Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

1988. december 19., hétfő Willy Brandt 75 éves ifi Bonn (MTI) Vasárnap töltötte be a 75. életévét Willy Brandt, a Szo­cialista Internacionálé (SI) elnöke, a német Szociálde­mokrata Párt (SPD) tiszte­letbeli elnöke, az NSZK volt szövetségi kancellárja. A nagy tekintélyű poli­tikust táviratban köszöntöt­te Helmut Kohl bonni kor­mányfő. Olyan szenvedélyes, harcos, és világszerte tisz­telettel övezett politikusnak nevezte, aki fontos tisztsé­gekben évtizedekig tevé­kenykedett hazája és a né­pek közössége javára. Hans­Jochen Vogel, az SPD elnö­ke az ünnepelt legnagyobb érdemeként azt említette: hozzájárult ahhoz, hogy a németség és a béke fogalma ismét egyszerre említhető. A németországi zsidók központi tanácsa nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy Willy Brandt elévülhetetlen érdemeket szerzett a német történelem legsötétebb feje­zetének politikai meghaladá­sában. Brandtot, aki az SI elnökeként az egyiptomi kormány meghívására most Egyiptomban . tartózkodik, szintén táviratban köszöntöt­te több külföldi államférfi, így Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő, továbbá Erich Honecker, a másik német állam párt­és állami vezetője. Szovjet nyilatkozat ig' Moszkva (MTI) A Közel-Keleten olyan új helyzet van kialakulóban, amely megteremti a lehető­ségeket az áttöréshez a re­gionális probléma rendezésé­ben, illetve a térséggel fog­lalkozó nemzetközi konfe­rencia összehívásához — hangsúlyozza a szovjet kül­ügyminisztérium nyilatkoza­ta, amelyet a vasárnapi szovjet lapok hoztak nyilvá­nosságra. Shultz a bécsi találkozóról fti Washington (MTI) George Shultz amerikai külügyminiszter országa és a Szovjetunió kapcsolatai­nak megjavítását tekinti a Reagan-kormány és a maga legnagyobb sikerének. A miniszter, aki 1982 óta van hivatalában, vasárnap, a The New York Timesban. megjelent nyilatkozatában elmondta: kezdetben, még Andrej Gromiko külügymi­nisztersége idején, két nagy­hatalom „birkózott" egy­mással, majd teljesebbé és őszintébbé váltak az eszme­cserék — végül pedig közös, gyakorlati célokat tűztek ki. Méltatta a Szovjetunió je­lentós, kulisszák mögötti szerepét abban, hogy létre­jött a megállapodás a dél­nyugat-afrikai rendezésről. A céL érdekében Anatolij Adarnisín szovjet külügymi­niszler-helyettes az elmúlt honapokhan rendszeresen találkozott amerikai kollé­gájával, Chester Crockerrel, mondotta. Shultz ugyanakkor bírálta á Szovjetuniót., annak kö­zep-a méri kai szerepe, Nica­raguának szóló fegyverszál­lításai miatt. A miniszter egyébként úgy vélte, hogy ha Washington idejében tár­gyalásokat kezdeményez a térségben, másként alakul­hatott volna a helyzet. Shultz arrla célzott, hogy a washingtoni jobboldal nyo­mására, a kormány nem volt hajlandó kompromisszumra Nicaraguával. A miniszter elmondta, hogy 1983-ban, amikor a Fehér Ház emberei tudta nélkül táigyaltak a Közel­Keleten, felajánlott^ lemon­dását Azt nem fogadták el, s — az ígéretek ellenére — később megint nem avatták be az „irángate" ügybe, ami­kor Reagan munkatársai fegyv reket. szállítottak Irán­nak amerikai túszok kisza­badítását remélve. A külügyminiszter, aki a £ tanford egyetem tanána tesz. elmondta, hogy „janu­árban még táncolni Szeretne Bécsben" — azaz. akkorra re­méli az utótalálkozó lezárá­sát A lap párhuzamosan kö­zölt