnak egymás működéséről, és biztosítják a kapcsolattartást. Ideiglenesen a 29-ei felhívás aláírói vállalták a koordinációs feladatokat. i 4