értesülése szerint, Edu­árd Sevardnadze szovjet külügyminiszter minapi, New York-i találkozójukon közölte Shultzoal: 1 szovjet részről szeretnék, ha a bé­csi találkozó január 6-áig véget érhe — amit Shultz hasznos célnak minősített. Arrforikai részről egyéb­ként kompromisszumos ja­vaslatot adtak át a Szovjet­uniónak a politikai foglyok­kal kapcsolatos viták ren­dezésére. (Ez a kevés, még megoldatlan kérdés egyike Bécsben.) A' javaslat szerint a Szov­jetunió szabadon bocsát minden, politikai okból be­börcönzöttet — ami a gya­korlatban még két személyt jelent, az eredeti 50-ből. Ugyanakkor megállapodnak abban, hogy (a találkozó le­zárása után is) közösen vizs­gálják a vitatott kérdéseket. Amerikai részről jelenleg politikai fogolynak tekinte­nek további mintegy 100 •személyt, aki börtönben, il­letve ideggyógyintézetben van, de elismerik: lehetsé­ges, hogy az illetők őrizet alatt tartása indokolt. Ezek­ben az ügyekben az iratok tanulmányozása alapján fog­lalnának állást. Washington egyúttal azt igényli, hogy kapjon kiutazási engedélyt mintegy 150-200 szovjet el­lenzéki személy. Szovjet részről még nem adtak vá­laszt az amerikai indítvá­nyokra, írta a Lap. Radzsiv Gandhi Pekingben 0 Üj-Delhi (MTI) Több mint három évtized után ismét indiai miniszter­elnök látogat a kínai fővá­rosba: Radzsiv Gandhi vasár­nap este indult el ötnapos hivatalos látogatására. Az előzetes megnyilatkozások­ban mindkét fél történelmi­nek és fontosnak minősítet­te az utat, hiszen annak eredményétől nem kevesebb függ, mint a két ázsiai or­szágóriás kapcsolatainak új­jáélesztése. A megromlott kapcsolatok kulcskérdése a határvita. A megoldásról kezdett szakér­tői tárgyalások az elmúlt nyolc évben nem hoztak át­törést — valójában mindmá­ig eltér Peking és Üj-Delhi álláspontja a rendezés elvei­A TDDSZ közgyűlése A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­tének küldöttgyűlése vasár­nap Budapesten, a tanács­kozás zárónapján — változ­tatásokkal és kiegészítések­kel — elfogadta a szakszer­vezet- programtervezetét. Eb­ben a többi között rögzítik, hogy a TDDSZ továbbra is ösztönözni kívánja a ma­gyar szakszervezeti mozga­lom megújulását. Hangsú­lyozza a program azt is, hogy a tudományos kuta­táshoz, illetve a felsőokta­táshoz szükséges infrastruk­túra színvonalát Közelíteni kell a fejlett országokéhoz, s egyúttal csökkenteni a tu­dományos és a felsőoktatási intézmények közötti, vala­mint a regionális eltérések okozta különbségeket. Ezt követően a küldött­gyűlés tagjai az alapsza­bályról és szervezeti kérdé­sekről folytattak vitát. A TDDSZ küldöttgyűlésé­nek tagjai megválasztották szakszervezetük vezető tes­tületének, a választmánynak egynegyedét — tizenhárom tagot — míg a többit a tag­ság majd közvetlenül vá­lasztja meg. A gyűlésen döntöttek ar­ról, hogy a TDDSZ kezde­ményezőként és alapító tag­ként is részt kíván venni egy, a hazai független szak­szervezetek tevékenységét összehangoló szervezet meg­alakításában. A küldöttek szükségesnek látták egy sztrájkalap lét­rehozását, majd elhatározr ták, hogy gyűjtést rendez­nek a katasztrófa sújtotta örmény nép megsegítésére, de — a gyors „egítséget biz­tosítva — a szakszervezet összes pénzalapjának egy­harmadát, 100 ezer forintot máris felajánlották gyógy­szerek vásárlására. Választ Lehull a lepel a torinói szemfedöről? Néhány hete szegényebb a világ egy hiedelemmel, de gazdagabb egy bizonyosság­gal: a csoda nem attól cso­da, hogy hiteles A római katolikus egyház és ö tudomány Galilei óta legnagyobb összecsapásából, legalábbis a kérdés szakér­tői szerint, mindketten győz­tesen kerültek ki. A szén­izotópos kormeghatározó vizsgálat megállapította, hogy a hírneves torinói szemfedőn kirajzolódó alak nem lehet a keresztre feszí­tett Krisztus testének lenyo­mata . — az egyház viszont1 úgv véli, hogy ez mit sem von le a vászondarab csodás voltából. A 4,2 méter hosszú, 1,2 méter széles vászon az 1350­es években tünt fel Francia­országban, a hamis relikvi­ák gyártásúnak fénykorában. Ez nem csoda, akkoriban volt a pápaság avignoni fog­ságában, s .az új „leletek" erősíthették az avignoni egyházfő tekintélyét. A vá­szon első tulajdonosa, Lirey grófja fatemplomot épített a „szemfedőnek", amelybe a hiedelem szerint Krisztus testét burkolták, miután le­vették a keresztről. A vá­szon származásának titka a gróffal együtt sárba szállt a poitjers-i csatában. Troyes püspöke már a 14. század vegén hamisítványnak ne­vezte a vászondarabot — ezt szerinte a vásznat készítő festő is tanúsította — ós nyomában VII. Kelemen avignoni pápa el is rendel te, hogy ha kiállítják, Krisztushoz „hasonlónak, vagy az ő megjelenésének" minősítsék a vásznon látha­tó test nyomot. Némi viszon­tagságok után a ,.szemfedő" a mindenkort római pápa fennhatósága alatt kötött ki. és az utóbbi 410 évben a torinói katedrálisban tart­ják, ezüstládában. Utoljára 1:778-ban állították ki a nagyközönségnek. Az első fényképfelvétel 1898-ban készült róla, az azonban csak a hitelesség látszatát erősítette, kiemel­ve o szabad szemmel ke­vésbé látható részleteket A tudomány ismétlődő roha-. mainak végül idén. április­ban tngedett az egyház vég­érvényesen: egy 7 centimé­terszer 1 centiméteres dara­bol; levágtak a vászonból, azt három részre szabdalták, majd a darabokat egy ari­zonai, egy zürichi és egy oxfordi laboratórium egy­mástói függetlenül megvizs­gálta. A szénizotópos kor­meghatározás egybehangzó eredménye: a vászon 95 százalékos valószínűséggel 1200 és 1390 között keletke­zett. Továbbra sincs azon­ban magyarázat arra, hogy a vásznon kirajzolódó test­lenyon .at nem tartalnjaz festéknyomokat — követke­zésképp, ami a vásznon van, az nem festmény, és nincs magyarázat az élethű — azazhogy halálosan pontos — megjelenítésre sem, mi­velhogy a keresztre feszítés, mint kivégzési mód, az 5-6. szásad táján megszűnt A vászon keletkezésének korában a szakértők szerint még nem feltételezhetők ilyen, hűséghez elegendő anatómiai ismeretek. Még a vér csorgásának nyomai is megfelelnek a gravitáció szabályainak. Más kérdés, hogy egy 1973-as vizsgálat nem tudott vérnyomokat ki­mutatni a vásznon — vagy­is, ha sem festék, sem vér, akkor milyen anyag hagyott nyomot a szemfedőn? Ez még kiderítésre vár. A kormeghatározás sike­res voltat Anastasio Ballest­rero bíboros, torinói érsek elismerte, de nyilatkozatá­ban hozzátette: „Még min­dig nincs épkézláb válasz arra, miként jött létre Krisz­tus képe. Vagyis a szemfe­dő történetében, vagy más szóval, misztériumában, csak újabb fejezet nyílt." Emlékeztetett arna, hogy az egyházi szabályok szerint a „szemfedőt" soha nem em'itik Krisztus valódi szemfedőjének, hanem csak olyan tárgynak, amely „ér­demes a tiszteletre és az imáoásra". így aztán való­disága „nem feltétlenül lé­nyeges", további becsben tartása szempontjából sem, mivelhogy a „szemfedél ed­dig is csodákat tett és — biztosíthatom önöket — ez­után is csodákat fog tenni" — mondta a bíboros. Hi­szünk-e a csodákban, vagy sem, valódi-e a vászon, vagy nem, annyi bizonyos, hogy az érsek a dolog lényegére tapintott fogalmaztak Lech Walesa üdvözlő táviratára, s eb-/ ben rögzítették, hogy a TDDSZ hitet tesz a szak­szervezeti szabadságjogok egyetemessége mellett. Le­velet intéztek a küldöttek a TDDSZ tagsága nevében Grósz Károlyhoz, az MSZMP főtitkárához, s ebben ki­nyilvánították, hogy nem értenek egyet a főtitkár pénteki miskolci beszédé­ben megfogalmazott, az egyetemisták demonstráció­jával kapcsolatos megállapí­tásokkal. A küldöttgyűlést követő­en nemzetközi sajtótájékoz­tatót tartottak. Örményországi helyzetjelentés C Moszkva (MTI) Az örményországi földren­gést követő tizedik napon is sikerült élve kihozni a ro­mok alól egy embert Le­ninakanban. Ugyanakkor 89 holttestet emeltek ki, a kórházakban pedig harmin­can haltak meg. Az azono­sított halottak száma ezzel 23 390-re emelkedett — je­lentette vasárnapi számában a Pravda. A szovjet sajtó változatla­nul nagy teret szentel a mentési munkálatoknak, az újjáépítési terveknek, a pb különbizottsága e problé­mák megoldásával kapcsola­tos szervezőmunkájának Sok publikáció ítéli el a Karabah-bizottság, illetőleg a nacionahsta „Krunk-tár­saság" felforgatótevékenysé­gét, amelynek intenzitása a tragédia ellenére sem csök­kent. Szuren Arutyunjan, az örmény KP KB első titkára szombati tévébeszédében részletes tájékoztatást adott a köztársaság lakói számá­ra a földrengés sújtotta kör­zetekben kialakult helyzet­ről. Éles szavakkal ítélte el a Karabah-bizottság akti­vistáit, amiért rémhírek terjesztésével akadályozzák a hajléktalan asszonyok és gyermekek ideiglenes kite­lepítését. Arutyunjan beje­lentetté, hogy össznépi vitá­ra bocsátják a lerombolt te­lepülések újjáépítési terveit a köztársaságban. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrijának nyilatkozott Borisz ' Zabotyin szovjet belügyminiszter-helyettes, hangsúlyozva, hogy Azer­bajdzsánban és Örményor­szágban a nemzetiségi el­lentétek miatt kialakult fe­szültség nem nagyon csök­kent az elmúlt időszakban. A természeti csapás okozta tragédia sem józanította ki a Karabah-bizottság és a „Krunk" szélsőséges, sovi­niszta aktivistáit. Zabotyin bejelentette: eddig összesen 148 ezer örmény hagyta el Azerbajdzsánt, míg Ör­ményországból 161 ezer azerbajdzsán nemzetiségű lakos menekült el. A bel­ügyi vezető ugyanakkor el­mondta, hogy az utóbbi napokban megindult a visz­szatérés is, több ezer em­ber települt vissza otthoná­ba. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy a szovjet ható­ságok adott esetben a tör­vény biztosította eszközök­kel is élni fognák a zavart keltök megfékezése érdeké­ben. ről. A határpolémia elhú­zódása miatt a viszony más területein sem történt előre­lépés. Hogy milyen mélypont­ra jutott a két szomszéd kapcsolata, jelzi az, hogy egyes indiai politikai körök még a mostani látogatást is helytelenítették. Egyik fél sem áltatja ma­gát azzal, hogy Radzsiv Gandhi látogatásával egy­csapásra megoldás dolgozha­tó ki az összetett határkér­désre. Mindketten egyetérte­nek azonban abban, hogy haszontalan struccpolitika a viszony általános elhanyago­lása pusztán azért, mert a területi rendezésnek még nem találták meg a nyitját. A kormányfővel utazó kí­séret összetételéből kivilág­lik, hogy a megbeszéléseken fontos helyet kap majd a gazdasági-kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése. Természetesen a pekingi tárgyalásokon nem csupán a kétoldalú viszony kérdései­rőt lesz szó. hanem a világ dolgairól is. Magától értető­dően az emberiség egyhar­madának otthont adó két or­szág nem lehet közömbös az­iránt, hogy a nemzetközi életben végbemenő minőségi változások és kialakuló ér­dekegyensúlyok hogyan hat­nak ki saját viszonyukra és közvetlen környezetükre. Elénk forgalom Szombaton és vasárnap nagyon sokan keltek útra, hogy a karácsony előtti utol­só hétvégén külföldön sze­rezzék be kisebb-nagyobb ajándékaikat. A Határőrség Országos Parancsnokságától -kapott tájékoztatás szerint szombat reggeltől vasárnap l4 óráig összesen 78 200 kül­földi és magyar' állampolgár lépte át az osztrák—magyar határon lévő átkelőhelyek valamelyikét. Közülük 40 400 volt a magyar, 37 800 pedig a külföldi. Az élénk forgalom ellené­re az utasoknak 15-20 perc­nél nem kellett többet a határon várakozniuk. Némi­leg lassította azonban a fo­lyamatos áthaladást, hogy a külföldről haza érkezők kö­zül sokan nem töltötték ki időben vámáru-nyilatkozatu­kat. Nekik, főként szomba­ton, 35-40 percet is igénybe vett a határátlépés. Vezetőségválasztás az MHSZ-nél A Politikai Bizottság ha­tározatában megfogalmazot­tak szerint, a Magyar Hon­védelmi Szövetség minden szintjén aktívaértekezleteken választják meg a vezetősé­geket. Az országos közgyű­lést követően, az elmúlt hét végén, szombaton tartották meg az MH3Z megyei ve­zetőségválasztó aktívaérte­kezletét. A tanácskozáson először értékelték az elmúlt évek. puinkáját, majd állást fog­laltak az elkövetkezendő időszak tennivalóiról. A megbízott megyei titkár, Róta Béla százados előter­jesztését élénk vita követte. A felvetésekre Kéri György vezérőrnagy, iaz MHSiZ fó­ti! kára válaszolt, és egyben vázolta a szövetség előtt ál­ló legfontosabb feLadatokat, szervezeti változásokat. A jövőben az MHSZ-nek az eddiginél . is hatékonyabban részt kell vennie az ifjúság nevel '+ében Az ehhez szük­séges, a társadalmi változá­sokat '» követő, megújuló szervezeti, átalakulás ezek­ben a napókban zajlik. A főtitkár beszélt még arról is, hogy az MHSZ irányítási feladatait az elkövetkezendő időben választott testület látja el. A tanácskozáson a területi vezetőségek 132 ta­gú küldöttsége megválasz­totta az új, 30 tagú mejj/ei vezetőséget. A vezetőség alakuló ülésén pedig vok­solt a végrehajtó tanácsra. Az MHSZ megyei titkárává választották Róta Béla szá­zadost, kiképzési és sporthe­lyettes Bálint András száza­dos lett, a. gazdasági helyet­tes pedig Misur Gáborné. A végrehajtó tanács tagjai: Torjai Béla, Csapóné Papp Iiona, Udvari Károly és Ungí Ferenc százados. A7 aktívaértekezlet részt­vevői adakoztak az örmény földrengés károsultjainak megsegítésére. V. F. S. . TELI VASAR árnyika, reluxa, redőny 10% engedmény! 06-62/25-443 Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 1988. december 27-ótől 1988. december 31 -éig leltározunk. Rendeléseket a mintaterem a leltár ideje alatt is felvesz. Topán Kereskedelmi Vállalat szegedi lerakata. t

Next

/
Thumbnails
Contents